Pest Megyi Hírlap, 1972. április (16. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-23 / 95. szám
t972. Április 23., vasärnap 7 PK« ft fl W »tan w,y. tTCli lüP B6-vitamin gyártás A B6-vitamin az egyik legértékesebb gyógyszer, amely a szervezet zsíranyagcseréjét meggyorsítja, és felélénkíti a központi idegrendszer tevékenységét. Gyógyszer a sugárfertőzések, a tuberkolózis és más súlyos betegségek ellen. Korábban a Szovjetunióban B6-vitamint nem állítottak elő. Krasznojarszkban felépült egy hatalmas üzem, amely csak a vitamin alapanyagának — a piridoxinnak — az előállításával foglalkozik. A termelés gyors növekedésnek indult, 1970-ben 3 ezer, 1971-ben 10 ezer kilogramm volt az előállított mennyiség. A recehártya Az örmény Tudományos Akadémia látáskutató laboratóriumában már évek óta vizsgálják a szem recehártyáját, amely — mint ismeretes — a látás útján szerzett információ elsődleges feldolgozását végzi. Egy elektrore- tinoszkóp nevű műszert is kidolgoztak az intézetben. A műszerrel béka és galamb recehártyája 50 pontjának bioelektromos aktivitását tudták figyelemmel kísérni. A laboratórium munkatársai kísérletsorozatot végeztek, amelynek során sikerült televíziós felvételeket készíteniük a recehártya biológiai aktivitásáról. Dán találmány Űj szerkezetet terveztek Dániában gépkocsik számára azzal a céllal, hogy a kipufogó mérges gázok és termékek káros hatása 50—90 százalékkal csökkenjen. A feltalálók: egy testvérpár, Leif és Knud Jensen. Sejt a kémcsőben Friss levegő — aprópénzért NÖVEKSZIK AZ ÁTLAGÉLETKOR A Szovjetunió fontos célkitűzése, hogy meghosszabbítsa az emberi életkort és a munkaképességet. Az elért eredmények igen biztatóak: a huszadik század elején az orosz birodalomban az átlag emberi életkor 32 esztendő volt. Ma átlagosan hetven évig élnek az emberek. Ez a munkaviszony javulásának, a jobb életmódnak és táplálkozásnak, s nem utolsósorban az orvostudomány gyors fejlődésének, az egészségvédelem számos nagy vívmányának az eredménye. Ma a Szovjetunióban ezer újszülöttből 787-en érik el a hatvanéves életkort, ezerből 634-en érik meg a hetvenéves kort és 380-an a nyolcvanéves kort. Valamennyi korosztálynál növekszik az átlagéletkor, bár nem egyformán. A mutatószámok csak akkor mondanak igazat, ha a nemzedékek további élete során az alapul vett időpont szintén marad a tudomány, a technika, az egészségvédelem szintje. A demográfia határozottan összefonódik a politikával. A legtöbb fejlődő országban a szóban forgó mutatószám az elmúlt három évtized alatt legalábbis megkétszereződött. Indiában például 1931-ben az átlagéletkor alig érte el a 23 évet, 1961-ben pedig már 47 volt. Mennyit tudott meg eddig a tudomány az emberi és állati sejtekről? Sokat is, keveset is. Egyszerű mikroszkóppal is megállapítható, hogy a sejt finom hártyával körülvett ci- toplazmából és sejtmagból áll. A sejtmag sötétebb, és osztódáskor a? öröklődő információt hordozó részecskék, az ún. kromoszómák keletkeznek benne. Az elektronikus mikroszkóp már jóval részletesebb és teljesebb képet nyújt. Kiderül, hogy a citoplazma különféle sejtszerveket tartalmaz, ezekben játszódnak le a sejtélet létfontosságú folyamatai. Biokémiai elemzés és radioaktív izotópok segítségével a sejt anyagcsere-folyamatairól mennyiségi információ is nyerhető. Mindez azonban az elhalt sejtre vonatkozik, az élő sejt titkaiba csak a filmezés segítségével pillanthatunk be. Még az állatok, rovarok életéről vagy vulkánokról szóló ismeretterjesztő filmekhez hozzászokott néző is megdöbben a vásznon kirajzolódó, kémcsőben nevelt élő emberi sejt láttán. A filmkockák hőse élő sejt... Kiderül, hogy rendkívül gyors mozgásra is képes. Eközben nyúlványok keletkeznek rajta, ezekkel tapogatja ki az utat. Ha nekiütközik egy másik sejtnek, azonnal megáll, „gondolkozik”, majd megkerüli a szomszédot. A sejt középpontjában mintha valami forrásba jönne, a sejt kikerekedik, még egy ideig forr, majd két egyforma sejtre esik szét. Megtörtént az osztódás. Az egyre szaporodó sejtek egymáshoz szorulva már kitöltik az egész vásznat. Az osztódás később ritkul, és eljön a látszólagos nyugalom ideje. Néhány percig nem észlelhető semmi mozAz orvosi kutatás névtelen munkatársai gás. Ezután osztódik az idősebbek egyike, a többiek pedig helyet szorítanak a jövevénynek. Az is nagyon érdekes, amikor egy daganatos szövetből származó sejtet kapnak lencsevégre. A rákos sejt — a normálistól eltérően — nem marad nyugodtan a helyén, és nem csökkenti osztódásának gyakoriságát. Állandóan azonos sebességgel osztódik, az új sejtek szomszédaikra csúsznak, és újra osztódnak. Sikerült tehát bebizonyítani a filmen, hogy az egészséges sejt szaporodását a szomszédaival való kölcsönhatás szabályozza, míg a rákos sejteknél az osztódás nincs korlátozva. A további vizsgálatok érdekében azonban még meg kell oldani az élő sejtek hosszabb ideig való' mesterséges tenyésztésének a problémáját. Az emberi szervezetből származó élő sejt csak meghatározott funkciókat képes ellátni környezetéből kiragadva. Mindezekhez szigorúan meghatározott feltételek biztosítása szükséges: egyszerű, külön feldolgozásra nem szoruló anyagokra, állandó hőmérsékletre és sterilitásra. Körülbelül fél évszázadra volt szükség, mire a tudósok meghatározták az élő sejt mesterséges tenyésztésének feltételeit. A sejt számára szükséges anyagok milyenségét és meny- nyiségét a biokémia viharos fejlődése eredményeként határozták meg. A legújabb szintetikus táptalajokban (ami- nosavakat, sókat, vitaminokat, szénhidrátokat és nukleinsavat tartalmaznak), gyakorlatilag bármely sejt életképes. A szövetkultúrák módszerét elsősorban a víruskutatásban alkalmazzák. A vírusok ugyanis kizárólag megfelelő szövetkultúrák segítségével tarthatók életben és vizsgálhatók. Ez a módszer a vírusos fertőzéseket (pl. gyermekbénulást) megelőző vakcinák kidolgozása során is hatalmas szerepet játszott. A szövetkultúrák segítségével elkészített védő oltóanyagok ma már embermilliók életét óvják. A kanyaró ellen védelmet nyújtó vakcina létrehozásáig például ezen a betegségen majdnem minden gyerek átesett. A szövetkultúrák pótolhatatlanokká váltak az új gyógyszerek kipróbálásánál is. A rákkutatók a daganatos folyamat valamennyi fázisát kutatják — mesterségesen tenyésztett rákos sejteken. Egyes rákos sejtek laboratóriumi feltételek között 20 éven át osztódnak. Rajtuk próbálnak ki daganat elleni készítményeket. Számos rosszindulatú daganat, ha időben felfedezik, tökéletesen gyógyítható. A korai diagnózist a beteg vérsavójának megfelelő szövetkultúrákra gyakorolt hatása teszi lehetővé. Végül fontos szerepet játszik a szövettenyésztés a szervek és szövetek átültetése során a szervezetből kiszakított sejtek élettartamának meghosszabbításában is. A sebészek széles körben alkalmaznak mesterséges tápoldatokat az átültetendő szervek konzerválására. Pénzérme bedobása ellenében oxigénnel dúsított, tisztított (szűrt) levegőt szippanthat be néhány percig minden járókelő a Tokió utcáin elhelyezett automatákból. A japán főváros légszennyezettsége már-már katasztrofális méreteket ölt a hatalmas belterületi autóforgalom, a gyáripar mérges füstgázai miatt. A problémát nyilván nem ezek az oxigénautomaták fogják megoldani, de pillanatnyilag segítenek mindazokon, akiket nehéz légzés, szédülés vagy hányinger fog el jártukban-keltük- ben. Gyógyító sugarak Az orvostudomány egyre eredményesebb harcot folytat a rosszindulatú daganatok ellen. Az idejekorán felfedezett daganat sok esetben még elpusztítható, visszafejleszthető a sugárterápia mai, modern eszközeivel és módszereivel. 'A képen látható betatron — elektronok gyorsítására alkalmas berendezés, mellyel ún. kemény röntgensugárzás állítható elő — a csehszlovák ipar új büszkesége. Bonyolult és drága szerkezet, melyből alig száz található az egész világon. Nagy előnye a sugárterápia más eszközeivel (kobaltágyú stb.) szemben az, hogy felületi és mélységi hatása egyaránt kedvező. A gyulladásos megbetegedések gyógyítására épp úgy alkalmas, mint a daganatos panaszok kezelésére. Varázsszemüveg A Leningrádi Finommechanikai és Optikai Intézet egyik mérnöke már több mint tíz éve foglalkozik speciális szemüvegek konstruálásával — az ágyban fekve olvasók, a huzamosan kottába néző zenészek, a nem elég éles látásúak — sőt még a légi felvételek készítői számára is. Legfontosabb munkája azonban a rövidlátás kifejlődésének a meggátlására irányul — gyerekeknél. A gömbprizmás, bifokális „varázsszemüveg” és az előállításához szükséges berendezés három, hivatalosan is elismert találmánynak a gyümölcse. Jelenleg körülbelül 3500 gyerek hordja az új szemüveget, de összesen több mint ötezer kis pácienst tartanak megfigyelés alatt. A „varázsszemüveget” hordó gyerekek 80 százalékánál sikerült a szem romlását megállítani. AZ „EZERARCÚ“ LÁZER Egerek, patkányok, tengerimalacok: névtelen segítőtársai tok kutatónak, orvosnak és biológusnak egyaránt. A Szovjetunió sok kutatóintézete közül Szuhumiban van az egyik, ahol több mint 2400 majom segítette a kutatókat az utóbbi negyven év munkái során. A kutatások elsődleges feladata még nem ismert élettani folyamatok és jelenségek feltárása, az idegrendszer működésének kutatása, fertőző betegségek kivédésének tanulmányozása, továbbá a szívműködés és a vérkeringés törvényeinek megállapítása. A képen mesterséges úton idéznek elő infarktust a „névtelen munkatárson”, pontosan lejegyezve a vele kapcsolatosan megjelenő élettani folyamatok görbéit. Az állat meghal, hogy éljen az ember. A lázer nem egészen másfél évtizedes pályafutása során meghódította a tudomány és a technika számos területét. Az orvostudomány már eddig is szép eredményeket ért el a lázer- sugárral való szemkezelés (a levált recehártya „visszaforrasz- tása” stb.) terén. Folyamatosan sugárzó lázer segítségével számos eredményes kísérleteket végeztek állatokon nyílt sebek „behegesztésére”. A fogorvoslás területén is szerep vár a lézersugárra, de lehetségesnek tartják a szakemberek, hogy a lázerek használatával a csonttörés gyors gyógyítása is megvalósul. A kemény és rideg anyagokba való gyors, pontos lyukfúrás terén pótolhatatlan szerep vár a lézersugárra. A koncentrált fénysugárnyaláb jó irányíthatósága a híradástechnikában, a geodéziában és a csillagászatban teszi nélkülözhetetlenné. A nagy teljesítményű, több fokozatú lázerek megszületése megnyithatja az utat a termonukleáris fúzió szabályozásához. A törpe félvezető lázerek viszont a jövő szupersebességű fényszámítógépeinek lesznek fontos elemek 1 4 4
