Pest Megyi Hírlap, 1972. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-05 / 55. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA Vidékszeretettől az alkotásYágyig (2-3. oldal) XVI. ÉVFOLYAM, 55. SZÄM ÁRA 1 FORINT 1972. MÁRCIUS 5., VASÄRNAP köze! 50 milliós megtakarítás Az elmúlt évben 478 újítást nyújtottak be az Egyesült Iz­zóban. Kísérletre 82 darabot fogadtak el, hasznosításra 132-t, 85 még véleménye­zés alatt áll. A hasznosításra elfogadottak közül a legtöbbet már bevezették. A pályázatokra kifizetett Összeg: 112 ezer 500 forint, a becsült megtakarítás: 4 millió 761 ezer. Az 1970-ben beveze­tett újításokra összesen több mint 1 millió forintot fizettek ki, s az újítások becsült ér­téke több mint 27 és fél mil­lió. Igaz, hogy az előző évek­hez képest 1 százalékkal csökkent a beadott újítások száma, de 9 százalékkal nőtt az általuk elért gazdasági eredmény. Az újítások elbírá­lási ideje „belefért” az előírt hatvan napba. A tavalyi újí­tások száma: 478. A megtaka­rítás több mint 47 millió fo­rint. A dunabogdányi Úttörő Tsz kertészetében is készülnek a tavaszra. Földelik a melegágyakat, amibe a napokban 32 ezer tő paprika-, paradicsompalántát ültetnek. Április közepére primőr áruval jelentkeznek a piacokon. Foto: Gábor A Vajdahunyad várban, a budapesti Városligetben meg­nyílt a Bács-Kiskun megye iparát, élelmiszergazdaságát és településfejlesztését bemutató kiállítás Fock Jenőnek, a kor­mány elnökének és Nyers Re­zsőnek, a Központi Bizottság titkárának jelenlétében. Hazaérkezett Moszkvából dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, aki a KGST külke­reskedelmi állandó bizottság 32. ülésén vett részt. Folytatta tárgyalásait Indiá­ban dr. Szekér Gyula nehéz­ipari miniszter, kivel az Eco­nomic Times című gazdasági napilap interjút készített. Fölmérés a pártiskolát végzettek körében (3. oldal) A magyar ska nzen Az élet kapujában (4. oldal) A pénz beszél? (4—5. oldal) A postás már egyszer sem csenget Mit csinálhat még Pálinkás? (5. oldal) ^ . Használatban a gödi transzformátorállomá- (_SI£ak 50,1 láthatjuk ezeket a hatalmas szigetelő­ül csigákat. Képünk azonban még csak formá­zás közben mutatja azokat a Pécsi Porcelángyárban. Ülést tartott az országgyűlés kiiiügyi bizottsága Az országgyűlés külügyi bi­zottsága szombaton Nagy Mik­lósnak, a bizottság titkárának elnöklésével ülést tartott. Az ülésen résztvett és felszólalt Apró Antal, az országgyűlés el­nöke. Komócsin Zoltán, a kül­ügyi bizottság elnöke tájékoz­tatást adott a Vietnami De­mokratikus Köztársaságban járt magyar párt- és kormány küldöttség munkájáról. A vi­tában a következő országgyű­lési képviselők szólaltak fel: dr. Beckl Sándor, Csillik And­rás, Erdei Lászlóné, dr. Mi- hályfi Ernő, Nánási László, Ognyenovics Milán, Sarlós István, dr. Wild Frigyes. Kivirult a határ Pillanatkép Alsőnémediből Már egy múlt századi szer­ző, bizonyos Galgóczi Károly leírta Mezei gazda című köny­vében: „Tavasszal szinte mi­helyt az idő és föld alkalmas, nem kell késlekedni a mun­kával; mert a ki jókor kezdi elég erővel és hozzá lát, az nem késik el soha.” Nos, a tanács, mondhatni, örök érvényű, most is aktuális. Bármerre jár az ember, zöldellő vetéseket lát az utak mentén, többségében jól teleltek az ősziek. S a tavaszi vetés? A tsz-szö- vetségben azt mondják, men­jek a megye homoki tájaira, ott már fölszikkadt bizonyára a csapadék, találhatok szántó­földi embert. Alsónémedi ha­tárában valóban találtam, igaz, Nagy János és fia egye­dül tevékenykedik a földeken, es Megválasztották a nagykátai a szentendrei járás népfrontbizottságát Tegnap délelőtt Pest megye nagykátai és a szentendrei já­rásában tartotta meg alakuló ülését a Hazafias Népfront já­rási bizottsága. Mindkét he­lyen írásos előterjesztések, majd szóbeli kiegészítések «(lapján értékelték az elmúlt négy év munkáját és a falu­gyűlések tapasztalatait. Nagy- kátán a többi között elisme­réssel szóltak arról, hogy a járás lakossága négy év alatt több mint 23 millió forint tár­sadalmi munkát végzett. Szentendrén nangot kapott — a többi között — a nép­front művelődéspolitikai mun­kája. Jól sikerültek az éven­ként megrendezett nemzeti­ségi találkozók, a különböző irodalmi rendezvények, nép­rajzi kiállítások, komoly ered­ményeket mutathat fel a nem­zetiségi hagyományok ápo­lásáért indított gyűjtőakció. A Hazafias Népfront Pest me­gyei Bizottsága, s ezen belül a járási bizottság az egyik védnöke a Visegrádi Szín­játszó Napoknak, amelyet az idén országos szintű rendez­vénnyé nyilvánítottak. A tanácskozásokon a továb­biakban megválasztották a já­rási népfrontelnökségeket és tisztségviselőket. IZZO-MERLEG 478 újítás. legalábbis ameddig ellát a szem. A Kossuth Szakszövet­kezet tagjai ők, ősi mozdulat­tal — mint hajdan kötényből a búzamagot — műtrágyát szórnak. — Erről az alig egy hold­ról tavaly 12 000 forintot vettem be, s az idén is burgonya kerül ebbe a földbe — mondja Nagy János. Fia, a 35 éves Zsigmond rögvest hozzáteszi: — De ne­hogy azt higgye, hogy minden holdról annyi a bevétel! Nyilvánvaló, amit mond, hi­szen intenzíven megművelt, jól ápolt föld kell hogy legyen az, amelyből 12 000 forint jö­vedelem származik. Kálisót és műtrágyát szórnak most, még­pedig nyolcmázsányit, a péti­sóval egyetemben. — Most mások is ezt csinál­ják legfeljebb, de két hét múlva már ültet­jük a krumplit, hogy júniusra korai áruként piacra vihessük. — Milyen a talaj? — Száraz! Tavaly ilyenkor lovas kocsival még nem lehe­tett volna rámenni, vagyis sok eső kéne. De hó, ha már ed­dig nem volt, ne is legyen ... — Sok olyan fiatalember van a szakszövetkezetben, mint ön? — fordulok Nagy Zsigmondhoz. — Ilyen mégcsak akad, hoz­závetőleg a tagság húsz szá­zaléka hozzám hasonló kor­ban van. De húszévesek már egyáltalán nincsenek, nagyon felvilágosították a fiatalokat arról, hogy nehéz munka ez... k. n. A Varsói Szerződés tagállama hadseregeinek törzskari gyakorlata Lengyelországban A Varsói Szerződés tagálla­mai hadseregeinek törzskari gyakorlatáról Moszkvában szombaton az alábbi közle­ményt adták ki: „Az egyesített parancsnok­ság terveinek megfelelően feb­ruár 25-től március 4-ig a Lengyel Népköztársaság terü­letén gyakorlatot tartottak a Varsói Szerződés szárazföldi csapatainak, légvédelmi egy­ségeinek, a légierőnek és ha­ditengerészeti flottáinak had­műveleti törzskarai. A gyakorlaton részt vettek a lengyel néphadseregnek, az NDK nemzeti néphadseregé­nek és a szovjet hadseregnek a hadműveleti törzsei. A gyakorlatot Ivan Jaku- bovszkij marsall, a Varsói Szerződés egyesített fegyve­res erőinek főparancsnoka ve­zette. f A gyakorlat megmutatta a részt vevő tábornokok, ten­gernagyok, tisztek és törzs­karok hadműveleti felkészült­ségének megnövekedett szín­vonalát, s azt, hogy képesek valamennyi fegyvernem na­gyobb hadműveleti egységeit irányítani. A hadgyakorlat elő­segítette a Varsói Szerződés­hez tartozó országok hadse­regei magasabb törzskarai­nak további összehangolását, az együttes tevékenység töké­letesítését és a testvéri had­seregek fegyverbarátságának erősítését. SZÜLŐK PARLAMENTJE Tegnap reggel ült össze az Országház kongrfesszusi ter­mében a szülőik parlamentje, amelyet a fővárosi népfrontmoz­galom kezdeményezett. A több száz részvevővel egybe­hívott tanácskozást dr. Traut- mann Rezső, a Hazafias Nép­front budapesti bizottságá­nak elnöke nyitotta meg. r >* Áprilisi primőrnek Szabó Ferenc, a Magyar Út­törők Szövetségének főtitká­ra tartott bevezető előadást a szülők parlamentjének napi­rendjére került témákról, azok időszerűségéről. A plenáris ülés után négy szekcióban tárgyaltak: a családi életről, a jövő gene­ráció neveléséről, az iskolá­val és a társadalommal való összefogásról a holnap nem­zedékének nevelésében. Va­lamennyi témáról a „parla­mentet” megelőzően szó volt már a kerületekben rendezett népfrontbizottsági ankéto­kon, beszélgetéseken. Több mint ötezer édesapa és édes­anya felszólalásai alapján nyilvánvalóvá vált ezeken az előkészítő tanácskozásokon, hogy a családi élet mélyreható változásokon megy át. Egyebek között annak hatásá­ra, hogy zömmel az anyák is dolgoznak. (Budapesten pél­dául a munkaképes korú nők 92 százalékának van mun­kahelye.) A szülők parlamentjének ta­nácskozási anyagát közread­ják majd, hogy segítsék a nép­frontbizottságok szülői mun­kabizottságainak tevékenysé­gét és maguknak a szülőknek a nevelőmunkáját. Meteor és luna Most van öt éve annak, hogy a Szovjetunióban létrehozták a „Meteor”-szputnyikok koz­mikus rendszerét. E szput- nyik-rendszer megteremtése — a tudósok véleménye sze­rint — fordulópontot jelentett a szovjet meteorológia törté­netében. A meteorológiai és aeroló- giai állomások jelenlegi földi rendszere jelenleg bolygónk felületének csak körüloelül egynegyedét hálózza be. A „meteorok” lehetővé teszik, nogy a földgolyónak több mint kétharmadáról készítsenek naponta időjárásclemzést. A szputnyikok különösen érté­kes információkat sugároznak az olyan körzetekből, ahol nem hozták létre a hagyomá­nyos meteorológiai ■ állomások hálózatát: az óceánok, a siva­tagok és a hegyrendszerek tér­ségeiből. Jelenleg olyan „Meteor”- szpulnyikok állnak a tudósok rendelkezésére, amelyek 630— 650 kilométernyi magasságban keringenek a föld körül, né­hány módosított változatuk pe­dig 900 kilométeres magasság­ban levő pályán halad. A Szovjetunió területén há­rom kozmikus meteorológiai adatfclvcvő központot hoztak létre: Moszkvában, Novoszi­birszkben és Habarovszkban. Ezek a központok közvetlen rádióösszeköttetésben állnak egymással. A moszkvai Izvesztyija szom­bati számában érdekes inter­jút közöl, amelyet a lap mun­katársai a Luna—20 alkotóival készítettek. Figyelemre méltó tény, hogy a repülést biztosító szolgálat óramű pontossággal végezte munkáját. Az űrállomás rend­szerei kifogástalanul működ­tek. Ez már a huszadik Luna. Az eddigiek, az elsőtől kezdve, amely 1959. január 2-án in­dult, mind megoldották felada­tukat és sokan közülük az emberiség történelmében elő­ször. Első alkalommal juttattak el bolygónk útitársára zász­lócskát és hajtottak végre sima leszállást, első ízben fényké­pezték le a Hold túlsó oldalát és küldtek panoráma felvételt a Holdra ereszkedett kamerák, tanulmányozták a leszállási hely talaját, elsőként vezérel­tek Hold körüli pályára mű­holdat, a Hold felszínén elin­dult az első önjáró labora­tórium, automatikus berende­zések első alkalommal hoztak talajmintákat a Hold tengeré­ből és kontinenséről. A Hold meghódításának egyes szakaszai szervesen kapcsolódtak egymáshoz. A Luna—20 sikerének fő „koyá- csa” természetesen a Luna—16 volt, hiszen ez hozott először talajmintát a Holdról. Az állomások főkonstruk­ciós elve azonos — lényegében „édestestvérek”. A Luna—20 azonban műszakilag jóval tö­kéletesebb. ft 4 Í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom