Pest Megyi Hírlap, 1972. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-18 / 90. szám

2 "“V^f/rfop 1912. ÁPRILIS 18., KEDD Mihail Szuszlov felszólalása Befejeződött a szovjet—nyugatnémet szerződés megvitatása a szovjet parlament két kamarájának külügyi bizottságában Csíkossá vált az Apollo—16 holdkompja Soron kívüli átszállás az Orionba Az Apollo—16 rajtja. kommunista szombat AZ SZKP KÖZPONTI BI­ZOTTSÁGA, a legfelsőbb ta­nács elnöksége és a szovjet minisztertanács dönti el, hogy milyen közérdekű kiadásokra fordítsák azokat az anyagi ja­vakat, amelyeket több mint százmillió szovjet dolgozó ter­melt a szombati rendhagyó munkanapon, a negyedik „kommunista szombaton”. A „negyedik” feltételesen érten­dő, hiszen köztudott, hogy a kommunista szombatok meg­tartását a forradalom utáni időszakban vezették be a moszkva—kazanyi vasútvonal dolgozóinak kezdeményezésé­re, s akkor az önkéntesen vál­lalt plusz munkanapoknak fontos szerepük volt az ország gazdaságának tapraállításá- ban. Az „ÜJKORI” KOMMU­NISTA SZOMBATOK ESZ­MÉJE 1969-ben'született a Vlagyimir Iljicsről elnevezett moszkvai Villamosgépgyár és a Vörös Proletár Szerszám- gépgyár kezdeményezésére. Célja: megtakarított anyagból és megtakarított energiával, maximális termelékenységgel dolgozni végig egy munkaszü­neti napot minden évben, s ebben a formában demonstrál­ni minden egyes dolgozó oda­adását a szovjet társadalom iránt, lehetőségeit és képessé­gét az ötéves terv feladatai­nak megvalósítására. A VEZETŐ PÁRT- ÉS ÁL­LAMI SZERVEK döntésére azért lesz szükség, mert Moszkva és a többi ipari köz­pont dolgozói ebben az évben is az államnak ajánlották fel április 15-i keresetüket. Az állam pedig — jelezve ezzel is, hogy a kommunista szom­batok manapság sokkal in­kább a párt és a szovjet ha­talom iránti odaadás erkölcsi gesztusát jelentik, mint égető gazdasági szükségességet — az így felhalmozódó összeget vi­szonylag közvetlenül szolgál­tatja vissza. Tavaly például a kommunista szombat eredmé­nyeként kezdődött meg egy hatalmas egészségügyi beru­házás — a kardiológiai inté­zetek országos hálózatának kiépítése. Ugyancsak az évi egynapi önkéntes munkának köszönhetik majd létüket az épülő moszkvai rákkutatási központ, az új központi nő- gyógyászati klinika, s a távol­keleti mezőgazdasági tudomá­nyos intézet. SZOMBATON NEMCSAK a gyári munkások álltak a gé­pekhez, hanem munkába men­tek az alkalmazottak, a diá­kok, az iskolások is. A kom­munista munka napján min­denki tudta hol a helye: ha nem az üzemben, akkor a fa­ültetésnél, építkezésnél, egy- egy iskolaudvar, vagy sport­pálya tavaszi nagytakarítá­sán. imm m A Kreml kongresszusi palo- ] tájában hétfőn megtartották a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa két kamarája külügyi bi­zottságának együttes ülését, amelyen befejezték az 1970. augusztus 12-én aláírt szovjet —nyugatnémet szerződés meg­vitatását. Valamennyi felszólaló a szerződés ratifikálása mel­lett foglalt állást Hang­súlyozták, hogy a szerző­dés magában foglalja a meglevő európai határok sérthetetlenségének egy­értelmű elismerését és tiszteletben tartását, ami az utóbbi évek egyik igen fontos nemzetközi eseménye. Mihail Szuszlov, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Szö­vetségi Tanácsa külügyi bi­zottságának elnöke, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára rámutatott: a szerződés jelen­tőségét mindenekelőtt az adja meg, hogy áthatja a gondos­kodás csakúgy a Szovjetunió és az NSZK, mint más euró­pai népek békéjének és biz­tonságának szavatolásáról. A szerződések a szovjet fél által történt aláírása azt tanúsítja, hogy a Szovjet­unió tántoríthatatlanul kö­veti a különböző társadal­mi rendszerű államok bé­kés egymás mellett élésé­nek lenini elvét, azt az el­vet, amely a szovjet kül­politika egyik legfőbb alapja. A háborút követő évek — ha az NSZK-hoz fűződő kap­csolataink fejlődéséről be­szélünk — ugyancsak nem nyújtottak semmiféle alapot a megnyugvásra. Az NSZK kor­mánykörei nem akarták le­vonni a megfelelő következte­téseket a történelmi tanulsá­gokból és hosszú éveken át a háború eredményei revideká- lásának kalandor politikáját, a revans és a militarizmus poli­tikáját követték, ellenséges politikát folytattak a Szovjet­unió és más európai szocialis­ta országok ellen. Az utóbbi években végbe­ment fejlődés elemzése azt ■ mutatja, hogy a Willy Brandt kancellár vezette nyugatnémet kormány realitást tanúsít az euró­pai helyzet értékelésében Vasárnap hajnalban fél há­romkor a hanoi hangszórók­ban felhangzott a figyelmez­tetés: „Amerikai repülők, 30 kilométerre.” Ez még nem lé­giriadó — csupán figyelmez­tetés volt. Haiphongban azon­ban ekkor már aratott a ha­lál. Az első repülőgépek éj­jel két órakor támadták meg a várost: a Ha Li és a Hong Bang kerületeket, a cement­gyár környékét és más — ka­tonainak egyáltalán nem ne­vezhető — célpontokat. Amikor Hanoiban délelőtt fél tízkor felhangzott a riadó, a külföldi tudósítók egy cso­portjával már úton voltunk Haiphong felé. A kikötővá­rosban ezen a napon reggel kilenc és tíz óra közötti bom­bázás volt a legsúlyosabb. Az éjszakai bombázás ide­jén a város és környéke fö­lött öt gépet lőttek le, köztük egy B—52-es repülőgéperődöt. Délelőtt újabb — különböző magasságban repülő — Phan- tom-gépek támadtak a város­ra. A pusztítás helyenként szinte leírhatatlan. Ahol az­előtt a Thaong Li iskola volt, üszkös romok, megperzselt tankönyvek, repeszszaggatta ruhadarabok láthatók csak. Vu Thi Qui. az iskola tanár­nője három kisgyermekével pusztult el itt, férje is súlyo­san megsebesült. A Thai Fien iskola, a Minh Khai és a Tran Phu város­és külpolitikájában fi­gyelembe veszi az orszá­gában élő lakosság többsé­gének a hidegháborús csökevények felszámolásá­ra irányuló törekvéseit. Az NSZK kormánya aláírva a szerződést, kifejezésre juttatta azt a készségét, hogy hozzá­járul az országaink közötti kapcsolatok megjavításának I ügyéhez csak úgy, mint az I európai feszültség enyhítésé­hez. I Természetesen mindemellett I nem feledkezünk meg azoknak a Német Szövetségi Köztársa­ságban levő erőknek a tevé­kenységéről, amelyek szívósan igyekeznek megakadályozni az együttműködés és a jó- : szomszédság megteremtését a Szovjetunióval és más szocia­lista országokkal, továbbra is ostoba illúziókat táplálnak a revansról és a határok meg­változtatásáról, obstruálnak minden lépést a tartós béke eléréséhez, a megbízható euró­pai biztonsági rendszer meg­teremtéséhez vezető úton. A szovjet kormány — hang­súlyozta Szuszlov —, amikor megkötötte a szerződést az NSZK kormányával, • gondo­san mérlegelte mindezeket a körülményeket. Mi hiszünk a béke erőinek győzelmében, a revans és a háború erői fölött. A moszkvai szerződés je­lentősége azonban messze túl­lépi országaink kétoldalú kap­csolatainak kereteit. A kap­csolatok normalizálása az egész kontinens számára új távlatokat teremt. Feltárul a reális lehetősége az olyan cé­lok elérésének, amelyekért régóta harcol Európa minden haladó ereje. - ­A szerződés megkötése óta eltelt idő megmutatta, hogy a szerződés jellege, a benne ki­fejtett elvek teljes mértékben megfelelnek a feszültség eny­hítésére, a különböző társa­dalmi rendszerű államok kö­zötti jószomszédi viszony fej­lesztésére irányuló Európában kibontakozott tendenciának. Teljes határozottsággal ki kell jelenteni, hogy az alá­írt szovjet—nyugatnémet szerződés ratifikálásának meghiúsítása rendkívül negatív következmények­kel járna elsősorban az NSZK-ra és népére nézve. központi utcák helyén ugyan­ez a kép tárult elénk. Az An Duong piac helyén felfordult, összetört sátrak, vérrel, sár­ral keveredett bambuszkosa­rak, élelmiszerek halmaza. A délelőtti támadás alkal­mával a vietnami háború kezdete óta először támadták a haiphongi kereskedelmi ki­kötőt. Az ott ki- és berakodó hajók közül több megsérült. Rakéta- és fedélzeti gépágyú- találat érte a Szlmferopol ne­vű szovjet hajót, amelynek egyik tengerésztisztje is meg­sérült. A délelőtti támadás során a VDK légvédelme három gé­pet lőtt le. Délután három órakor megismétlődött a Haiphong elleni támadás, I Nemcsak a Szovjetunió, ha­nem más európai országok ré­széről is megingatná a bizal­mat a Német Szövetségi Köz­társaság politikája iránt, ve­szélybe kerülne a szovjet— nyugatnémet kapcsolatok egész fejlődése és komoly kárt szenvedne a feszültség eny­hítésének ügye az európai kontinensen, a béke megerő­sítésének és a népek bizton­ságának ügye. Magától érte­tődik, hogy amennyiben a szerződés nem lép érvénybe, az NSZK elveszítve a politikai bizalmat, a Szovjetunió szem­pontjából mint komoly part­ner gazdasági vonatkozásban is elveszti jelentőségét — mutatott rá Mihail Szuszlov. Meggyőződésünk azonban, hogy a józan ész erői mondják ki majd a döntő szót. (Folytatás az 1. oldalról.) ; bombázások felújításával és kiterjesztésével az Egyesült Államok szeretné elérni a dél­vietnami csatlósok fennma­radását. Üjból világosan ki­tűnt, hogy ezek az amerikai fegyverekre támaszkodnak. Az Egyesült Államok új for­dulatot akar az eseményeknek adni, s rendkívül veszedelmes tűzzel kezd újra játszani. Az USA politikai és katonai ve­zetői tapasztalatból tudhat­nák, hogy bármilyen arányú terrorbombázásokkal sem tudják megtörni a hős viet­nami nép ellenállását. Szilárd meggyőződésünk, hogy e mos­tani agressziós lépésük sem eredményezhet mást, mint a békés lakosság szenyedéseinek fokozódását, az Egyesült Álla­mok katonai személyzetének is esztelen pusztulását és a nemzetközi viszonyok nagy­arányú romlását. Mindezért a teljes felelősség egyedül az Amerikai Egyesült Államok kormányát terheli. Tovább növekszik a haladó emberiség megvetése az USA amikor újabb két gépet lőttek le. A vasárnap délelőtti bom­bázás idején a Haiphongot tá­madó pilóták golyósbombák­kal szórták végig a városból kivezető utakat, hogy további veszteségeket okozzanak - főként az asszonyok és gyer­mekek soraiban, akiket a ve­szélyeztetett városból bizton­ságos helyre evakuálnak. Hanoiban április 16-án iga­zi nyári vasárnap volt. Ra­gyogó napsütés, 30 fokos hő­ség. A Dói Can utca és a Dai Dong köz kereszteződésénél nagyon sok ember volt a sza­badtéri sörözőben. Alig hang­zott el a riadó sziréna jelzése, rakéta csapódott be a söröző közelében. A hely egyébként Az Apollo—16 űrhajósai si­keresen hajtották végre vasár­nap este a következő technikai műveletet is: megfordították a a diplomáciai körzet közvet­len szomszédságában van. Három kisgyermek azonnal meghalt a szemem láttára — mondja Nguyen Thi Than, a söröző vezetője. A sarki jár­dán egy apa kisfiával kerék­párt javított. Ök is elpusztul­tak. Egy tizenhét éves fiú, Le Quoc Khanh, az egysze­mélyes óvóhely felé futott — a hasán találta el a rakéta egyik szilánkja. Nyáron sziget, most In­kább földnyelv a Vörös-folyőn Phuc Xa nevű kis település, ott, ahol az egyetlen,vasszer­kezetű híd köti össze a folyó két partját. Itt is rakéta rob­bant vasárnap délelőtt, s ra­kéták, légibombák pusztítot­tak Gia Lám kerületében, a nemzetközi repülőtér közelé­ben is. Hanoi fölött vasárnap dél­előtt a VDK légelhárítása öt amerikai repülőgépet lőtt le. Hétfőn a kora reggeli órák­ban Ngo Dien, a VDK külügy­minisztériuma sajtófőosztá­lyának vezetője bemutatta a sajtó képviselőinek a Quang Binh tartomány fölött lelőtt és elfogott Gale Albert Des- piegler pilóta őrnagyot, aki 1938. március 24-én Déldakota államban született. Azonossá­gi száma: 476 423 333. A pilóta köszönetét mondott az iránta tanúsított emberséges bánás­módért. Hanoiban egyébként nyu­galom van: a lakosság foly­tatja termelő munkáját, az intézmények pedig rendes te­vékenységüket. A város éjjel — éppúgy, mint más napokon — ki van világítva. Csupán az iskolásgyerekeket szállítják biztonságos területre. Tóth Pál parancsnoki egységet, s össze­kapcsolták a holdkomppai. ^ Ezután televíziós közvetítés következett. Az amerikai tele­víziónézők az Apollo—16 fe­délzetén elhelyezett televíziós kamera segítségével színes adásban láthatták az Egyesült Államok déli tájait és Mexikó északi részét. Az adás, ame­lyet Mattingly vezetett, 17 per­cen át tartott. A szemet gyönyörködtető látványon kívül azonban a te­levíziós adás még valamire felhívta az űrhajósok figyel­mét: Charles Duke jelentette, hogy a holdkomp felületéről ismeretlen eredetű részecskék válnak le öt-tíz másodpercen­ként, és a komp felülete, amely eredetileg egyenletes szürke volt, egyre inkább csíkossá vá­lik. A földi ellenőrző központ elrendelte, hogy az űrhajósok a tervezettnél 24 órával ko­rábban nyissák fel a parancs­noki kabint a holdkomptól el­választó zárószerkezetet, s az Orion elnevezésű holdkompba átszállva, vizsgálják meg az ott elhelyezett üzemanyag- és oxigéntartályokat. Félő volt ugyánis, hogy' esetleg ezek szi­várgása oközzá a rendkívüli jelenséget. Duke és Young átszálltak az Orionba, és kipróbálták annak energiaforrásait. A próba nem mutatott szivárgást, így az űr­hajósok és a földi irányító sze­mélyzet arra a következtetés­re jutottak, hogy feltehetően külső hőhatás következtében megolvadt a holdkomp egyik oldalán a felületet borító vé­kony hőszigetelő festékréteg, és annak részecskéi váltak le. A jelenség egyelőre nem ve­szélyezteti az űrhajósok biz­tonságát, 'és — Houston meg­ítélése szerint— a küldetés si­kerét sem. A programon sem­miféle változtatást nem haj­tottak végre. Azt egyelőre nem tudni, hogy a hőszigetelő ré­teg ilyen mérvű meghibásodá­sa — a későbbiekben — mi­lyen problémákat okozhat. Young és Duke visszatértek a parancsnoki kabinba. Az Apollo—16 missziója az amerikai űrhajósok 8. holdre­pülése és 5. Holdra szállása lesz. Az űrhajó holdkompja a tervek szerint április 20-án. csütörtökön, közép-európai idő szerint 21.40 órakor száll le a Hold Descartes-ról elneve­zett sziklás-hegyes térségében. A 12 napra 2 órára és 36 percre tervezett mostani hold­utazás az eddigi hasonló misz- sziók közül a leghosszabb. Az űrhajó két utasa rekordidőt, 73 órát fog a Földünket kísérő égitesten tölteni. Három alka­lommal indulnak majd felfe­dező körútra. Egy-egy kirán­dulásuk 7—7 óra hosszat fog tartani. ÉPÍTKEZŐK! VÁCOTT, a Budapest- Vác 2-es főútvonal gödöllői elágazásától Gödöllő felé egy kilométerre MEGNYÍLT a DTTTV Útépítési Iroda SÓDERBÁNYÁJA Értékesítést fuvarral is vállalunk. A Qiíang Binh tartomány fölött lelőtt és elfogott Gale AT bért Despiegler pilóta őrnagy. Hanoi - Haiphong Nyári vasárnap agressziós politikájával szem­ben. A Magyar Népköztársaság kormánya és népe, együtt a békéért felelősség érző min­den néppel és kormánnyal, követeli az amerikai légierő tevékenységének azonnali, fel­tétel nélküli beszüntetését, az amerikai csapatok Dél- Vietnamból és Indokína egész területéről történő haladék­talan kivonását. Az Egyesült Államok szá­mára nincs és nem is lehet más út, mint visszatérni a párizsi tárgyalásokhoz. Az amerikai félnek a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-Vietnami Köztársaság kormánya reális javaslatokat tett az egyszerű és tisztességes politikai rendezésre. Az ag­resszió új fokozása által meg­nőtt veszélyekből ezek a ja­vaslatok mutatják az igazi kivezető utat. Meg vagyunk győződve ar­ról, hogy a vietnami nép — maga mögött tudva a Szovjet­unió, a többi szocialista ország, köztük a Magyar Népköz- társaság és a világ minden haladó erejének aktív támo­gatását — biztosan győzni fog. FÓKUSZ Az „újkori” A Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozata

Next

/
Oldalképek
Tartalom