Pest Megyi Hírlap, 1972. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-21 / 93. szám

I i»esr MEGYEI 1972. ÁPRILIS 21., PÉNTEK ÉLEZŐDIK az angol vas­utasok bérharca. A kormány es a burzsoá sajtó fenyegető­zése ellenére tovább tart a munkabeszüntetés sajátos for­mája, a vasutasok úgynevezett túlbuzgósági sztrájkja. A reakciós szellemben fo­gant „iparügyi bíróság” szer­dán határozatot hozott, amely a vasutasokat arra kötelezi, hogy 17 napra korlátozzák á szabályok kínos betartásán alapuló sztrájkjukat. A 300 000 munkást tömörítő vasutas­szakszervezetek bojkottálták az iparügyi bíróság ülését és így határozatát is elutasítják. NAPOK ÓTA nézegetjük a Londonból érkező felvételeket: vagy teljesen kihalt, vagy a megszokott telítettségűnél is zsúfoltabb pályaudvarqkat áb­rázolnak a fotók. Mindkét tí­pusú kép a munkalassítás eredménye. A gombostű leej- tésére sem helyet adó zsúfolt­ság órák hosszat tart, messze tuí a csúcsforgalmi időn: olyan lassan közlekednek a vonatok, annyit kell várni. A kihalt ál­lomások pedig arról vallanak: egyre több ember választ más módot az eddiginél ahhoz, hogy munkába menjen, vagy onnan hazatérjen: saját gép­kocsiját, ha van, vagy autó­buszt, ha azon az útvonalon éppen jár, esetleg autóstopot. HÉTFŐ ÖTA folytatja mun­kalassító sztrájkját a brit vas- utasság, ebben 200 ezer dolgo­zó vesz részt, s ez már az első négy nap óriási káoszt okozott a közlekedésben. Harminc ki­lométeres torlaszok, közleke­dési dugók vannak az utakon, mindenki elkésik a munkából, vagy hazulról, jelentősen bé­nítja a mindennapi életet a vasutasok harca. Nem ez a céljuk persze. Ez csak eszkö­zük arra, hogy a Heath-kor- mány uralomra jutása óta kü­lönösen megugrott árdrágulási hullámmal valahogy lépést tartsanak — és ez a cél — na­gyon alacsonyra szabott bé­reik. SZERDÁN LEJÁRT az az ultimátum, amelyet a kormány intézett a vasutasok szakszer­vezeteihez: fogadják el a 12 és fél százalékos béremelést, ame­lyet a vasútigazgatóság felkí­nált. A munkások azonban ra­gaszkodnak eredeti követelé­sükhöz a 14 százalékhoz. PERSZE A TORYK, amióta 1970 júniusában ismét hata­lomra jutottak, meghoztak egy törvényt, amely a leg- reakciósabbak egyike az or­szág történetében. A hírhedt amerikai Taft-Hartley törvény mintájára készült, s a legke­ményebb eszközökkel képes elodázni, illetve letörni a sztrájkot. KÉPES? A vasutasok nem hátráltak meg, fütyülnek az ultimátumra, tovább folytatják bérharcukat, elképzelhető, hogy a következő órákban és napokban a munkalassítás tel­jes sztrájkba megy át. Előttük lebeg ugyanis a brit szénbá­nyászok legutóbbi sikeres sztrájkjának példája. Az angol tőkés sajtó akkor is azt írta, amit most, a vasutasok kap­csán: elégedjenek meg a bá­nyászok a felkínált összeggel, úgysem képesek kitartani, csak önmagukat járatják le. Nem ez történt: győztek a bá­nyászok, nem utolsósorban azért, mert a közvélemény — noha szenvedett a sztrájk kö­vetkezményeitől, az áramkor­látozásoktól s egyéb nehézsé­gektől —, jogosnak ítélte a bányászok követelését és mel­léjük állt. Ezt remélik most a vasuta­sok is. Eséllyel indultak harc­ba. A SALT-TÁRGYALÁSOK sajtóközpontjában bejelen­tették, hogy a szokásos csü­törtöki plenáris ülést a prog­ramtól eltérően, nem tartják meg. A sorrendben 120. ta­nácskozás elmaradásának okát nem közölték, és nem jelölték meg a következő ülés időpontját sem. WILLY BRANDT nyugat­német kancellár csütörtökön háromnapos hivatalos láto­gatást kezdett Angliában. APO<LQ 16 A Hold közelében az Orion Mattinglyval és a houstoni központtal. Gyorshír lapzártakor: Az Apollo—16 amerikai űr­hajó parancsnoki kabinja az egyik irányító rakéta műszaki hibája miatt nem tudott eltá­volodni jelenlegi pályájáról, Mattinglynak nem sikerült a Caspert az eredetileg megha­tározott, az égitest felszíné­től 96—127 kilométerre levő pályára vezérelnie. Feltétele­zik, hogy emiatt az Orion eset­leg csak több órás késéssel landolhat a Hold felszínén. NYUG A T-BERLIN Abszolút többség A nyugat-berlini képviselő­ház csütörtöki ülésén Klaus Schütz kormányzó polgármes­ter nyilatkozat formájában felhívást intézett a bonni Bundestaghoz és Bundesrat- hoz és ebben a moszkvai és varsói szerződés ratifikálást ajánlotta. A városi képvise­lőház a nyilatkozatot az SPD- és az FDP-párti képviselők szavazatával elfogadta. A CSU-frakció obstrukciós el­lenjavaslatát a képviselőház abszolút többséggel elutasítot­ta. KAIRO Befejeződtek az tárgyalások A magyar küldöttség ma Damaszkuszba utazik Csütörtök délelőtt Kairóban, az Arab Szocialista Unió székhazában befejeződtek a hivatalos tárgyalások az MSZMP és az ASZÚ küldött­ségei között. Biszku Béla, a Felhívás Európa népeihez A római dokumentum átadása Budapesten, az Országilázban A volt európai ellenállók, frontharcosok és a háború ál­dozatainak múlt év őszén Ró­mában rendezett tanácskozá­sán elhatározták, hogy felhí­vással fordulnak Európa né­peihez és azt átadják az or­szágok állam- és kormányfői­nek, valamint más magas szintű vezetőknek. Ügy ha­tároztak, hogy a dokumentu­mot amely az európai béke és biztonság, az államok kö­zötti egyetértés, barátság és együttműködés erősítése ér­dekében született — a rá­vett át. mai értekezleten részt delegációk vezetői adják Budapesten csütörtökön dél­előtt Losonczi Pálnak, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa elnökének az Országházban Tömpe István, a Magyar Par­tizán Szövetség alelnöke nyúj­totta át a római felhívást. Ugyancsak átadta a felhívást Fock Jenőnek, a Miniszterta­nács elnökének, Apró Antal­nak, az országgyűlés elnöké­nek és Kállai Gyulának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökének. Az indo-pakiszláni békéért lövő héttől: csúcstalálkozót előkészítő megbeszélések Mindössze négy hónap telt el a decemberi pakisztáni— indiai háború óta. Ez rövid idő, ahhoz képest aránylag nem lassan halad előre a konszolidációs folyamat Pa­kisztánban. A düh és szégyen kezdeti időszakában, közvetlenül a vesztett háború után, emlék­szünk, még megszakította dip­lomáciai kapcsolatait Rawal­pindi mindazon államokkal, amelyek elismerték a Bangla Desht. Azóta már ők maguk kezdeményezték e megszakí­tott diplomáciai kapcsolatok helyreállítását. Az elmúlt na­pokban pedig, amikor a Com­monwealth, az egykori brit nemzetközösség úgy döntött, hogy felveszi tagjai sorába a Bangla Desht, Pakisztán már egy hanggal sem tiltakozott. Legutóbb, a parlament- ' ben, Bhutto elnök keresz­tülvitte a rendkívüli álla­pot megszüntetését. Ennek alighanem az a politi­kai jelentősége, hogy, ha van­nak még elemek Pakisztán­ban — és bizonyára vannak —, amelyekben ma is friss tűzzel ég a bosszúvágy, a há­ború mielőbbi folytatásának szándéka, azok hűljenek le, hiszen a rendkívüli állapot megszüntetése is egyik külső jele a háborútól való távolo­dásnak, a békéhez való visz- sza térésnek. A konszolidációs folyamat részeként megemlíthetünk né­hány belső reformot is, ame­lyeknek megvalósítására — vagy bizonyos esetekben: mesígérésére — a vesztett há­ború óta került sor. Gondo­lunk államosításokra, a 22 család, a pakisztáni fő-gazda­gok megregulázására, az ok­tatás bizonyos fokú demok­ratizálására, vagy arra a leg­frissebb, csütörtöki hírre, amely szerint Bhutto rendeletileg visz- szavonta a volt pakisztá­ni urak feudális címeit és privilégiumait, meg­szüntette a számukra fo­lyósított kártérítéseket. Ugyancsak csütörtöki, nem­zetközi jelentőségű hír szá­mol be az indiai—pakisz­táni csúcstalálkozó előkészí­téséről. Az indiai parlament­ben ismét hangoztatták: India békére törekszik Pakisztánnal való viszonyában, és baráti jobbot nyújt felé. A pakisztá- n külügyminisztérium pedig közölte: április 26-án kezdik meg a tervbe vett csúcstalál­kozót (Indira Gandhi és Bhutto között) előkészítő meg­beszéléseket. Ez jó hír. A hindusztáni félsziget két nagy országa között ugyanis nemcsak a Bang­la Desh kérdésében dúlt konfliktus, az sokkal ré­gebbi keletű, s már ko­rábban is többször hábo­rúkba torkollott. Nemcsak a hindusztáni fél­sziget népei, de az egész világ kívánja: legyen most már végleges a rendezés, az indo- pakisztáni béke. Bizonyos, hogy ennek eléré­se hosszú, akadályokkal teli folyamat. De, ha most már csakugyan rövidesen létrejön Indira Gandhi és Ali Bhutto tárgyalása, ez nagy lépést je­lent majd előre ezen az úton. Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára és Szajed Maréi, az ASZÚ Köz­ponti Bizottságának első tit­kára megállapodást írt alá a Magyar Szocialista Mun­káspárt és az Arab Szocialis­ta Unió együttműködésének fejlesztéséről. Ugyancsak jóváhagyták a közös közleményt, amelyet a magyar pártküldöttség egyip­tomi látogatásáról, a két kül­döttség tárgyalásairól adnak ki. A meleg, baráti légkörben lezajlott záróülésen Szajed Maréi elismerését fejezte ki az együtt végzett eredményes munkáért, majd megkérte a .magyar pártküldöttséget, hogy tolmácsolja az Arab Szocialis­ta Unió üdvözletét és jókí­vánságait a magyar népnek, az MSZMP tagságának és személy szerint Kádár Já­nosnak. Biszku Béla köszönetét fe­jezte ki a szívélyes fogadta­tásért, majd méltatta annak a harcnak a kiemelkedő nem­zetközi jelentőségét, amelyet az Egyesült Arab Köztársa­ság és az Arab Szocialista Unió folytat az egyiptomi tár­sadalom felemelkedéséért, a nemzeti egység és a belső front erősítéséért. A záróülést követően Bisz­ku Béla a Sheraton szállóban ebédet adott az ASZÚ kül­döttségének tiszteletére. Délután Biszku Béla párt­napon találkozott a magyar kolónia dolgozóival, s tájé­koztatást adott az időszerű belpolitikai és nemzetközi kérdésekről. Este dr. Randé Jenő kairói magyar nagykövet fogadást adott a magyar pártküldött­ség tiszteletére. Pénteken a szíriai Baath- párt meghívására Kairóból Da maszkuszba utazik az MSZMP küldöttsége. Franciaország az urnák előtt A franc a szavazó polgárok vasárnap az urnák elé járulhat­nak, hogy igent vagy nemet mondjanak arra a kérdésre, he- lyeslik-e Anglia, Írország, Dánia és Norvégia felvételét a Kö- zöé Piacba. ' Mindjárt szögezzük le, hogy a sok milliós költséggel meg­rendezésre kerülő népszavazás szükségtelen, hiszen a Közős Piac kibővítéséről kormány- és nemzetgyűlési szinten már döntöttek, s ez elegendő lenne. Hogy Pompidou elnök — alkot­mányban biztosított jogainál fogva — mégis megrendezi a nép­szavazást, annak mély bel- és külpolitikai okai vannak. Talán kezdjük a belpolitikai okokkal, mert ez a nyomósabb, bár ezt a francia kormány — szándékainak leplezésére — ta­gadja. , Közismert, hogy a francia pártpolitikai élet valóságos dzsun­gel. A gaulle-ista párt, amely legalább három jelentősebb frakcióból tevődik össze, a köztársasági függetlenekkel (az úgy­nevezett giscaröistákkal) és a Duhamel-jéle centristákkal alkot kormánytöbbséget az 1969-es választások óta. Az ellenzéki pár­tok eddig valóságos áttekinthetetlen tábort alkotnak. Közülük az uralkodó partokhoz legközelebb állnak a különböző cent­rista csoportok, a szélsőjobboldaliak, a fasiszták (Tixier-Vignan- cour hívei), majd következnek a radikálisok, a szélsőbalos cso­portokat tömörítő Rocard-féle szocialisták, a Francois Mitter- rand-féle szocialisták és a francia kommunisták. De még ez a leegyszerűsített felsorolás, mert valamennyi polgári pártban több vezérjelölt is akad, akik abban a reményben, hogy kö­zelebb jutnak a hatalom húsosfazékjához, készek az alkura. Ezt a helyzetet akarja Pompidou elnök felhasználni a nép­szavazáson. Célja egyrészt: megosztani legerősebb ellenfeleinek — a kommunistáknak és a szocialistáknak — sorait, megoszta­ni a baloldali erők egységét. Ezt a népszavazásra feltett kér­dés ügyes megválasztásával pillanatnyilag el is érte. A Francia Kommunista Párt ugyanis határozottan nemet mond a mono­poltöke által uralt Közös Piac kiszélesítésének, a szocialisták viszont helyeslik a Közös Piac kibővítését. De mert nem akar­nak együtt szavazni a gaulle-istákkal, a szocialisták úgy hatá­roztak, ^íogy tartózkodnak vagy üres lappal szavaznak vasár­nap. A szocialista párt jobbszárnyának vezetői — köztük Gas­ton Defterre marseilles-i polgármester — az „igen” mellett agitál. Pompidou terve tehát részben sikerült. A szocialista pártot megosztó ellentétek lefékezték az FKP-val folyó tárgyalásokat, amelyek egy közös baloldali kormányprogram kidolgozását célozzák. A centrista, a szélsőjobb és a fasiszta csoportok, valamint a kormánykoalíció pártjai az igen szavazat mellett foglaltak ál­lást, kivéve a baloldali gaulle-istákat, akik nemmel akarnak szavazni. A jelek szerint tehát az igen szavazatok többségben lesznek. Pompidou reméli, hogy a népszavazással kapcsolatos politikai csata lehetővé teszi számára azt is, hogy új kormánykoalíciót alakítson ki a még kívülálló centristák bevonásával és a bal­oldali gaulle-isták eltávolításával. Ez a terv a jövőre esedékes nemzetgyűlési választásokon lenne realizálható, hacsak Pom­pidou — a népszavazás eredményétől felbátorodva — nem osz­latja fel idő előtt a parlamentet. A népszavazás megrendezé­sében jelentős szerepet játszik a közvélemény figyelmének el­terelése is a szociális, gazdasági nehézségekről. Mióta folyik a népszavazási kampány, minden párt, minden szervezet ezzel van elfoglalva. Sztrájkok, tüntetések hetek óta nincsenek Fran­ciaországban. A népszavazással kétségtelenül fontos külpolitikai céljai is vannak Pompidou elnöknek, aki változatlanul arra törekszik, hogy Franciaországnak vezető szerepet biztosítson — ahogy ő mondja — „az új Európában”. Nagyarányú győzelme esetén ugyanis a „népmegbízás”-ra hivatkozva szabadabban léphetne fel a külpolitikai vonalát bíráló gaulle-istákkal szemben, és határozottabb francia vonalat követelhetne az őszre terve­zett Közös Piac-csúcsértekezleten. Bizonyos, hogy a vasárnap sorra kerülő népszavazás fontos mérföldkő és az új típusú politikai harcok kezdete lesz a fran­cia bel- és külpolitikában. Kovács István MA LESZ ÖT ÉVE annak, hogy Görögországban az ezre­desek csoportja puccsal át­vette a hatalmat és berendez­te fasiszta jellegű rendszerét. A Magyar Szolidaritási Bi­zottság az,évforduló kapcsán — a Párizsban márciusban megtartott nemzetközi görög szolidaritási konferencia fel­hívását magáévá téve — nyi­latkozatot tett közzé. HU ARI BUMEDIEN algé­riai elnök csütörtökön hétna­pos hivatalos látogatásra Tu­niszba érkezett. Bumedien el­nök első ízben tesz hivatalos látogatást Tunéziában. NICOLAE CEAUSESCU, a Román Kommunista Párt fő­titkára, az államtanács elnöke szerdán fogadta Vaszilij Droz- gyenkót, a Szovjetunió buka­resti nagykövetét. Parlamenti jegyzet Az új egészségügyi törvény- tervezet vitákat kavart nem­csak a Parlament üléstermé­ben, hanem a folyosókon is. Szakmabeliek, az orvosok és a legkülönbözőbb foglalkozá­si ágak képviselői vitatták. Dr. Stark Janka, a Pestme­Dr. Stark Janka gyei tbc-gondozó igazgató fő­orvosa, a megye 19-es válasz­tókörzetének képviselője arról szólt elismerően, hogy az új egészségügyi törvénytervezet egészét a szocialista humaniz­mus jellemzi. — Az a tény — mondotta —, hogy az új törvénytervezet leszögezi a gyógyítás és a megelőzés elválaszthatatlan egységét, igen nagy jelentő­ségű. Eddig ugyanis elsősor­ban csak a tbc-s területen történhetett meg teljes egé­szében, az egészségügy sok más területén valóra váltá­sára csak ezután kerül majd sor. A legtöbb vitát a törvény- tervezet hetvenötödik parag­rafusa váltotta ki, amely ki­mondja: „Az állampolgár megkülönböztetett egészség- ügyi ellátás érdekében az or­vosnak anyagi vagy egyéb előnyt nem nyújthat, és az orvos azt nem fogadhatja el”. — Ez a megfogalmazás na­gyon világos és egyértelmű — foglalt állást a törvénycikk mellett dr. Vámosi Erzsébet, nagykátai járási főorvos, a megye 5-ös választókerületé­nek képviselője. — A kérdés csak az, hogy ezek a helye­sén megfogalmazott elvek, ho­gyan válnak valósággá a gya­korlatban. — Nekem az a véleményem erről — jegyezte meg erre dr. Dr. Vámosi Erzsébet Kárpáti Ervin, a nagykátai rendelőintézet igazgató fő­orvosa, aki dr. Vámosi Er­zsébet meghívására vett részt az egészségügyi törvényter­vezet vitáján —, hogy ennek az elveiben helyes paragra fusnak a realizálása lénye­gesen könnyebb lesz a fiatal orvosoknál, mint az időseb­Szerdán este — miként már jelentettük — az Apollo—16 amerikai űrhajó pilótái hat perc tizenöt másodpercre be­kapcsolták a főhajtóművet, és az űrhajó Hold körüli pályára állt. További négy óra múlva a főhajtómű rakétáinak újabb 24 másodperces* bekapcsolásá­val csökkentették a pálya magasságát. Csütörtökön este az Orion holdkomp John Younggal és Charles Duke- kal a fedélzetén, röviddel 19 óra után sikeresen elvált a parancsnoki kabintól és meg­kezdte Holdra szállását. Mielőtt az Orion elvált vol­na a Casper anyaürhajótól, ki­sebb műszaki hibát észleltek: az asztronautáknak nem sike­rült kibocsátaniuk az Orion antennáját, amelynek biztosí­tania kellett volna a rádió- kapcsolatot a Casperral, illet­ve a földi irányító központtal. Az antenna ,,beragadt” és nem sikerült elhárítani a műszaki hibát. Végül is pótantennát helyeztek üzembe, ennek se­gítségével érintkeznek majd az anyaűrhajóban tartózkodó fókusz Ultimátumra - „mozdom fütty”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom