Pest Megyi Hírlap, 1972. április (16. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-09 / 83. szám
1972. Április 9., vasarnap 7 T E C HNZKÁ Munka néikiili kutatók Az amerikai Nemzeti Tudományos Alapítvány szerint 1971 tavaszán az amerikai tudományos munkások legalább 2.6 százaléka volt munka nélkül. Ez az arány csak azért nem magasabb, mert sok kutató elpártolt eredeti munkájától és más foglalkozásra téri át. A munkanélküliség legérzékenyebben a fiatal, az egyetemről éppen kikerült tudományos munkásokat érinti (5,3 százalékuk van munka nélkül). A fizikusok 3,9, a kémikusok 3 százaléka munkanélküli, az előző év 2,8, ill, 1,5 százalékával szemben. A szociológusok és komputerspecialisták kvótája általában 3 százalék felett mozog. A különféle anyagok és a belőlük készült termékek védelmére széles körben használjuk a különféle polimereket, köztük a színtelen lakkokat és a különféle színezőanyagokkal kevert zománcokat. Ezek szorosan hozzátapadnak a tárgyak felületéhez, és ily módon megvédik őket a külső környezet káros hatásától. Véd és szépít! A poliméreknek az anyag védelmén kívül az is feladatuk, hogy biztosítsák a tárgyak tetszetős külső színezetét. Óriási jelentőséget tulajdonítunk napjainkban a lakó- és gyárépületek, a gépkocsik, a mező- gazdasági gépek, a lakószobák belső megformálása, a televíziók, rádió vevőkészülékek és bútorok csinos külsejének. Az is feladat lehet, hogy különféle higiéniai követelményeket elégítsünk ki a polimé- rekkel, megvédjük például bizonyos helyiségeket, bútorokat a különböző mikroorganizmusoktól. Különösen nagy jelentősége van ennek az iskolák, óvodák, klubok, kórházak esetében. E rendkívül nehéz feladatok megoldásán évtizedek óta számos kutatócsoport dolgozik. Amint egyre jobban megismerjük a polimereket, bővülnek azok a lehetőségek is, hogy az egyes burkolatanyagoknak olyan sajátosságokat kölcsönözzünk, amelyek nem jellemzőek a természetben található anyagokra. Óriás molekulák Mind a természetes, mind a szintetikus polimérek több millió atomból álló hatalmas molekulákból épülnek fel. Ezeket a molekulákat hajlékony láncokhoz hasonlíthatnánk, melyek szemei szilárd kémiai kötéssel kapcsolódnak egymáshoz. A láncoknak néha elágazásai vannak, melyeket nyúlványoknak nevezünk. E nyúlványok vegyi 'természetétől függenek az egyes burkolóanyagok különleges sajátosságai. A polimérek láncainak mesterséges megváltoztatásával elérhető, hogy a burkolóanyag szorosan tapadjon a beburkolandó felülethez, védje a fémeket a korróziótól, elpusztítsa a baktériumokat és vírusokat. Új tulajdonságú anyagok A polimér alapanyagú burkolóanyag — vagy úgy is mondhatjuk, habképző polimér — elnevezéséről következteíhetünk tulajdonságaira. A szintetikus poliméreket általában az alapvető lánctulaj- donságai alapján különböztetjük meg, melyek egy nagy molekulát képeznek. így például vannak akrilák, klordinilfilm- képző polimérek vagy az egyes láúcok jellegét tekintve poliészterek és poliuretánok. A poliészter burkolatokra a keménység és a tükörfényes simaság a jellemző, ami lehetővé teszi, hogy sikeresen használják fel ezeket a bútoriparban. A poliuretán származékokat a nagyfokú dekoratív hatás és jó burkolóképesság mellett a rugalmasság is jellemzi. Segítségükkel végzik a gépkocsik fémvázának és a lábbelik bőrének lakkozását. A természetes polimérek vegyi összetételét és felépítését a természet szabja meg. Az ember ez esetben csak több-kevesebb sikerrel alkalmazhatja ezeket egy-egy szükséges cél eléréséhez. A szintetikus polimerekben azonban a kívánt tulajdonságokat a vegyi felépítés tudatos kiválasztásával érjük el, mely biztosítja a szükséges különleges sajátosságokat. így például széles körűen ismert polimér a polietilén, melynek molekulái nagyszámú kénhid- rogénláncból állanak. E műanyagra a jelentős taszítószilárdság és az atmoszferikus hatásokkal szembeni ellenálló képesség jellemzi. Nem tapad azonban szorosan a burkolandó anyag felületére. Annak érdekében, hogy rendelkezzen ezzel a képességgel is, molekuláiban a szénhidrogén egy láncát mással helyettesítjük. Természetesen állandóan kutatás tárgya, hogyan állíthatnánk elő és használhatnánk fel a különböző burkolóanyagokat olcsóbban és gazdaságosabban. Rendkívül nagy jelentősége van például a jelenleg tűzveszélyes szerves lakk- és festékoldó anyagok vízzel való helyettesítésére irányuló kutatásoknak. Lemezvágó automata Pénzbedobósra működik Önkiszolgáló benzinkút Nyugatnémet mérnökök olyan üzemanyagtöltő automatát szerkesztettek, amely pénzbedobásra működik, de papírbankó „benyújtása” ellenében is kiszolgálja a vevőket. Nem volt könnyű dolguk a konstruktőröknek, hiszen a vizsgálószerkezetnek kétséget kizáróan meg kell állapítania a bankjegy valódiságát (annyi könnyebbséget azért kaptak a tervezők, hogy csak egyféle, tízmárkás, bankjeggyel fizethetnek a vásárlók). A pénzérme esetében ez sokkal könnyebb feladat, mivel csak az érme méretére és súlyára kell figyelemmel lenni. A bankjegy valódiságát ellenőrző fotoelektronikus berendezés bizonyos helyeken megvizsgálja a ftapír minőségét, ösz- szehasonlítja az „etalon-bankjegyével” a nyomás rajzolatait, és megállapítja a nyomdafesték összetételének azonosságát. Ha mind a három jellemző egyezik az előre ..betáplált” értékekkel, a készülék megadja a „szabad” jelzést az üzemanyag önkiszolgálásához. Persze, mindez néhány másodperc alatt bonyolódik le, s ha a vizsgálóberendezésnek „nincs kifogása” a bankjegy ellen, máris tankolható a tíz márka összegért járó benzin (a minőségi kívánság forgatógomb beállításável „adható tudtára” a benzinkútnak). A nagyon gyűrött vagy piszkos papírpénzt az automata nem fogadja el. A hengerelt acéllemezeknek a hajógyártás a legnagyobb felhasználója. Az előre leszabott, kimunkált lemezekből a hegesztők munkájaként állnak össze a kisebb-nagyobb h'ajótestek. A gazdaságos hajóépítés egyik feltétele, hogy gyors, pontos és minimális hulladékot eredményező legyen az anyagleszabás. E cél szolgálatában született meg a képen látható programvezérlésű’lemezleszabó készülék, a szovjet gyártmányú „Krisztall”. A technológiai programokat tartalmazó lyukszalagokat számítógép készíti el a gyártási tervek alapján. A koordinátarendszerű keresztrudas mozgató szerkezetre szerelt váAkkmérés - „kötőtűkkel’’ gófej pontosan követi a lyukszalag mindenkori „utasításait”. A gyártmányellenőrök, minőségi átvevők munkájának megkönnyítésére újszerű méPoliészter-műszállal kevert ágynemű Az ipar jelentős vívmánya az úgynevezett nylon fehérneműnek pamut hatású, textíliákkal való felváltása. A nylon ruházatot egyetlen előnye, a vasalás kiiktatása tette népszerűvé. Ám hamarosan kiderült, hogy főleg nyári melegben, fűtött helyiségben a nylon és hasonló műszálas ruházat kényelmetlen, izzaszt, sőt esetenként az egészségre is ártalmas. A tiszta nylont fokozatosan, szinte teljesen kiszorította a poliészterrel kevert textília. A poliészter és pamut keveré- kű textília a puplinhoz hasonló, kellemes viseletét ad. A tiszta pamutnál ez a fehérnemű négy-ötször tartó- sabb és a nylonhoz hasonlóan, nem kell vasalni. Közismert, hogy az újfajta textiliából készült inget is azért nem kell vasalni, mert az öblítésnél felvett vízmennyiség a poliészter segítségével simára feszült. A Győri Textilipari Vállalat kutató szakemberei a háziasszonyok munkájának megkönnyítése céljából évek óta keresik azt a textíliát, amelyből olyan ágyneműt, lepedőt, paplanhuzatot lehet készíteni, melyet mosás után, hasonlóan az ingekhez, nem kell vasalni. A közelmúltban megtalálták a megoldást. A lényeg: a gyári műszaki szakemberek által tervezett olyan szerkezet, amelyen a háztartásban is elhelyezhető nagy méretű lepedő, paplanhuzat stb. vasalásmentessé válik. A poliészterrel kevert ágynemű ára, viszonylag költséges alapanyaga miatt, mintegy 50 százalékkal drágább a hagyományosnál. Az új termék készítése és fokozatos forgalmazása ez év közepetáján megkezdődik. rőeszközt (pontosabban: ösz- szehasonlíto eszközt) hoz for galomba egy angol vállalat „Formulátor” néven. Bonyolult alakú munkadarabok — elsősorban mélyedésekkel kiképzett öntvények — formahűségének gyors megállapítására szolgált. A pontosan egyforma hosszú 93 darab alumínium tű 30 cm szélességben egymás mellett helyezkedik el a készülék fogantyúkkal, oldható szorítószerkezettel ellátott fémtestében. Méréskor az ellenőrző szakember a készüléket a mun- ■kadarab fölé helyezi, majd megoldja, „leejti” a tűsort, mire az felveszi az ellenőrizni kívánt keresztmetszet alakját. Ha ezt követően az átvilágított táblára erősített tervrajz mellé helyezik a „fésűt”, azonnal kiadódnak azok a helyek, ahol a munkadarab túllépi a megengedett tűréshatárokat. A készüléket megfordítva az eredeti forma negatívján is elvégezhetők az összehasonlítások, mérések. Az ellenőrzés e módjának nagy előnye, hogy nem kell várni az öntvény kihűlésére, forró, tüzes állapotban is elvégezhető a szükséges mérés. A „Formulátor”-nak természetesen a méréstechnika sok más területén is jó hasznát veszik. Felesleges habok Gomba módra szaporodnak a legkülönbözőbb célokra használható mosó és tisztító- szerek. Eladó és vevő legyen a talpán, aki eligazodik közöttük. Egy tájékozódó utam során a következő meglepő dolgot olvastam: „Fékezett hab- zású gépi mosópor”. Mit jelent ez, hiszen alig néhány éve jelentek meg a ragyogó fejiér, kemény habot adó csodamosószerek (amelyek hatóanyagait a vegyészek detergenseknek, ill. tensideknek neveztek el), s most a csökkentett habzás a divat? De miért? Mindeddig úgy tudtuk — a hagyományos szappan esetében is —, hogy a mosáskor keletkező hab szerepe döntő fontosságú és egyik legfontosabb tényező a tisztítás folyamatában. Mi történik mosáskor? A mosószer egyrészt „nedvesíti” a tisztítandó felületet — azaz a vizet az olajos, zsíros, kormos, piszkos textília felületéhez „kényszeríti”, másrészt fellazítja az említett szennyanyagot, végül pedig eltávolítja a felületről és megakadályozza a vissza- tapadást. Nos, éppen a vissza- tspadás megakadályozása a szennyanyag lebegtetése terén hoztak érdekes újdonságot a mosás folyamatát és a modern mosószerek hatásmechanizmusát vizsgáló kutatók. A mosóaktív anyagok, a de- tergensek és tensidek molekulái nem szimmetrikus felépítésűek: vízkedvelő és Víztaszító részekből állnak. Az előbbi rész biztosítja a mosószer vízben való oldhatóságát és a nedvesítést, a víztaszító rész pedig a szennyező anyagot lazítja fel, s mechanikus hatásra (kézi, ill. gépi mosás) eltávolítja a szennyezett felületről. Eddig úgy gondolták, hogy a leoldott szilárd és folyékony (olaj, zsír) szennyeződést a hab nagy felülete tartja lebegésben. A beható vizsgálatok szerint azonban bebizonyosodott, hogy minden mosóaktiv anyag eleve rendelkezik szennylebegtető képességgel. Nem a hab, hanem az aktív hatóanyag molekulái burkolják be a szennyező anyag részecskéit, s tartják a mosóvízben „lebegésben”. Ez a hatás még növelhető a mosóporokhoz adagolt speciális védőanyagokkal, mert ezek szintén „lebegtető” tulajdonsá- gúak. (Ilyen pl. az ún. kar- boximetilcellulóz nevű anyag, amely ma már csaknem valamennyi mosókrém és mosópor alkotórésze.) A hab tehát valóban feleslegessé vált, sőt a kemény habot adó mosószerek hátrányosak: az automata mosógépek használatát lehetetlenné teszik. S mivel a modern mosószeres mosásnál — a kísérletek tanúsága szerint — alárendelt a hab szennylebegtető szerepe, nincs szükség rá! De hogyan csökkenthető a habzás? Igen sokfélék a mosóaktív anyagok, ennek megfelelően nagyon különböző a habképzés is. Ezek vizsgálata még tart, az eddigi eredmények szerint viszont pl. ha növelik egy detergens molekula víztaszító láncát, csökken a habzás és a habtartósság. Furcsa dolog ez: évszázadokig tartott, amíg a szappantól a nagy habzóképességű mosó aktív anyagokat tartalmazó mosószerekig eljutottunk, s most éppen az ellenkezőjét kell megvalósítani. Szerencsére azonban ez az utóbbi folyamat gyorsabban megy. Egyre tökéletesebb, gyengébb habzó és „mégis” jobb tisztító hatású mosószerek kerülnek az ámuló háziasszonyok kezébe. Eleinte szokatlan lesz, de ismerve a detergens habok hátrányait (pl. a folyóvizek szennyezése), megbarátkozunk és megszeretjük e „fékezett” habzású anyagokat is. Új robogók Üj robogók sorozatgyártását kezdték meg a Ívovi motor- iizemben. A „Verhovina 3” két lóerős motorja óránként 50 kilométeres sebességet biztosít. Az egyszemélyes gép utasán kívül 15 kilogrammnyi csomagot szállíthat. A másik új robogó — a „Tisza” — motorja 1,2 lóerős, de teherbírása megyegyez k a „Verhovina—3”-éval. A gép maximális sebessége óránként 10 kilométer. A robogó nagyobb átmérőjű kerekei jól bírják a rossz utak viszontagságait, a magas kormány pedig köny- nyebben elviselhetővé teszi a hosszú ideig tartó „robogást”. A Ív,ovi üzem a közeljövőben kezdi meg egy túrarobogó sorozat- gyártását. A párnázott ülés, az ingaszerü hátsó függesztés és a teleszkópos első villa kényelmes utazást biztosít. A gépre nagyméretű csomagtartót és szélvédő üveget is szerelnek. A Szovjetunióban évente több mint 500 ezer robogót és több mint 3,5 millió kerékpárt gyártanak — köztük számos sportmodellt is. A harkovi kerékpárüzem tíz-, illetve négy- sebességes, 10,5 kilós, több napos országúti versenyekre, tervezett gépeket gyárt, de ellátja 7,5 kilós kerékpárokkal a betonteknők lovagjait is. A szovjet kerékpárokból húsz országba exportálnak. * 4 \ Polimerek lánca... Az emberiség már évezredek óta használ olyan, a természetben található anyagokat, mint a különféle fémek, faanyagok, szövetek, bőrök. Mindezek azonban a levegő, a napsugarak és a hőmérséklet váltakozása következtében viszonylag hamar tönkremennek. A modern tudomány előtt álló egyik legfontosabb feladat, hogy megakadályozza ezt a folyamatot. A vegyiparnak jut ebben igen nagy szerepe.
