Pest Megyi Hírlap, 1972. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-07 / 56. szám
1972. MÁRCIUS 7., KEDD fíST M£C»I s^íirlesp 5 Kedvem termék: ÖO milliós rekonstrukció az aszódi nevelőintézetben — 1974-re új otthon, 1976-ra új iskola 1— Másfél évtizeddel ezelőtt, 1957. március 7-én heti másfél millió szelvénnyel indult meg a lottójáték hazánkban. Ebből az alkalomból rendezett hétfőn az OTP központjában sajtótájékoztatót a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. Szohár Ferenc igazgató ösz- szegezte a népszerű játék másfél évtizedes eredményeit. Elmondotta egyebek között, hogy a kezdeti másfél milliós szclvényszám ma már meghaladja a heti 7 milliót. A lottó idei újdonsága: áprilisban rendkívüli lottószelvényt bocsátanak ki, és húsvéti lottóakciót rendeznek rendkívüli jutalomsorsolással. A MEDOSZ napirendjén — A legfontosabb: szakmát adni a kezükbe. Hiába a nevelés, a jó irányba térés, ha út- ravaló nélkül engedik el a gyerekeket S az útravaló az aszódi nevelőintézetben: a szakma, hogy becsületesen megélhessenek... A növendékek 11 mesterség közül választhatnak. Lakatostól szobafestőig, szabótól, állattenyésztőig minden szakaz első héttől a legutóbbi 788. hétig csaknem 4 milliárd szelvényt küldtek be a fogadók. Ezek közül mintegy 100 millió szelvénnyel csaknem 6 milliárd forintot nyertek. Ezenkívül körülbelül 150 ezer nyereménytárgyat sorsoltak ki egy- milliárd forint értékben. Felépült tizenkét lottóház több mint 500 lakással, 124 családi és víkendház és 70 üdülőtelek, s több mint 400 személyautó jutott főnyereményként a jutalomsorsolásokon a szerencsés lottózóknak. A lottó népszerűségét bizonyítja, hogy A mezőgazdaságban dolgozó nők helyzete A MEDOSZ Dózsa-termé- ben tanácskoztak tegnap Pest megye mezőgazdasági üzemeinek, állami gazdaságainak és víztársulásainak nőfelelősei. Ma jer Jánosné, a megyebi- zottság nőfetLelose, ismertette az idei munkaterviét. Elmondotta, hogy a mezőgazdaságban dolgozó nőknek mindössze 6 százaléka rendelkezik Mini ejtőernyősök és naszádok Versenyekre készülnek a dnnaharaszti modellezők szakképzettség gél, ezért a területen dolgozó nőbizottságok egyik legfontosabb tennivalója a szakmunkásképző tanfolyamok szervezése. Azzal is törődniök kelli, hogy mindenki' végzettségének megfelelő beosztásban dolgozzék, mert csak így lehet ösztönözni a tanulásra. A nőbizottságok vizsgálják a gyermekintézményi ellátottságot, az igények és a lehetőségek összhangba hozását. Kiemelten kell foglalkozniuk az egyenlő munka — egyenlő bérezés elvének megvalósításéval is. Fel kell mérni a több- gyermekes anyák és a gyermeküket egyedül nevelő szülők helyzetét A vitában felszólalók elmondták, hogy az eredmények ellenére még sok gazdasági vezető szemleletének megváltoztatása szükséges elsősorban azokon a munkahelyeken, ahol nem szívesen alkalmaznak női munkaerőt. A gazdaságokban elkészültek az ötéves káderfejlesztési tervek. A tapasztalatok szerint ezekben csak a férfiak jövőjével törődnek, s az asszonyokat, lányokat nem veszik számításba, ha kiemelésről, előléptetésről van szó. Ma még az is gond, hogy a nőfeleilőst a gazdasági vezető nem tekinti partnernek, s nem hívja meg mindazokra az értekezletekre, ahól az asz- szonyak sorsáról döntenek. A tanácskozás részvevőit megvendégelték és virággal köszöntötték a nemzetközi nőnap alkalmából. A dunaharaszti művelődési ház hosszú évek óta ad otthont egy érdekes sportág és hobby híveinek: a modellezőknek. Az MHSZ-klub fiatal tagjainak többsége szakmunkástanuló és gimnazista, a felnőttek műszaki szakemberek: esztergályosok, műszerészek, elektrotechnikusok. Vezetőjük, immár több mint húsz éve, Kiss Lajos telefonműszerész, akinek irányításával a dunaharaszti modellezők a sportág megyei élvonalába kerültek, s eredményeiket az országos versenyeken elért előkelő helyezések is fémjelzik. A jó modellezőnek sokféle műszaki ismeretet kell elsajátítani, meg kell tanulni a szerszámkezelés fortélyait, s alapvető követelmény munkájában a precizitás. S a mini repülők, hajók, autók készítőinek fő erénye még a türelem, hiszen van olyan modell, amelynek építésére több száz ófát kell szánniuk. A vízi, légi és szárazföldi járműveket eszterga-, csiszoló- és fúrógépeken készítik i klub műhelyeiben, és sokan otthoni szabad idejükben is „bütykölik” kedvenc modelljeiket. Ezek közé tartoznak a motoros körrepülő műrepülők és a rádió-távirányítású gépek, amelyek az igazi, nagy repülők mutatványaira képesek a levegőben. Kuriózumnak számít az a két, 2,5 köbcentis motorral működő, nagy sebességű gép, amelynek hat ejtőernyős mini utasa parádés ugrást végezhet a magasból... A klub másik büszkesége a tekintélyes külsejű, elektromos motorral, ágyúkkal, tornyokkal felszerelt, másfél métgr hosz- szúságú hadihajó, egy szovjet torpedóromboló kicsinyített mása. Fél év alatt, kerek 300 órai munkával készítették. A vízi járműpark legtetszetősebb darabjai közé tartozik még egy kereskedelmi hajó és egy ágyúnaszád is. S a klubban nem felejtik el bemutatni a vendégeknek a nagy sebességű autómodelljüket, az 5 köbcentis motorjával 185 kilométeres sebességet elérő mini kocsit sem. A modellépítés mellett az MHSZ fiataljai a távirányítású szerkezetek bonyolult rádióberendezéseinek készítését is megtanulták. A téli klubfoglalkozásokon egyébként már javában készülődnek a hagyományos vetélkedőkre, mindenekelőtt a megyei bajnokságra. Idei első versenyüknek maguk lesznek házigazdái: július 6-án meghívásos, rádió-távirányítású repülők versenyét rendezik meg Dunaharasztiban. Sz. J. Foto: Urbán Algák színezik a vizet Sápadtak a Balaton élőlényei / A kék tergerhez szokott külföldi turisták sokszor megcsodálják a Balaton színjátékát, a víz sokféle árnyalatát. A tél végi „jégveszte” után például a sötétszürke színeit helyett a világoszöld dominál. Ilyenkor a festőanyagot a hidegkedvelő algák alkotják. Ezek télen szaporodnak. A tó mélyén ugyanis még a hideg évszakban nem következik be úgynevezett teljes bénaság, sőt sok növény és apró állat ilyenkor éled és szaporodik. Vihar idején a Balaton víztükrén barna, lila, kék, zöld és fehér színek követik egymást aszerint, hogy a nyugalmi állapotban kékeszöld színt adó lebegő algákat — biogén mész- kristályokat — milyen szögben éri a napfény. Ez a felszínen színekben megjelenő élő és szerves tömeg egyúttal el is zárja a fényt a Balaton mélyétől. A magyar tengerben 80 centiméter mélységtől lefelé sötétség uralkodik. Ez az oka annak, hogy a tó élőlényei „sápadtak”, szervezetük rendkívül szegény festékanyagokban. nnában képeznek a nevelőintézetben. Így szinte kicsit „önellátóak” a gyerekek, hiszen maguknak készítik a ruhákat, maguk végzik el az épületeken a kisebb javításokat. Főbb gyártmányaik a hidraulikus fűrészgép, amelyből tavaly hetvenes készítettek, és az asztak fúrógép, melyből hatvaniak A TANÉRT megbízásából Aszódon szerelik fel az új szakmunkásképző intézetek műhelyeit megfelelő gépekkel, legutóbb például a gyöngyösi iskola műhelyberendezései készültek el. A gyerekek kedvenc terméke a go-kart. Ezekből a kiskocsikból a Magyar Honvédelmi Szövetségnek szállítanak, persze, a növendékek előbb alaposain kipróbálják azokat — nemcsak lelkiismeretből, hanem azért is, mert nagyon élvezik a vezetést. Egyébként raktári kocsikat és a gépkocsivezetők kiképzéséhez közlekedési tábla- giairaitúrákat is készítenek... összesen az . ipari részleg” tavaly 1 millió 800 ezer forintot termelt. A mezőgazdaságban dolgozók még exportáltak is. Olaszországba 80 hízó marhát. Kenyérgabonatermésük jónak mondható: az országos átlag felett volt. Szépek veteményeseik is. A mezőgazdaság 2 millió forintot hozott Aszódnak. Az ott élő gyerekek megtanulják nemcsak a szakmák csín- ját-bínját, hanem megbecsülni munkájukat, hiszen láthatják, mennyit ér az, amit kezemun- kájufcnak köszönhetnek. Egyébként megkezdődött az aszódi nevelőintézet nagyszabású rekonstrukciója is. Tavaly vonultaik fel az építők, — a Nógrád .negyei Építőipari Vállalat munkásai —, s kezdték meg a régi épület lebontását, és az új modern létesítmény alapozását. A korszerű otthon 480 személyes lesz. Olyan otthont kapnak a növendékek, amely már valóban otthonhoz hasonlítható. Nem lesznek hodályok, hanem kisebb lakásegységek, melyekben sokkal hathatósabban megvalósíthatók a nevelési elképzelések. Húsz gyerekből álló csoportok lakják majd ezeket az egységeket, amelyekben külön hálóteremben, külön nappali és tanuló- ; szobában élhetnek. Idén a 60 millió forintos beruházásból 15 Imillió 650 ezer forintot épít be a Nógrád megyei Építőipari Vállalat. Elkészül a 12 tanári lakás is. A jövőben pedig sor kerül a főépület teljes rekonstrukciójára is. Az intézetben 11 általános iskolai osztály és 12 szakmunkástanuló osztály működik. Szeptembertől saját, speciális tanterv alapján oktatják majd általános iskolás növendékeiket, ugyanis eddig a felnőtt tagozaton sajátították el az alapvető tudnivalókat. Ha befejeződik az átépítés', a főépületben nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is bevezethetik a korszerű, speciális oktatást. A földszinten kap majd helyet az igazgatóság és az étkezde, az emeleteken pedig 16 tanteremben, szakköri helyiségekben, kémia és fizika előadótermekben taníthatják az oktatók növendékeiket A tervek szerint az új otthon 1974-ben készül el, míg a teljes rekonstrukció 1976-ra fejeződik be. T. E. Uj sütemények Február 20. és március 25. között árusítással egybekötött cukrászati bemutatót tart me- gyeszerte a Pest megyei Vendéglátó Vállalat. Eddig tíz helyen volt ilyen „tárlat”, ahol a vidéken kevésbé ismert süte- ményfajtákat, illetőleg gyümölcsből készült iortalapokat, krémeket árusították. A siker a vártnál is nagyobb. Sződli- geten például, ahol hétvégeken általában 800 forintért vásárolnak süteményt, a bemutató alatt 4 ezer forint árú édesség kelt el. Ebben része van annak, is, hogy ilyenkor a cukrászterméket tíz százalékkal olcsóbban adják. A vállalat egyébként készül a fagylaltszezonra. A gépeket télen kijavították. Ceglédén, Vácon, Monoron és Pilisvörös- váron az enyhe idő beköszon- tével már sokan örülnek az ízletes csemegének. Járda egyszeregy A budaörsi tanács vezetői és műszaki szakemberei mostanában sokat számolnak. A problémát így vetik fej: miként lehetne a rendelkezésükre álló pénzből minél több értéket létrehozni. A járdákról lévén szó, a számítgatások első része viszonylag egyszerű. A tény adott: 1 négyzetméter járdát saját költségvetésű üzemük 170 forintért épít meg. És akkor még nem is kért sokat! Ha tőlüK rendelik meg a munkát, az erre a célra fordítható idei pénzből 2770 méter járda épülhet meg. Sok ez vagy kevés? Tisztes mennyiség, akárhogy nézzük. De több kellene, mert jelenleg a nagyközség járdáinak csak mintegy 60 százaléka szilárd burkolatú. De nézzük tovább a számításokat! A lakosság az elmúlt évek során már tettekben bizonyította, és jövőbeni szándékának falugyűlésen és tanácstagi beszámolókon is hangot adott, hogy kész a többért társadalmi munkával is segíteni. Járdaépítésnél ez azt jelenti, hogy a tanács lényegében csak a 40x40 centiméteres járdalapokat adja, minden fizikai munkát elvégez ki-ki a háza, lakása előtt. Ilyen módon 1 négyzetméter járda 80—90 forintba kerül, azonos összegből tehát 6000 méter járda épülhet meg. Ez a számítás valójában egyszerű. Két nagyon lényeges dologról azonban nem szabad megfeledkezni. Olyan tanácsi vezetők, tanácstagok, népfrontaktívák kellenek hozzá, akik értenek a számítások elvégzéséhez és a társadalmi munka megszervezéséhez. És olyan lakosság, amely egy emberként támogatja ezt a mozgalmat. Budaörsön mindez adva van. Nem mondható el ugyanez Pest megye jó néhány községéről. Miért nem? Hol a hiba? (d. g.) Fészkek Gemencen A korai tavaszodás fészekrakásra, párkeresésre ösztönzi az apróvadakat. A gemenci állami erdő- és vadgazdaság híres lenesi fácánkertjében, ahol 3 ezer vadmadarat tartanak, türelmetlenek a fácánkakasok. A tenyésztők megkezdték a „háremek” kialakítását, a párok összeválogatá- sát. Volierekben, több mint 700 elkülönített kis boxban helyezik el a tojókat. Az idén több mint 120 ezer fácántojást várnak, amelynek jelentős részét saját maguk keltetik ki. A vadmadártelepen vadka- csatenyésztésre is berendezkedtek. Az első kisebb törzs- állomány részére fészkelőhelyet építettek. Kerepesi kérdőjelek A levélíró kérdez, a tanácstitkár válaszol A levélíró: Turcsán István, Kerepes, Szőlősor 19. szám alatti lakos. A válaszadó: Hűli Sándor- né, a Kerepesi Községi Tanács vb-titkára. „Tisztelt szerkesztőség! Kerepes 1960-ban kapott helyi buszjáratot. Ennek nagyon örültünk, mert jó néhányunkat csaknem 60 perces gyaloglástól mentett meg. Sajnos, a HÉV- állomáson levő autóbuszforduló nagyon rossz helyen van. Az állomásról rendkívül balesetveszélyes körülmények között lehet csak megközelíteni, hiszen ott vagonszámra áll a rostált sóder. Gyakran a 10— 15 összekapcsolt vagon alatt kell átbújniuk az utasoknak, ha nem akarják lekésni az induló autóbuszt, a nyakig érő sárról nem is beszélve. Vajon meddig lesz ez még így?” — Az állomás melletti autő- buszfordulóval valóban sok a gondunk. Itt van a csömöri Haladás, valamint a" kerepes— kistarcsai Szilas menti termelőszövetkezetek sóderlera- kata és kirakodó területe. A teherautók szüntelenül érkeznek ide, s ilyen körülmények között naponta legalább 800 utazó embernek okoz nem kis bosszúságot a HÉV-állo- másról az autóbusz megközelítése. A lakosságtól hozzánk is sok bejelentés érkezett ezzel kapcsolatban. Azt panaszolják, hogy egyrészt a teherautók az autóbuszforduló útján haladnak a raktározási területre, másrészt a fölhalmozott sódert az eső lemossa, s ezért nagy a sár. Egyetlen megoldás lehetséges: át kell helyezni a buszfordulót. Kértük az érintett termelőszövetkezetet, hogy járuljon hozzá az átépítési költséghez, hiszen a kerepesi tanács saját erejéből nem tudja ezt a problémát megoldani. A jelek szerint rövidesen sikerül közös nevezőre jutni, s így a buszfordulóra vonatkozó panaszról nemsokára már múlt időben beszélhetünk. „Kerepes Kistarcsa és Gödöllő között fekszik, a 3-as számú főútvonalon. Sajnos itt a világítás elég rossz. Emiatt sokat mérgelődnek nemcsak az autósok, hanem a helybeliek is.” — Minden esztendőben jelentős összegeket fordítunk a villanyhálózat fejlesztésére. A 3-as számú főútvonal világítása valóban nem a legjobb. De amíg községünkben akad olyan rész — például a Szilas utca —, ahol a gyerekek petróleumlámpa fénye mellett tanulnak, nem gondolhatunk a felújításra. A Szilas utcában egyébként még az idén lesz villany. A 3-as számú főútvonal világításának korszerűsítésére jelenleg nincs elég pénzünk. „Von Kerepesen egy Szőlősornak nevezett, 30 házból álló utcarész. Ezt sötétben szinte művészei megközelíteni. — A szőlősori részen sajnos gyakran kicsúzlizzák az égőket. Ez a vidék a község külterületi részén fekszik, sokszor előfordult az is, hogy havonta nágyszer-ötször is cserélnünk kellett a lámpákat. Szerintünk az lenne a legjobb, ha az ottani lakosok a leghatározottabban fellépnének azok ellen, akik tönkreteszik az égőket. Így talán elmenne a kedvük a rongálástól. F. G. i l i HÚSVÉTI AKCIÓ Négymillióid szelvény - hatmillióid nyeremény JUBILEUMI LOTTÓTÁJÉKOZTATÖ
