Pest Megyi Hírlap, 1972. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-09 / 83. szám

6 MS» 0ccrri Kk/ü'i-lap 1973. ÁPRILIS 9., VASÁRNAP 16. VAC II. s milyen változá­sokkal folytatódik a mai Vác- ban a régi Vác? A megye hajdani legna­gyobb céhes városa az el­múlt negyedszázadban jelen­tős ipari, sőt nagyipari vá­ros lett. A váci határban fú­ródnak az ég felé a mintegy harmadfél milliárd forint költséggel épült, s immár egy évtizede üzemelő Dunai Ce­ment- és Mészmű óriás kémé­nyei. Az évi millió tonnás termelés folyamatosságát egy évszázadra biztosítja a Na­szály és a Gombás nyersanya­ga, a Verőcei Vízmű pedig napi 10—15 000 köbméter víz­zel táplálja az üzemet. A Ma­gyar Hajó- és Darugyár váci gyáregységének vízibuszai másfél tucat európai, dél­amerikai, afrikai állam vizein siklanak, a Tengerek Király­nője: Velence tengeröblében magam is utaztam váci vízi­buszon. Vácott készítették a világ első alumínium hajóját, és a hajógyártás mellett itt állítják elő a világon a leg­több motorkerékpár oldalko­csit. Jó minőségű, ízléses gyártmányainak harmadát juttatja exportra Vác legré­gibb és legjelentősebb köny- nyűipari üzeme: a Váci Kö­töttárugyár, amely tíz év alatt két és félszeresre emelte ter­melési értékét, exportját pe­dig megháromszorozta. A Szovjetunió, Anglia, Ciprus, Dánia, Franciaország, Gib­raltár, Izland, Lengyelország, Málta, Norvégia, Svédország, Irak, Jordánia, s számos af­rikai ország áruházaiban, üz­leteiben kedvelt portéka a vá­ci kötöttáru. A textilipar vá­ci körét a Magyar Selyem­ipari Vállalat Váci Bélésszövő Gyára, a Pamutfonóipari Vál­lalat Finompamutfonó- és Cérnagyára, a Gyapjúmosó és Szövőgyár váci gyáregysége több száz munkással és sok száz millió forint értékű évi termeléssel tágítja, s ezeknél csak a technikai gyártmányo­kat termelő üzemek profilja változatosabb. Televíziós kép­csöveket állít elő az Egyesült Izzólámpa- és Villamossági Rt. Tv-képcső és Alkatrészgyára, gépkocsi abroncsot (s más gumiterméket) a Heuréka Gumigyár, csévélő-, szövő-, bálabontó- és tisztítógépeket a Könnyűipari Gépgyártó Vállalat 7. számú gyára. Ja­vítómunkán kívül fémtömeg­cikkeket, tárolóládákat, szál­lítókocsikat, útelzárólámpá- kat, tv-kereteket és még sok­mindent készít az Autójaví­tó és Fémipari Vállalat, nyomtatott áramkörű leme­zeket, híradástechnikai transz­formátorokat, fénycsőfojtó- kat, kibernetikai, tv és ra­kétatechnikai alkatrészeket pedig a Híradástechnikai Anyagok Gyára — végül, de korántsem utolsóként említ­jük a világhírű Forte Foto­kémiai Gyárat, amelynek fotó­papírjai négy földrész: Afri­ka, Amerika, Ázsia, Európa sok tízezer fényképészének, fotóművészének, amatőrjének gépeiben, sötétkamráiban sze­reznek becsületet a váci ipar­nak. Még sorolhatnók a mo­dernizált, nagy múltú Váci nyomdát, az Építőipari, a Vá­rosgazdálkodási, a Tejipari, a Sütőipari, Húsipari, a Söripari SEX-SALUNK (Barna tojóhibrid) naposcsibe beszerezhető AZ URAIÚJFALUI ÁLLAMI GAZDASÁGTÓL A naposjérce darabja 13 Ft A naposkakas darabja 2 Ft A vegyesivarú csibék darabja 7 Ft 500 db-on felüli rendelés esetén a csibéket házhoz szállítjuk. Szállítási és dobozköltség csibénként 45 fillér. A naposjércét és a vegyesivarú csibéket május 1-től, a naposkakast július 10-től tudjuk szállítani. A megrendeléseket a következő címre kérjük küldeni: Uraiújfalui Állami Gazdaság, Uraiújfalu, Telefon: 4. Telex: 037-355. a tánc-, fotó- és képzőművé­szeti-, irodalmi- és sportkö­rökkel összefogva, a modern ipar városát a modern mű­veltség és művészet városává is akarják formálni. Tucatnál több általános- és szakiskola, gimnázium és technikum ok­tatja, műveli az új nemzedé­ket, az 1952-ben negyedfél- ezer kötetes Járási Könyvtár könyveinek száma tízszerező- dött, s háromszor annyi törzs­olvasó forgatja az évente száz­ezer forint értékkel növekvő irodalmi és tudományos mű­veket. A polihisztor Tragor Ignác által 18S5-ben alapított mai Vak Bottyán Múzeum — A Vak Bottyán Múzeum vállalatokat, a 83 részleggel működő Vegyipari Szolgáltató Ktsz-t, a Hűtőgépjavító, Bőr­ipari és Kesztyűkészítő szö­vetkezeteket — így kapunk aztán teljes képet a 30 000 lakosú Vác szocialista, kollek­tív iparáról. A kép finomítá­sához tartozik a váci üzemi dolgozók és a műszaki értel­miség ' sájátos mozgásrendsze­re. A Dunai Cement- és Mész­mű fizikai munkásainak nagy része a Deákváron 103 mil­liós költséggel épült új ott­honokban lakik, a tv-képcső és Alkatrészgyár műszaki ve­zetésének élgárdája Budapest­ről kocsizik, buszozik ki az üzembe. A váci ipari munka­helyek jelentős részén a vá­ros környékéről bejáró mun­kások dolgoznak, viszont nem kevés váci jár munkába — szinte hagyomány szerint — a Dunakeszi Járműjavítóba. Debreceni diákkoromban vál­tig csodálkoztam azon, hogy a piarista gimnazisták jó ré­sze a református kollégium tájáról járt iskolába, a kollé­gisták pedig éppen a város ellenkező részéből. Azt hi­szem, az ipartelepítésnél, az iparfejlesztésnél is hosszabb, bonyolultabb folyamat az emberi lakóhelyek célszerű elhelyezése, az életformák megfelelő kialakítása a mun­kahelyek közelében. Migazzi püspök, aki a XVIII. század végén a bécsi hercegérseki és a váci püspöki széket egyszerre ülte meg, Vác pompás székesegyházát, palotáit, diadalkapuját a földi hatalmasságok dicsőségére, s a föld szegényeinek menny­béli üdvösségére emelte. Ami­kor a Madách Imre Művelő­dési Központ igazgatója: Pel- czéder Tibor megmutatta az új művelődési kombinát ter­vét, az újszerű és nagyszerű épületkonstrukció rajzát, ön­kéntelenül szimbólumnak éreztem. A bőkezű püspök aligha értene egyet azzal, hogy hajdani székvárosában is immár minden erő és érték a földi élet szépítését, javítását szolgálja. Talán anatémát kiál­tana, ha megtudná, hogy a városi létének 900 éves fordu­lójára készülő Vác népe sem mennyei, sem földi uraknak nem akar hódolni, hanem a maga fizikai-szellemi életének szintjét akarja még magasabb­ra emelni. Végiglapoztam a közeljövő közművelődési ese­ménynaptárát, s bizony mon­dom: a váci kultúra munkásai, talán élen a Vox Humana, Musica Humana, KISZ-kórus ének- és zeneegyütteseivel, de Äi. Igazolványcsere A Pest megyei Rendőr-főka­pitányság közlekedésrendésze­ti osztálya értesíti a gépjármű- vezetőket, hogy a régi — szür­ke és barna színű — vezetői igazolványokat 1972. december 31-ig folyamatosan cserélik ki. A Budapest, VI. kerület Csen- gery utca 45. szám alatti iro­dában 8.30—12 óra között tar­tanak félfogadást szombat ki' vételével. Dunakeszi Két tanterem A főváros körül elterülő agglomerációs övezet egyik leggyorsabban népesedő tele­pülése Dunakeszi. A váci já­rásbeli nagyközségben a ter­mészetes szaporodás ugyan nem nagy, de az ország kü­lönböző tájairól betelepülők jelentős része iskoláskorú gyermekekkel érkezik a fővá­ros szomszédságába. A több mint 1700 tanuló elhelyezése és megfelelő oktatása már ed­dig sem volt könnyű feladat, s a pedagógusoktól áldozatos munkát követelt. A múlt év­ben és az idén bekövetkezett népességnövekedés miatt azon­ban olyan helyzet állt elő, hogy ősztől, az új tanévtől, bi­zonyos iskolai csoportokat már csak három műszakos beosz­tásban taníthattak volna a községben. A tanács megol­dásként egy ház megvásárlá­sát, s abban két tanterem ki­alakítását javasolta, ám ennek megvalósításához nem volt pénze. A község gondját mél­tányolva a megyei tanács a napokban 300 ezer forintot biztosított a ház megvásárlá­sára, s így nincs akadálya an­nak, hogy a két újabb tante­rem segítségével Dunakeszin elkerüljék a három műszakos tanítást. Verseny a pult mögött A megyei kereskedelmi vál­lalatok közül 1971-ben a Vác és Környéke Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat érte el a legjobb eredményt. Átgon­dolt fejlesztési és szervezési intézkedések következtében a vállalat áruforgalma 8,2 száza­lékkal növekedett, az egy dol­gozóra jutó forgalomemelke­dés pedig 3,8 százalékot tett ki. A sikeres esztendőben nagy szerepe volt a szocialista mun­kaversenynek. 1971-ben a vál­lalat dolgozóinak már 90 szá­zaléka volt részese a nemes vetélkedésnek, s újabb közös­ségekkel erősödött a brigád­mozgalom. Járőrkutyák akcióban Szamos Rudolf Kántor nyo­moz című könyvéiben a legen­dás hírű nyomozókutya és gazdája, Csupati rendőr őr­mester, kapcsolatáról így ír: „A megértésnek olyan fokát érték el, amelyben már a lát­hatatlanul sugárzó bioáramok is érzelmi és cselekvési reak­ciókat tudtak kiváltani. Vad­ként tűrtek minden viszontag­ságot. Sorsuk azonosult, gon­dolatközlésük pedig sajátos, primitív nyelvvé egyszerűsö­dött. Kántorban ösztönösen bontakozott ki az érzés; iga­zából csak egy emberhez tar­tozhat, és ő megtalálta ezt az embert. Azt nem tudta, hogy az ember is csak egyetlen ku­tyával teremthet életre-halál- ra szóló barátságot.. Különleges kísérletek Bob személyi igazolványt szimatol. Gazdája sokféle tárgy közé keveri az igazol­ványt a pázsiton. A farkas­kutya a „megjegyzett” sza­got másodpercék alatt azono­sítja az idegen tárgyak sza­gával. Megkeresi, és orrával fellapozza,, a, . személyit . .. A bűnözők megpróbálhatják el­tüntetni áruló nyomaikat, egy valamit azonban mindig a bűntettek helyszínén hagy­nak: a szagukat. Ezt, külön­leges eljárással, a techniku­sok évekre konzerválhatják, s a kutyák a gyanúsítottak kö­zül évek múltán is kiválaszt­hatják a szag eredeti tulajdo­nosát. Akadálypálya az erdőben. Vastag fatörzseken, vezény­szavakra vetik át magukat a karcsú farkaskutyák. Gaz­dáik határőrök. Az alacso­nyabb akadályokon együtt ugranák kutyáikkal. A pálya végén egy pillanatra vigyázba állnak, mellettük azonnal sto- polnak a farkasok. A gazdák magatartása számukra cse­lekvési minta. A kutyavezető-képző iskola parancsnoka Tamás Gábor rendőr. alezredes: — A bűnüldözés egyik sa­játossága. hogy a tudomány és technika legújabb ered­ményeit és az ember legősibb háziállatát, a kutyát, egyaránt hasznosíthatja, ugyanazon cél érdekében. A kutyákat nem tekintjük valamiféle „csoda­szernek”, de tény: előnyei szinte felmérhetetlenek. A megelőzésben, a közrend, köz- biztonság védelmében, a bűn­felderítésben szerepük egyre nő. Itt, az iskolában, kutyave­zető tiszteseknek képezünk ki határőr sorkatonákat, tan­Vigyázat: erdőtűz! A tavaszi aszály nemcsak a földművelőknek, hanem az er­dészeknek is roppant gondokat okoz. Hetek óta egyik legfon­tosabb tennivalójuk, hogy megvédjék erdeinket a mégoly aprócska szikrától is föllobba­nó lángoktól. Balázs István, a megyei tanács erdészeti fő­felügyelője elmondta, hogy most vagyunk a tavaszi erdő- telepítések közepén, most bo­rul lombba az erdő — sokszo­ros indok a megfontolt véde­kezés. Sajnos, hozzávetőleg 40 —50 hektár erdő már leégett a megyében, ezek zöme ráadá­sul fenyőtelepítés: ezeket a csemetéket a legnehezebb elő­állítani. S míg a mezőgazda­ságban az elemi kár egyéves kiesést okoz, az erdőkben hosszú esztendők munkáját semmisíti meg. Helyrehozha­tatlan kárral jár tehát minden tűzeset, hiszen újból kell kez­deni a telepítést. Fenyő eseté­ben öt, lombos fák esetében négy év munkája vész kárba. A vasárnapi kirándulókhoz tehát ez a kérés: vigyázzanak még a cigarettára gyújtással is! k. n. folyamon .oktatjuk a nyomo­zóim tyúk és a járőrkutyák ve­zetőit. A kutyák speciális alkalmazására kísérleteket folytatunk: ilyen különleges feladat például a kábítószer­keresés. Az NDK-ban a veze­tékek gázszivárgásának ellen­őrzésére is alkalmaznak ku- lyákat, kai eddig-,a- : legérzékenyebb ' sem "Vfehénélc fél a versenyt. Pest megyében és Bács-Kiskun megyében kísér­letként URH-s gépkocsikra „osztottunk be” járőrkutyá­kat. Közbiztonsági akciókban vettek részt a Dunakanyar­ban, a vád és a budai járás­ban, Mindenhol kiváló segítő­társaknak bizonyultak. Lefegyverzett szökevények Gyakorlat a tisztáson. Ko­pott gúnyájú férfit állít meg a rendőr. Igazoltatás. A férfi ökle hirtelen ütésre lendül. Aztán talán maga sem tudja, hogyan kerül a földre. Mel­lette Negró, az óriás snauzer áll, és elégedetten morog ... Üjabb „bűnözők” bukkan­nak fel a tisztáson. A rendőr láttán menekülnek. Hatalmas ugrásokkal, a snauzer és egy farkaskutya ered nyomukba. Revolverlövések csattannak, géppisztoly kerepel. A kutyá­kat nem zavarja. Megragad­ják a szökevények karját, egy mozdulattal földre kényszerí­tik őket. Az iskola kinológlai tanszé­kének vezetője dr. Kovács Zsolt rendőr hadnagy: — Nemzetközi és hazai ta­pasztalatok szerint ezekben a veszélyes helyzetekben egy kiképzett kutya három rendőr harci értékének felel meg. Erdős, „fedett” terep átkuta­tásánál pedig egy kutya 13—14 karhatalmistát helyettesíthet. A klasszikusnak számító né­met juhászkutya mellett a gépkocslzó járőrszolgálatban is bevált a snauzer, és ered­ményesen kísérletezünk do- bermanokkal is. A kutyaveze­tők általában fiatalemberek, akik nemcsak rendőri, hanem többek között biológiai, ál­latpszichológiai ismeretekkel is rendelkeznek, és alkalma­sak a kiképzéssel és a mun­kával járó fizikai erőpróbák­ra. A kutyáknak csak azt ta­nítjuk, ami természetes haj­lamaikkal nem ellepkezik. Fel­tétel nélküli bátorságra és arra nevelünk, hogy ők a legerősebbek. Illetve náluk csak egy valaki erősebb: a gazda. Az a rendőr vagy ha­tárőr, akit éjjel-nappal szol- í gálnak, tűzön-vízen át kö­vetnek. „Sosem hagytak cserben...“ A tisztáson vagy húsz „ga­rázda” gyülekezik. Kitör a tömegverekedés. Szirénázó jarvu-s _ kocsik robognak elő á'z erdőből, de a verekedők tövább tépik, cibálják egy­mást. Vad csaholással — egy­úttal szájkosárral fejükön — járőrkutyák vetik magukat a tömegbe. A pofozkodók, má­sodperceken belül, ütéstávol­ságon kívül kerülnek egymás­tól ... Széles körben lángok lobbannak a tisztáson. Egy „bűnöző” a tűzfal mögé me­nekül. Megtermett snauzer vágtat utána: Tarzan, a leg­híresebb Pest megyei járőr- kutya. Megtorpanás nélkül ugrik át a lángokon, s fog­lyul ejti a szökevényt. A „Kántor nyomoz” című könyv egyik szereplője a bu­dapesti főkapitányság mun­katársa, Kovács István fő­törzsőrmester. 1946 óta sok bűnügyben dolgozott együtt kutyákkal, többek között Kán­torral, a híres Luxszal és Ti- givel. — Tigi származása ismeret­len volt — emlékezik egyik „munkatársára” a főtörzsőr­mester —, 1950-ben csavar­góit az utcán, rendőrökkel ta­lálkozott, és követte őket. Ké­sőbb hozzám került. Flegma­tikus, lusta kutya volt, ezer­szer kellett elvégeztetni vele a gyakorlatot, míg megtanulta. Verekedni viszont, azt tudott. Egyébként béketűrő volt, vég­telenül szerette a gyerekeket... Hírnevét sok bravúros nyo­mozása alapozta meg. Egy­szer Budapesten, az egyik ut­cában találtak egy elhagyott csecsemőt. Tigi szagot vett a csomagolásra használt ruhá­ról, aztán elvezetett minket néhány utcával arrébb, egy ház első emeletére, a felelőt­len anya lakásáig. Lux sem szerzett kisebb érdemeket. Történt egy betörés. Lux fel­vette a szagot, és az utcán el­dobált jegyek közül kivá­lasztotta az a két jegyet, amit községben, ahol ezt a jegyet kezelték, megtaláltuk a tet­test ... Lux és a többiek jó barátaim voltak. Sosem hagy­tak cserben a veszélyben, igaz, én se őket, ez nálunk alap­szabály. Ha jó kedvem volt, ők is vidáman viháncoltak, ha rossz kedvem volt, ők is morcosak lettek. Szitnyai Jenő 4 H 1 Peát mecjuei barancj.ofáóoh pince-kőtára. Csobaji Előd felvétele Vak Bottyán volt a váci vár utolsó kuruc parancsnoka — a megye legtöbb régésszel rendelkező múzeuma, amely­nek feladata a környék ar­cheológiái terepbejárásán, a múzeális anyag módszeres, rendszeres gyűjtésén, azok ki­állításán, ismertetésén túl Vác újkorának, ipartörténetének, munkásmozgalmának anyag- gyűjtése és feldolgozása. A múzeumépület felújítása új kiállítóhelyiséggel, raktárral, fotólaboratóriummal és a tö­rökkori pincébe épített kőtár­ral gyarapította az intézményt. Budapesten régente volt Váci-kapu, Váci-temető, Váci- védgát, Váci körút — ma csak Váci út és Váci utca van. A híres-szép sétáló korzón: a Váci utcán, Váci utcán hogy­ha végigmégy — olvasó —, a régi kedves dalocskán kívül gondolj a 900 éves múlt után diadalmasan fejlődő névadó­ra: Vácra is. Békés István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom