Pest Megyi Hírlap, 1972. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-04 / 54. szám
1972. MÁRCIUS 4., SZOMBAT A megye sajátosságaiból adódó kedvezőtlen körülmények nehezítik a munkásság kulturálódását Ülést tartott az SZMT eln öksége A munkásosztály általános, politikai és szakmai műveltségéről készült vizsgálat anyagát vitatta meg tegnapi ülésén a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége. A tanácskozáson részt vett Cöndics Zoltán, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezetője, S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront megyei titkára és Asztalos Jánosnó, a Szakszervezetek Országos Tanácsának munkatársa. 3 s~ . , i , A monori Járási Szolgáltató Sz5StartVI7SPá O vetkezet gyömrői műszerészrész- O legében akkumulátor startvizsgáló készüléket szerkesztettek. A műszer nagy segítséget nyújt az elromlott akkumulátorok javításához. Foto: Gábor Tagfelvétel — tanulságokkal Az ajánlás: felelősség A munkások általános, politikai és szakmai műveltségének elemzésekor nem lehet figyelmen kívül hagyni a sajátos körülményeket — állapította meg az elnökségi ülés. — Ismeretes, hogy Pest megye az ország legsűrűbben lak _. t települése, majdnem kiler.c- százezren élnek itt; a népesség 16 százaléka városban, a többi falun, tanyán. A lakosság növekedése — évente tízezer — az országban a legnagyobb. A megyében élők 40 százaléka az iparban, 35 százaléka a mezőgazdaságban dolgozik. Naponta mintegy 200 ezer ember utazik lakóhelyéről Budapestre, de a megyén belül is jelentős az ingázás. Sajátosság az is, hogy Pest megyének nincs megye- székhelye, s községeinek 33,5 százaléka a főváros agglomerációs övezetét alkotja. Az utóbbi tíz évben bekövetkezett gyors ütemű gazdasági fejlődéssel együtt erőfeszítéseket tettek a lakosság jobb életkörülményeit szolgáló kommunális és szolgáltató ágazatok fejlesztésére. A. felépülő 46 200 lakás, 788 kórházi ágy, 4518 bölcsődei és óvodai hely, 134 új iskolai tanterem, 1000 kilométer út, 800 kilométer vízhálózat, s az üzletek nagy száma sem tudta kielégíteni az igényeket. A megye közművelődési intézményei zsúfoltak, a napközi otthonokban az ellátás szűkös, még mindig sok képesítés nélküli pedagógus tanít. A szakmunkásképzés külön gondja a megyének. A tanulók többsége — a felnőttekhez hasonlóan — ingázik és csak nagy erőfeszítéssel, fizikaipszichikai fáradsággal tud eleget tenni tanulmányi kötelezettségeinek. Jó részük lemorzsolódik és a fővárosi üzemek segédmunkás utánpótlását jelenti. itt saját gépükkel, az anyagellátással vannak elfoglalva. Vélemények a negyedévi tervvel kapcsolatban hangzanak el, helyi problémákat ismertetnek, saját sérelmeiket próbálják orvosoltatni. Szó esik még a bérezésről, a fluktuációról. A vélemények zöme azonban nincs szoros kapcsolatban a munkával! * — A termelési tanácskozásokon a vállalati követelményekkel foglalkozunk, üzemrészekre vonatkoztatva. Először rövid általános ismertetőt ad az előadó, majd rátér az üzemi feladatokra. Ekkor már részletezi a programot. Akkor kezdődnek az izgalmasabb percek, mikor elhangzanak a felszólalások, és kialakulnak a párbeszédek. A tőkés piac hatását erősen érezzük, jelentős az exportunk, s gyakran kell a rendeléseknek megfelelően átcsoportosítani a munkaerőt. Ezt pedig mechanikusan nem lehet megoldani — csak meggyőzéssel. így is sokan megsértődnek, számolnunk kell a veszteséggel. A termelési tanácskozásoknak szerepük van a meggyőzésben, hiszen elhagyni a megszokott munkahelyet, rosszabb esetben feladni a megszokott életritmust egy áthelyezés miatt, nem éppen kellemes. Igyekszünk megértetni a munkásokkal ennek szükségességét. Régebben közölték velük, „holnaptól itt dolgozik...’’, ők pedig azt mondták, „akkor tudtam örülni ..és vették a munkakönyvüket. Most önkéntes alaA nehézségek ellenére az utóbbi évtizedben nőtt az általános iskolát végzőit munkások száma, sokan érettségi vizsgát tettek. Figyelmeztető azonban, hogy az utóbbi tanévben is 10 százalék azoknak a tanköteles gyerekeknek az aránya, akik nccn fejezik be általános iskolai tanulmányaikat. Az objektív feltételek hiányán túl,, része van ebben a szülők igénytelenségének és a szakképzet-lenül is elérhető jó kereseti lehetőségnek. A fizikai munkásoknak mindössze 14,5 százaléka rendelkezik szakmunkásképző iskolai végzettséggel. A jelenlegi felnőttképzés a munkáltatók és a dolgozók közömbösségét, érdektelenségét bizonyítja. Az általános iskola esti és levelező tagozataira mindössze 1811-en járnak, a középiskola tagozataira 4240- em. A megyében minden családnak van rádiója, és ezer lakosból 228 rendelkezik televízióval. A napilapokat 103 156-an fizetik elő, az ismeretterjesztő előadások hallgatóinak száma több mint százezer. Az önképzést meghatározza a művelődési intézmények színvonala. A könyvtári kölcsönzés aránya országosan a legalacsonyabb. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a könyvellátottság is az utolsó helyen áll: egy lakosra másfél kötet jut a megyében. Olyan nagy munkástelepülésnek például, miint Százhalombatta, nincs könyvtára. A politikai képzés lehetőségei kedvezőbbek. A pártoktatásban részt vevők nagy hányada fizikai munkás, akik rendszeres hallgatói a különböző fokozatú tanfolyamoknak. A szakszervezetek szepon próbáljuk megoldani az ideiglenes áthelyezéseket. Persze, gyakran nincs az embereknek kedvük még rövidebb időre sem otthagyni régi helyüket, hosszú időt vesz igénybe a meggyőzés, de rettentően nagy szükség van a munkáskézre. Elsősorban az a célunk a termelési tanácskozásokon, hogy kibillentsük az embereket létbizonytalansági hiedelmükből, amennyiben áthelyezésükkor úgy érzik, nincs szükség munkájukra. Vezetőink viszont fáradtak, föllelhető a mechanikus szemlélet, s egymás idegeit is sűrűn próbára teszik. Az emberek pedig igénylik, hogy megmagyarázzák, mit akarunk tőlük. Bross Sándor, műszaki igazgatóhelyettes-főmérnök, a hozzászólásokkal kapcsolatban még azt mondja, ahol sclk a gond, s rendeléshiány, létszámhiány akadályozza a folyamatos munkát, ott aktívabbak az emberek. Ahol minden olajozottan megy, nyugodtan ülnek, végighallgatják a beszámolót és hazamennek. « Szigeti Sándor, a szerszám- készítő üzem vezetője sem hisz a termelési tanácskozások hatékonyságában. Tavaly szeptemberben tartottak utoljára tanácskozást, e maradt az utolsó és az első negyedévi értekezlet is. Üzemében külön beszéli meg a bi igádokkal a termelési feladatokat, úgy véli, jobb így, mintha az egész műhelyt összehívná, inkább beszélnek az emberek a kisebb nyilvánosság előtt. Termináriumaira 25 ezren járnak. Nehéz szervezni azonban a bejáró munkásokat, akik szabad idejük jó részét utazással töltik. A megoldás a lakóterületi képzés lehet, ez azonban még kevés helyen hozott eredményeket. A megye dolgozóinak politikai érdeklődésé gyakran csak a különböző rendezvényeken való részvételig terjed, az aktivitás koirlátozott. Egyre több üzemben tartanak kisgyűl áseket, csoportos beszélgetéseket, kevésbé használják ki azonban a politikai felvilágosításnak, nevelőmunkának ezt a módját. A politikai nevelésnek, az általános képzésnek és a kommunista magatartás kialakításának nagyobb eredményeket nyújtó formája a szocialista brigádmozgalom. A megyében 3971 brigádban 56 ezren versenyeznek. A tapasztalatok szerint azonban a brigádmozgalomban rejlő lehetőségek kihasználatlanok. Az ország gazdaságii helyzetének ismeretében sok kérdés foglalkoztatja a munkásokat. A megye dolgozói joggal vetik fel a kedvezőtlen áruellátást, a munkásközlekedés zsúfoltságát, kul- turálatlanságát. Feszültséget idéz elő a megye kommunális ellátottságénak színvonala. Mindez a dolgozó családanyák helyzetét nehezíti, akik a munka, az ingázás, a rossz lakásfeltételek mellett gyermeket • nevelnek, háztartást vezetnek s él sem jutnak a művelődés, a tanulás igényének felismeréséig, vagy ha igen, akkor is nehéz realizálni azt. A vitában elhangzott hozzászólások hasznos javaslatokkal egészítették ki az SZMT vizsgálatának anyagát. Pest megye — állapította meg végül az SZMT elnökségének ülése — objektív körülményeiből adódóan, olyan közigazgatási területe az országnak, amely gondjai megoldásához központi támogatást igényel. melésd tanácskozásokon ugyanazok az emberek, ugyanazokat a problémákat mondják el évek óta. Amit itt helyben nem tudnak megoldani, arra a gyár vezetői nem reagálnak, a termelési tanácskozásnak úgyszólván kevés tekintélye van. — Arra is volt példa, hogy a vállalatvezetés ígéretet tett és elfelejtette betartani. Két évvel ezelőtt elnyertük a szocialista címet. Ekkor úgy volt, hogy a gyárban megszüntetik a maglapgyártást, műhelyünkben pedig 30 százalékban ehhez készítettünk szerszámokat. Ügy egyeztünk meg akkor a vezetőkkel, hogy ehelyett eladásra csinálnak kisebb berendezéseket, s teljesen önálló egységgé válunk. A munkások lelkesedtek, felajánlották segítségüket Most mind a kettő megy, a maglap- gyártáshoz is eladásra is készítünk szerszámokat, azonos létszámmal, háromszor annyit, mint öt évvel ezelőtt. Munkánkat nem méltányolják eléggé, a dolgozók szájíze keserű a vállalkozásokkal kapcsolatban. Hat éve, hogy itt dolgozom, ez idő alatt csak egy gyalugépet kaptunk. Hosszú fejlesztési munka eredményeként olyan kivágó szerszámot készítettek a fénycsőfojtó maglapok sajtolásához, melynek bélyege és vágólapja is keményfém. Ez a világon egyedülálló. A szerszámot eddig 3—4 műszak után élezni kellett, most pedig 60 műszakot is kibír. A régi kivágón 0,4 millimétert, a keTanfolyamzárás Aszódon A tegnap délelőtti konzultációval befejeződött Aszódon a Pest megyei Tanács oktatásfes továbbképzési iskolájában a nagyközségi tanácselnökök háromhetes tanfolyama. A három hét során a részvevők előadásokat hallgattak meg az új tanácstörvény, a nagyközségi tanácsok feladatai, valamint a nagyközségi tanácsok és a különböző társadalmi szervek közötti együttműködés témaköréből. Az előadásokat a Pest megyei Tanács, a szakigazgatási szervek, a járási hivatalok vezetői és a Tanácsakadémia előadói tartották. A tanácselnökök a tanfolyamot hasznosnak, az előadásokat magas színvonalúnak ítélték, s az elhangzott vélemények szerint a megszerzett ismeretek jelentős mértékben hozzájárulnak a mindennapi munka hatékonyságához. Beszélgetésünk Menkó Istvánnal, a kőröstetétleni közös tsz-községi pártszervezet szervező titkárával a pártépítő munkáról folyt és nem ígért semmi meglepetést. Az 56 tagú alapszervezet titkárát a termelőszövetkezet függetlenítette. Jelenleg éppen a Balatonnál van, nem üdülni — „fejtágítón”. Ehhez az alapszervezethez tartoznak — az állami gazdaság dolgozóit kivéve — a község összes kommunistái: a tanács, az ÁFÉSZ dolgozói, a pedagógusok és — természetesen — a tsz-tagok. Mivel a község tanácsát összevonták a szomszédos Jászkarajenőével, a két település alapszervezeteinek munkáját csúcsvezetőség irányítja. A szervezeti szabályzat — törvény A párttagnevelés itt is munkaterv szerint történik; a tagfelvételre alkalmasnak látszó dolgozó munkahelyén ményfémiből készült szerszámon csak századmillimétereket kell leköszörülni. — Felajánlottuk, készítünk exportra is — mondja Szigeti Sándor. — De félnek, hogy akkor nem látjuk el a gyárat kivágószerszámmal. Nem fejlesztik a műhelyt, nem becsülnek minket eléggé. A termelési tanácskozások felszólalásainak semmivel sem nagyobb a súlya, mintha az illető bárhol elmondaná a véleményét. Ritkán jönnek a vezetők meghallgatni az ittenieket. Én meg ismerem gondjaikat. Harcolok értük elégszer, sok a hercehurca, van amit megoldanak, van amit nem, válasz kérdéseinkre nem érkezik. Elhangzik a beszámoló, az emberek elmondják mi. nincs, mi kéne, én hallgatom őket, formális ez így, ismétlése az ismert hiányosságoknak. Harminc szakmunkásunk elment, helyettük betanítottak, segéd-munkások állnak a gépek mellett. Molnár István, az MSZMP Vác Városi Bizottságának ipari osztályvezetője szerint az üzemi demokrácia közvetlen formája a termelési tanácskozás. — Fontos szerepe lenne, hogy ne csak a végrehajtás megszervezésénez kérjék ki a dolgozók véleményét, hanem a feladatok megszabásában is. A tanácskozásod időnként csak panasznapok, ahelyett, hogy lényegi kérdésekkel foglalkoznának. Tamás Ervin megbíznak egy kommunistát, hogy foglalkozzon a „jelölttel”, nevelje, tájékoztassa. — Tavaly három tagfelvételt terveztünk — magyarázza Menkó elvtárs —, mind a három meg is történt. Az egyik ugyan jócskán elhúzódott, le is vontuk az esetből a tanulságot. Ez az a pillanat, amikor a szokványosán indult beszélgetés, a „sima információ” kezd igazán érdekessé válni. Tagfelvétel — tanulsággal? — Tavaly január elején került hozzánk gyakornoknak egy fiatal agrármérnök, a gödöllői Agrártudományi Egyetemről. D. Kálmánnak hívják. Már a nyár folyamán kérte felvételét, a pártba. Egyik ajánlója az az F. Pál — a pártvezetőség gazdasági felelőse — lett, aki az első perctől kezdve figyelemmel kísérte D. Kálmán munkáját, fejlődését, magatartását. A tagfelvételi kérelmet a csúcs- vezetőség visszaküldte. Egyrészt azért, mert D. Kálmán túlságosan rövid időt töltött akkor még közöttünk ahhoz, hogy igazán megismerhessük. Ráadásul elmulasztottunk információt kérni korábbi magatartásáról, mozgalmi tevékenységéről előző munkhelyé- ről, az egyetem KlSZ-bizott- ságától. Végül, elkerülte a figyelmünket a szervezeti szabályzatnak az a pontja amely kimondja: ...(A jelentkezőnek) „Kérelméhez két olyan párttag írásbeli ajánlását kell csatolnia, akik legalább három éve tagjai a pártnak és közös tevékenység alapján ismerik.” F. Pál elvtárs pedig maga is csak egy éve volt tagja alapszervezetünknek. A megfonVt előkészítés — a’ajf'Ité’el Formalitás? Túlzott óvatosság? Nem mindegy, hogy mennyi ideje párttag az ajánló? Nem mindegy, hogy mennyi ideje ismerik egymást? Nem bizony, hiszen a szervezeti szabályzat idézett pasz- szusa így folytatódik „... Az ajánlók felelősek az ajánlott A hazai építőanyag-ellátás egyensúlya érdekében alakult meg nyolc minisztérium és országos főhatóság, valamint a Magyar Nemzeti Bank képviselőiből az építőanyag-ipari szakmai bizottság, amely Si- mor János építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes elnökletével megkülönböztetett figyelmet fordít a legfontosabb építőanyagok piaci helyzetére. Rendszeresen értépolitikai és emberi magatartásáról adott véleményükért”. Mármost: hogyan vállaljon felelősséget valaki alig egy esztendős pártmunkás tapasztalatai alapján, mindössze néhány hónapi ismeretség után?! — D. Kálmánt azóta a termelőszövetkezet véglegesítette munkakörében, a pártszervezet pedig felvette tagjai közé. Személy szerint rászolgált a bizalmunkra, az eset mégis arra int bennünket: nem árt időnként újra1 ■''■■fellapozni' # párt szervezeti szabályzatát. Ha másért nem, legalább azért, hogy ne tegyünk ki senkit a tagfelvételi eljárás elhúzódásának. A io'ölság nem ajánlólevél Az idén „fiatalításra” készül az alapszervezet. — Két esztendeje vettünk fel — KISZ-ajánlással — két ifjú kommunistát, most is ezt tervezzük. A párttagság átlag- életkora ugyanis elég magas. — Nincs ellenkezés az idősebbekben a fiatalok felvételével szemben? — Ellenkezőleg! Itt egy percig sem volt vita a korhatár leszállítása körül. „Tán az öregekből toborozzunk párttagokat? Ha fiatalon nem húzott hozzánk a szívük, öreg korban már nehezen fog” — azt mondják. Minél több fiatalt, de csak akkor, ha méltó rá. A fiatalság önmagában még nem ajánlólevél, amint erre is volt már példa. Tavaly történt, hogy egy 35 év körüli tsz-tag be akart lépni a pártba. A tagfelvételi űrlapot meg is kapta, hanem ajánlójának senki sem vállalkozott. — Akihez fordult, mind a szemébe mondta: sem a munkában, sem a magánéletben nem bizonyult méltónak a párttagságra. Vajon hány alapszervezetben történik meg hasonló eset? Vajon hányónkban van annyi erkölcsi bátorság, hogy szemébe mondjunk nemet annak, akit méltatlannak tar-í tunk a párttagságra?! Nyiri Éva kelik az ellátásra ható tényezőket, feltárják a termékforgalmazás kritikus pontjait, és termékmérlegekkel alapozzák meg az éves népgazdasági terv valóra váltását. Véleményezik a legfontosabb építőanyagok exportját, importját, s a bizottság tagjai saját hatáskörükben intézkednek az indokolatlan dollárkiadások megakadályozásáról, megelőzéséről is. ÉPÍTŐANYAG-IPAR! SZAKMAI BIZOTTSÁG á
