Pest Megyi Hírlap, 1972. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-05 / 55. szám
4 1972. MÁRCIUS 5., VASÁRNAP l Kalocsán környező falvakban már készítik az „írókázó” asszonyok, leányok a húsvéti hímes tojásokat. A kalocsai mintával festett, illetve karcolt tojások készítése sok türelmet és nagy ügyességet igényel, ezért ma már kevesen csinálják. Am Egri Károlyné külföldön is híres népművész. A hímzés és pingálás mellett szívesen festi húsvéti hímes tojásokat is. Az éS@t kapujában Kisdiákok, nagy tervek — Tudják mit akarnak A dabasi, II. számú általános iskola igazgatója, Kálvin László, méltán büszke VIII/A osztályukra: a harminchárom tanuló átlagos tanulmányi eredménye 3,7, a kitűnők száma három, s az egész osztályból, félévkor, csak egy diák kapott elégtelen jegyet. Kettő kivételével, valameny- nyien tovább akarnak tanulni — kettejüknél családianyagi okok sürgetik az azonnali munkábaállást. A lehetőségekről az osztályfőnök A továbbtanulási lehetőségekről, a fiatalok törekvéseiről osztályfőnökük, a mezőgazdasági ismeretek tanára, Latyak István tájékoztatott. A továbbtanulási lehetőségek a járásban nem bővültek az elmúlt esztendőkben. Aki ragaszkodik a közeli iskolához, az továbbra is az általános gimnázium, és az autószerelő, gépszerelő, női fodrász, kőműves szakmára oktató szakmunkásképző iskola, valamint Az ország a szentendrei faluban A magyar skanzen kalandos múltja Csaknem százesztendős huzavona után megkezdődött Szentendrén a szabadtéri néprajzi múzeum építése. De mi is az a skanzen tulajdonképpen, S van-e múltja hazánkban? Dr. Haselius Artur svéd néprajzkutató 1885-ben vásárolta meg az első parasztházat, hogy aztán pontos mérések és helyszínrajzok elkészítése után szétszedve újra felépítéssé a stockholmi állatkert mellett. Az első faházból alakult ki és nyitotta meg kapuit hat esztendővel később, 1891-ben a Svéd Nemzeti Park, a skanzen, amely szó szerint azt jelenti: falköz. S ahogy ez már lenni szokott — a helységnév fogalommá vált. Pedig Hzrman Ottó megelőzte Haselius Artur 1891-ben hat építménnyel nyitotta meg a Svéd Nemzeti Parkot. Nincs mit szégyellnünk, mert természettudósunk, ár. Herman Ottó ebben is megelőzte a világot: 1868-ban ugyancsak hat, majd az 1885-ös országos kiállításra tizenöt élethű parasztszobát rendezett be. Ilyen előzmények után megszületett az 1896-os millenniumi kiállítás néprajzi faluja 24 házzal és egy cigánysátorral. Ezek a házak az akkori Magyarország valamennyi jellegzetes tájegységének parasztházát, portáját „reprezentálták” — természetesen minden tartozékával, berendezésével együtt. A néprajzi falut a Városligetben, közel a mesterséges tóhoz építették fel. Mindössze egy évig tartott az építkezés, s a hat hónapig látogatott házakat később lebontották: belső berendezésüket a Nemzeti Múzeumnak adományozták — ebből alakult meg később napjaink Néprajzi Múzeuma. ~és ahol már állnak A végleges elgondolások szerint a magyar skanzen a szentendrei Paprét 78 holdján épül fel. Méretét tekintve sem lesz tehát jelentéktelen. A baráti országok közül például a Szovjetunió legnagyobb falumúzeuma Kolomeszkajában van, 120 hektáron. A lengyeleknek 8 különböző helyen épült skanzenjük, a csehek pedig Roznovban létesítettek egy kis néprajzi múzeumot a szabadban. Jelentős a kolozsvári 78 hektáros és a törcsvári 8 hektáros szabadtéri néprajzi múzeum, továbbá a bukaresti skanzen a Román Népköztársaságban. Százados olajü'ő A magyar szentendrei skanzen első darabja egy kémény nélküli, úgynevezett füstös- konyhás ház lesz Muraszeme- nyéből. A ház 1833-ban épült, s érdekessége, hogy a tulajdonosától 9900 forintért vette meg a Néprajzi Múzeum. Másik kuriózuma a szentendrei skanzennek a szentjakabfai olajütő malom 1744-bőL A tervek szerint 24 egységben, mintegy 100 létesítmény mutatja majd be Magyarország jellegzetes házait, népi iparát a papréti skanzen. egy mezőgazdasági gépészképző iskola között választhat. Akik pedig más iskolákba, pályákra kívánkoznak, azok többnyire Budapestre, Kecskemétre jelentkeztek. De nézzük a statisztikát: ebből a jó tanulmányi eredményű osztályból, általános gimnáziumba tizenegyen, tagozatos gimnáziumba hárman, szakközépiskolába négyen, ipari szakmunkásképző iskolába öten, élelmiszeripari tanulónak hárman, mezőgazdaságiipari tanulónak öten kérték felvételüket. A legnagyobb a túljelentkezés o tagozatos gimnáziumokba és a szakközépiskolákba — megfelelő bizonyítványnyal, a legnagyobb a felvételi esély, az általános gimnáziumba. Középiskolába, mindenképp azok mennek, akik egyetemre, főiskolára, valamely igényes szakmára vagy adminisztratív pályára törekednek. Közülük most olyan tanulókkal beszélgettünk, akik egyetemre, főiskolára készülnek: a legjobb tanulók között négy fiatallal, ebbe a jól tanuló osztályba, a VIII/A-ba jár. Terveikről a diákok Meglepő határozottsággal jelölik meg céljaikat, pontosan tudják mit akarnak. Elhatározásaikat felismert képességeikhez szabták, elhatározásukban nagy szerepet játszik az érzelem, a saját élmény. A nyolc éve kitűnő rendű Raffay Éva általános gimnáziumba kérte felvételét: — Gyermekorvos leszek. Még kiskorunkban, sokat betegeskedtünk a testvéreimmel. Példás odaadással gyógyított bennünket egy orvosnő: akkor határoztam el, hogy én is az leszek. Akármeddig várnék erre: addig felvételizek az egyetemre, amíg föl is vesznek. Boros Mária, tanárai szerint, nyelvtehetség: általános gimnáziumba, majd egyetemre, nyelvi tagozatra készül. Ló- rántfy László matematikusnak — matematika tagozatos gimnáziumba jelentkezett Kecskemétre. Nagy Tibor a budapesti geológiai szakközépiskolába — geológus akar lenni. A két fiút, az iskolai tanulmányokon kívül, olvasmányaik, játékaik ébresztették a matematika, a geológia szépségére. Sokrétűségükről a tettek Egyetemre készülnek: ismerik a nagy felvételi követelményeket, tisztában vannak a szoros versennyel, a téttel. Napi időbeosztásukat, programjaikat is ez diktálja. Ráadásul — szerencsére — tág. élénk érdeklődésű fiatalok: sporthoz, játékhoz, zenéhez, olvasáshoz, a lányoknak kézimunkához is van kedvük — operabérletekről, hangversenyekről, ifjú zenebarátköri tagságról hallunk. Boros Mária kisdobos-foglalkozásokat tart, mindkét lány külön- tornára jár a dabasi gimnáziumba. (Az iskolában ugyanis nincsen tornaterem.) Lórántfy László tagja az osztály furulyazenekarának, Raffay Éva az iskolai kamarakórusnak. Tanulmányi versenyeken indulnak, s jelenleg még a Mezőgazdasági Múzeum pályázata foglalkoztatja őket. Heti programjukban különórák, különfoglalkozások seregét találjuk. Raffay Éva például hétfőn sportkörbe megy, kedden kémiaszakkörbe, szerdán zongoraórára, csütörtökön biológia-történelem szakkörbe, pénteken az iskolai kamarakórusba, amellyel szombaton rendszerint fellépnek valahol. Egy jó osztály jó tanulói egyetemre, főiskolára, értelmiségi pályára készülnek. Ez már az ő korukban is, nagyon kemény munkát jelent. De családnak, s az iskolának is dolga arra figyelni, hogy az általános emberi, az érzelmi, a fizikai fejlődésre, a gyermek' bői felnőtté Válásra is jus son idejük, energiájuk, nekik, és a többieknek. Padányi Anna Közérzet '72 a PEST MEGYEI D0 KIO igazgatója páLYázaroT hirdet E 212 kulcsszámú egészségőri állásokra (alapbérhez 30% veszélyességi pótdíj jár) az alábbi munkahelyekre: Budai Járási Közegészségügyi-Járványügyi Szolgálat, Budapest XI.. Karinthy F. u. 3. Járási Közegészségügyi-Járványügyi Szolgálat, Cegléd; Járási Közegészségügyi-Járványügyi Szolgálat, Dabas JELENTKEZÉS a szolgálatok vezetőinél a székhelyen. Követelmény: 8 általános iskolai végzettség. A PÉNZ BESZEL? Mindennapos olvasmány a gyárak kapuján: esztergályost, géplakatost felveszünk. Keresett szakma mind a kettő. És fontos szakma. Utánpótlás pedig nincsen. Csak az utánpótlás kevés? Vagy van valami más ok is? Erről beszélgettem négy esztergályossal, illetve lakatossal, akik több-kevesebb ideig a Ganz Műszer Müvek Árammérőgyárában dolgoztak Gödöllőn, ma pedig ugyanitt a Petőfi Termelőszövetkezet munkásai. Gáspár László Harminchét éves. Budapesten, a Danuviában tanulta ki az esztergályos mesterséget. 1951-ben kapott szakmunkásbizonyítványt. öt esztendővel később, hogy ne kelljen naponta Budapestre utaznia Gödöllőről, szerszámesztergályosként elhelyezkedett az Árammérőben. 1963-ban a gyár akkori vezetőségének biztatására s azért is, mert kedvet érzett hozzá, beiratkozott az agrár- tudományi egyetem levelező tagozatára. Közben két műszakban dolgozott a gyárban kilencforintos órabérért. 1969- ben kapta meg az agrármérnöki diplomát. — Amióta elszántam magam, hogy agrármérnök leszek, nem találom helyem a világban. Körülöttem megmérgesedett a levegő. A műhelyben, ahol dolgoztam, hol a szemembe mondták, hol a hátam mögött súgtak össze: miért akarok én felmászni az uborkafára? Miért nem jó nekem a tanult mesterségem? S hogy ez nemcsak szóbeszéd volt, bizonyítja az is, hogy a tanulmányi évek alatt egyetlen fillérrel sem emelkedett az órabérem. Szóval, így kezdődött. S folytatódott azzal, hogy diplomával a zsebemben nem kellettem egyetlen gazdaságnak sem. A gyárban pedig tovább már nem akartam maradni. Elmentem ellenőrnek a Fővárosi Talajerő-gazdálkodási Vállalathoz, havi kétezerért. Pedig éppen akkor nagyon nagy szűk-' ségem lett volna a pénzre. A tanulás évei alatt meghalt apám, anyám, és elváltam a feleségemtől is. A házon kívül, amit a szüleimtől örököltem, semmim sem maradt. Egy évig ellenőrködtem, mert élni kellett valamiből. Aztán meghallottam, hogy esztergályost keres a kerepes-kistarcsai Szilas- menti Termelőszövetkezet. Ha az embernek nemcsak diplomája, hanem szakmája is van, nem szégyell odaállni újra a gép mögé. Dolgozni szeretek, a pénz nagyon kellett, ráhajtottam úgy istenigazából. 5500— 6000 forintot is megkerestem havonta. Ezt viszont nem nézték jó szemmel a kollégák. Azt mondták, marha vagyok, amiért annyira hajtom magam. Kapva kaptam hát az alkalmon, amikor meghallottam, hogy a tiszakécskei Oj Élet Termelőszövetkezet műszaki vezetőhelyettest keres. Havi háromezer-hétszáz forintban állapodtunk meg, de jóformán még meg sem melegedtem, amikor kézbesítették az első írásos figyelmeztetést: miért nem végzem becsülettel a munkámat. Egy benzinkút építési munkálataival bíztak meg. Adtak hozzá két embert meg egy trágyaszóró gépet. No, mondtam magamban, László, jobb, ha még időben elmész innen. Jó orrom volt, mert csakhamar kiderült, hogy tíz benzinkút építését vállalták el, de hozzá se ember, se gép. Mondtam, így nem vállalom, de maradnék szívesen mezőgazdásznak, s mutattam a diplomám. Kinevettek. Arra nincs szükségük. Mentem vissza esztergálni a Szilasmentibe. Itt, a Petőfiben az idén, január elején alakult meg a fémtömegcikk-üzem. A szerződés szerint a termelési érték huszonöt százaléka a munkabérem. Februárban kétezer-háromszáz forintot kerestem. Még a munka elején vagyunk. Egy új üzemág indítása sok gonddal jár. És kevés keresettel. Hogy hova jutunk, az rajtunk múlik. A közérzetem? Engem már nem érdekel, hogy miért kapom a pénzt, csak egy a fontos: becsületes munkával keressem meg. Az ősszel azért beiratkozom az állattenyésztési szakmérnökire. Hogy honnan van bennem ennyi energia? C vizsgás vitorlázó repülő Nőnap a tv-ben és rádióban Szerte az országban készülnek a 62. nemzetközi nőnap megünneplésére. Március 8-án a szebbik nem ifjú és idősebb képviselőinek nyújtják át a szeretet virágait és ajándékait a családok férfitagjai, diák- és munkatársak. A televízió az alkalomhoz méltó programot állított ösz- sze. Szerdán este képernyőre kerül egy lírai összeállítás, s ezt követően Makk Károly világhírű alkotását, a Szerelem című filmet sugározzák. A Kossuth rádió programja szerint délelőtt a Nyitnikék adás-* ban a diáklányok kerülnek a figyelem középpontjába. A Nőkről nőknek műsor a nevezetes nap nemzetközi jelentőségéről, a világméretekben kibontakozott nőmozgalom hat évtizedes történetéről ad képet. „Színházat" cseréltek A kecskeméti Katona József Színház és a szolnoki Szigligeti Színház megállapodása alapján egy-egy színpadi művet időnként bemutat-’ nak egymás otthonában. Most került sor az első cserebemu- tatóra. A kecskeméti társulat Lehár felújított „Cigány- szerelem” című nagyoperettjét mutatta be Szolnokon, a, szolnokiak Fényes Szabolcs „Maya” című operettjét adták elő Kecskeméten. A darabokat három hétig játssza mindkét színház. A jövőben a tervek szerint prózai művek kölcsönös bemutatására is sor kerül.-Tél a festészetben“ Veszprémben Szentgyörgyl Kornél Kossuth- és Munká- csy-díjas festőművész nyitotta meg a „Tél a festészetben” című kiállítást. A veszprémi képcsarnok 10 éves fennállása alkalmából rendezett tárlaton 26 festőművész alkotásait mutatják be. ca vagyok. 1962-ben százmétere* futásban első lettem az országos spartakiádon. A feleségem a Szilasmentiben dolgozik, a könyvelésen havi ezernyolcszázért. Ez minden, amit magamról elmondhatok. Kánai Lajos Harminckét éves, gödöllői, lakatos. 1957-ben tett szakmunkásvizsgát az Ikarusban, 1963-ban nősült, a felesége az OTP-ben dolgozik, hivatalnok havi ezernyolcszázért. Egy gyerekük van. 1965-ben vett egy családi házat hatvanezerért. — 1964-ben mondtam búcsút az Ikarusnak. Akkor hét forint húsz volt az órabérem. Az Árammérőben is ennyivel kezdtem, de nem kellett legalább utaznom. Kilenc forint nyolcvan fillérig vittem fék Akkor ajánlották, hogy menjek el dolgozni a járási építőipari ktsz-be havi háromezerért. Egy évvel később jöttem át ide, a termelőszövetkezet műanyagüzemé'oe helyettes vezetőnek. Tizenkét forint ötve- ' nes órabérrel, plusz tizenöt százalék. Tavaly márciusban megbízott üzemvezető lettem. Ezért egy forint ötven órabéremelést kaptam. De ez nem az én tanult mesterségem. Csak az esztendő végéig vállaltam el. Most a fémtömegcikküzemben dolgozom. Februárban 2250 forintot kerestem. Hogy ez kevés? A kezdetén tartunk. A közérzetem? Ha azt mondom, bizakodó, akkor igazat mondtam. Autót szeretnék venni. Béres Károly Robusztus alkat. Harminckilenc éves, nős, két gyermek apja. A felesége nem dolgozik. Az Ikarusban kezdte tanulni a /
