Pest Megyi Hírlap, 1972. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-16 / 89. szám

«3* HEGYEI V/Cívltm 19*2. ÁPRILIS 16., VASÁRNAP Gödi példa a közművelődésért A vád járásban is egyre több művelődési ház talál több gazdára. Elsőként, három esz­tendővel ezelőtt, Csornádon a termelőszövetkezet vállalta magára a művelődési ház fenntartását. Esztendővel ké­sőbb Örbottyánban kötött egy­mással szerződést a tanács és a termelőszövetkezet. Tavaly Kemencén, valamint Püspök­hatvan—Galgagyörk községek­ben vállalta a helyi termelő- szövetkezet, hogy hozzájárul a , művelődési ház üzemeltetésé­hez. Főhivatásúak A héten Göd nagyközség ta­nácsa hívta meg vendégségbe az Egyesült Dunamenti Ter­melőszövetkezet, az OVIT, a Fővárosi Kézműipari Vállalat 6-os gyáregysége, valamint a Vác környéki Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Vailalat veze­tőit, hogy szocialista szerző­dést kössön velük a művelődé­si ház anyagi támogatására. A kezdeményezés a nagyközségi pártbizottságtól indult ki, meg az elmúlt év decemberében. — A tanács a lehetőségek­hez képest mindent megtett annak érdekében — mondta Nagy Lajosné, a nagyközségi pártbizottság titkára —, hogy megteremtse a tartalmas kul­turális élet feltételeit a tizen­négyezer gödi lakos számára. Az elmúlt esztendőben száz­ezer forintért felújította a Jó­zsef Attila Művelődési Házat, és néhány hét múlva, május elsején sor kerülhet a három­százötvenezer forintos költség­gel újjáépített Ady Endre klubkönyvtár átadására is. Ar­ra viszont már nem futotta anyagi erejéből, hogy a tiszte­letdíjas népművelők helyett főhivatású vezetőket állítson a két intézmény élére. Ezért kér­tük a helyi gazdasági egységek vezetőit arra, hogy segítsenek. — Már az előzetes tárgyalá­sok sikerrel kecsegtettek — ve­szi át a szót Kőműves János, a nagyközségi tanács társadalmi elnökhelyettese. Ezért vállal­koztunk arra, hogy február el­sején diplomával rendelkező népművelőt nevezzünk ki a művelődési ház élére. Míg ko­rábban a tiszteletdíjas igazga­tónak mindössze havi ötszáz forintot tudtunk fizetni (ennyi pénzért nem is követelhettünk télé az igényeket kielégítő munkát), most havi kétezer­négyszáz forintot fizetünk Su­lyok Kálmán igazgatónak. Rö­videsen a klubkönyvtár élére is függetlenített népművelőt állítunk. Támogatásért — támogatást Az Egyesült Dunamenti Ter­melőszövetkezet évi harminc­ezer forintot vállalt magára. — Ezt a pénzt természetesen nem ingyen adjuk — mondja Gyenes Levente, a termelőszö­vetkezet jogtanácsosa —, mi­vel nem ajándékot kértek tő­lünk, hanem támogatást. Cse­rébe mi is támogatást kérünk, olyan támogatást, amely a mi munkánkat segíti. Például fia­taljaink részére társadalomtu­dományi ismeretterjesztő elő­adás-sorozatot. Szellemi vetél­kedő megrendezését. A Dózsa- évforduló ünnepségének szer­vezését. Előadást az ifjúságpo­litikáról. író—olvasó találko­zókat, sportélmény-beszámoló­kat és így tovább. Előbbrelépés A Fővárosi Kézműipari Vál­lalatnak jelenleg egy labdaké­szítő üzeme működik a nagy­községben, de még az idén el­készül kisbútorgyártó részle­gük is. Tízezer forinttal járul­nak hozzá a művelődési ház fenntartásához. — Számunkra a legfonto­sabb, amit ezért a pénzért cse­rébe kérünk — mondja Kama­rás Andor, a 6-os gyáregység igazgatója —, egy műszaki tanfolyam megszervezése. Lab­dakészítő üzemünk ugyanis je­lentős fejlődés előtt áll, ehhez pedig sok helyi munkaerőre lesz szükségünk. Ha betanítá­sukhoz segítséget kapunk a művelődési háztól, ezzel nem­csak mi járunk jól, hanem a község lakói is. Az OVIT szintén tízezer fo­rintot, a Vác környéki Vízgaz­dálkodási és Talajvédelmi Vál­lalat pedig ötezer forintot sza­vazott meg erre az esztendőre, összesen tehát az idén ötven­ötezer forintot kap a műve­lődési ház a helyi gazdasági egységektől. Ezt a nagyközség tanácsa nyolcvanötezer forint- J tál toldja meg. Így a két mű- | velődési intézmény évi száz­negyvenezer forinttal gazdál­kodhat, ami azt jelenti, hogy már nem csupán az alapvető fenntartási költségekre (fize­tés, fűtés, világítás) jut pénz, hanem a lakosság kulturáló- dását és művelődését segítő rendezvényekre is. Ez pedig a korábbi évek gyakorlatához képest jelentős előbbrelépést jelent. S hogy ez az egészséges fej­lődés nemcsak Gödön indult meg, bizonyság ró: a napok­ban hasonló szerződést kötöt­tek Nagybörzsönyben, és Du­nakeszin is rövidesen sor ke­rül a művelődési ház közös fenntartására. Prukner Pál Gyári óvoda Jól érzik magukat a kicsi­nyek Budakalászon, a textil­gyár óvodájában. Foto: Urban FŐVÁROSI KIÁLLÍTÁSOK A művészet tükre Mindig izgalmas, ha eltérő műfajok találkoznak; vers és rajz, mert egymás hiányait egészíthetik ki, s ahol a köl­temény elakad, útját a rajz­írás folytatja. A Petőfi Irodal­mi Múzeum vállalkozott ar­ra, hogy elénk tárja líra és festészet együttműködését KONDOR BÉLA művei kapcsán. Műveket mondtam és nem illusztráció­kat, mert e grafikák legfőbb értéke, hogy nem ismétlik, hanem továbbteremtik a vers­ben kezdődő látomást. Kon­dor Béla csak az igazságke­reső alkotásokhoz társítja raj­zi és gondolati készültségét, így jut el Madách töprengé­seihez. Itt is szelektál, feszül­ten gyors vonalhálózata azon 'mozzanatokat- emeli- ki e problémakörből, melyek ko­runkban is időszerűek. A raj­zi szemlélődés elsősorban a jövő harmónia-szerkesztését kutatja együtt a madách-i irányjelzésekkel. Kondor Béla a sokszorozott ujjakkal a cse­lekvőerő fokozását igényli, hogy a XXI. századra végér­vényesen megfékezzük a pusztítást, a falanszter lom­bikjának pukkanása legyen az utolsó robbanás, hogy az emberiség soha ne szálljon Arthur Rimbaud „részeg ha­jójára”, melyet a töprengő festő-grafikus nagyvonalú be­osztással elmosódott formák­kal és zöld moszattörmelékek- kel jelöl. A maga képére és hasonlatosságára alakítja Jó­zsef Attila versirányait. A „Medáliák”-ból a rideg vá­rosszerkezetet emeli ki e kon­cepciózus firkálás, s a kiik- tathatatlan ,,Flórá”-t létrával közelíti. „A kozmosz éneké”- nek szorzott kéz-ágaskodása a laza színek és a leheletsze­rű rajz finomságával fölemel­kedésünket példázza, s az ..Óda” elragadtatását a heve­rő női test szerkezeti szépsé­gének analízisével folytatja a csak látszólag tétova vonal- vezetés. Kondor Béla keres, minden rajzfestménye lehetőség, start­hely és nem végállomás. Vele ellentétes egyéniség PAP GYULA, aki eddigi életművével a Mű­csarnokban jelentkezett. A nö- vekedve-változás belső igénye helyett már az első művek tar­talmazzák a vállalt festői és emberi eszményeket. Meglepő, hogy a „Kohászok” mennyire állják az idő rohamát, a vö­rös-kék színek arcokon tükrö­ződő reflexei ma is a hősies munka szabatos ábrái. Markó Károly óta a Dunakanyar a festő kötelező pensuma, melyet Pap Gyula elfogad, s a művé­szi illemtan jegyében sikere­sen figyeli képpé Nagymaros­nál a Hemingway indítékú „öreg halász”-t. Korrekt fes­tői hangvétellel jeleníti az öreg fa „Utolsó virágzás”-át, „Anya és gyermek” szerves kapcsolatát, aratók lendületét és a nyári mezők „Virágcsend- élet”-té tömörülését. Pap Gyu­la, a weimari Bauhaus egyko­ri tanítványa, műveivel ma is azt hirdeti, hogy elképzelés­nek és megoldásnak azonos vitelünk felülvizsgálatára kö­telez. Ebből a szempontból ta­nulságos LEDNICZKY GYULA kiállítása is, melyet a XX. ke­rületi Művelődési Házban ren­deztek. O is tükröt tartott ma­ga elé, s a fokozódó önisme­ret festővé nevelte a Sortex gyári munkást. Akvarelljei­nek szorgalmas festői szótáro­zása azonos hévvel ragadja meg a soroksári házak és a ráckevei Angyali-sziget szám­talan intimitását. Igaz, még egyformán tüzelnek a színek, — de előrehaladása biztosított, hiszen táji élményeit egyre erőteljesebben alakítja motí­vumokká Ledniczky Gyula, a soroksári Öreg temető, a Kis- Duna szakadt partjainak, lombfüzéreinek, vízi folyosói­nak festője, aki fáradhatatla­nul hallgat arra a tükörre, melyet önismeretnek nevez­nek. Ez a tükör a művészet léptéke is egyben, mely korhol, figyelmeztet, de mindig a he­lyes utat mutatja. L. M. Hányódó hajómalom HORGONYT VETHET SZENTENDRÉN A ráckevei hajómalom már régen megtette kötelességét, s annak idején „nyugdíjba” vo­nult. Ugyan gondolta volna-e egykori tulajdonosa, hogy ez a szerkezet, miután már nem használják, mennyit hányó­dik még. Tíz esztendeje, s éppen áp­rilisban, arról adott hírt a Pest megyei Hírlap, hogy az akkor 280 ezer forintért felújított múzeummalom néhány nappal az átadás után „megszökött”. A hatalmas hajótestet az erős szél kilendítette a Duna kö­zepére, s csak hosszas fárado­zás után sikerült újra lehor­gonyozni. 1967 áprilisában, tehát pon­tosan öt évvel az újjáalakítás után, ismét hírt adott a ha­jómalomról a Pest megyei Hírlap. A cikk írója arra fi­gyelmeztetett, hogy az időköz­ben elsüllyedt műemléket ki­emelték ugyan, de további sorsával senki sem törődili. Az újságír-' kérdésére az Orszá­gos Műemléki Felügyelőség akkor a következő választ ad­ta: — Még nem kezdtünk hozzá a hajó restaurálásához, egye­lőre nem is érdemes, ugyanis a malom jelenleg a ráckevei Árpád Múzeum tulajdona, de később Szentendrére, a falu­múzeumba kerül. Pillanatnyi­lag a hajómúzeum igen rossz állapotban van, a legfonto­sabb javításokat egy idős ha­jóács elvégzi. Most, újabb öt év eltelte után, ismét feltettük a kér­dést az Országos Műemléki Felügyelőségen a hajómúzeum felelősének, Román András­nak: — Milyen állapotban van most a hajómalom és mi lesz a sorsa? — A ráckevei felújítás után nem gondozták meg­felelően a műemléket, holott az ilyen építmény -még akkor is sok karbantartási munkát Igényel, amikor új. Különben a lécek között be­szivárog a víz, ezért is merült el Ráckevén néhány évvel ezelőtt.. A felügyelőség nem tartotta indokoltnak az azon­nali újjáépítést, ezért a na­gyon rossz állapotba került malmot szétszedette és Szent­endrére szállította. A falumú­zeum megnyitása után itt le­het majd megtekinteni az ér­tékes alkotmányt. A felállítás módjára több­féle elképzelés is született. A szakemberek szerint az lenne a legcélszerűbb, ha vízbe állítva mutatnák be, nem pedig szárazon. Sajnos, a jelek szerint ennek több akadálya is lehet, először is nem biztos, hogy mesterséges tavat lehet csinálni, már azért sem. mert a Szentendre kör­nyéki talaj vízáteresztő ké­pessége igen nagy. Az OMF illetékesei ebben az ügyben tárgyalnak vízügyi szakembe­rekkel, s ha a tó elkészülhet, akkor a hajó betonlábakon áll­na a vízben. Lehet, hogy ennyi hányó­dás után egyszer mégiscsak végleges helyre kerül a rác­kevei hajómalom? Hét véjji tárlatvezetés Vasárnap délelőtt tíz órakor az Iparművészeti Múzeumban S. Cserey Éva az európai ke­rámia történetét ismerteti az érdeklődőkkel. Ugyancsak va­sárnap a Nemzeti Múzeumban délelőtt háromnegyed tízkor Gerevich Éva Mednyászky László munkásságáról tart elő­adást, háromnegyed tizenegy­kor pedig dr. Telepy Katalin Munkácsy Mihály és Paál László műveivel ismerteti meg a festészetet kedvelőket, A Szépművészeti Múzeumban — ugyancsak vasárnap — ti- Spnffi'y ?fra'kor F}Sle>' Jtiws az. ííjűsági tárlatvezetés sorozat­ban régi szoborgyűjtemények között kalauzolja a látogató­kat, a Szépművészeti Múzeum­ban pedig Szigethi Ágnes az olasz reneszánsz és barokk nagy mestereiről tart előadást. Nem lett öngyilkos? Új feltételezések Széchenyi haláláról Dr. Domokos László történelmi kutatásairól Néhány napja múlt Széche­nyi István halálának 112. év­fordulója. Eddigi ismereteink szerint a reformok elindítójá­nak, a forradalom és a sza­badságharc, s az azt követő idők önvádló remetéjének, a Hitel, a Világ, a Stádium, a Pesti por és sár, a Kelet Né­pe, a Naplók, a Nagy Magyar Szatíra alkotójának életét 68 éves korában, 1860. április 7- én éjjel önkezével golyó ol­totta ki. Széchenyi nemzete fölé tornyosult alakja, nagy­ívű munkássága, romantikus, tragikus élete írók, történé­szek, újságírók, orvosok ér­deklődését, fantáziáját vonz­za, s köti le azóta is, ma is, és teljes bizonyossággal mond­ható, hogy majd a jövőben is. Ragadjuk meg az évforduló alkalmát, egy, Széchenyi ha­lálával kapcsolatos vizsgáló­dás, nézet, feltevés ismerteté­sével, amely ugyan eltér az eddig elfogadott állásponttól, de szemszögénél, következteté­seinél fogva, mindenképp fi­gyelmet érdemel. Ady, Krúdy, Bajcsy-Zsilinszky Előbb azonban szóljunk a vizsgálódó emberről, a fölte­vés kialakítójáról. A történelmi kutatásokat folytató újságírónak az élete is szinte történelem: dr. Do­mokos László 92 esztendős. Ebből csaknem 40 a monar­chiában telt el: e ma is tevé­keny aggastyán Ferenc József temetéséről tudósított; Móra, Kosztolányi, Juhász Gyula közvetlen kollégája, Krúdy Gyula barátja, Bajcsy-Zsi­linszky Endre közeli munka­társa volt. Szegeden született, s 1902- ben már a Szegedi Napló al­kalmazza: költője, tárcaírója, képzőművészeti és színikriti­kusa. Később verseskötetek, regények szerzője. Elvégzi a jogi egyetemet, azután már a fővárosban pénzügyigazgató­sági titkár, majd Jászt Osz­kár minisztériumában a nem­zetiségi ügyek szakértője — itt kidolgozta a kárpát-ukrá­nok önrendelkezésének terve­it. A 20-as években A Rög cí­mű, később betiltott újság szerkesztője, a Magyar Heli­kon című társadalmi, irodal­mi, kritikai és közgazdasági folyóirat társszerkesztője. A Földmunkás- és Parasztpárt képviselőjelöltje: egy gyűlés után letartóztatják, három hó­napot börtönben tölt. Nagy terjedelmű kritikában méltatta Adyt, az akkor még alig ismert nagyváradi újság­írót, 1903-ban, Még egyszer című kötetének megjelenése alkalmából, 1913-ban a Dél- magyarországban Dózsának Szegeden felállítandó szobrá­ra tett javaslatot. 1919 elején „Százmilliós közbirtok’’ című írásában a szegedi bérföldek- nek, a kisbérlők tulajdonába adását, a föld szétosztását sürgeti. „Szeged a háború után” című kötete az első szegedi várospolitikai mű. A felszabadulást követően 1958-tól a Tiszatájban s a Délmagyarországban — amely­nek nesztora — jelentek meg művelődéstörténeti közlemé­nyei. 1969-ben a Kortárs című folyóirat közölte Teleki Lász­ló rejtélyes haláláról írott tanulmányát. A közelmúltban az USA-ban járt: ottani könyvtárakban és magángyűj­teményekben az abszolutiz­musnak még ismeretlen áldo­zatai, s a Kossuth-tal együtt Amerikába kivándorolt hon­védtisztek után kutatott. Az ő közbenjárása is érvényesült abban, hogy egy Washington­ban élő, s a szabadságharcos­emigráció emlékeit gyűjtő ba­rátja, Vasváry Ödön értékes és szinte egyedülálló magyar könyvgyűjteményét a szegedi Somogyi könyvtárnak ado­mányozta. (E könyvtár or­szágosan is ritka gazdagságá­hoz sokkal járult hozzá. 1919- ben például a francia demar­kációs vonalon élete kockáz­tatásával vitte át Móra szá­mára a forradalmak értékes dokumentumanyagát.) Hajszálnyi lehetőség Dr. Domokos Lászlót évti­zedek óta foglalkoztatja Széchenyi halála, e halál oka, körülményei, pontos történe­te. Feltevése szerint Széchenyi István nem önkezével vetett véget életének — hanem meg­gyilkolták. Budai lakásában beszélget­tünk a ma is tevékeny, ma is élénk érdeklődésű, most is mozgékony, higgadt természe­tű, tiszta emberségű Domokos Lászlóval. — Miből indul ki gyanúja Széchenyi meggyilkolásáról? — Ismeretes, hogy a Batthyány-kormány lemon­dását követő fejleményekért Széchenyi önmagát, reform- politikáját vádolta. Feleségé­nek azt javasolta, haljanak meg együtt. A hitvese segít­ségével visszanyert lelki egyensúlyt azután a szerbek és horvátok délvidéki táma­dása következtében újból el­vesztette. Titkára, hogy kárt ne tehessen magábm, beszál­lította a döblingi szanató­riumba ... Tizenkét évig élt ott, folyton önmagát kínozva. De a jó orvosi kezelésnek kö­szönhetően három év múlva felkelt, régi írószenvedélye elragadta. Ebben az időiben gyakori vendége volt Jósika Samu, egykori erdélyi kan­cellár. Sok estén whisteztek, de ahhoz három személy kel­lett. Odavették tehát maguk mellé az intézet igazgató fő­orvosát, dr. Görgent. Meg­bíztak benne, szabadon be­szélgettek előtte. Vélemé­nyem, vizsgálataim szerint, itt, ezen a hajszálnyi lehető­ségen teljesedett be Széchenyi tragédiája. Dr. Görgen a leg­hitványabb árulója lett bete­gének, — Milyen titkos, lényegbe vágó, veszélyes értesüléseket \ Összefogás színvonalon szükséges talál­koznia, — hogy a mű alakító hatással lehessen az emberek­re. Ez az igény és feladatvál­lalás érződik BARTHA AGNES ötvösmunkáiban, melyet a Fé­nyes Adolf teremben állítottak ki. Jó élni a szép tárgyak kör­nyezetében, hiszen életünket javítva boldogítanak, ezért az iparművészet-szervezte eszté­tikumra többszörösen is szük­ségünk van. Bartha Agnes ar­ra törekszik, hogy minden óránk emberi vágyához és mozdulatához harmóniatermő kellemes tárgy csatlakozzék — kövekkel ékesített nyaklánc, derűs emberi történéseket be­mutató kalapált rézlemez, sze­lencék, fiókok —, Kozma és Damján históriáját-- elbeszélő házipatika — s mindenekelőtt tükör. Ez a tükrös-sorozat azonban nem Hófehérkét mondja legszebbnek, hanem rólunk vall, „ha belenézünk”. Bármilyen is az arcmásunk, a lelki konstellációnk, — a tükör rézcsipkés, zománcos díszítése sértetlenül szép, amely élet-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom