Pest Megyi Hírlap, 1972. április (16. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-11 / 84. szám
1'tA« MEGYEI 19*2. ÁPRILIS 11.. KEDD T V-FIGYELŐ Poldini úr. Goda Gábornak nincs mindig szerencséje a képernyővel; a Benedek András forgatókönyvéből készült tv-játék azonban — Gaát Albert hangulatilag is pontos rendezésében — visszaadta a regény levegőjét; még a stílus komótosságát, elmélkedő hajlamát is jól fényképezett belső monológokká (operatőr: Né- meth Attila) formálta. A történelmi fordulókon (jelen esetben 1956-ban) a túlélésre összpontosító, az el nem kötelezettséget életformává építő kispolgár portréját hiánytalanul megkaptuk, s tegyük hozzá: Tomanek Nándor személyében eszményi megvalósítóra bízva. Mert ha a figura életveszélyességének bizonyítása nem is volt ment némi tételességtől, a menekülő kommunista halálának véletlenén mégis átütött egy negatív magatartás, egy lelki elhárító mozdulat gyilkos szükségszerűsége — amint más írók más helyzetekben hasonlóképp kimutatták. A mellékszereplők közül Balázsovits Lajost régóta nem láttuk ennyire hitelesnek, de Komlós Juci, Kálmán György, Simon Géza és a többiek is a helyükön voltak. Andrzej Wajda. A Tájkép csata után monumentális záróakkordjával, a régi szenvedélyes hangját korszerű formában újrafogalmazó rendező e nagyszerű teljesítményével véget ért a televízió nagyszabású vállalkozása, melyről a feltétlen dicséret hangján szólhatunk. A Wajda-életműsorozat egy máris filmtörténeti jelentőségű művész eddigi pályáját összefoglaló módon tárta a néző elé. s érdeméből mit sem von le, hogy a filmeket különböző időpontokban a mozik is vetítették. így együtt látva, Nemeskürthy István értő bevezetőjével a korszerű filmműveltségre vágyók pompás ajándékot kaptak. Reméljük, más értékes életművek (hazai rendezőké is) idővel felkerülnek a képernyőre, sőt üdvös lenne egy-egy vita rendezése a látottakról, olyan nézői ellen- véleményekkel szembesítve, melyek tagadó, elutasító állás- foglalásából kiindulva lehetne esztétikai pozitívumok felé haladni, a kor filmművészetének eredményeit szívós munkával a köztudatba plántálni. Tizenhatezer kilométer. Háromnegyed órába belezsúfolni 24 hangverseny egyhavi amerikai vendégszereplés eseményeit lehetetlen. Ipper Pál riporter, Horváth Ádám rendező és stábja mégis megragadó madártávlati képet tudott adni az MRT szimfonikus zenekarának, Lehel György karmesternek, Kocsis Zoltán, Ránki Dezső és Tarjáni Ferenc szólistáknak rendkívüli sikeréről. „Magyarbaráttá tettek engem” — mondta koncert után egy amerikai fiatalember a karmesternek. Szavait az előadások kiragadott részletei is igazolták — öröm volt nézni a fárasztó út, a fegyelmezett munka tapsviharrá, mosolyos nyilatkozatokká oldódását. Röviden, a közönyöseket is felrázza az a dokumentumfilm, mely látszólag tárgyilagossággal mutatja fel a törvényes gyilkosság természetrajzát — mint a My Lai-i vérengzésről készült öten a kilencvenötből ... tette. Obrazcov szelid-bölcs művészetét, az emberi kéz bábuk Pest megyeiek a nemzetiségi népzenei fesztiválon Április 15-én a tatabányai Puskin művelődési házban nagyszabású szlovák esttel kezdődik a nemzetiségi népze- nei fesztivál, melyet a MagyarI Rádió közösen szervez a nemzetiségi szövetségekkel. Baranya, Békés, Csongrád, Komárom, Nógrád, Pest és Vas megye legjobb műkedvelő együtteseinek részvételével négy nyilvános hangversenyt tartanak április 23-ig. Április 16-án Szalántán, a község művelődési házában a hazai délszlávok találkoznak, 22-én pedig a kétegyházi Táncsics Mihály művelődési otthonban a magyarországi román nemzetiségűek szólaltatják meg kedves dalaikat, balladáikat. Április 23-án kerül sor Soroksáron a hazai német nemzetiségű dolgozók seregszemléjére. SZAZHALOMBA TTA Tavaszi kulturális napok A hagyományokhoz híven az idén ismét megrendezik a százhalombattai tavaszi kulturális napokat. Ennek programjáról beszélgettünk Szekeres Zoltánnal, a Barátság művelődési ház igazgatójával. — Bár városunknak rangjához méltó művelődési háza egyelőre nincs, lehetőségeinkhez képest mégis mindent megteszünk annak érdekében, hogy a megye legfiatalabb városának lakói is színvonalas kulturális események részesei lehessenek. Ennek jegyében állítottuk össze a tavaszi kulturális napok programját, amelynek megnyitójára április 11-én, a költészet napján kerül sor. Alvilági portya címmel Soós Zoltán SZOT-díjas költővel találkozhatnak majd olvasói. A találkozót az est címéhez illően Gerendái Ferenc rendőr alezredes vezeti be. • — Véleménye szerint melyik lesz a csaknem három- hónapos programsorozat legjelentősebb eseménye? — Nem egy eseményt, hanem egy eseménysorozatot jelölnék meg. Neves művészeink előadóestjei címmel hat előadásból álló bérletakciót hirdettünk meg. Hogy kik lesznek az előadók? Elsőként Magyar- ország messze van címmel Bálint András színművész mutatkozik be április 14-én. Egy héttel később A XX. század címmel kerül sor Mensáros László önálló estjére. Ezt követi Halász Judit műsora. Május 8-án ária- és dalestet rendezünk az Állami Operaház két művészének, Laczó Ildikónak és Bercelly Istvánnak közreműködésével. Zongorán kísér Pethő Zsolt, az Operaház karnagya. • — További programok? — Két színházi előadást rendezünk. Az Állami Déryné Színház Arbuzov: Jó reggelt, boldogság, az Állami Bábszínház pedig A három kismalac című műsorát mutatja be. További költővendégünk: Garai Gábor Kossuth-díjas. Hogy volt címmel kerül sor a Ki mit tud? megyei döntőjébe jutott százhalombattai fiatalok bemutatkozására. A tavaszi kulturális napok keretében Százhalombattán kerül megrendezésre a Pest megyei vegyeskarok, női és férfikórusok megyei minősítő énekkari hangversenye május végén. Kerek- asztal-beszélgetés keretében vitát rendezünk A gyermek- és ifjúkori bűnözés okairól. Vitavezető Eperjesi Ernő, az Aszódi Fiúnevelő Intézet igazgatója lesz. • — Könnyűzenei műsor nem szerepel a programban? — De igen. Április 26-án a Bergendi együttes és Koncz Zsuzsa show-ja, május 16-án pedig a Corvina együttes, valamint Délhúsa Gjon és Markó András műsora várja a beatkedvelőket. mögé bújt csodáit, az egyszerű humánum »erejét mutatta be a hetvenéves művészről készült film (rendező: Rényi Tamás, operatőr: Herczenik Miklós, szerkesztő: Geszty Péter). Ma, a költészet napja alkalmából délután verskom- pozíció kerül képernyőre, este magyar és szovjet költők kerekasztal-beszélgetését láthatjuk; ugyancsak este lesz a Kék fény adása. Szerdán az Állami Balettintézet munkáját bemutató film és — Gagarin emlékére — az űrkutatásról szóló összeállítás szerepel a programban. A Világirodalmi Magazinban, Bajomi Lázár Endre fordítói estjén, a modern francia irodalom stíluskísérleteiből kapunk érdekes ízelítőt. Csütörtökön az emberi emlékezet rejtélyeit tárja fel a vasárnap folytatódó Memória című műsor. Az Érdekházasságok III. része után Műszakváltás címen körkap- csolásos élő közvetítés foglalkozik az éjszakai műszak problémáival. A pénteki főműsort a Turgenyev-novellából adaptált Aszja című magyar tv- film, késő este pedig egy aranylakodalom alkalmából a házasság értelmét boncolgató dokumentumfilmet („Hogy ne legyünk egyedül...”) mutatnak be. Lehotay-Horváth György TÖKÖLI HIRADAS Ha mind összefognának... (Tudósítónktól) Fennállásának hatodik évében jár a tököli művelődési ház. A ráckevei járásban ez a második ilyen jellegű intézmény. Fiatal igazgatója, a huszonhat esztendős Rudolf Ferenc a múlt év nyarán vette át a művelődési ház vezetését, s eredményes munkáját mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy rendezvényeikre öt szomszédos község lakosai is eljárnak. A különböző szakkörökben pezsgő az élet: szabás-varrás, művezetők, vasasok tanfolyama, KRESZ továbbképzés szerepel a programban. Ezenkívül megszervezik az általános balesetvédelmi oktatást is. A különböző művészeti csoportok sikeresen működnek. A nemzetiségi csoport vezetője a 87 esztendős Mil- kovics József, aki időt és fáradtságot nem ismerve, az iskolások új tamburazeneka- rának tanítja be a számokat. A tánccsoport munkáját Ben- kő Zsófia tanárnő irányítja. A nemzetiségi táncosok műsorszámait is ő tanítja be, s emellett modern táncra oktatja a fiatalokat. A nemzetiségi tánccsoport legsikeresebb műsorszámai: a Kapuvári verbunkos, Botos tánc, valamint a Német molnártánc. Az elkövetkezendő időben előadnak majd egy üveges leánytáncot is. A hatvankét esztendős Kirchner István ÜGYESKEZÜ GYEREKEK A sződligeti általános iskolában nagy súlyt helyeznek a politechnikai oktatásra, ötödik osztálytól kezdve ipari jellegű gyakorlati oktatásban is részesülnek. Az első időszakban a mindennapi életben leggyakrabban előforduló villamossági és háztartási gépek javításának módját ismerik meg, később már „komoly” munkadarabokat is készítenek. Az innen kikerült diákok nagy része ipari pályát választ magának. a nemzetiségi énekkar szervezője és irányítója, vezetésével már sok szép sikert értek el. A nemzetiségi csoport hírneve nemcsak a ráckevei járásban, hanem más megyékben is ismert. A csoportot a községi és járási szervek kiemelten kezelik, de nagy segítséget kapnak a Délszláv Szövetségtől is. A művelődési házban negyvenöt tagú ifjúsági klub működik, hetente egy rendezvényen találkoznak a fiatalok. Ekkor filmvetítéseket tartanak, kirándulásokat szerveznek, vagy ismeretterjesztő előadásokat hallgatnak. A klub vezetője Radnics Magdolna, aki ez év február elsejétől a könyvtár vezetője is. Egyébként a könyvtár olvasótábora örvendetesen emelkedik: három hónap alatt ötven fővel többen látogatják, mint korábban. A községi tanács és a művelődési ház vezetői között igen jó viszony alakult ki. Tökölön négy gazdasági egység működik: a 3. számú Termelőszövetkezeti Építő Vállalat mindenben segíti a kultúra intézményének működését s ugyanígy jár el a helybeli Vörös Csillag Termelőszövetkezet is. Sajnos, nem mondható el mindez a Petőfi Szakszövetkezetről és az Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalatról. Nagy kár ez, hiszen az eddigieknél is jobb kulturális élet csak közös összefogással érhető el. A községi tanács az idén 70 ezer forintot biztosít a fűtés felújítására, s emellett 40 ezer forint állami támogatást is kapnak. A tököli művelődési házban szeretnének minél több érdekes, figyelemfelkeltő programot szervezni. Bundies Péter TDK-konferencia Ülésezik a társadalmi szekció A tudományegyetemeik, a tanárképző főiskolák, a Budapesti Műszaki Egyetem és a Testnevelési Főiskola társadalomtudományok iránt érdeklődő, mintegy 250 diákjának és 50 tanárának részvételével megkezdte munkáját a tudományos diákikörök tizedik, jubileumi országos konferenciájának társadalmi szekciója. Az Egyetemi Színpadon hétfőn tartott ünnepélyes megnyitón megjelent és felszólalt dr. Garamvölgyi József művelődésügyi miniszter- helyettes és dr. Gombár József, a KISZ központi bizottságának titkára. Az ünnepi megnyitót követően felolvasó üléseken folytatta munkáját a tanácskozás, s kétnapos vita után szerdán az Egyetemi Színpadon kerül sor a záróünnepségre, illetve a legjobb pályamunkák díjazására. Nagykőrösi siker Csurgón A Somogy megyei Csurgón szombaton este jelmezes karnevállal és bállal befejeződött a hagyományos — kétévenként sorra kerülő — országos Csokonai diákszínjátszó napok bemutatósorozata. 28 középiskola és ipari szakmunkástanuló intézet több mint háromszáz diákszínésze lépett dobogóra. A jutalmakat vasárnap a művelődési központ nagytermében ünnepélyes külsőségek között adták át. A megjutalmazottak között van többek között a nagykőrösi Arany János gimnázium irodalmi színpada is. Aktívak az agráregyetem hallgatói Művészeti fesztivál 1972 Több mint egyhónapos időszakot ölel fel az első ízben sorra kerülő országos egyetemi és főiskolai művészeti fesztivál. A rendezvénysorozat március végén kezdődött az amatőr filmklubok bemutatójával a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen és végül egyetemeink képzőművészeti szakköreinek kiemelkedő alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők május elején a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. A művészeti fesztivál idején népi tánc- együttesek, diákszínpadok, Az utca művészete A VI. Magyar Plakátkiállítás Mostanában sokan nem- j csak festményeket, rajzokat, j szobrokat, vázákat, hamutar- j tókat gyűjtenek, hanem pia- ' kátokat is. Ám a plakát nálunk — a látszattal ellentétben — még nem közkeletű cikk sem az utcák házainak falain, sem a hirdetőoszlopo- | kon. Pedig sok falragaszt láthatunk, de ezek többsége nem plakát. Aki igazi plakátokat szeretne látni, látogasson el a Műcsarnokba, ahol a VI. Magyar Plakátkiállítás gazdag és szép anyaga bemutatja, hogy milyen az igazi plakát. Milyen is? 1 Félreérthetetlenül tudatja az emberrel, hogy mire akarja felhívni a figyelmet: (Mint Filó híres plakátja, amely a maga korában a náci fasizmus embertelenségére figyelmeztetett, amikor több tucat dinamikusan mozgásba lendülő SS csizmás lábat rajzolt egymás mellé, a talpakra pedig csizmaszegként horogkereszteket.) Érzékelteti ugyanakkor a jó plakát, hogy a felhívás tárgyáról, vagy alanyáról mi a véleménye. Például Konecsni György Május 1. című plakátja, amely elsősorban színeivel, a több árnyalatban pompázó vörösökkel igaz és kellemes ünnep érzetére bangóija az embert. Végül sejteti a plakát tárgyának tartalmát is. Ha ránézünk Kemény György Levegőt! című plakátjára, azonnal légszomjunk támad és kétségbeesett szorongás vesz rajtunk erőt, mert a plakát látomásos non- figurációjával a saját magunk által beszennyezett levegő veszélyeire figyelmeztet. S talán a legfontosabb a plakát felhívó, mozgósító ereje és tulajdonsága. Szilvásy Nándor plakátján egy torz fej és rögtön a nyakból kiinduló bepó- lyált nyomorék láb figyelmeztet: lassanként többen halnak meg az országutakon, mint a betegségekben. Méltóan mutatkozik meg a kiállításon a plakát sok száz arca. Nemcsak plakátok, hanem könyvborítók, csomagolócímkék, hirdetéssel ellátott táskák-tasakok, lemezborítók is láthatók itt. Mert tulajdonképpen ezek is plakátok. Érzékeltetik a belső tartalmat — egy könyvét, egy áruházét, egy italét, egy lemezét — és természetesen propaganda szempontjából sem közömbösek. A plakát propaganda célokból született. Az különbözteti meg a grafika többi ágától, hogy direkt politizál, direkt kínálja az árut, direkt figyelmeztet. Közlendőjét meghatározza a cél, amelynek érdekében készült. Ezért ha nem is képző-, de iparművészet a plakátművészet. Mert a plakát készítői művészek. Ha úgy tetszik: az utca, a kirakat, vagy a csomagolás művészei. Sajnálatos hogy a kiállításon bemutatott plakátok közül keveset látunk az utcán. Mert a plakát tipikusan az utca díszítő eleme, az utca művészete. Ügy tűnik, hogy ezt még nem tudatosítottuk eléggé, s nem engedünk számára elég sok és nagy falfelületet, hirdetőoszlopot. Berkovits György énekkarok, fotókörök és a szépirodalmi alkotókörök, valamint a vers- és prózamondók versengenek egymással, Egerben, Szegeden, Budapesten, Keszthelyen és Gödöllőn. A gödöllői Agrártudományi Egyetem kulturális életére jellemző a fesztiválon való aktív részvétel. A gödöllői egyetem az egyetlen, ahonnan valamennyi művészeti ág versenyére beneveztek a művészetkedvelő hallgatók. A fesztivált megelőző alapos felkészülés biztosítéka annak, hogy jó eredményeket érjenek el. Az egyetem Csárdás tánc- együttese és az énekkar már eddig is sikerekkel büszkélkedhet. A szépirodalmi alkotókör a legfrissebb, hagyományai még nincsenek, hiszen alig egy hónapja alakult meg, de a gödöllői tollforgató diákok — Bíró István, Fábián Péter, Pálmai Tibor, Práger György és Szabó László — az agrár- felsőoktatási intézmények közelmúltban megjelent irodalmi antológiájában napvilágot látott írásaikkal bíztatóan mutatkoztak be. A gödöllőiek nemcsak részt vesznek a művészeti fesztiválon, hanem a vers- és prózamondók országos egyetemi és főiskolai fesztiváljának megrendezését is vállalták. Április 21^-22—23-ra 46 felsőoktatási intézményből 92 versenyzőt Várnak. A három nap alatt négy részben bonyolítják le a versenyprogramot. Ezenkívül ismerkedési estre, bankettra, az utolsó este pedig a győztesek gálaműsorára kerül sor. Neves művészekből álló zsűri bírálja el a versenyzők teljesítményét, és ítéli oda a díjakat. A KISZ Központi Bizottsága, a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztálya, valamint a KISZ Pest megyei Bizottsága jelentős összeget ajánlott fel a fesztivál sikeres megrendezéséhez és a díjazásra. (á. é.) i 4 4
