Pest Megyi Hírlap, 1972. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-11 / 84. szám

1972. ÁPRILIS 11., KEDD “r‘i-/iíi4ap 5 120 éve nyílt NŐK AZ IRÓSZERGY ÁRBAN Az ország első bölcsődéje A fizetés csak a negyedik helyen Országos konfer.nciára készülnek Április 21-én lesz 120 esz­tendeje, hogy Budapesten az akkori Kalap utca 1. szám (V. kerület Irányi utca 2—i.) alatt megalapították az első pesti bölcsődét. Az évforduló alkalmából a gyermekintéz-. ménynek otthont adott épüle­tet emléktáblával jelölik meg, és azt ünneueiye;. külsőségek között leplezik le. Ugyanebből az alkalomból rendezik meg a bölcsődei szü­lői munkaközösségek első or­szágos konferenciáját, ame­lyen a munkaközösségek kép­viselőin kívül gyermekgyó­gyászok, bölcsődevezetők, va­lamint a Vöröskereszt buda­pesti és vidéki családvédelmi reszortfelelősei is részt vesz­nek. nált úgynevezett megkerülő vezetéket — amelyet eddig különféle méretű vörösréz- sodronyból készítettek — alu­A PEVDI szentendrei író­szergyáregységében négyszáz­huszonöt nő dolgozik. Életük, munkájuk, mindennapjaik megkönnyítése sok felada­tot ad a harmincegy tagú nőbizottságnak. A legnagyobb vívmánynak tartják, hogy megszűnt a harmadik mű­szak. Lemaradtak a férfiak? — Ezt sikerült úgy megol­danunk — mondja Zsigmondi Károlyné, a nőbizottság el­nöke —, hogy azok is elége­dettek, akiknek számított a havi 200 forint éjszakai pót­lék. Darabbérben dolgozunk, ezt emeltük meg, hogy a pénz ne hiányozzék. Nálunk egyéb­ként fordított előjellel je­lentkezik az egyenlő munká­ért egyenlő bérezés elve. Ugyanis nemegyszer o férfiak mosításnál ezentúl hazai ve­zetéket alkalmaznak, s ezzel évente mintegy hárommillió forintot takarítanak meg. sérelmezik, hogy kevesebbet keresnek, mint az asszonyok. A nőbizottság a gyáregység gazdasági vezetésével közösen azon fáradozik, hogy a nők helyzetén valóban segítsenek. A vállalat nem tudja támo­gatni Szentendrén a város gyermekintézményeit. Ezért annak a kismamának, aki visz- szajön dolgozni és gyermekét nem tudja elhelyezni, szerző­déses bedolgozói munkát ad­nak. A havi 1500 forintos át- ' lagkeresetet biztosítják, s minden juttatást ugyanúgy megkapnak, mint a bentiek, csak otthon dolgoznak. — Ez a bedolgozó részleg egyelőre kis létszámú — mondja dr. Páljános Adolfné, párttitkár. — Az asszonyok megkapják az alkatrészeket és otthon szerelik az írószere­ket. Az a tervünk, hogy min­den szerelési munkát fokoza­tosan kiadunk. — A gyermekgondozási se­gélyről visszatérők bizonyá­ra örömmel fogadják az ilyen kezdeményezést... — Azt hiszem, nem lesz gondunk ezzel, hiszen jelen­leg is kilencvennyolc kis­mama veszi igénybe a segélyt. Persze azért olyan felté­teleket szabunk, hogy csak az lehet bedolgozó, aki leg­alább két éve nálunk van. Tanulás, rendelés gyáron belül Az írószergyárban általában betanított munkásnők dolgoz­nak, azt mondják, munka­körük nem kívánja meg a szakképzettséget. Éppen ezért felmérést készítettek a dol­gozók általános iskolai vég­zettségéről. Kiderült, hogy harminhat olyan nő dolgo­zik a gyárban, aki nem töl­tötte be negyvenedik élet­évét és nincs meg a nyolc ál­talánosa. Közülük heten vál­lalták a tanulást. Az Építés- tudományi Intézet kísérleti telepén esti iskola kihelye­zett hetedik osztályában ta­valy szeptemberben megkez­dődött az oktatás. Az író­szergyáriak a papírgyári és cementgyári dolgozókkal ta­nulnak együtt. Az ő sikerük talán a többieket is bátorítja majd. — Szeretnénk, ha minden ősszel legalább heten neki­vágnának a tanulásnak — mondja a párttitkárnő. — Igyekszünk segíteni, ahogy tu­dunk. Amikor például dél- utánosak, munkaidőben jár­nak iskolába. Sok apró tényező tehet egy munkahelyet kellemessé és kötheti oda a dolgozót. Az író­szergyárban például nemré­giben szabás-varrás tanfo­lyamot szerveztek. Egyelőre harminc asszony kap „diplo­mát” felsőruhakészítésből, de ha lesz jelentkező, indítanak még egy tanfolyamot. Áltatlá- ban figyelemmel kísérik az igényeket, s ha lehet, telje­sítik. A gyár területén hét­főn és csütörtökön rendel az orvos, de az asszisztensnő mindennap kijár. Nagy köny- nyebbség az asszonyoknak, hogy nem kell lakóhelyükön sorbaállni a rendelőben, ha­nem helyben, munkaidőben megkaphatják, amire szüksé­gük van. A gyári büfében te­jet, cukrot, hentesárut, fűsze­reket vásárolhatnak, hogy ez­zel is időt takarítsanak meg. Fontos: ki a vezető Jövőre háromszintes öltözőt, fürdőt építenek, mert a ré­gieket kinőtték már. Zsúfol­tak a munkahelyek is, most keresik a módját, hogyan le­hetne átszervezéssel kelleme­sebb munkakörülményeket te­remteni. Milyen fontosnak tartják Szentendrén azt, hogy dolgozóik jól érezzék magu­kat munkahelyükön, arra egy érdekes vizsgálat a bizo­nyíték. Zsinkó Györgyné, a pártbizottság nőfelelőse, tájé­koztat erről. — A betanított munkások között felmérést végeztünk Nyolcvanöt nőt kérdeztünk meg, hogy a felsorolt tíz szem­pont közül melyiket tartja Edilmac típusú toronydaruhoz kezelőt, vizszerelőt (nyugdíjast is), kőműves, asztalos, ács, hidegburkoló, burkoló, parkettás, tetőfedő, épületbádogos, villanyszerelő, vasbetonszerelő, lakatos, festő és könnyűgépkezelő szakmunkásokat, gépkocsivezetőket, segéd- és betanított munkásokat (16. évüket betöltött fiúkat is), raktári segédmunkásokat, rakodókat, kubikosokat azonnali belépéssel felveszünk. V///////////////////A ////////////////////X Jelentkezni lehet: a Prosperitás Ktsz munkaügyi osztályán Bp. IX., Viola u. 45. Időzített gyermekáldás Nő a gyermekgondozási segély szerepe A születési mozgalmat ked­vezően befolyásoló tényezők között határozottan kimutat­ható a gyermekgondozási se­gély szerepe — állapították meg a népesedéssel foglalkozó szakemberek. Ezt támasztja alá mindenekelőtt az a ta­pasztalat, hogy amíg 1967 előtt az eltartott házas nőknél volt magasabb a gyermekál­dás, addig a segély bevezetése óta a dolgozó asszonyok ter­mékenysége a magasabb. A gyermekgondozási segély bizonyos vonatkozásban a me­zőgazdasági népességnél is megnyilvánul. A falusi lakos­ság körében a szülések száma — részben a népesség elörege­dése miatt — az 1949 utáni év­tizedben észrevehetően csök­kent, s 1960 óta nem érte el az országos átlagot. Ugyanak­kor jelenleg a legfiatalabb — 24 év alatti — nők termé­kenysége a mezőgazdaságban a legmagasabb, sőt az egyes korcsoportokon belül is ked­vezőbb ez az arányszám, mint például a szellemi foglalkozá­súaknál. A gyermekgondozási segély hatása a szakemberek szerint elsősorban abban nyilvánul meg, hogy időben előbbre hozta a nők első szülését; a de­mográfusok ennek az „időzítésnek” nagy jelen­tőséget tulajdonítanak. Az első gyermek szülésének elhalasztása, késleltetése ugyanis mindig azzal a ve­széllyel jár, hogy a gyermek- áldás végképp elmarad; meg­fordítva viszont feltételezhető, hogy az első és második gyer­mek megszülése növeli az esélyét a család további kibő­vülésének. Vörösréz helyett alumínium A szobi vonalon jól vizsgázott Az eredmény: hárommilliós megtakarítás A MÁV vezetői felhívták a figyelmet, hogy ahol lehet, a külföldről beszerzett anyago­kat hazaival helyettesítsék. A felhívásra érkezett javaslatok közül az egyik legértékesebb: a vasút villamosításánál hasz­míniumsodronnyal helyette­sítsék. A nemesített alusodronyból készült vezeték a Budapest— Szob közötti villamosított vo­nalon jól vizsgázott. A ta­pasztalatok alapján a villa­legfontosabbnak a munka­hely kiválasztásánál. Arra kértük őket, állítsanak fel sorrendet. Ennek alapján mondom: a legfontosabbnak a munkahelyen a vezető sze­mélyét tartják, azután a mun­katársak, a kollégák számíta­nak. A harmadik feltétel a folyamatos munka, hogy rend­szeresen foglalkoztassák őket. A negyedik tényező a fizetés. Érdekes dolog, hogy a mun­kakörülmények a ranglistán csak ötödikként szerepelnek. Ezután a könnyű munka, a jó előmeneteli lehetőség és a szakma elsajátítása követke­zett. A nyolcvanöt megkér­dezett közül a legkevésbé fon­tosnak tartották azt, ho|y olyan munkahelyen dolgozza­nak, ahol saját elképzelései­ket hasznosítják, ezért ez a feltétel az utolsó helyre került. Hogy teljes képet kap­junk, hamarosan felmérést készítünk a szakmunkások kö­zött is. Hányszor halljuk: nem min­den a pénzen múlik. A szán­dék, a tenniakarás sokszor még a forintnál is többet ér. A szentendrei írószergyárban vallják és bizonyítják ezt. Soós Ibolya Jövőre próba az üveggyárban Kiemelt népgazdasági beru­házásként egymdlliárd 350 millió forintos költséggel épül aiz orosházi húzottsíküveg- gyár. Az új alföldi gyáróriás legfontosabb épülete, a ke­mencecsarnok elkészült, s a 31. Állami Építőipari Vállalat átadta a területet a kemence- építő- és szakipari részlegnek. A csaknem negyven méter ma­gas óriás csarnokban a speciá­lis üvegolvasztó kemencéket Szovjetunióból importált anya. gokból építik. A tervek sze­rint az új csarnokban évente mintegy 12 millió négyzetmé­ter húzott síküveget olvaszta­nak, s a próbatermelést 1973 őszén kezdik. Virágban a barackosok Virágpompába öltözött a hírneves budai őszibarackos táj. Az elsőként virágzó man­dulák már hullajtják szirmai­kat, de a cseresznye- és ba­rackfák virágai újabb színek­kel élénkítik a kerteket. Kü- különösen szép látványt nyújt a Kertészeti Kutató Intézet tö­rökbálinti gazdaságának több mint ezerholdas ültetvénye, az ország legnagyobb őszibarac­kosa. Ha az időjárás „nem szól közbe”, jó közepes termésre számíthatnak a közös gazda­ságok és kiskerttulajdonosok. Háztáji Há'a sajtónk hatásos cikkei­nek s a közgondolkodás emel­kedő színvonalának, már el­tűnőben van közéletünkből ama kóros és káros jelenség, amelyet a szabad bírálat el­fojtásának területén észlel­hetünk. Egyes, még fel-fel- bukkanó, rendhagyó esetek közül hadd említtessék itt meg e sorok írójának szemé­lyes tapasztalata, melyet nem közűiéinél és nem hivatalban, vállalatnál vagy üzemben — hanem éppenséggel a saját házatáján szerzett. A konyha teljhatalmú fő­nöke: a szerző sógornője. Ja­vakorabeli, jóságos, kedves küllemű, szorgalmas és szak­tudására rendkívül büszke, kényes, és mód felett érzé­keny lelkületű nő... O az, aki húgával, szerző nejével, egyetemben a legke­ményebben, sőt fellobbanó ha­raggal, kategorikusan eluta­sítja a bírálatot. A legeseké­Lesz már patron? E beruházás első lépcsője egy A Répcelaki Szénsavtermelő Vállalat központi telepén új széndioxid-tisztító mű épül. nagyszabású bővítési program­nak. Képünkön: Itt jön felszínre az értékes széndioxid. ALAGRÓL TATÁRA Lajos korabeli falkavadászat, különleges lovasprogram IBUSZ-túrák lovásztól őszig A kora tavasz egy hónappal előbbre hozta az idegenforga­lom tulajdonképpeni nyitá­nyát, s a szokásosnál egy hó­nappal hamarabb startolt az IBUSZ első 1972-es lovastúrá­ja is. A szezonnyitó túra rész­vevői egy svájci kollégium diákjai és nevelői, akik tava­szi szünidejüket töltik nyereg­ben. Az idén kétszeres jubileu­mot ünnepel az IBUSZ. Az utazási iroda ez évben 70 éves és tíz évvel ezélőtt, 1962-ben szállt nyeregbe az első IBUSZ lovascsoport. Az idén új útvonallal bővül az IBUSZ lovasprogramja. To­vábbra is megszervezik a Bükkből a Hortobágyra, az alagi lovasiskolából Tatára és a Nagyvázsonyból Keszthely­re vezető túrákat, de nyáron első ízben a Keszthely—Ka­posvár—Szekszárd útvonalon, a Balaton déli partján, a „So­mogyi betyárok útján” lova­golhatnak végig a külföldi tu­risták, egészen a gemenci vad­rezervátumig. Az üdülési utó­szezonban érkező külföldieket különleges lovascsemegével várja az idei esztendőtől az IBUSZ: „Hungária vadászlo­vaglások” címmel felelevení­kritika lyebb, csupán célzások, p’l- dálózások formájában meg­nyilvánuló kritikát is, mely a ház névleges „urának” — va­lójában igen csekély hatáskö­rű, s lényeges ügyekben min­dig csupán a helyeslés szavá­val s jelével szavazó, szerény személyiségnek — részéről, il­letve részemről o'ykor el­hangzik. Ő az, a sógornő, aki az étkezések idején még a „néma bírálatnak” nevezett, illetve lekicsinylésnek tartott szótlanságot is felháborodás­sal fogadja. Aki főzési tudo­mányától szinte megmámoro- sodva, arra készteti kosztosát, hogy az, a bibliai Jób türel­mével, a házibéke és a csa­ládtagok vérnyomásának kel­lő szinten tartása érdekében — még a hébe-hóba ízetlenné sikeredett, avagy elsózott, esetleg odakozmásított, netán nyersen maradt, esetleg tel­jességgel rághatatlan étkeket is tettetett étvággyal, mohón tik a Nagy Lajos-korabeli fal- kavadászatokat, amelyeken ló­háton űzik a vadat. Az őszi yadászlovaglásokra több száz külföldit várnak. Az elmúlt évben egyébként több mint 20 országból érkeztek lovasven­dégek az IBUSZ-túrákra, s a lovasprogramok bevételei elér­ték a 150 000 dollárt. A téma: szexuáletika Az újpesti tanács és a kerü­leti egészségügyi, oktatási in­tézmények, a különböző társa­dalmi szervezetek fontos fel­adatnak tekintik a diákok kö­rében végzett szexuális felvi­lágosító munkát. A tervek sze­rint rendszeresítik a tudatos családtervezéssel, a családvé­delemmel kapcsolatos előadá­sokat, amelyek a szexuális élet egészségügyi problémáin túl hangsúlyosan foglalkoz­nak az erkölcs, a felelősség kérdésével is. Az elhatározás időszerű, hiszen az elmúlt év­ben a kerületi abortuszbizott- s'ág előtt megjelent nők 16 szá­zaléka volt 20 éven aluli. s lelkendezve és dicsőítő jel­zők hangoztatása közben fo­gyassza el. íme, egyetlen példa ama szerencsére ritka, s immár ki­veszőben lévő tünemények, helyesebben tünetek közül, melyek a kritika elfojtásának neveztetnek hazánkban. Vajha e nem kívánatos je­lenség teljes eltűnésével együtt e kis jegyzet írójának háza­táján is megszűnnének az ét­kezés alatti és utáni, rendkí­vül szigorú korlátozások, me­lyekkel egy-egy kevéssé si­került főzéstermékkel kap­csolatos — mégoly csendes megjegyzéseit is mindmáig következetesen, felháborodva, avagy súlyos sértődöttséggel elutasítják. Még jó, hogy szi­gorú megtol lást nem helyez­nek kilátásba. De hát félmon­dással elbocsátani vagy éppen más háztartásba áthelyezni azért ez esetben mégsem le­het a hajdani merész, ám egy­re bátortalanabbá és félén­kebbé váló bírálót... Barát Endre l t I I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom