Pest Megyi Hírlap, 1972. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-21 / 93. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVL ÉVFOLYAM, 93. SZÄM ARA 80 FILLER 1972. ÁPRILIS 21., PÉNTEK TENGERI CSATA A TONKINI-ÖBÖLBEN Az USA-légierő csütörtökön is bombázta a VDK területét DIFK- VDK-ja vaslat a párizsi tárgyalások folytatására Amerikai repülőgépek nagy kötelékei szerdán ismét bere­pültek a VDK területe fölé, s bombázták Nghe An és Qiuing Binh tartományok sű­rűn lakott területeit. A VDK légelhárítása a támadó gépek közül Nghe An tartomány fö­lött két, Quang Binh tarto­mány fölött pedig egy gé­pet lőtt le. Az amerikai 7. flotta hajói továbbra is rend­szeresen lövik a VDK parti területének lakott körzeteit. Mint Hanoiban közölték, ked­den a parti őrség Quang Binh tartomány partjainál egy amerikai hajót felgyújtott. A dél-vietnami felszabadító erők főparancsnoksága szer­dán összefoglaló hadijelen- tést adott ki a dél-vietnami frontokon április első felé­ben vívott harcokról. A hadijelentés beszámol ar­ról, hogy a felszabadító erők offenzívája során ez idő alatt több mint 30 000 ellenséges katonát, köztük sok tisztet és amerikai „tanácsadót” tettek harcképtelenné és ejtettek fogságba. A harcokban lelőt­ték, illetve a repülőtereken megsemmisítettek 150 ame­rikai katonai repülőgépet, 1000 gépjárművet, köztük 300 páncélost és páncélozott szál­lítóeszközt. Több mint 200 nehéztüzérségi löveget sem­misítettek meg, illetve zsák­mányoltak és felrobbantottak száz üzemanyag- és lőszer­raktárat. Több tucat repülő­teret, tengeri és folyami ki­kötőt foglaltak el, illetve romboltak le. A harcokban több ezer dél-vietnami kato­na és tiszt átállt a felszaba­dító erők oldalára, illetve adta meg magát ellenállás nélkül. A harc az északi Wu- ang Tri-től a legdélibb Ca Mau-ig, Dél-Vietnam egész területén a lakosság aktív támogatásával folyik tovább. Az amerikai légierő csütör­tökön is bombázta a Vietnami Demokratikus Köztársaság te­rületét. A gépek Quang Binh, Ha Tinh és Nghe An tartomá­nyok területét támadták. A légvédelem öt amerikai repü­lőgépet semmisített meg csü­törtökön, és ezzel 3504-re emelkedett a VDK légterében lelőtt amerikai katonai gépek száma. Az amerikaiak saigoni pa­rancsnoksága csütörtökön kö­zölte, hogy a vietnami partok közelében felvonult 7. flotta hajóival az elmúlt napokban keményen felvették a küzdel­mét a VDK harci repülői, partvédelmi hajói és ütegei. Az észak-vietnami MIG-va- dászgépek a Tonkini-öbölben bombáikkal eltalálták a part­menti településeket lövő Hig- bee-rombolót, a 7. flotta vezér­hajóját az Oklahoma Cityi és a Hanmer nevű rombolót. Négy amerikai katona megse­besült és a kigyulladt Higbee csak nagy nehezen tudott el­hajózni Da Nang kikötőjéig. A vezárhajót aránylag kisebb sérülés érte. A DIFK Párizsban tárgyaló küldöttsége — a VDK-delegá- cióhoz hasonlóan — javasolta az amerikai és a saigoni kül­döttségnek, hogy az értekez­let 148. ülését április 27-én jövő csütörtökön tartsák meg. MOSZKVA: KGST VB Megállapodás a konténeres szállítás bázisának együttes tervezéséről Április 18—20 között Moszkvában a barátság és a kölcsönös megértés légköré­ben ülésezett a KGST végre­hajtó bizottsága. A Moszkvában csütörtökön délután kiadott hivatalos közlemény szerint az ülésen hazánkat Vályi Péter minisz­terelnök-helyettes képviselte. Ugyancsak miniszterelnök- helyettesi szinten képviseltet­te magát Bulgária, az NDK, Mongólia, Lengyelország, Ro­mánia, a Szovjetunió és Cseh­szlovákia. Megfigyelőként je­len volt a jugoszláv kormány képviselője. Az ülésen Mihail Leszecsko szovjet miniszterelnök-helyet­tes elnökölt. A végrehajtó bizottság a háromnapos tanácskozáson megvizsgálta az együttműkö­dés további elmélyítésére és tökéletesítésére vonatkozó kérdéseket, valamint a KGST komplex programjának rea­lizálásával, azaz a szocialista gazdasági integráció fejlesz­tésével összefüggő kérdése­ket. A végrehajtó bizottság jó­váhagyta a tervezési-együtt­működési munkaprogramot, amelyet a KGST tervezési­együttműködési bizottsága dolgozott ki, s amely többek között előirányozza a hosszú távra szóló tervek koordiná­lását a legfontosabb népgaz­dasági ágazatok és a legfon­tosabb termékfajták vonat­kozásában. Megvizsgálta és jóváhagyta a végrehajtó bizottság a kon­téneres szállítási rendszer anyagi-műszaki bázisának együttes tervezéséről, vala­mint az ennek létrehozása és továbbfejlesztése terén folyó együttműködésről szóló meg­állapodás-tervezetet és aján­lotta az érdekelt országok­nak, hogy írják alá a meg­állapodást. A végrehajtó bizottság ülé­sén megvizsgálták a KGST gépipari és a KGST vegyipa­ri állandó bizottságának je­lentéseit. A végrehajtó bizott­ság jóváhagyta a bizottság munkáját és útmutatást adott e bizottságok további mun­kájához. Végül a végrehajtó bizott­ság megvizsgálta a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa soron következő ülésszakának előkészítésével és megrende­zésével kapcsolatos kérdése­ket. Fehér Lajos, a Miniszterta­nács elnökhelyettese csütörtö­kön fogadta a VDK és a DVK budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivőit. A Dél- vietnami Köztársaság ideigle­nes ügyvivője átnyújtotta azt a felhívást, melyet a DIFK és a DNFF április 15-én közösen intézett a vietnami néphez. Vályi Péter, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, aki a KGST végrehajtó bizottságá­nak 57. ülésszakán vett részt a szovjet fővárosban, megte­kintette a Medimpex Külke­reskedelmi Vállalat moszkvai kiállítását. Keserű Jánosné, könnyű­ipari miniszter Camillo Ripa- monti olasz külkereskedelmi miniszter meghívására Itáliá­ba utazott a milánói nemzet­közi vásár megtekintésére. B. P. Ivanov vezérezredes, a szovjet déli hadseregcso­port parancsnoka csütörtökön Somogyi Sándornak, a Buda­pesti Pártbizottság titkárának kíséretében meglátogatta a Csepel Vas- és Fémműveket. Befejeződött a tavaszi ülésszak Az országgyűlés elfogadta az egészségügyi törvényt Csütörtökön iélelőtt 10 órakor az egész­ségügyről szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatta tanácskozását az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnö­ke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komó­csin Zoltán, Németh Károly, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai, valamint a Köz­ponti Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a budapesti dip­lomáciai képviseletek több vezetője foglalt helyet. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés el­nöke nyitotta meg. Az egészségügyről szóló törvényjavaslatot a kormány nevében dr. Sza­bó Zoltán egészségügyi miniszter terjesztette elő. A miniszter nagy tapssal fogadott expozéja után dr. Pesta László, az országgyűlés szociá­lis és egészségügyi bizottságának elnöke, a törvényjavaslat előadója kapott szót. Kőra­kás László, a Hajdú-Bihar megyei pártbizott­ság első titkára, a megye képviselője, dr. Radnai Éva dunaújvárosi körzeti orvos, Fe­jér megyei képviselő emelkedett szólásra, majd szünet következett. Varga Gáborné elnökletével folytatódott az ülés. Elsőnek Mandics Mihály általános isko­lai igazgatónak, Bács-Kiskun megye képvi­selőjének adta meg a szót. Dr. Flerkó Béla tanszékvezető egyetemi tanár, Baranya me­gyei képviselő, Swierczek Györgyné kötőnő, budapesti képviselő, Kovács István, a ME- DOSZ főtitkára, Békés megyei képviselő, Bogyai Gyuláné minőségi ellenőr, Győr me­gyei képviselő, dr. Noszka Aurél kórházi fő­orvos, budapesti képviselő és Varga Tiborné vezető óvónő, Nógrád megyei képviselő ka­pott még az ebédszünetig szót. A délutáni tanácskozás dr. Beresztóczy Miklós elnökletével folytatódott. Felszólalt Varga Károly megyei népfrontelnök, So­mogy megyei képviselő, dr. Lakatos Pál Jó­zsef, kórházigazgató, Komárom megyei kép­viselő, dr. Szép Zoltán tudományos segéd­munkatárs, budapesti képviselő, Spisák And­rás járási hivatalelnök, Szabolcs-Szatmár megyei képviselő, Orbán József cukorgyári csoportvezető, Szolnok megyei képviselő és dr. Déváid József főorvos', Borsod megyei képviselő. Ezután szünet következett, majd az Apró Antal elnöklésével folytatódott vitában Szá­szt Gábor gimnáziumi igazgatóhelyettes, Tol­na megyei képviselő felszólalása után dr. Pa­lotai Sándor körzeti orvos, Pest megyei kép­viselő emelkedett szólásra. Többen nem jelentkeztek felszólalásra, ezért Apró Antal a vitát lezárta. A képviselők észrevételeire dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter válaszolt, s javasolta, hogy az or­szággyűlés a beterjesztett módosításokkal együtt fogadja el az egészségügyi törvény­tervezetet. A miniszteri választ követően szavazásra került sor. A képviselők egyhangúan — ál­talánosságban és részleteiben is — törvény­erőre emelték az egészségügyről szóló terve­zetet. Az országgyűlés tavaszi ülésszaka Apró Antal elnök zárszavával ért véget. (A továbbiakban részletesen ismertetjük dr. Szabó Zoltán expozéját, dr. Pesta László és dr. Palotai Sándor felszólalását.) Dr. Szabó Zoltán expozéja Az egészségügyi miniszter bevezetőben utalt arra, hogy az egészségügy alaptörvénye ma is a XIV. törvénycikk, amelyet a magyar országgyű­lés 1876. április 3-án fogadott eL A törvény a maga idejé­ben korszerű volt, rendelkezé­sei nem egy kérdésben hala­dó szellemben szabályozták a közegészségügyet. Az uralko­dó osztályok és az államhata­lom azonban csak részben va­lósította meg a benne foglal­takat — majd így folytatta: — A Magyar Tanácsköztár­saság állami feladattá nyil­vánította az egészségügyet: megvalósult irányításának essége, a betegségi biztosí­tás kiterjedt minden mun­kásra és alkalmazottra, biz­tosította számukra az ingye­nes kórházi ellátást Első­rendű feladattá vált az anya- és gyermekvédelem, s az egészségügyi intézkedések egyik fő célja a megelőzés volt Az ellenforradalom azon­ban visszavonta a Tanácsköz­társaság alapvető egészség- ügyi intézkedéseit Az egész társadalom ügye — A felszabadulás, a mun­káshatalom és a proletárdik­tatúra nyitotta meg az utat ismét ahhoz, hogy az egész­ségügy valóban „népegészség- ügy”-gyé váljék. — Egészségügyünknek és szociálpolitikánknak azok az eredményei, amelyeket a dol­Szünetben. Aczél György, Kádár János és Komócsin Zoltán. gozó ember jóléte és boldo­gulása szolgálatában elértünk, méltó és elismert vívmányai szocializmust építő társadal­munknak, jelentős tényezői népünk életszínvonalának — mondotta a miniszter, majd részletesen szólt a második vi­lágháborúban súlyos károkat szenvedett magyar egészség­ügy újjászervezéséről, az eh­hez nyújtott értékes szovjet segítségről, immár állami fel­adattá vált egészségügyünk elmúlt két évtized során elért eredményeiről. — A szocialista társadalom és a szocialista egészségügy fejlődésének eredményei — mondotta —, társadalmi és gazdasági előrehaladásunk szükségessé, s egyben lehe­tővé is teszi új egészségügyi törvény megalkotását — Han­goztatta a miniszter, hogy az új törvényjavaslat magában foglalja a Magyar Népköztár­saság egészségpolitikájának alapelveit, - egészségügyünk alapvető céljait. Kimondja, hogy az egészségügy állami feladat, amely egyben az egész társadalom ügye is. A továbbiakban a miniszter arról beszélt, hogy a törvény- javaslat rendelkezései előír­ják az egészségügy, az orvo­sok, gyógyszerészek, egész­ségügyi dolgozók kötelező feladatait, s meghatározott esetekben a hivatalos szemé­lyeket megillető jogi védelmet biztosítják számukra. Ugyan­akkor — a kötelező ellátási feladatok végrehajtásában — védik az állampolgárok sze­mélyiségét, jogbiztonságát, s kényszert csak a társadalom érdekében engedélyeznek. — Űjak a javaslatnak azok az előírásai — hangsúlyozta dr. Szabó Zoltán —, amelyek az eltartottak megbetegedé­se esetén az eltartók köteles­ségeit szabják meg. A rendel­kezések meghatározzák azo­kat a kötelességeket is, ame­lyek elsősegélynél vagy más indokolt esetben a veszélyez­tetettek környezetében tar­tózkodóktól elvárhatók. Ezek­ben a rendelkezésekben is társadalmunk humanizmusa, az emberiesség elvárható és tiszteletre méltó egyéni köte­lezettségei tükröződnek — mondotta. Vezető elvünk: a megelőzés — A járóbeteg-ellátás egé­sze — folytatta a miniszter —, a fekvőbeteg-gyógyintézetek­nek pedig csaknem háromne­gyed része a tanácsok fenntar­tásában és közvetlen irányí­tásával működik. Az új ta­nácstörvény tovább fejlesztet­te az egészségügy terén is a tanácsok önállóságát, növelte feladataikat és felelősségüket. Azonban a gyógyítás és a kor­szerű orvostudomány minden szükséges feltételét a tanácsok külön-külön a maguk hatás­körében nem biztosíthatják, ez nem is volna lehetséges. Ezért az egészségügyi ellátás, a gyógyítás különleges felké­szültséget igénylő feladatait a tanácsi és a központi intézmé­nyek rendszere egészének kell megoldania. Ehhez viszont szaktevékenységük összehan­golása, az intézmények haté­kony együttműködése szüksé­ges. A törvényjavaslat biztosítja az egészségügy egységének garanciáit. Aláhúzta a miniszter: egész­ségügyünk egyik vezető elve és feladata a megelőzés. A dol­gozó nők egészségét például már csak élettani sajátossá­gaik miatt is, fokozottabb gon­dossággal kell védenünk. A terheseket, a magzatot, az új­szülöttet és a kisdedeket in­kább veszélyeztetik a betegsé­gek és a környezeti ártalmak, mint az egészséges felnőtt la­kosságcsoportokat. Az 1938-hoz viszonyítva" * szüléssel összefüggő anyai ha­lálozás egyhetedére, az ezer élveszülöttre számított csecse­mőhalálozás 131-ről 36-ra. csökkent. Azonban nem kerül­hetik el figyelmünket a még meglevő gondok és nehézsé­gek — tette hozzá. A bölcsődék az elhelyezési kérések egy részét ma még (Folytatás a 3. oldalon.) i I I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom