Pest Megyi Hírlap, 1972. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-31 / 77. szám

WST mm I'd kMívltm 1972. MÁRCIUS 31., PÉNTEK A Hazafias Népfront megyei küldöttértekezlete (Folytatás a 3. oldalról.) ha szélesítjük a lakosság körében végzett munkát. Beszélt a továbbiakban a szocialista demok­rácia néhány kérdéséről, hangsúlyozva, hogy ez nemcsak a beleszólás jogát jelenti. Ez csak az egyik oldala. Lényeges, hogy az állampol­gár a szocialista demokráciát gyakorolja is. Ez egyik nagy közös feladatunk, a szemlélet formálása. Fontos, hogy a demokratikus lég­kör, a szocialista közerkölcs normái minden szinten minél jobban érvényesüljenek. Amit követelünk, azt elsősorban a vezetőktől kell megkövetelni, de minden szinten: a brigád­vezetőktől, a munkahelyi, lakóhelyi vezetőktől is. — Tegyük programunkká, s nem leszünk sziget az országban — mondotta —, a nagy- zolások, a fellengzősség elleni harcot. Szerény­ségre, közvetlenségre, együttérzésre figyel­meztessük a vezetőket, figyeljünk erre mind­annyian; Xgazabb, a szocialista közerkölcs­nek megfelelő légkört alakítsunk ki. Cservenka Ferencné befejezésül hangoz­tatta: — Mi mindannyian azért dolgozunk, hogy az ország sokat szenvedett népe, az egykor robotoló munkás, éhező paraszt, az egykor kopott ruhában járó értelmiségiek, s utódjaik boldog és szabad hazában éljenek. Javaslat a szekcioblzottsági iilé ekről Ünnepeljük közösen n léváros egyesítésének centenáriumát A délután folyamán a Pest megyei kül­döttértekezlet szekcióbizottságokban folytatta munkáját. A gazdaságpolitikai szekcióbizott­ság Boros Gyulánénak, a KISZÖV Pest me­gyei elnökének, a művelődéspolitikai szek­cióbizottság Fábián Zoltán írónak, a község- és várospolitikai szekcióbdzottság Poldauf Medárdnak, a munkamódszer és munkastílus szekcióbizottság Antalfia Jenőnek, a nagyká- tai járási pártbizottság első titkárának, a béke-barátsági szekcióbizottság Zsebesi Ist­ván váci iskolaigazgató vezetésével tanács^ kozott. A tanácskozásokat élénk vita jelle­mezte. Valamennyi szekcióbizottságban szá­mos fontos népfrontfeladatot fogalmaztak meg. A szekciőbizottságok vezetői a tanácskozá­sokról a teljes ülésen számoltak be. Itt hang­zott el a Poldauf Medárd által a község- és várospolitikai szekcióbizottság nevében elő­terjesztett igen figyelemre méltó javaslat, hogy a főváros egyesítésének közelgő cente­náriumát Pest megye ünnepelje együtt Bu­dapesttel. A Hazafias Népfront Pest megyei bizottsága legyen részese a szervezésnek, le­gyen mozgatója ezeknek az ünnepségeknek. A küldöttértekezlet nagy tapssal fejezte ki a javaslat feletti egyetértését. A megyei küldöttértekezlet összefoglalóját S. Hegedűs László mondta el. Részletesen elemezte a tanácskozás munkáját, amelyen gazdag, tartalmas javaslatok kerültek fel­színre, rendkívül eredményesnek ítélhető' a küldöttértekezlet Javaslatára a küldöttértekezlet az előter­jesztett beszámolót szavazással elfogadta, s köszönetét fejezte ki a leköszönő megyei nép­frontbizottságnak és elnökségnek az eredmé­nyes munkáért, valamint a Hazafias Nép­front minden aktívájának is. A tisztségviselők és a kongresszusi küldöttek megváinsztása Ezután az előkészítő bizottság nevében Né­meth Ferenc, a KISZ Pest megyei hizottsá- (fgának titkára tett javaslatot 95 tagú megyei népfrontbizottság és 25 tagú elnökség, vala­mint a Hazafias Népfront áprilisban össze­ülő V. kongresszusa 69 Pest megyei kül­döttének megválasztására A javaslatok elhangzása után Cservenka Ferencné bejelentette a küldöttértekezletnek, hogy a népfront eddigi megyei titkárát, S. He­gedűs Lászlót országos szervek magasabb be­osztásba javasolják. Melegen emlékezett meg eddigi tevékenységéről, amelynek jelentős sze­repe van abban, hogy a megyei népfrontbi­zottság az elmúlt négy esztendőben lendülettel tett eleget a rá váró követelményeknek. Az elköszönő megyei titkárt további munkájának egy része azonban ezentúl is Pest megyéhez köti, hiszen a megye országgyűlési képviselője, s a megyei népfrontbizottság tagjává is java­solják. A küldöttértekezlet meleg tapsokkal vála­szolt e szavakra, majd sor került a választás­ra. Az előterjesztett javaslatokat egyetértőén megszavazták. (Az új megyei elnökség névso­rát külön közöljük.) A népfront új megyei titkára, Kovács An- talné megköszönte az iránta és az újonnan megválasztott bizottsági, elnökségi tagok iránt megnyilvánuló bizalmat, majd az elnök­lő Csala László záró szavaival és a Himnusz eléneklésével fejeződött be a küldöttértekez­let. Készül az ország új monográfiája Levéltári igazgatók megbeszélése a Pest megyei Levéltárban Csütörtök délelőtt az or­szág különböző részeiből érke­zett levéltári igazgatók gyűl­tek össze dr. Lakatos Ernőnek, a Pest megyei Levéltár igazga­tójának hivatali szobájában. Baranya, Fejér, Győr, Somogy, Tolna, Vas, Zala megye levél­tárainak vezetői, ahogy á Pest megyeié, valamennyien hézagpótló, nagyszabású munkába fogtak: meg­kezdték megyéjük helytör­téneti lexikonjának szer­kesztését. A szerkesztés technikai kér­déseiről és egyes alapelveiről tárgyaltak mostani megbeszé­lésükön is. Megfigyelőként részt vett a tanácskozáson Bács, Békés és Heves megye levéltárának igazgatója is, tikik még nem kezdték meg, lie szintén készülnek megyé­jük helytörténeti lexikonjának összeállítására. A lexikonszerkesztő levéltá­ri igazgatók eldöntötték, hogy valamennyi megye lexikonja területük minden településé­nek, tehát városának, községé­nek és lakott külterületének földrajzi, valamint történeti adatait az ember megjelené­sétől kezdve mind a mai na­pig, illetve az egyes kötetek nyomdába adásáig tartalmaz­ni fogja. Mégpedig a köztörté­net mellett a gazdasági és kul­turális fejlődés történetét is. A lexikonszerkesztők ez alka­lommal részletesen megbeszél­ték a felszabadulás utáni kor­szak egységes szerkesztési el­veit. Legutoljára 1910-ben jelent meg 72 kötetben Borovszky Samu szerkesztésében Magyar- ország vármegyéi és városai címmel a most készülőkhöz hasonló monográfia, amely azonban — érthetően — szem­léletében elavult és ma már tartalmilag is hiányos. A készülő megyei helytör­téneti lexikon adatainak összegyűjtése, szerkesztése évekig tartó, hosszadal­mas munka. így tehát az egyes kötetek a 80-as évek előtt aligha kerül­hetnek kiadásra. (Veszprém megyéé már 1965-ben megje­lent.) Feltehető, hogy a Pest megyei levéltárban tartott megbeszélésen részt nem ve­vő megyék levéltárai rövide­sen szintén elhatározzák, hogy hasonló mű kiadására felké­szülnek, Sz. E. Vác Kodály szavai Szerda este a váci zeneisko­la hangversenyterme ünnepi esemény színhelye volt A vá­rosi KISZ-bizottság és a forra­dalmi ifjúsági napok rendező bizottsága kórushangversenyt rendezett a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség fenn­állásának 15. évfordulói á1 al­kalmából. Az új zeneiskola felépülése és az énekelni sze­retők nagy száma tette lehető­vé, hogy ezen az estén egyszer­re három kórust is hallottunk. Elsőként a legifjabbak, a Ma­dách Imre Művelődési Köz­pont úttörőkórusa, majd a vá­ci KISZ-kórus és a váci közép­iskolai kollégiumok vegyeska­ra lépett pódiumra. Az együt­teseket Bogányi Tibor karnagy, a váci zeneiskola igazgatóhe­lyettese vezényelte. Meghívott vendégként Karai József zene­szerző is közreműködött, a műsoron szereplő saját műveit vezényelte. Két fiatal karmes­terjelöltet is hallottunk, akik a KISZ-kórusból álltak az együt­tes élére: Kemenes Vera, a vá­ci zeneiskola volt növendéke, jelenleg a Zeneművészeti Főis­kola karvezetés tanszakának hallgatója, Brusznyai Margit pedig most készül a főiskolai felvételre. Az est fénypontja a három kórus együttes produkciója volt. Nagy sikert aratott elő­adásukban Karai Józsefnek a Kodály-év tiszteletére kompo­nált Kodály szavai című kó­rusműve, amelyben a mester­nek az éneklés szerepéről val­lott költői szavait zenésítette meg. ", k. á. Párizs: egy elmaradt hír és foto margójára Mr. Porter hazautazott Diplomáciai szabotázsakció Hosszú időn keresztül az új­ságok külpolitikai jelentései­ben minden egyes csütörtökön szerepelt egy visszatérő hír, amely szerint a francia fővá­rosban, a konferenciák termé­ben, megtartották a négyes Vietnam-értekezlet újabb ülé­sét, A szerkesztőségek bízvást számíthattak arra,' hogy a nagy fotoügynökségektől képtávírón megkapják a megszokott és jól ismert felvételeket, amelye­ken a négy delegáció vezetője a tanácskozó terem főbejárata előtt kiszáll egy-egy fekete Citroenből. Ezúttal a hír is, a foto is el­maradt: az ülést nem tartották meg, mert az Egyesült Álla­mok delegációja nem volt haj­landó zöldasztalhoz ülni. Félreértés ne essék, a Viet- nam-konferencián hosszú esz­tendők óta nem ' beszélhetünk szinte semmiféle haladásról, így nincs szó arról, hogy vala­mi biztató folyamat szakadt volna meg most hirtelen az amerikai küldöttség döntésé­vel. Annák, hogy nem volt előrehaladás, ugyanaz az oka, mint annak, hogy most elma­radt az ülés: az USA-delegá- ció magatartása. Mindezek után talán akad­nak, akik azt mondják, végül is semmi nem változott. Miért baj az, hogy elmaradt egy olyan maratoni tanácskozás ülése, amely eddig úgyis im­produktívnak bizonyult? A po­litikában a válaszok nem ilyen egyszerűek. Párizs volt a viet­nami háborúban érdekelt felek között a legkomolyabb érint­kezési felület. A VDK és a DIFK delegációja többször is hangoztatta, hogy a rendezés­hez az út — természetesen az amerikai csapatok kivonásával — Párizson át vezet. Maradt a jogos kérdés: mi­ért keltek fel Nixon delegátu­sai a tárgyalóasztaltól, még­hozzá deklaráltan az Egyesült Államok elnökének személyes utasítására? Azért, mert az amerikai vezetés most az ed­diginél is jobban kombinálja a vietnami népre gyakorolt nyo­más valamennyi formáját, a B—52-esek támadásaitól kezd­ve a konferencia szabotálásáig. Mivel az amerikai delegáció vezetője, Porter minden ma­gyarázat nélkül hazarepült Washingtonba „jelentéstétel­re”, feltételezhető, hogy ez a diplomáciai szabotázsakció nemcsak egy ülésre vonatko­zik. 51 év utón.., 12 perc Csütörtökön délben, ponto­san: 12 óra 46 perckor meg­szűnt EsZak-Irország 51 év óta fennálló autonómiája, miután törvényerőre emelkedett az a javaslat, amely közvetlenül Nagy-Britannia kormányának fennhatósága alá helyezi Uls- tert. A törvényjavaslat az al­sóházi vita után rendkívül gyorsan vált törvénnyé. Az al­sóház déli: 12 órakor fogadta el, majd átküldte a felsőházba, amelynek az ülésén megjelent tagjai Í2 óra 34 perckor egy- ’ hangúlag megszavazták. Az okmány 12 perc múlva már Erzsébet királynő előtt volt, s az uralkodó is mindjárt jóvá­hagyta. Ugyanakkor Belfast­ban hivatalosan benyújtotta lemondását Brian Fautkner északír miniszterelnök és kor­mánya. CSAK RÖVIDEN KÉT HÉTEN BELÜL való­színűleg megkezdődnek az in­diai—pakisztáni tárgyalások — jelentette szerdán jólértesült új-delhi körökre hivatkozva az AFP tudósítója. PÁRIZSBAN 99 éves korá­ban elhunyt Joseph Paul Boncour, a harmadik köztár­saság neves politikusa, egykori miniszterelnök. SZVARAN SZINGH indiai külügyminiszter pénteken Ka­bulba, Afganisztán fővárosába utazik, s azt követően elláto­gat Moszkvába. HELSINKI Két óra SALT Csütörtökön délelőtt Helsin­kiben, magyar idő szerint 10 órakor összeült a stratégiai fegyverrendszerek korlátozá­sáról folyó SALT-tárgyalások hetedik fordulójának második plenáris ülése. A szovjet kül­döttséget Vlagyimir Szemjo- nov szovjet külügyminiszter­helyettes, az amerikai delegá­ciót Gerard Smith nagyköveit vezette. Az ülés két órát tartott. A soron következő plenáris ülést a szovjet nagykövetségen tart­ják a jövő héten, kedden. Szemjonov szovjet fődelegá­tus (háttal a kamerának) meg­érkezik a tanácskozás színhe­lyére. Az ajtóban „a házigaz­da”, Peterson amerikai nagy­követ áll. FUDZSIJAMA AICSIRO, a japán kormányzó liberális de­mokrata párt tagja, volt kül­ügyminiszter, ismert Kína-ba- rát japán politikus, szerdán hatnapos pekingi látogatása befejeztével búcsúfogadást adott vendéglátói tiszteletére. A FEHÉR HÁZ magyar idő szerint csütörtökön hajnalban bejelentette, hogy dr. Henry Kissinger, Nixon elnök nem­zetbiztonsági főtanácsadója áp­rilis 15—18. között „n^m hiva­talos” látogatást tesz Japán­ban. RENDKÍVÜLI ÜLÉST tar­tott szerdán a chilei parla­ment, hogy megvizsgálja a múlt héten péntekre időzített, de elvetélt puccskísérlet kö­rülményeit. NEM HOZTAK VÁLTO­ZÁST Gambiában a kétnapos parlamenti választások. Sir David Jawara elnök haladó néppártja nagy fölénnyel győzött és továbbra is kormá­nyozza az országot. ÖSSZETŰZÉSRE került sor Makariosz elnök és Grivasz tá­bornok hívei között szerdán Larcanában, Ciprus déli ré­szén. Körülbelül egy tucat kö­zépiskolás diák megsebesült. A rendőrség könnyfakasztó bom­bákkal oszlatta szét a tüntető­ket. • BOLÍVIÁBÓL szerdán ki­utasították a szovjet nagy- követség 119 ' alkalmazott­ját. Az intézkedést Zamo­ra belügyminiszter és Guttie- rez külügyminiszter jelentette be a La Paz-i rádióban és te­levízióban. A külügyminiszter kijelentette, hogy az intézkedés nem jelenti a Szovjetunióval fennálló diplomáciai kapcsola­tok megszakítását. Az első női követ Ma száz éve, 1872. március 31-én szüle­tett az orosz munkás- mozgalom kiemelke­dő harcosa, a kiváló szónok és publicista, az első szovjet diplo­maták egyike, Alek- szandra Mihajlovna Kollontáj — az első női követ a diplomá­cia történetében. A szép és okos fia­tal teremtés Domon- tovics cári tábornok lánya volt. Nevelése következtében több idegen nyelven be­szélt. Társadalmi helyzetének megfelelően ment férjhez, családi élete azonban nem volt boldog. Alekszandra nem tudott megbékélni a körülményei nyújtotta polgári életmóddal, nem elégítette ki. Ifjú korától vonzotta az emberi szabadságért, a nép boldogságáért folytatott forradalmi harc. Elvált férjétől, né­hány évet külföldön töltött, ahol a munkás- mozgalmat, a társadalomtudományokat tanul­mányozta. Útja a forradalomhoz, a bolsevi­kekhez, Leninhez vezetett. Miután visszatért hazájába, a szocialista sajtóban lépett fel bá­tor hangú írásaival. 1908-ban a textilmunkások között kifejtett politikai munkáért és a „Finnország és a szo­cializmus” című könyvében publikált, fegyve­res felkelésre szólító felhívásért bírósági el­Alekszandra Kollontáj 1931-ben. járást indítottak Kollontáj ellen. Kénytelen volt külföldre emigrálni, ahol 1917-ig élt és dolgozott. Kapcsolatot tartott fenn Leninnel, tanulmány- gyűjteményt írt a munkásmozgalomról és harcairól. Ekkor született híres munkája, a „Társadalom és anyaság” című' könyve. Az első világháború kitörése előtt munkás- és nőgyűlések szenvedélyes szónokaként lépett fel Párizsban, Londonban és Berlinben. A forradalom hírére Petrográdba sietett, ahol agitóciós munkát végzett a balti flotta matrózai között. Itt ismerkedett meg leendő férjével, Pável Dibenkóval, a későbbi hadi­tengerészeti népbiztossal. Kollontáj a forra­dalom győzelme után tagja lett a párt köz­ponti bizottságának, majd a szociális ügyek miniszterévé nevezték ki. A világ első női miniszterének nevéhez fűződik a nő- és gyer­mekvédelmi törvények kidolgozása, óvodák és bölcsődék létesítése. 1923-tól Alekszandra Kollontáj diplomáciai tevékenységet folytatott: Norvégiában, majd Mexikóban volt a Szovjetunió követe. Hama­rosan a diplomáciai testület népszerű tagjai ként emlegették. Amikor 1927-ben ismét Nor­végiába került, régi jó barátként fogadták, s diplomáciai tevékenységéért három év múlva megkapta a norvég kormány legmagasabb ki­tüntetését. 1930-tól 15 évig a Szovjetunió svédországi követe. Diplomáciai sikereit a svéd—szovjet hitelegyezmény megkötése, Svédország sem­legességének megőrzése fémjelzik. Kiváló munkásságáért Kollontájt Lenin-renddel és a Munka Vörös Zászló érdemrenddel tüntették ki. 1945-ben Moszkvába történt visszatérése után, élete végéig tanácsadóként dolgozott a külügyminisztériumban. i i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom