Pest Megyi Hírlap, 1972. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-04 / 54. szám

Abonyban versenyeznek a kis muzsikusok Szombaton, az abonyi ze­neiskolában rendezik a Pest megyei zeneiskolák kis he­gedűseinek és fafúvósainak versenyét. A váci és a duna­keszi zeneiskola növendékei közül is szép számmal jelent­keztek a versenyre, melynek győztesei résztvesznek az or­szágos döntőben, amit április 10-én és 11-én Szegeden ren­deznek. HÉTFŐN: A műveltség emeléséért Hétfőn, március 6-án dél­után fél 4-kor a dunakeszi járműjavító munkásakadémia sorozatában a szocialista bri­gádok eszmei, politikai, szak­mai és általános műveltsége emelésének eszközeiről tart előadást Révay Sándor szak- szervezeti titkár. KEDDEN: A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA--------------------------------------- -------------- —.------------------------------ --------------------­XV I. ÉVFOLYAM, 54. SZÁM , 1972. MÁRCIUS 4., SZOMBAT A KERTÉSZEK NAPLÓJA A LEGSZEBB Tizenöt többszörös szocialista brigád az Egyesült Dunamenti Tsz-ben A gödi Egyesült Dunamenti Termelőszövetkezetben hat­éves múltja van már a szocia­lista brigádmozgalomnak. Az elmúlt esztendőben huszonkét brigád háromszáznyolcvan tag­ja dolgozott azon, hogy meg­tartsa vagy megszerezze a ki­tüntető címet. A közös gazdaság verseny- bizottsága a közelmúltban ér­tékelte a brigádok munkáját, majd a gazdasági és a pártveze­tők közösen ítélték oda a címeket — a huszonkét brigádból tizenhatnak. Négy brigád ugyanis nem tel­jesítette a mozgalom vala­mennyi követelményét, két brigád teljesítményét pedig át­szervezés és kilépés miatt nem tudták értékelni. ötödször szerezte meg a szo­cialista címet: az Előre (ju­hász), az Egyetértés (fogatos) és a Dobó Katalin (zöldséges) brigád. A Tyer^skova (fémtö­megcikk-üzemi), a Reményke­dés (gépjavító), az Ady Endre (lakatos), a Radnóti Miklós (forgácsoló), a Kandó Kálmán (villanyszerelő) és a Petőfi (irodai) brigád negyedszer nyerte el jó munkájáért a szo­cialista címet. Négy brigád harmadszor kapta meg a kitüntetést: a Haladás (műanyagüzemi), a Gábor Áron (öntödei), a Rákóczi (kovács) és a No­vember 7. (gépkocsi-szállí­tó). A traktorosok Dutra és a kőművesek Ybl Miklós nevét viselő közössége most kapta meg második alkalommal a cí­met, a tavaly alakult mű­anyag-feldolgozó brigád, a Március 21 a versenybizottság értékelése szerint kiérdemelte, hogy ebben az esztendőben már szocialista brigádként ne­vezhessen be ismét a verseny­be. Külön értékelték a brigád­naplókat. A Szegfű ker­tészbrigád naplóját tartot­ták a legszebbnek annak ellenére, hogy idén nem ítélték oda nekik ötödször — a szocialista brigád címet. Még két naplót emeltek ki: az ön­tőkét és az iroda Petőfi bri­gádjának naplóját. Áz idei versenybe március végéig nevezhetnek be a bri­gádok. Március közepéig meg­tartják a t&rvtárgyaló brigád­gyűléseket, és ezeken döntik el, neveznek-e, és milyen vállalá­sokat tegyenek a kis közössé­gek. Az Egyesült Dunamenti Termelőszövetkezet vezetői 21 23 brigád nevezésére számíta­nak. b. h. Bőrlabda és nyereg — exportra Több bedolgozót foglalkoztat az Alag és Vidéke Bőripari Ktsz Az 1948-ban alakult Alag és Vidiőke Bőripari Ktsz na­pokban tartotta közgyűlését, amelyen Ivánkovics Gyula elnök számolt be a szövetke­zet múlt évi eredményeiről. Elmondta, hogy a múlt évben nem voltak kedvezőek a piaci viszo­nyok, ezért kevés új mo­dellel jelentkeztek. Ennek másik oka az, hogy na­gyon nehéz a grabona mű­bőr beszerzése é3 a nyersbőr nagy része is import áru. En­nek ellenére elmúlt évi terme­lési értékük 11 millió 683 ezer forint volt, közel kétmillió­val magasabb, mint 1970-ben. Az egy dolgozóra eső ter­melési érték 106 ezer fo­rintról 116 ezer forintra emelkedett. A nyereség felosztása után — amely 2 millió 600 ezer forint — a dolgozók évi jöve­delmük 15 és fél százalékát kapták mag, a ' törzsgárdata- gok pedig minden munkában töltött év után még 95 forin­tot, kiegészítésként. Elmondta az elnök azt is, hogy tavaly majdnem 36 szá­zalékkal többet szállítottak ex­portra, mint 1970-bein. Fő­ként sportlabdáikat és lovagló­cikkeiket keresik külföldön. Hogy labdaexportjukat telje­síthessék, részlegét hoztak lét­re Hosszúpályiban, itt 15-en dolgoznak. Az elmúlt évben gyártott 10 ezer labdát ebben az esztendőben szeretnék fe­lülmúlni, 43 ezret akarnak készíteni, azonkívül 500 lovaglónyerget, és 16 ezer egyéb lovaglócik­ket. Minthogy nem tudnak tovább terjeszkedni, az a szán­dékuk, hogy kiterjesztik a be­dolgozó hálózatot. • S. L. Személyiségvizsgálatok - modern módszerekkel Ebédlőt avatnak a hajósok Kedden, március 7-én dél­előtt a Magyar Hajó- és Da­rugyár váci gyáregységében ünnepélyesen átadják az új, hatszáz adagos üzemi konyhát és a százötven személyes ebéd­lőt. Fórum a Heurékában A gumigyári fiatalok most állítják össze kérdéseiket, me­lyeket a • közeljövőben az üze­mi ifjúsági fórumon készül­nek feltenni. Az ifjúságot ér­deklő és érintő kérdésekre a gyár igazgatója, a pártszerve­zet titkára és a szakszervezeti titkár válaszol. A tárgyalóteremből... A kár: 20 ezer forint A Váci Járási Ügyészség Vádat emelt P. József 42 éves sződligeti lakos ellen, ittas állapotban való járművezetés címén. P. József, az AKÖV gépko­csivezetője. Egyik este enge­dély nélkül lakóhelyére in­dult a járművel. Útközben S. János kérte: vontassa be hi­bás gépkocsiját. P. József se­gített. Utána mindketten be­mentek az egyik italboltba. Fröccsöt, sört, féldecit ittak. P. József ittas állapotban ült ismét a volán mellé s el­indult Kemény József utcai lakása felé. Közben elvesz­tette * uralmát a jármű felett, kilenc akácfát kidöntött és egy villanyoszlopnak ütközött. Az okozott kár: 15 ezer fo­rint a villanyoszlopban és az elektromos vezetékben; öt ezer a kidöntött fák s a meg­rongált kerítések miatt. Harmadszor is • elítélték A 38 éves Sándor Ferencet 1968-ban és 1971-ben már el­ítélték csalás miatt. Leülte a büntetést, de nem okult. Fel­kereste K. János nevű váci ismerősét, s 240 forintot kért — kútgyűrű vásárlására. A pénzt megkapta, de elfelejtet­te visszafizetni. A bíróság — figyelembe véve büntetett elő­életét — csalással elkövetett vagyon elleni vétség címén jogerősen nyolchónapi sza­badságvesztésre ítélte. (p.) HÉT VÉGI FILMAJÁNLATUNK: Reprízfilmek triója E hét végén három — ré­gebben már bemutatott —, si­keres filmet újít fel a Madách Filmszínház. Mindhárom film­nek biztosan közönségsikere <esz, mégis felvetjük a kér­dést: amikor a fővárosban be­mutatott új filmeknek csak a kétharmadát vetítheti a Lenin i.1 mozi, játékrendje miatt: scékséges-e reprízfilmekkel rw>-;tűzdelni a műsorokat? Ma, szombaton a kétrészes Verseny a javából című szí­nes, szélesvásznú amerikai filmvígjátékot vetítik. Fősze­replőéi: Natalie Wood, Jack Lemmon és Tony Curtis. A népszerű angol vígjátéksoro­zat, Folytassa, doktor című történetét vasárnap és hétfőn vetítik, az 57-es Világmagazin után. Kedden és szerdán A hét mesterlövész várja ismét az izgalmat, kalandot szerető közönséget. Az építők mozija szintén már bemutatott filmeket újít fel. Szombati műsoruk: A fi- latelista halála (szovjet), va­sárnap és hétfőn A csendőr nősül című francia vígjátékot vetítik. A Madách mozi vasárnapi matinéfilmje: A csodatevő tűzszerszám. (P. K.) Kisdobosverseny városismeretből Pályaválasztási tanácsadó intézet a trr.gyébzn A váci kisdobosok tanul­mányi versenyének kérdéseit környezetismeretből állították össze. A gyerekek előkészítő feladatként, megadott szem­pontok szerint, kutatómun­kát végeztek a múzeumban, a könyvtárban és gyűjteménye­ket készítettek a város ipari üzemeinek termékeiből. A városi döntőn az iskolák 5 A szobi kőbánya kultúrter­mében az ünnepi alkalomra illendően kiborotválkozott: idős emberek gyülekeztek. A belépőik úgy köszöntek a töb­bieknek: jó szerencsét! Aztán paroláztak egymással, de ' az ebédlő sarkában megterített asztalokhoz egyikük sem ült le, mintha nem is tudnák, hogy a kibontott sörös- és bo­rosüvegek csak őket illethetik. Mindenféle hétköznapi do­logról beszélgettek, mint mű­szak közben: mikor lehet vet­ni, milyen lesz az idéi termés, félő, hogy lefagy a gyümölcs májusban. Begombolt, nyak­kendő nélküli ingükön, a táj­szóláson és a szereteten, ahogy a földről beszélnek, az idegen is észreveszi, hogy napi cse­lekvéseikhez tartozik ez a té- ma. Hiába a bányában eltöl­tött -30—40 év, tulajdoniképpen földművesek maradtak. A sok száz éves földművelő hagyomány erősebb mint az egy-két embercltős kőfoányász múlt. Az elfogódctt hangulatnak a fiatal üzemvezető üzen ha­dat, tölt mindenkinek. Így piár jóval könnyebben lehet megköszönni tizenkét nyug­díjba vonuló kőbányásznak a munkáséveket. A tószt így sem könnyű. A párttitkár, a szakszervezeti titkár igyek­szik elkerülni a búcsúzni szót. Hatvanegynénány éves embe­rek ezt már „máshogy” is ért­hetik. Hiába az elővigyázatos­ság, a hangulat ismét megil- letődött, borongós lesz, s a fe­szültséget csak az oldja fel, hogy az üzemvezető kéri őket, hogy a hajrák idején ezután is jöjjenek dolgozni. Közben ürülnek az üvegek, a tálcáról elfogy a meleg kolbász. Valaki egy porosodó szekrény mélyéről lemezeket hoz. Magyar nóták, Indulók, az 50-es évek sláge­rei. Az idegen szemében nagyon hasonlítanak egymásra ezek az emberek. Cserzett arcbőr, kérges tenyér, kicsit véreres szemek. A nyakkendődén em­berek közül kitűnt egy. Nem­csak a színes nyakkendő miatt. Mellén egymás mellett kitün­tagú csapatai sikerrel adtak számot tudásukról. Az egyéni sorrend: 1. Nie- berl Zsuzsanna (Hámán K.), 2. Házy Béla (Árpád u. iskola), 3. Pellie Klára (Báthori isk.) és Rácskay György (Gábor J. u. isk.). Csapatban: 1. Báthori u. is­kola, 2. Hámán K. iskola, 3. Gábor J. iskola. tetések díszelegnek. Stefanek Jenő, többszörös kiváló dolgo­zó, az egyik legöregebb kőbá­nyász szakma művelője: kő­vágó a mestersége. Ugyanúgy, mint három székkel odébb, Gyatyei József. Ö is több mint negyven esztendeje dolgozik a kövek között. Neki is lenne mit kitűzni a mellére. Velük ismerkedünk meg. Kettővel a tizenkettő közül. — Bent Szobon van a Lutzenbácher-kastély — kez­di a beszélgetést Stefanek Je­nő. — No, hát azé volt valami­kor a kőbánya 1924-ben, 14 évesen jártam ott először. Ak­kor még kétkerekű kordéval hordták le a kifejtett követ. A mii szerszámaink azonban azóta se változtak: vésők és kalapácsok. Akkor még legin­kább arra szolgáltak, hogy a soktonnás köveket szétaprít­suk. Ezt csináltam én is, ami­kor elszegődtem. Naponta a hegyen át jár­tunk Damásdrói. a bányába. Az út csak 5 kilométer, de ál­landóan partnak fel, lejtnek le. Nem volt még busz, ha dol­gozni, keresni akartunk, a lá­bunkat is kellett használni. Mert a kő akkor is nagyobb darab kenyeret adott, mint a föld. Öt évig voltam katona. A háború a bányát is tönkretet­te, nem volt egyetlen használ­ható gép sem. Azért mégis elkezdődött a munka. Egyre jobban kerestünk, aztán ki­javították a gépeket is. öt- venben kaptunk egy „faka- ruszt”, a bejárás is könnyebb lett. Közben családos ember lettem, ma már felnőtt fiaim vannak. Szép házat építettem. Körülötte i négyszáz négyszög- öles kert van, tele málnával, gyümölcsfával. Nem fogok unatkozni a nyugdíjas évek alatt. — Ne értse félre, az öreg Gatyei Józsi bácsi kicsit nyers, de, nem rossz ember. A szakmáját meg úgy érti, ahogy kevesen ebben az or­szágban — mondja a fiatal üzemvezető, s rögtön egy tör­ténettel is szolgál. Meglátogatta a bányát a ve­zérigazgató, s mivel már hal­lott róla, hogy az öreg milyen kiváló munkás, szóba elegye­dett vele. Arról kérdezgette, hogy tetszik a munka, elége­dett-e á fizetéssel. Az öreg Hasznos és nagy jövő előtt álló intézmény alakult nem­régen megyénkben: a Pest megyei Pályaválasztási Ta­nácsadó Intézet. Ilyen eddig csak a fővárosban működött. Feladata, hogy segítséget nyújtson az általános iskola nyolcadik, illetve a gimná­zium negyedik osztályos ta­nulóinak, ha nem tudnak dön­válaszolgatott egy darabig, aztán a kezébe fogta a vésőt és a 'kalapácsot: Na, most már elég a dumából, maguk is menjenek a dolguk után. Ezzel elkezdte pattinthatni á követ, akartuk, nem akar­tuk, vége volt az auidemciá- nak. A marcona Gatyei úgy látszik, csak akkor mar­cona, ha munka közben za­varják. Most, hogy a bányáról van szó, beszédes lesz. Saját magáról már sokkal nehezebb kifaggatni Azt is mástól tu­dom meg, hogy többszörös ki­váló dolgozó, az ötvenes évek­ben sztahanovista volt. — Az apám is bányában dolgozott, a fiai is sorban egy­másután, a Keze alá kerültek. A hagyomány folytatódott, a fiam is itt dolgozik, igaz, ő már gépes szakmát tanult. Igaza van. Azt szokták mon­dani: a kővágó egész életében az eget fenyegeti az ülepével. Aztán mire jön a nyugdíj, itt van a derékfájás, a reuma. Én mégis szeretem a követ. Egyszer, még a múlt rendszer­ben, kirándulók jártak a bá­nyában. Az egyik kisasszony sokáig nézte hogyan dolgo­zom. Igaz, volt is mit nézni. Ha én azt mondom: itt reped a kő, akkor az ott is reped' Szóval nézte, hogy dolgozom, aztán azt mondta a társainak: ez egy művész! Van is benne valami. Ha nem hiszi, próbál­ja meg. — Hogy milyen a kőbányász élete? Milyen lenne. Reggeltől estig meló, közben egy nagy tenyér szalonra vöröshagymá­val. Ha meg éppen arról van szó, nekünk tíz üveg sör meg se kottyan. Persze, ma már sokminden megváltozott. Alig látni embert, mindenütt gé- pek^dolgoznak. A kővágó se azt csinálja, amit régen. Nem kell a tömböket kézi erővel hasítani, van rá már talál­mány. Kőfaragóik lettünk. Maradt az aprómunka: sze­gélykő, kockakő, ciklop. Azt mondta az üzemvezető, hogy még számítanak ránk, szólnak. Én biztosan eljövök. Nemcsak a pénz miatt. Lássák a taknyosok, mit tud még az öreg Gatyei Józsi. Csulák András teni, hogy milyen pályát vá­lasszanak. A szaktanácsadás részletes képesség- és személyiségvizs­gán alapul. A vizsgálat két- három napig tart. Elsősorban pszichológiai tényezőket vesz­nek figyelembe, de befolyá­solja a döntést a tanulók ma­nuális képessége is. A Pest megyei Pályaválasz­tási Tanácsadó Intézet műkö­dése közvetlenül az iskolákra épül: az iskolaigazgatók köz­vetítésével lehet a szaktanács- adást lebonyolítani. A jelent­kezőket az iskolák vezetősége gyűjti össze. Sajnos, a tanácsadó egyelő­re csak korlátozott számú vizsgálatra képes, ezért csu­pán olyan esetekben dönt, amelyekben az osztályfőnökök segítsége nem elegendő ,a vá­lasztáshoz. A jelenleg határ­idős továbbtanulási jelentke­zések után, a tanácsadó inté­zet folyamatosan, sokkal több tanulónak áll majd rendelke­zésére. Tevékenységének belátha­tatlan lehetőségei vannak. A legmodernebb módszerekkel lefolytatott személyiségvizsgá­latok megnyugtató módon se­gítik a pályaválasztást, és mindenképpen kizárják azo­kat a lehetőségeket, amelyek nem felelnek meg a tanuló egyéniségének. Dunakeszi Atlétacsemeték Megalakították a Dunakeszi Vasutas atlétikai sportiskolá­ját. Február 1-től Szilasi Éva, Felsővári Imréné és Kovács György testnevelő tanárok ve­zetésével hárorii csoportban 90 tanuló heti három edzésen vesz részt. Ügy tervezik, hogy a nyári szünetben mindennap tartanak edzést. Sakkélet Hosszú idő után első ízben tartottak minősítő sakkver­senyt Dunakeszin. Gimnazis­ták és általános iskolások vet­tek részt rajta — összesen ti­zenöten. Minden versenyző rajtengedéllyel indult, és így a IV. osztályú minősítés meg­szerzéséhez a maximális 14 pontból 7 pontot kellett meg­szerezniük. Eredmények 1. Hunyadi László 10 pont (Dunakeszi 3. iskoia), 2. Pál- falvi Péter 9,5 pont (Dunake­szi 2. iskola), 3. Baksa Vendel 9 pont (Dunakeszi Gimná­zium), 7. Hovánszki István (Dunakeszi 3. iskola), 5. Erdő János 8,5 pont (Dunakeszi Gimnázium), 6. Haulik Imre 8.5 pont (Dunakeszi Gimná­zium), 7. Hovánzski István 7.5 pont (Dunakeszi Gimná­zium), 8. Schucz Rezső (Duna­keszi Gimnázium). Március 7-án tartják a IV. osztályú sakkozók versenyét 12 részvevővel. — i. — Ó Kővágók, nyugdíjban i i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom