Pest Megyi Hírlap, 1972. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-05 / 55. szám

6 rtt» *££?£ I — 1972. MÁRCIUS 5., VASÁRNAP 11. BUDAÖRS A Hungarofruct hűtőházának manipulációs terme. Pálffy György felvétele A Sashegy délnyugati lejtő­je alján, a hajdankori „mé­szárosok útja” mentén, épü- lésben-pusztulásban változa­tos, neiiéz évszázadok során alakult ki Budaörs — most április 4-én lesz két esztende­je: nagyközség. A lapályos déli részről pil­lantok fel a dombos-halmos északira. A háttérben vaskos Bziklacsúcs mered a szőlős- kertek fölé. Törökugrató. Mi­ért Törökugrató...?.' A történetíró nem idéz ok­leveles adatot, a helytörté­nész hiába kutat megbízható nyom után. Csak a mesélő népi emlékezet: a monda fe­lel. Amikor 1686. szeptember 2- án, 78 napos ostrom végén, az égbenyúló lángokkal égő, romban heverő Budavár tor- nyairól-bástyáiról, 145 éves török uralom után, lekerült a félhold meg a lófarkas zászló — a környékbeli török pa­rancsnokok megrémültek. Vagy a felszabadítók ütik le a fejüket, vagy, ha megmene- kednek, a szultántól kapják a torkot fojtó selyemzsinórt. Egyikük felvágtatott a Buda­örs fölé emelkedő oromra és levetette magát a mélybe. Így lett a sziklacsúcs neve: Tö­rökugrató. Valószínűleg ez csak amo­lyan névmagyarázó mende­monda. Ámbár az sem elkép­zelhetetlen, hogy van valami magja. A törökvilág másfél századából annyit tudunk, hogy Budaörs 1579-ben Üvejsz budai basa birtoka volt. A Budavár megvételekor kard­dal kezében elesett öreg bu­dai basát pedig, az utolsót — Abdurrahmánnak nevezték. Így hát a törökugratói halál­ba menekülő sem az, sem ez nem lehetett. De, ha le is ug­rott valamelyik török basa a Törökugratóról, ezt Budaör­sön kevesen láthatták. Akkor már ezer esztendeje is elmúlt, hogy Kis-Ázsdából ideszakadt római légionáriusok a Kama­raerdőben Mithrász-templo- mot — Mithreum-ot építettek, több, mint hat százada vették tulajdonba az ősi besenyői te­lepülést az Árpád-házi kirá­lyok hitvesei, hogy később az esztergomi és veszprémi püs­pökök pereskedjenek az 1236- ban „EWRS” néven oklevélbe jegyzett község birtokolásáért. 1579-ben Üvejsz basa még ro- botoltathatta a budaörsi „gyaur” magyarokat, szedhet­te a tizedet, de a törökugra­tói monda egyetlen hiteles eleme: a dátuma után négy évvel: 1690-ben Budaörs, az akkori összeírás szomorú ta­núsága szerint, elpusztult, la­katlan hely volt. Bécs ado­mányozza új uraságnak Bu­daörsöt, az új uraság, a Zichyek hívják be az idegen telepeseket, de a lassú felvi­rágzást 1739 tavaszától őszig rettenetes vendég kaszálja le: a pestis... Szőlő, őszibarack — ez tet­Ee nevezetessé Budaörsöt a XVIII. század derekától szá­mított kétszáz esztendő alatt. Sokezred magammal tanúsít­hatom, hogy a tisztán kezelt, zamatos budaörsi bor: poha­razásra csábító, finom ital. És hogy a budaörsi őszibarack — senkit méltánytalanság ne ér­jen: a környékét is beleértve — valóban páratlan zamatú, azt még olyan baracktermelő országokban is elismerik, mint Itália vagy Franciaor­szág. Az olasz őszibarack szép, sárga húsú, aranypiros — de nincs az a szájat üdítő, ízesen csorduló leve, az a zsongító aromája, mint a budaörsi­nek. Jó néhány éve egy-két kiló frissen szedett ősziba­rackkal utaztam le Velencébe. Napokig azzal passzióztam, hogy milyen áhítattal, milyen élvezettel csemegézik gazdag és változatos gyümölcsízekhez szokott olasz barátaim a bu­daörsi különlegességet... Azóta az efféle gyümölcs- propaganda-partizánkodást.fe-, íeslegessé tette Budaörs új nevezetessége: a hűtőház. Két ütemben: 1968-ban és 1971- ben 1000—1000 vagon gyü­mölcs- és zöldségféle tárolásá­ra alkalmas, modem hűtőte­lepet létesített olasz—magyar kooperációval nagy gyümölcs­ellátó és exportáló vállala­tunk, a Hungarofruct A bu­daörsi hűtőtermekből külföld­re szállított gyümölcs és fő­zelék értéke évente több mil­liárd forintot hoz — jórészt valutában — a magyar nép­gazdaságnak. A tudományos pontossággal beállított hő­mérséklet és páratartalom őr­zi az őszibarack hamvát, a jonatán alma piros mosolyát, gyümölcseink sajátos ízeit és bőséges vitamintartalmát. Ro­bognak a hatalmas fehér hű­tőkamionok északra, délre, keletre, nyugatra, viszik a pontosan szortírozott, gondo-, san csomagolt „magyar ara­nyat” szerte a világba. A bu­daörsi hűtőház-kombinát a hűtőpincék, manipulálóter­mek, modern irodák, étkező- helyiségek, szociális-kulturális mellékintézmények mellett hatalmas göngyöleggyártó üzemet is fenntart, amelynek termelése országos igényt elé­gít ki. A beton-üveg központi épületet környező kertes elő­térben néhány mikrobusz áll. Ezen szállítják a nem helyben lakó dolgozókat Budapestre, a városközpontba, s ezeken hoz­zák ki őket reggel. A mező- gazdasági jellegűből Iparivá változott Budaörs új arculata ezen a helyen rajzolódik meg legélesebben. Xl iparosodás másik eleme ugyanis extenzív jellegű. A munkaképes lakosságnak 80 százalékát foglalkoztatja az ipar és a közlekedés — de többségükben a munkát Bu­dapesten végzik. A modern életre ébredő Budaörs is az „alvóvárosok” közé tartozik, ennek a világvárosok körül kialakuló településtípusnak előnyeivel és hátrányaival. Az igények, szükségletek nö­vekedése növeli a feladato­kat. Lakások, lakótelepek, utak, járdák építésének foko­zása, vízellátás megjavítása, közvilágítás kiterjesztése, ke­reskedelmi hálózat bővítése, vendéglátó üzemek felfutta­tása, a csecsemővédelem kor­szerűsítése, bölcsődei, óvodai férőhelyek számának szaporí­tása, könyvtárak gyarapítása, a művelődés és a sportolás lehetőségeinek tágítása — ke­mény munkát kell elvégezni a budaörsieknek, hogy az ön­maguk emelte mérce magas fókáiig eljuthassanak. Békés István Szociológia és cselgáncs FŐISKOLÁS NYOMOZOK Az ország legújabb felső­fokú oktatási intézményében, a tavaly ősszel megnyílt Ren­dőrtiszti Főiskolán Pest me­gyei tisztek is tanulnak. Mun­kájuk mércéje nemrégiben nyomozásaik eredményessége volt, tudásukat fél éve osz­tályzatokkal értékelik. Mind­annyian nyomozók, a bűnügyi szak hallgatói. Bűnügyi tantárgyak A főiskola feladata, hogy a meghatározott tiszti munkakö­rök betöltéséhez szükséges po­litikai, szakmai képzést adjon a hallgatóknak. A főiskolán most zárták az első félévet. Sárközi András rendőr alez­redes, a tanulmányi osztály vezetője, tájékoztat a tisztkép­zés új formájáról: — A hallgatók az ország minden részéből érkeztek, olyan tiszthelyettesek és tisz­tek, akik már néhány éves szakmai gyakorlattal rendel­keznek. A főkapitányságok sok tehetséges fiatalt javasoltak. A felvételin, pszichológus be­vonásával, különböző teszt­vizsgákkal bírálták el a szak­emberek: megfelelnek-e a je­lentkezők a pálya fokozott kö­vetelményeinek. A hallgatók korábban középfokú iskolát végeztek, az átlagéletkor 24 év. A főiskolán a jogtudo­mányi ismeretek mellett a speciális szakmai képzésen van a hangsúly. A hároméves nappali és négyéves levelezői tagozaton szerzett oklevél egyenértékű más főiskolákon szerzett oklevelekkel. Arra is jogosítja végzett hallgatóinkat, hogy a tudományegyetemek állami és jogtudományi karai­nak esti vagy levelezői tago­zatán — tanulmányi kedvez­mények mellett — a főiskola után egyetemi oklevelet sze­rezzenek. A belső tanári kar mellett a jogtudományok ne­ves szakemberei is tanítanak a bűnügyi nyomozói, közrend- védelmi, államigazgatási cs rendészeti és közlekedésrendé­szeti szakon. Megnézzük a Pest megyei nyomozók első félévi osztály­zatait: mindegyikük jórendű. Négyen a megyéből Reggel nyolckor kezdődnek a hatszor 45 perces órák. A bűnügyi szakon szünetben, az egyenruhás főiskolások közül négy megyei tiszttel beszélge­tünk. Kaczib Antal hadnagy 25 éves, munkahelye a Ceglédi Városi és Járási Rendőrkapi­tányság. Tartalékos katona- tiszti iskolát végzett, ezután kérte felvételét a rendőrség­hez. — Monori gimnazista ko­romban a KISZ-ben dolgoz­tam, s néhányan, amolyan ti­zenéves falukutatóként jártuk a vidéket. A falusi társadalmi viszonyok változásairól akar­tunk többet tudni. S eközben kezdett foglalkoztatni: milyen társadalmi és lét viszonyok hatnak egy-egy fiatal bűnö­zővé válásában? A kapitány­ságon a fiatalkorúak bűnözése lett a szakterületem. Cegléden nem volt szervezett galeribű­nözés, segítőtársainkkal, az Ifjú Gárda tagjaival inkább a galeri irányába fejlődő, de még laza szerkezetű csoportok tevékenységét kísértük figye­lemmel. Legutóbb, „Gengsz­ter” és társai, vonaton ga­rázdálkodó albertirsai fiatalok, bűntettsorozatának vetettünk véget. A főiskola előtt ez volt utolsó munkám. Ulmann György őrmester 25 éves. A katonaság után jelent­kezett rendőri szolgálatba. Családi előzmény: bátyja is nyomzó. — A gödöllői kapitánysá­gon ismerkedtem meg a nyo­mozói munkával. Bűnügyi vo* Űrhajósruha - növényvédelmieknek Fűtött padlókocka — hűtőházban A Gödöméi Agrártudományi Egyetem munkavédelmi kuta­tási osztálya tavaly 59 kuta­tási témával foglalkozott. Az egyik legérdekesebb a vegysze­res növényvédelmi mun­kával kapcsolatos kísérlet volt. Az eddig használt védőruha hátránya ugyanis, hogy igen meleg, s ezért a nyári hőség­ben a szakmunkások nem szívesen használják. Az osz­tályon az űrhajósok ruhájához hasonló, belső túlnyomásos megoldással működő öltözé­ket terveztek. Az overall sza­bású ruha légáteresztő textí­liából készül. A szakmunkás, amikor elhelyezkedik a nö­Hobby, szenvedély^ hivatás? Mackó a vízparton Alacsony a Duna, de azért megvan a sodra a szentendrei ívben, a város előtt. A parton sétálók jól megtermett jószágot bámulnak, amint a kavicsos homokon lépdel gazdájával. Pórázon jár, mégis mackónak nézi, aki rápillant. Aztán, bent a folyó sodrás­vonalában felbuk­kan valami a vízből, s mintha csapkodna kettőt-hármat. A mackó felkapja fejét, izmai megfeszülnek, ugrani készül a víz­be. Hamar kiderül, hogy csak egy fa­törzsről van szó, amely megbillenve a hullámokon ágaival jobbra-balra bele­csapott a vízbe. A mackó is megnyug­szik. gazdáia megve­regeti a hátát. Egy hálás vakkantás, máris kiderül, a tá­volabb állók előtt is megvilágosodik, hogy ez a nagy jószág — kutya. Ritkán látha­tó, újfundlandi. Ennyit láttak a napokban arra járó • szentendreiek és ki­rándulók. Azt már mi tesszük hozzá, hogy ez a nagyvilág­ban is ritka fajta, életmentő ösztönű s nagyon kezes jószág, Angliában gyerme­keket is őriz. Az NDK-ban a határőr­ség segítője. A his­torikusok szerint egyszer Napoleon lo­vastul a jeges ára­datba csúszott, s éle­tét egy ilyen nagy­termetű mackó, új­fundlandi kutya mentette meg. Hogy mennyi igaz belőle, ma már nem lehet pontosan tudni, csak az a bizonyos, hogy ha valaki elfekszik a vízen, vagy csapkod, színleli az elmerü- lést, a fuldoklást, az eb azonnal beugrik és igyekszik a hajba kerültet megragadni és kihúzni a száraz­ra. Sovány fiatalem­ber sétáltatja a négylábút. Tizen­nyolc éves gyerek, s zöldségesnek készül. De közben ... Csak csodálom, hogy milyen nagy tájékozottsággal, mi­lyen szenvedéllyel mesél. Odahaza te­nyészete van, anya-1 kutyák és kicsinyek. Az egyik a vadásza­ti világkiállításon te­nyésztői nagydíjat kapott. Külföldet is járt sovány gazdájuk kutyakíséretével, Csehszlovákiában eav kiállításon l.üd­veik Svoboda elnök sokáig időzött a jól megtermett, szép ál­latok mellett. Juliet­te Greco Magyaror­szágon járva szintén összetalálkozott a fiatalember büszke­ségeivel, s nehezen tudott elszakadni tő­lük. S ha már egy szentendrei délutá­ni séta összehozott ezzel a sovány zöld­ségkereskedő-jelöl ttel, az ambiciózus és szenvedélyes fiatal­emberrel, ne hagy­juk ki a sorból azt se, amire 6 hívta fel a figyelmet, nem kis büszkeséggel: Byron. a világhírű angol költő újfundlandiró] írt egy híressé vált sírverset, amelyben addig ment, hogy: „az ember minden erénye megvolt ben­ne. az emberek hibái nélkül”. Nem túlzás ez? Bizonyára. De akik nagyon szeretik négylábon járó ba­rátaikat, a kutyákat, azoktól elfogadható, ha elfogultak. A fia­tal tenyésztő. Pacsari Vilmos hobbyja is. és ezért alakult át szenvedéllyé. vagy talán — ki tudja — hivatássá. t. ey. vényvédelmi munkagépén, egy csövet kapcsol ruhája szele­pére, amelyen át a traktor kompresszorából levegőt fú- vatnak öltözéke alá. A felfú­vódott overállból, a szövet pórusain keresztül lassan el­távozik a levegő, s így a per­metezett vegyszer nem tapad rá. A dolgozó fejét a már jól bevált friss-levegős csuklyá­val védik. Igen ötletes a csúszásgát­ló munkacipő is, amelynek mintapéldánya már elkészült Ezt elsősorban a hús-, a tej- és a konzervipar dolgozói számára tervezték, azoknak, akik síkos padlóza­tó munkahelyeken dolgoznak. A bakancs talpát — hasonlóan a labdarúgók cipőjéhez —egy centiméter magas gumi stop- likkal látták el. A gumidugó­kat a talpbőr alatt elhelyezett Acéllemez tüskéire erősítik, úgy, hogy azok könnyen cse­rélhetők. Gondoltak a hűtőházak fagypont alatti hőmérsékleté­ben dolgozókra is. Számukra fűtött padlókockát szer­kesztettek. Az egy négyzetméter nagysá­gú műanyag lapba fűtőszála­kat helyeztek el, amelyeket 42 voltos árammal üzemeltetnek. Ez az áramerősség nem ve­szélyes az emberre, ugyanak­kor kellemes meleget áraszt­va megkönnyíti az órákon ke­resztül egyhelyben állók mun­káját. A kutatók az idén a mező- gazdasági munkagépek biz­tonsági- berendezéseivel és több üzemi munkásvédelmi eszköz tervezésével foglalkoz­nak. nalra kerültem, egyszóval rög' tön a „mélyvízbe”. A járás te­rületén az aszódi intézetből szökött, betöréseket elkövető fiatalok okoztak sok gondot, Gödöllőn pedig több erősza­kos, garázda jellegű bűntett nyomozásában vettem részi. Ismert, hogy a bűnözés egyre inkább a városokra koncent­rálódik. Ez a tény nyilvánva­lóan az én munkám elé is magasabb követelményt állít, a főiskolai tanulmányokat ezért tartom hasznosnak és nélkülözhetetlennek. Ferenczi Mihály, hadnagy, 32 éves, 1958 óta rendőr, a budakeszi őrsön közrendvé­delmi szolgálatban kezdte a pályát. Korábban üzemben dolgozott. A Budai Járási Rendőrkapitányságon néhány éve a társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények és gazdasági bűntettek ügyeiben nyomoz. — Nemrég az egyik szak- szövetkezetben történt súlyos visszaéléseket derítettük fel, és lelepleztünk egy külföldi árukkal üzérkedő kisiparost. Most három évig egyetlen fel­adatom a tanulás. A rendsze­rint bonyolult, szövevényes „tt” és gazdasági bűnügyek feltárása egyre nagyobb és speciálisabb szaktudást, fel- készültséget követel a nyo­mozótól. A főiskola végül is az eredményesebb bűnfelderítést szolgálja. Nádas Ferenc hadnagy is 25 éves. Pályakezdése óta a bűn­ügyi nyomozás érdekli, a Szentendrei Városi és Járási Rendőrkapitányságon a bűn­ügyi alosztályra került. — Érdekes munkahely a járás, különösen nyáron, ami­kor megélénkül a mozgó bű­nözés. Ha területünkön meg­jelenik; egy-egy víkendház- betörő, vagy történik egy rab­lás, elfelejtjük, hogy papíron a- mi munkaidőnk is napi nyolc óra. Már gimnazista ko­romban tudtam, mit vállalok. Budapesten, a XIII. kerület­ben, mint ifjúgárdista, a rendőrökkel együtt jártam akciókra, tanulmányokat ké­szítettem bűnöző fiatalok kör­nyezetéről. A szakmán belül mindegyikünknek van vala­milyen különleges érdeklődé­si köre. Engem a bűnözők személyiségtípusai, a bűn- elkövetés lélektani motivációi foglalkoztatnak. A főiskolai tanulmányok az elmélyültebb tudást segítik. Tudomány és önvédelem A főiskolán kora délután fejeződnek be az órák, a nap másik felét a hallgatók a több ezer kötetes könyvtárban és a kollégiumban töltik. A megyei tisztek közül a fővárosban vagy környékén lakók napon­ta hazajárnak, otthon tanul­nak. Aki távolabb lakik, a hét végén jut el a családhoz. A huszonéves feleségek meg­szokták a várakozást. Két és fél év múlva kezük­ben lesz az oklevél. Annak bizonyítékául, hogy megfelel­nek a követelményeknek, amelyeket Kaczib Antal had­nagy így fogalmaz meg: — A nyomozói munka csak akkor lehet eredményes, ha a gyakorlati tapasztalat elméle­ti tudással párosul. A negatív társadalmi jelenségeket nem nézhetjük csak a jog oldalá­ról. Ma már a nyomozónak is tudományos igénnyel kell ele­meznie a bűnözés okait és nem utolsó sorban a1 megelő­zés lehetőségeit. A magasabb színvonalú munka feltétele még a sokrétű képzettség. A gazdasági bűntettek szakértő­jének például egy főkönyvelő vagy üzemgazdász ismeretei­vel kell rendelkeznie, a fia­talkorúak bűnözésével, ifjú­ságvédelemmel foglalkozó nyomozó legyen pszichológus és pedagógus is. Fel kell ké­szülni arra, hogy a bűnüldö­zés során veszélyes helyzetek is adódhatnak. A fegyverkeze­lést vagy a Cselgáncsot épp úgy meg kell tanulnunk, mint a kriminalisztikát és szocioló­giát. Szitnyai Jenő i Pelt wiecj tjei baran goídóob

Next

/
Oldalképek
Tartalom