Pest Megyi Hírlap, 1972. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-07 / 56. szám

4 "‘"^/CírSap 1972. MÁRCIUS 7., KEDD Pest megyei képzőművészek tárlata Győrben Tegnap délután Győrben, a TIT Radnóti klubjában meg­nyílt a Pest megyei Nagy Ist­ván képzőművészeti csoport hat tagjának kiállítása, ame­lyen Kiss Ernő, Miklosovits László, 'Varga László, Kocsis László és Őrei > József fest­ményeit, Kampflik József kis­plasztikáit mutatják be. Makiári József köszöntése A napokban ünnepelte 50. születésnapját Makiári Jó­zsef, a váci Vox Humana kórus Liszt-díjas karnagya, a Zene- akadémia tanára. Makiári József három évti­zede vezeti a hires váci kó­rust, nevéhez fűződik sok ha­zai és külföldi sikerük. Születésnapján dísztávirat­ban köszöntötte Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a KB titkára, va­lamint Kovács Dénes, a Zene- akadémia igazgatója. TV­Mindennapi témánk: az életszínvonal volt a főszerep­lője annak a riportműsornak, mely államtitkártól háziasz- szonyig kutatta az áralakulá­sok, a drágaság kérdéseit és visszhangját, meggyőzően mu­tatva ki a „panaszkodó” min­dennapi tudat mögött az igé­nyek megváltozását, tékát a fogyasztási szerkezet felfelé mutató ívét. Kapcsányi László új szerepkörben, gazdasági ri­porterként is megőrizte egyé­nisége előnyös vonásait: kel­lemes, ugyanakkor őszinte légkört teremtett. Aba Iván humoros környe­zetismeret! órája, a Gyúrjuk az ipart... ügyesen, ötletesen hajolt le az utcán heverő té­mákért, melyek közül az „örökvízcsap' kallódása fel­háborított, az étkezési költ­ségelszámolás „kutyakomé- ddája” inkább megnevettetett. (Érdekes egyébként, hogy a megrendezett riportok még műbírálót is megtéveszthet­tek.) Bízhatunk benne, hogy a valóság kesernyés humora és a nézők buzgalma nem hagyja a folytatásos műsort ötletszegénységben elhaláloz- ni. A jogi esetek legfőbb eré­nyét abban látjuk, hogy nem csuhán a jogszabály ozás pil­lanatnyi állását ismertetik, ha­nem vitatott kérdéseket is a néző elé tárnak, mintegy „elő- parlamentül” szolgálva E so­rok írójában is felbuzdult a polémia szelleme: a maga ré­széről — ha megkérdeznék, azt mondana, úgy lehetne tel­jesen kihúzni a talajt a ma- radiság, a névért való háza­sod ás lehetősége alól, ha az asszonynév intézményét telje­sen megszüntetnék. Ez esetben ugyanis a névviselési jog vitái elkerülhetők, a családi állapot megjelölése pedig oda vonulna vissza, ahol szükséges: a sze­mélyi igazolványba. Hamu és gyémánt, igaza volt Nemeskurty Istvánnak: Andrzej Wajda eddligi fő mű­ve nem csupán a filmtörténet maradandó része — máig sem kopott meg a rendezés drámai sűrűsége, a kompozíció min­dent mondanivalóval kitöltő gazdagsága, tragikumának fé­lelmetes ereje. Szabályt erősí­tő kivétel, hogy Jerzy Andrze- jewski kitűnő regényéből az eredetinél is többet mondó film készült, mely elévülhetet- lenül sokat köszön a színészi telitalálatnak: Zbigniew Cy- bulski felfedezésének, halha­tatlanul érzékeny alakításá­nak. Korunk ellentmondásai­nak ezt a művészi emlékmű­vét visszavárjuk a képernyő­re. Öt éve halt meg lioclálv Zoltán FIGYELŐ Röviden. A Hétköznapi tör­ténet c. háromrészes tv-£ilm dramatizált krónikája egy társadalmunkban tipikus élet- útnalk. A szolid eszközökkel készített történelmi illusztrá­ció ismétlése elsősorban an­nak a fiatalabb nemzedéknek szolgál tanulsággal, mely az eseményeket csak tankönyv­ből ismeri. A Stuart Mária színházi közvetítése a romantikus nyel­vezet fennköltsége és a válto­zó színházi ízlés küzdelmét mutatta. A szereplők játéka is magán, viselte a stílusingado­zás jeleit; Sinkó László Morti- merje találta meg azt a han­got, melyet korszerűnek ér­zünk. Schiller drámája és Wajda filmje egymás mellett azonban sok volt. Ma papi öltözékben foly­tatódnak Bors kalandjai, utá­na pedig a tv tudományos- kulturális figyelője, a Jelentés vezet be a korunk nagyvárosi életét kutató urbanisztika gondjaiba. Szerdán a nőnapi köszöntő után, Déry Tjbar — Makk Károly Cannes-ban kü- löndíjnyertes filmje, a Szere­lem kerül képernyőre Darvas Lili és Törőcsik Mari fősze­replésével. Késő este a tv munkatársainak chilei riport­filmjét vetítik. Csütörtökön Fejér Csaba festőművész mu­tatkozik be a tu galériájában, majd fontos dokumentumfil- met (Óvoda nélkül) ajánlunk minden kisgyermekes szülő figyelmébe. Pénteken a Nem is olyan nevetséges... c. vidám műsor és egy érdekes művész­tehetség (A pusztai faragó em­ber) bemutatása után Gyurkó László A bűnös c. tv-játéka következik, mély Dosztojevsz­kij remekművének, a Bűn és bűnhődésnek motívumaiból íródott, s a régen feltett kér­déseikre keres mai választ. Lehotay-Horváth György Képzőm íl veszeti napló A magyar képzőművészet száz éve a Rács-Kiskun megyei múzeumokban KIÁLLÍTÁS A NEMZETI GALÉRIÁBAN Barabás Miklós, Székely Ber­talan, Lotz Károly és Munká­csy Mihály; Perlőit Csaba Vil­mos, Ferenczy Károly, Rippl Rónai József, Kernstok Ká­roly; Uitz Béla, Pór Bertalan, Egry József, Márffy Ödön, Czóbel Béla; Aba Novak Vil­mos, Berény Róbert, Szőnyi Istváii, Barcsay Jenő, Feren­czy Noémi és Hincz Gyula ké­pei láthatók többek között a most megnyílt kiállításon, a Nemzeti Galériában, amely a magyar képzőművészet száz évének keresztmetszetét adja a Bács-Kiskun megyei múzeu­mok anyagának tükrében. Négy múzeum gyűjteményé­ből rendezte a kiállítást Telepy Katalin művészettörténész, amely a Bács-Kiskun megyei napolt alkalmával a megye fővárosi kulturális bemutatko­zásának egyik eseménye. A kecskeméti Katona József, a bajai Türr István, a kiskunha­lasi Thorma János, a kiskun­félegyházi Kiskun Múzeum festményeiből rendezett kiállí­tás a magyar festészet legkü­lönbözőbb törekvéseit mutatja. Ebből a gazdag anyagból csu­pán egyetlen irányzatot ragad­junk ki, piktúránk egyik jel­lemző és meghatározó jellegű és erejű törekvését, az úgyne­vezett alföldi festészetet, hi­szen a megye az alföldi táj egyik reprezentánsa. Érdekes, hogy az említett múzeumok anyagában nem uralkodnak az alföldi festé­szet képviselőinek alkotásai. Tornyai János, Thorma János (csak itt látható képeivel), Mednyánszky László, Nagy István, Holló László tartoz­nak ebbe a tematikai és stí­lusbeli körbe. Az alföldi festők eredendő élménye a sík pusztaság, a ri­deg falusi és tanyasi élet, a rezzenéstelen állandóság és mozdulatlanság, a kemény pa­raszti munka, a kisemmizett- ség, a kiszolgáltatottság. Tehát a század első évtizedei parasz­ti életének körülményei, mo­tívumai. Az itt élő festők több­sége — származásától is in­díttatva — plebejus elkötele­zettséggel tárta fel a paraszti társadalom elnyomorodottsá- gát, kilátástalanságát. Mindezt A La Singla-e gy üttes A Fővárosi Nagycirkusz új műsora Akrobatika, sport, művé­szet? Néphagyomány? Ez a La Singla spanyol együttes. Egy hónapig szerepel a Fővárosi Nagycirkuszban. Négy nő és két férfi, aki tán­col; két férfi és egy nő, aki énekel; három férfi, aki gitá­rozik. Két órán keresztül. (Andalúzia). a cirkuszban a zenekar helye távol a porond­tól, a művészek bejárata fe­lett van. A zenekari galéria most nem a zenészeknek ad helyet, hanem — Andalúziá­nak. Díszleteknek — egy két- ablakos fehér falrészletnek, amely úgy veri vissza a reflek­tor fényét, mint a nap suga­rát egy fehér kőből épült tengerparti, andalúziai palo­ta fala, rajta buja növények kapaszkodnak felfelé, hangu­latfestésnek. Tál cirkuszi, túl rikító, túl valódi. De mindegy, Andalúzia díszletére alig fi­gyel valaki, felesleges, mert díszletek nélkül ott van a po­rondon. (Dobogó). A nagy porondot csaknem befedi egy színesre festett dobogó. La Singla-ék- nak nélkülözhetetlen ez, mint beatzenekaroknak az erő­sítő. Ez az ő erősítőjük. Mert mire való egy dobogó? Hogy dobogjanak rajta. Hát La Singla-ék ezt becsületesen csi­nálják. Ennek a dobogásnak bonyolult ritmusképietek fe­lelnek meg. Ha egy dobos hangszerén hasonló ritmuso­kat képes kiverni, elnevezzük virtuóznak. La Singla-ék dob­verő nélkül, lábbal dobol­nak. Mit lábbal! (Flamenco). Lábbal, vagyis sarokkal, lábfejjel, a talp min­den felületével, a vádli, a térdizület, a combizmok se­gítségével. Deréktól lefelé a táncosok minden izma mű­ködésben van, a derék izmai is impulzusokat adnak a talp izmainak. Deréktól felfelé me­reven tartják magukat. Ke­csesen. Flamencót táncolnak, amely néphagyomány, művé­szet, sport, akrobatika. Azt mondják, a flamenco a spa­nyolok csárdása, ma is any- nyira népszerű, mint a leg­modernebb táncok. Elgondol­kozom: lehet ezt tangó, rocky, vagy shake helyett járni? Bi­zonyára lehet sportból, de sűrű pihenésekkel. Művészet­ből és akrobatikából azonban lehetetlen csak úgy, több éves kemény, szakszerű edzések nélkül. S tehetség nélkül. Per­sze, ruha is kell hozzá, a nők­nek, mint a Carmenben, a férfiaknak, mint a torreádó- roknak. (La Singla). Szigorú arcú, molett, alacsony, fekete hölgy. Királynőként érkezik a dobo­góra, pedig csak egyszerű fe­kete nadrágban van. Aztán torreádorrá változva körül­dobogja a dobogót, mintha bikát kerülgetne. Hirtelen forróvérű nővé alakul, csá­bító, tüzes amazonná, léleg­zetet megállító ritmusokat ver a dobogóba. Közben kontyba fogott haja kibom­lik, derekát, vállát, nyakát néhányszor megcsavarintja, hajzuhataga zászlóként kö­veti mozdulatait. (Zene). Nem meglepetés a zene, mert a spanyol dalla­mok híresek, nevezetesek, csaknem annyira, mint az olasz dalok. De az andalúziai muzsika erőteljesebb, bonyo­lultabb és változatosabb rit­musú, cirkalmasabb, bravú­rosabb mutaványokra alkal­masabb. Arab hatás, cigány hatás is bőven érte. Egzotikus. A La Singla-együttes tagjai néhány kilót lefogytak elő­adás közben, folyt róluk a ve­ríték, mert sport és akro­batika, a flamenco táncolá­sa, a javából. Ez a cirkuszi része, ettől még unalmas is lehet, fel lehet állni, ott le­het hagyni egy idő után. Aki érzékeny és figyeli, azt meg- Igézik a szép dallamokra tervezett harmonikus mozdu­latok. Berkovits György éles és szuggesztív realizmus­sal. Indulataik sokszor elra­gadták őket, a nép iránti sze- retetük heve annyira felforró­sodott, hogy eredeti realizmu­suk romantikus látásba is át­csapott. Mivel jól ismerték a paraszti sorsot, azt belülről ábrázolták, ezért romantiká­juk sem vált hamissá — csak néha túlzóvá —, sőt időnként szuggeszitív jelképpé fogalma­zódott, expresszivitássá. Ez a romantikus és |expresszív rea­lizmus termékenyítőén hatott az egész magyar festészetre. Thorma János itt látható ké­pei a realista látásmód szépen kimunkált, nagyszerű kompo­zíciókba foglalt eredményei. Tornyai János — az alföldi festészet egyik reprezentánsa — romantikába hajló erőteljes, mély benyomást gyakoroló festményei a paraszti világ el­kötelezett művészét mutatja. Mednyánszky László mélyen a tájhoz kötődő művész, nagy hévvel kötelezte el magát a romantikus realizmushoz. Holló László elvontabb kifeje­zésmódja az expresszivitás fe­lé mutat­Az igazi élményt Nagy Ist­ván képei jelentik. Ez az Er­délyből Alföldre kerülő, állan­dóan vándorló művész nem engedett sem a romantikus, sem az expresszív látásmód, csábításainak. Szigorú fegye­lemmel megkomponált képei, egyszerű, sötét tónusú színeivel szinte mértani rendet terem­tenek. A konstruktív ábrázolás előfutára volt, amely nem új formák mindenáron való kere­séséből fakadt, hanem szemlé­letének a többi alfölditől elté­rő sajátosságából. A négy múzeum anyaga gazdagon tárja fel a magyar festészet sokszínűségét és a gyűjtők bőkezűségét, hiszen a múzeumok képeik többségéit magángyűjtőktől kapták. — berkovits — .és a megye népművészete A Budapesti Történeti Múzeum kiállítótermében pedig Bács-Kiskun megye népművészeti kiállítása tekinthető meg. ÚJ TAGOKAT KERES AZ MR GYERMEKKÓRUSA Oj tagokat keres a Magyar Rádió gyermekkórusa. Jelent­kezhet minden 6—10 éves, jó hangú budapesti gyermek; le­velezőlapon a Magyar Rádió Gyermekkórusa címén (Buda­pest V„ Postafiók 118.). A kó­rus valamennyi tagját ingye­nes hangszeres képzésben ré­szesítik a rádió zeneiskolájá­ban. Arany János emlékére A kecskeméti Katona József megyei könyvtár és a járási nőbizottság vasárnap irodalmi délutánt rendezett a megye- székhelyen Arany János emlé­kére, születésének 155. évfor­dulója alkalmábóL Az emlékprogram folytatá­saként hétfőn a kecskeméti Katona József társasághoz lá­togat a szomszéd város, Nagy­kőrös Arany János társaságá­nak küldöttsége. A HÓNAP FILMJEI Jancsó Miklós tizedik játékfilmje Jó szórakozást ígérnek a kö­vetkező hetek filmpremierjei a mozilátogatóknak. Jancsó Miklós tizedik játékfilmjének címe: „Még kér a nép”: a múlt század utolsó éveinek szocialista tendenciájú agrár­mozgalmai elevenednek meg a vásznon. Gyakorló szülők számára is hasznos tanácsokkal szolgál­hat Palásthy György új Öcsi­filmje, címe: Hahó, a tenger! Barátságról, bajtársiasság- ról, szerelemről és hűségről szól Vlagyimir Rogovoj szov­jet rendező filmje. Az „Apáról fiúra”. Érdekes, izgalmas, bűnügyi történet Alfred Hitch­cock „Psycho” című ame­rikai filmje. Hogyan nem szabad gyer­meket nevelni — erről szól Milan Jelic jugoszláv rende­ző „Rovarölő”-je. Csehov vi­lágszerte népszerű drámájá­nak kitűnő filmadaptációja a szovjet Mihalkov-Koncsa­lovszkij által rendezett „Vó- nya bácsi” című színes, szink­ronizált szovjet film. Julie Christie, Alan Bates, Margaret Leighton, Dominic Guard, Michael Redgrave a főszereplői Joseph Losey vi­lághírű filmjének, a cannes-i nagydíjas „A közvetítő"-nek. Feleségének megölésével vá­dolják dr. Jack Harrisont, és a városka közvéleménye elle­ne fordul. A bíróság életfogy­tiglani börtönre ítéli, de vé­dője bravúros nyomozással a történtek új verzióját tárja a tárgyaláson a bíróság elé. „Az ügyvéd” című amerikai film rendezője Fidney J. Fu­rie. Serban Creanga román író­rendező „Laura szerelme” cí­mű filmjét már láthatta a ha­zai közönség. Ezúttal az „El­ment az utolsó vonat”-ban ar­ról beszél, milyen változást jelent egy ember életében a nyugdíjazás. * öt éve halt meg Kodály ; Zoltán. Kodály nem egysze­rűen művész volt. Intézmény, j Mert mivel is foglalkozott Kodály? Zeneszerző, aki meg­írja a Psalmus Hungaricust, a Concertót, a Háry Jánost. Tu­dós — aki doktorátusát A ma­gyar népdal strófaszerkezete című értekezésével szerezte — akadémikus. Pedagógus, az új rendszerű magyar iskolai zene­oktatás úttörője. Karmester, aki művei dirigenseként be­járta a világot. Közéleti em­ber, aki a magyar kultúrát a nép kulturális hagyományai- \ nak feltárásával akarta meg- i újítani. Tehát kultúr forradalmár volt. Forradalmi tettnek szá­mított a század, elején a ma­gyar népzene lassan feledésbe vesző értékeinek kutatása. Népzenei gyűjtőútja — Bar­tókkal együtt — kihívás volt, az akkori társadalmi rend és a kulturális hagyományok el­len. Kultúrforradalmisága, el­kötelezettségére — mint alap­pillérre — támaszkodott. El­kötelezettsége az igazi kul­túra iránt arra a felismerés­re vezette, hogy a népművé­szet lehet éltető forrása min­den művészetnek. A népmű­vészet az emberiség kincses­tára, amelyet nemhogy ■ elve­szíteni nem szabad, de újjá­éleszteni kell. Művei gyakor­lati példái törekvésének. Kultúr forradalmár pedagó­gusként is. Az úgynevezett Kodály-rendszerű ének-zene oktatással nemzetközi hír­névre emelte a magyar zene- pedagógiát. Ez a pedagógia azért is forradalmi, mert kö­zösségre építve, a kollektíva egységes befogadó erejére apellálva, tanítja meg a gyerekeket a népzene — s ez­által az egyetemes zenekul­túra — élvezetére, befogadá­sára. öt éve halt meg Kodály Zoltán. Kodály nem egysze­rűen művész volt. Intézmény. A forradalmi kultúra intézmé­nye. Munkássága élő figyel­meztetés: népnek, nemzetnek elkötelezett ember egyúttal az egész emberiségnek elkötele­zett. B. Gy.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom