Pest Megyi Hírlap, 1972. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-11 / 84. szám

mm. "XSZMIöIM U-J a fi LA p • kohöttki XVI. ÉVFOLYAM, 84. SZÄM 1972. ÁPRILIS 11., KEDD Még mindig akadozik... Több és jobb szolgáltatást Hiánycikk a festő, a parkettacsiszoló és a K. L. VÁGJÁK A SALÁTÁT A Dózsa Termelőszövetkezet kertészetében már az ünnepek előtt vágásra érett a saláta. Vágás előtt alaposan megöntö­Ébred az erdő Megújul a Pál fája MA: Nők akadémiája Ma este 6 órakor, az Arany János Művelődési Központ emeleti klubtermében Tóth Tibor tart Irodalmi előadást, a nők, akadémiája előadásso­rozat keretében. Mezőgazdasági összeírás Április elsejétől 15-ig tart országszerte a mezőgazdasági összeírás, számbaveszik a csa­ládfő és családtagok foglalko­zását, különös tekintettel mezőgazdasági végzettségükre. Összeírják továbbá a tulaj­donban levő földterületeket, az állatállományt, a gépjár­műveket és a gazdasági gé­peket. Nagykőrösön közel hatezer lakásba 47 összeíró látogat el, A magyarországi mezőgazda- sági összeírás adatait az ENSZ mezőgazdasági világszerveze- zetének rendelkezésére bo­csátják, ez a szervezet foglal­kozik a világ népélelmezésé­nek javításával. író-olvasó találkozó író—olvasó találkozót ren­dez az ÁFÉSZ nőbizottsága április 12-én, szerdán este 6 órai kezdettel a Kőrisfa Cuk­rászdában. Raffai Sarolta írónőt látják vendégül. Mit látunk ma a moziban? Sátáni ötlet. Színes, szinkro- riizált francia—olasz bűnügyi filmdráma. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. Az elmúlt esztendőkben új üzem nem települt a városba, csak új gazdát kapott egy-egy üzem. A termelőszövetkezetek melléküzemeinek munkái is rögződtek, és a város üzemei­ben jelentősen csökkent a munkásvándorlás. Az elmúlt két esztendőben a körösi gyárakban főleg a ter­melékenység emelését szorgal­mazták jobb munkaszervezés­sel. 1971-ben az ipari üzemek összesen 1,76 milliárd forint termelési értéket értek el. A legjelentősebbet a konzerv­gyár: 30 millió forinttal emel­kedett a termelés értéke. Az ITV 1984 óta meghá­romszorozta termelését. A gépjavító és faipari ktsz 50 százalékkal emelte ter­melési értékét két eszten­dő alatt. A város iparára jellemző, hogy míg növelték a termelé­si értéket, addig csökkent az iparban dolgozók'száma. Aki­lépett munkások azonban nem maradtak munka nélkül, kö­rülbelül 440-en dolgoznak a termelőszövetkezetek mellék­üzemeiben. Bár jelentősen emelkedett a magánkisiparosok száma, és a ktsz-ek is többet vállalnak a lakosság szolgáltató ellátásá­ból, mint az elmúlt esztendők­ben, még nincs lényeges ja­vulás. Ma is gond, hogy a város­nak nincs egyetlenegy olyan vállalata, amelyik festést, parkettacsiszolást végezne, de kisebb liázja- vítást, tatarozást, szerelést sem vállal az építőipari ktsz, s vagy ha mégis, sokáig kell várni, amíg belefog, és a javí­tás is nagyon drága. A minap adtunk arról hírt, hogy a városgazdálkodási vál­lalat olajkályha-szerelő, -javí­tó részleget állított fel. To­vábbra is gond marad azonban a PB-gázkészülékek javítá­sa, mert a városban levő TIGÄZ szerelőrészlcge nem vállalja, csak a veze­tékes földgázkészülcke- két. Az utóbbi időben ugyan ja­vult a gépjavító ktsz kisgép- szervizének munkája, ez a ja­vulás azonban nem jelentős. LÁt éve költöztek a lakásba. Három szoba, távfűtés, éjjel-nappal meleg víz. Kom­fort, kényelem, biztonság. Né­mi vita után a családtagoktól megkapta az erkélyes szobát külön birodalomnak. Egy fal végig ablak, egy fal végig könyvespolc, előtte íróasztal. Egy fal végig üvegezett szár­nyas ajtó, míg a szemközti falon csupán egy ajtó, mellette virágállvány. Felette a nagy felület üresen ásított. Rövide­sen jó barát jött látogatóba, világotjárt ember. Megígér­te, és nem is felejtette el, kü­lönleges műtárgyat küldött ajándékba. Mire hazajött néhány napos vidéki útjáról, fia már a he­lyére is tette a képet. A vi­rágállvány fölötti falat talál­ta legalkalmasabbnak rá. örömmel mutatták s ő fárad­tan szórakozott pillantást ve­tett rá: igen, klassz, mondta. Másnap reggel nem ért rá szemügyre venni. Lassan még­is hozzászokott. Ha felnézett az írógépről, valami, nálunk még ismeretlen nyomdatechni­kával készült barna-arany az­ték isten nézett vele szemközt. Akkora volt, mint egy öt év körüli gyerek, tollas fejékkel, a teste doboz, amulettel, ég fe­lé emelte két karját feje koc­kája mellett. Lába, keze vala­mi furcsa tartásban a trükk­Ma sem megoldott az apró- cseprő hibák helyszíni kijaví­tása. Az emberek többsége szí­vesebben vár a kecskeméti Gelka mozgószervizére vagy magánkisiparoshoz fordul. Villanybojlert a fürdőszobába csak magánkisiparossal lehet beszereltetni. A városi pártbizottság vég­rehajtó bizottsága legutóbbi ülésén elismerve ugyan a ja­A Szabadság Termelőszövet­kezetben példamutatóan együtt dolgozik, összetart, akár egy nagy család: az Illés-bri­gád. Tizeinkét esztendővel ez­előtt, a termelőszövetkezet fej­lődése idején, hozta össze ezt a brigádot Illés Gyula brä- gádvezető. Néhány kivétellel most is ott dolgoznak a régi törzstagok a kertészetben, és a növénytermesztésben. Szá­muk alig haladja meg a szá­zat, de a csúcsmunkák idején, például az uborkaszedéskor, ott vannak segíteni a család- tagoik, az após, anyós, sőt sok­szor a sógor és sógorasszony is. Legtöbben, ha nyugdíjba men­nek sem maradnak ki a vál­lalók sorából. — Mi tartja össze a brigá­dot? — kérdeztem az egyik vállalótól. — Tudja, a „Gyula'’ mindig biztosítja a legjobb földet, gondoskodik a trágyázásról és az öntözésről, s vigyáz arra, hogy a lehetőség szerint meg­találjuk a számításunkat, és hogy megfelelő háztáji földet kapjunk. Ezek után megkérdeztem a briigádvezetőtől, hogy az idén mit termel az Illés-brigád? — Két öntözéses telepünk van. Harminc hold korai pa­radicsomot, 20 hold uborkát, 10 hold paprikát, 10 hold zel­lert, 5 hold petrezselyemgyö­filmek alakjaira emlékeztette. Különös figura, elnevezte To­temkának. Belenőtt a szoba hangulatába, az esti munkába, hogy az íróasztallámpa fény­korén túl a szoba másik felé­ből csillámoljon vissza egy­ügyű mosolya. Xp lmúlt negyvenöt, amikor észrevette, hogy régi szemüvege már gyenge. Az or­vosnál méltatlankodott, aki nevetve vigasztalta: örüljön, hogy rövidlátása erősödött. Azt mutatja, biológiai kora még jóval fiatalabb a valóságosnál. Majd ha az is eléri évei szá­mát, biztosan nem lesz már szüksége erősebb üvegre, hi­szen kiegyenlíti a fellépő öreg­kori messzelátás. Ezek után nem is sietett a szemüveggel, azért az egyszer mégis elkészült. Egyedül volt otthon, kivárta az alkalmat, amikor először felvette. Szép volt, komoly aranyozott keret, méregdrága nyugati export. — Biológiai korom megérdemli a luxust, gondolta önmagén kajánkod- va, amikor kiválasztotta. Fel­kattintotta az ernyős lámpát, maga elé húzta az írógépet és gáz-, villanyszerelő vulást, megállapította: tovább­ra is fáradozni kell, hogy mi­nőségben, mennyiségben nö­vekedjék a szolgáltatás. Meg kell találni azokat a feltétele­ket, amelyek a tényleges igé­nyek kielégítésére törekszenek, vagyis a ktsz-ek és a szolgál­tató vállalatoknak úgy kell dolgozniuk, hogy a lakosság igényeit maradéktalanul ki­elégítsék. keret, 4 hold sárgarépát, 45 hold konzervparadicsomot, 30 hold vegyes káposztát és 8 hold takarmányrépát terme­lünk. A tagok vállalása felől is érdeklődtem. — Nagy László, aki régeb­ben önálló zöldségkertész volt, most 170 melegágyi ab­lak alatt és 12 fóliaágyban ne­veli a palántákat, s 800 négy­szögöl uborka, 1 hold paradi­csom, 800 négyszögöl paprika és 400 négyszögöl zeller ter­mesztését vállalta. — Másik komoly vállalónk Kecskeméti Antal, másfél hold paradicsom, 400—400 négyszögöl uborka, paprika és zeller, s 500 négyszögöl petre­zselyem termesztésére vállal­kozott. Bár, már nyugdíjas, ott van a vállalók között Daru Ambrus termelőszövetkezeti tag Is. — A brigád a kertészeti vállalások mellett a termelő­szövetkezet többi munkájába is besegít, a 203 holdas új szőlőtelepen, 20 hold Szőlő összes munkáját elvégzik. — Az időjárás mostohasá- gával is igyekszünk megbir­kózni — mondotta Végül Illés Gyula. — Elmúlt a hagyomá­nyos „századik nap”, meg­kezdjük az uborka vetését. Már előzőleg beöntöztük az uborkaföldet, hogy a mag ke­lését biztosítsuk. gyors kattogással munkához kezdett. Aztán megállt, gon­dolkozott,, felnézett és mitsem látóan a falra meredt, aho- gyon szokta, ha egy egy mon­datot alakított. Ekkor meg­döbbent. ÍZ útmélységű, két kegyetlen szem nézett vissza rá. Egyenes ív alatt kör, alatta táskák, dölyfösek, gonoszak. A Totemka szemei. Szája kicsit nyitva, keményen felhúzott sarkokkal. Parancsot ad, kez­dődhet az ünnep. Ekkor felállt, megfordította az íróásztallámpát, az éles fénysugarat a falra irányította. A kép elé lépett, öt év után először megnézte szobája meghitt lakóját. Ég felé tartott két tenyeré- ban halványan elősejlő szik­lákból emelt kőlépcsők, mez­telen alakok húzzák fel kínnal magukat rajta. A tollas dísz vége egy-egy zanzásított kis fejet ölel körül. A doboztest amulettje óriási kőasztal, raj­ta kifeszített ruhátlan férfi, felette egy kar, pengével. Ál­dozati állatok húzódnak az ol­tár tövében. A Totemka ruha­szegélye görcsbe merevült ar­cok füzére, két bokáját apró csontokból fűzött lánc kap­csolja egybe. Iszonyatos figu­ra. Egy pillanatra melege lett, eszébe jutott, amit Atahualpá- ról, az utolsó inka kegyetlen vérengzéséről, az emberáldo­zatokról olvasott. — Most rögtön leveszem in­nen! — mondja ki hangosan. Nevetséges, intette le önma­gát. Valami ősi, mexikói isten­ábrázolás nagyon ügyes, sok­ezredik másolata. Ki tudja, szerte a világban hány lakás­ban függ ugyanígy. Különben is belőtték a vasbeton falba. Visszaült a helyére, elfordí­totta a lámpát és ismét dolgoz­ni kezdett. Tekintete azonban vissza-visszatévedt. Totemkát kereste, a megszokott bugyu- tát. Aztán nem bírta tovább. Kihúzta a fiókot, elővette ré­gi szemüvegét. Egy kicsit írt, szándékosan csak a fehér la­pot nézte, aztán lassan föl­emelte a fejét. Igen, ott volt Totemka, a bugyuta, tolldí- szestül, amulettestül, furcsán kifordított bokájával, ahogy a talpát mutatja. Totemka, aki már csak emlék, akit szeretett. í1 iel fölébredt. Elhatározta, nappal, kinn az emberek között sem veszi fel új szem­üvegéi. Olyan sok, kedves To­temkát ismer. Komáromi Magda zik a gusztusosán telt saláta­fejeket, hogy minél könnyeb­ben elviseljék a szállítást. Az is igaz, hogy a pulton nem so­káig várakoznak, mert hama­A konzervgyár szocialista brigádjai szorgoskodnak a pál- fájai aréna körül. Deák József brigádjából Radics István és Magyar István kutat fúrnak és a vízelvezető vascsöveket szabdalják. Az arénával szemben, ötven méternyire magasodnak a kút­fúró állványok. Innen a vizet több helyre is elvezetik. Május elsején már a Tölgyfacsárdá­ban is folyó vízzel mosott po­harakban kapják a vendégek az üdítő italokat. Az arénaépületen mindenütt dolgoznak az emberek. Itt a Üjhartyán—Nagykőrösi Ki­nizsi 2:0. Kinizsi: Kocza — Vass, Szo- molányi, Faragó, Juhász, Atfo- nyi, Kovács, Bari, Decsi, Sza­bó, S. Szabó. Csere a szünet­ben, Decsi helyett Józsa. Az újhartyáni mérkőzésen a Kinizsi labdarúgó-csapata erős hátszéllel kezdett, Bari a vé­delmet segítette. A 3. percben Juhász szögletre mentett, be­ívelés után csak a szerencse mentette meg a körösi kaput a góltól. Az 5. percben Kocza nehezen ütött szögletre egy labdát, utánavetődve védett. A körösi védelem igen kap­kodva játszott a mérkőzés elején. A 7. percben Szabó jó beadásából Decsi bombája a kapufa mellett zúgott el. Sza­bó elől a kapus vetődve men­tett, Kovács jó helyzetben gyengén lőtt. Helyzet volt. A 20. percben Kocza vetődve tisztázott. Körösi szöglet után S. Szabó fölé lőtt, Abonyi jó helyzetben lövés helyett rosz- szul passzolt. A 25. percben Szabó jó egyéni játék után fölé lőtt. Szabadrúgás után Abonyi Faragóval közösen mentett, majd Szomolányi szerelt szépen. A körösi tá­madósor bátortalanul, széteső- en játszott, a védelemre nagy nyomás nehezedett, ha ügy- gyel-bajjal is, de tisztáztak. A 44. percben Juhász szerelésé­ért 11-est ítélt a játékvezető, ezt a hazaiak értékesítették. 1:0. Fordulás után jobb lett a csapat összjátéka. Az 50. percben S. Szabó remekül cselezett, az alapvonalról lá­gyan visszagurított, de Szabó lezser lövéssel csak a kapufát találta el. Egyenlítési alkalom volt! A 60. percben szabadrú­gás után nagy helyzetben a hazai csatár fölé lőtt. Józsa —Szabó—Bari-támadást men­tettek a védők. A 65. percben Kocza két szöglet után is há­rított. de két perc múlva egy távoli nagy lövést — melyet a szél is segített — már nem tudott kitornászni a léc alól. 2:0. Nagy gól volt. A 75. perc­ben remek Józsa—Szabó—S. Szabó-adogatás után S. Szabó óriási helyzetben a kapu mel­lé gurított. A 80. percben Ko­cza veszélyes helyzetben szög­letre mentett. Közvetett sza­rosán vevőre találnak. Fajka János, a kertészet dolgozója, az utolsó öntözést végzi. Foto: Kiss András a konzervgyár másik szocialis­ta brigádja dolgozik. Új pala­tetőt kapott az épület, már minden hibát javítottak. Far­kas Ferenc ács irányítja a fa­munkát. A napokban készül­nek sorra a kőművesek, akik a padozatot cementlapokkal bur­kolják. Az értékes munkát a brigád- tagok társadalmi munkában végzik, a május elsejei kirán­dulók, de a város valamennyi lakója hálásan gondol rájuk az újjávarázsolt aréna láttán. F. Sz. badrúgás után jó helyzetben Józsa és Szabó egymást za­varta. Közepes iramú, közepes színvonalú mérkőzésen a jobb küzdőszellemű csapat nyert. Kocza, Szomolányi, Faragó, Bari és Józsa nyújtott elfo­gadhatót. Üjhartyán ifi—Nk. Kinizsi ifi 1:0 (1:0). Kinizsi ifi: Leskó — Dobo­zi, Szabarl, Fercsi, Somlyai, Pozsár (Járó), Mohácsi, Szá­lai, Balog, Kovács Z„ Gábor (Kaszap). Az ifik nagyon bá­tortalanul játszottak. csak Leskó és Szabari dicsérhető. Járási bajnokság Abony I—Nk. Kinizsi II 2:0 (1:0). Kinizsi II: Kovács — Suba, Varró, Balogh Gy., Hegedűs, Farkas, Marton, Kurgyis, Se­bők, Tóth L., Rákosi. Igen gyenge teljesítményt nyújtott a tartalékcsapat, sen­kit sem lehet megdicsérni. P. S. SZERDAI SPORTMŰSOR Kézilabda Laj osmizse: L. Vízgép—Nk. Kinizsi barátságos férfimérkő­zés (ifi is). Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 16: Nk. Kinizsi—Soltvadkerti TE ba­rátságos mérkőzés. ANYAKÖNYVI HÍREK Született: Dobozi Mihály és Erdei Mária: Erika, Illés Fe­renc és Szűcs Borbála: Ferenc, Kullai Imre és Vincze Irén: Imre, Balázs Dénes és Téglás Klára: Dénes és Attila, Tata- rek József és Kincses Irén: Csaba, Forgó Rezső és Lalik Terézia: Rezső nevű gyermeke. Házasságot kötött: Hegedűs Albert és Czira Éva, Kecske­méti László és Ádám Györgyi. Meghalt: Melankovits Antal- né Tötcer Emma (Galgóczi u. 5.). Szabó Ambrus (Hétvezér u. 4.), Kosa László (Kárpát u. 76.), Szemerédi Balázs (Szolno­ki u. 65.). Katona József (Ör­kényi u. 57.) A Szabadság Tsz-ben Mit termeszt az Illés-brigád? Kezdik az uborka vetését TOTEMKA S i® P 8 O ■ R ■ T Labdarúgás Nincsen góllövő i I

Next

/
Oldalképek
Tartalom