Pest Megyi Hírlap, 1972. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-31 / 77. szám
19*2. MÁRCIUS 31., FENTEK utót ti kMítUsp Útren helyett már* s&gísí yyereh Óvodabővítés íársada’mi összefogással A gyerekek birtokba veszik koziatót. Megyénk városai között Szentendrén tudták a legkevésbé kielégíteni az óvodai felvételi igényeket. Ezen a gondon óvodabővítésekkel segítenek. Az első bővítés már befejeződött: Szentendrén tegnap délelőtt adták át a III. sz. Vasúti villasori óvoda új épületszárnyát. Az ünnepélyes átadáson megjelent dr. Ma- róthy László, a szentendrei városi pártbizottság titkára, Hidas Pál, a városi tanács elnöke, Marosvölgyi Lajos, a városi tanács elnökhelyettese és dr. Bertalan Ferenc, a városi tanács vb-titkára. A vendégeket Antalóczy Lászlóné vezető óvónő köszöntötte, majd együttesen megtekintették az óvodát, amely 50 gyerek helyett most már százaz egyik új óvodai foglal/ nál többet fogad be. Az igényesen kivitelezett, új épület- szárny nemcsak a szociális, de a legkorszerűbb pedagógiai követelményeknek is megfelel. A régi épületrész felújítására ezután kerül sor. Az átadáson Hidas Pál, a Szentendrei Városi Tanácselnöke elmondta, hogy az óvodai bővítéshez a Kossuth Lajos Katonai Főiskola főbb mint 1 miilió forinttal járult hozzá. Ezenkívül különböző vállalatok szocialista brigádjai és az óvodai szülői munkaközösség tagjai társadalmi munkával segítették az építkezést. A városi tanács elnöke megköszönte mindazok segítségét, akik hozzájárultak az óvodaépítéshez. p. aBűnre csábító alkalmak BELSŐ ELLENŐRZÉS A TANÁCSOKNÁL A DABASI JÁRÁSBAN A tanácsok nagyobb önállósága nem csak szélesebb hatás- és jogkört biztosít, hanem. nagyobb körültekintésre is kötelez, mert nagy felelősséggel jár. Ez azonban annyira köztudomású, hogy csupán azért írjuk le ismét, mert kimondatlanul ugyan, mégiscsak erről volt szó a múlt héten a dabasi járási hivatalban, a községi vb-titkárok értekezletén. Napirenden a múlt esztendő pénzügyi ellenőrzésének értékelése Szerepelt. Az előadó: Gogolák Balázs, a járási hivatal pénzügyi osztályvezetője volt. A titkároknak, mint a szakigazgatási szerv vezetőinek, kötelességük a tanácsi apparátus belső ellenőrzése. Nem létező munkások Példaként említette az osztályvezető a tatárszentgyörgyi tanácsnál múlt esztendőben történt esetet. Kövér Andrásáé gazdálkodási előadó iskolai illetményeket, valamint útiszámlákat állított ki, a felvett pénzt pedig saját céljaira fordította. Laza volt tehát a belső ellenőrzés, pedig a hamis' tételekre könnyen rábukkanhatott volna. Ócsán, a tanács költségvetési üzemében, a járási hivatal ellenőrzése derített fel súlyos és sorozatos visszaélést. Munkabért utaltak ki olyanoknak, akiknek munkakönyvé nem volt az üzem irodájában, de nem is végeztek semmiféle munkát. Konkoly Pált, az üzem vezetőjét és társait a bércsalás miatt azóta a bíróság első fokon már elítélte. Talán nem került volna bűnvádi eljárásra sor, ha az ellenőrzést a tanácsi szervek sűrűbben gyakorolják, és a bérlistákon szereplő neveket az állományba vett dolgozókéval már az első alkalommal összehasonlítják. Ily móÖNTÖZÉS = TÖBB TERMÉS, JOBB MINŐSÉG! MOST VÁSÁROLJON: 20% OS ÁRENGEDMÉNYT ADUNK augusztus 31-ig. Állami gazdaságok, termelőszövetkezetek! Vizsgálják meg öntözési lehetőségeiket! A korszerű növénytermesztés technikai módszereinek egyike az öntözés. Eredményessége nemcsak aszály esetén, hanem csapadékosabb időjárási viszonyok között is bebizonyult. Most rendeljen — szivattyús gépcsoportokat, — gyorskapcsolású öntözőcsöveket, — idomokat, szórófejeket . — műtrágya- és vegyszeroldókat. Igen kedvező szállítási feltételekkel szíves rendelkezésükre áll a PEST-NÓGRÁD-KOMÁROM MEGYEI AGRGKER Budapest XV., Cservenka Miklós út 107. Részletes információt ad: Lakner Gábor. Telefon: 635-457. don a közösséget sem érte volna tetemes kár. Elbillentett mérleg Az újhartyáni tanács költségvetési üzemében szintén súlyos visszaélések történtek. Feltehetően éppen ennek palástolására nem tartották be a bizonylati fegyelmet, aminek következményeképpen az adminisztrációban a legnagyobb zűrzavar uralkodott. Mégis kibogozta a vizsgálat, hogy Keindl Istvánná főkönyvelő év végén 53 ezer forint nyereséget mutatott ki, holott a mérleg veszteséges volt. Ennek ellenére nyereségrészesedést kaptak a dolgozók, és persze a főkönyvelő is. Ami pe- dik Krejcsi László üzemvezetőt illeti, maszek építkezéseket vállalt. A költségvetési üzem, amennyiben kapacitása engedi, természetesen a lakosságnak is építhet, de Űj- hartyánban eddig négy lakóházról derült ki, hogy azok építését Krejcsi nem mint az üzem vezetője vállalta el. A munkát viszont minden esetben az üzem dolgozói végezték, néha munkaidő után, de gyakrabban munkaidő alatt. Munkabérüket azért a munkáért is többnyire az üzemtől kapták. Üjhartyán nem nagy község, különösebb ellenőrzési eljárás nélkül is szemet szúrhatott volna minden szabálytalan házépítés és az is, hogy kik dolgoznak az épületen. Az üzem pénzügyi ellenőrzése során pedig kiderülhetett volna, vajon a vállalat vállalta-e a szóban forgó építkezéseket. Rendszeres ellenőrzés feltétlenül megakadályozhatta volna a mérleghamisítást is. Felszámolni a lehetőséget Arra figyelmeztette tehát a járási pénzügyi osztály vezetője a községi vb-titkárokat, hogy szakközegeiket rendszeres és alapos ellenőrzésre utasítsák. , A rendszeres ellenőrzés a község vagyonát, bevételét AZ OGV HEURÉKA GUMIGYÁR (Vác) FELVÉTELRE KERES: vezető beosztású dolgozó mellé nagy gyakorlattal rendelkező gép- és gyorsirónőt; tervelőadói, kalkulátori és általános adminisztrátori munkakörökbe közgazdasági technikumi végzettségű dolgozókat. Jelentkezés: a munkaügyi osztályon. Vác, Derecske dűlő. biztonságosabban óvná, de nemcsak ezért van rá /szükség. Szép számmal akad olyan ember, akinek a kezére számo- latlanul lehet milliókat bízni, de olyan is, aki a legszigorúbb ellenőrzést is igyekszik kijátszani. Meg van olyan, aki, ha észreveszi a lehetőséget és a mindenre kiterjedő ellenőrzés hiányát, él az alkalommal. Ezért a bűnre csábító alkalmakat kell lehetőleg eltüntetni. Ez is egyik feladata az ellenőrzésnek. Szokoly Endre Kiállítás a klubteremben A Pest megyei Tanács ipari osztályának kezdeményezésére kedden érdekes, alkalmi kiállítást rögtönöztek a megyei tanács székházának második emeleti klubtermében. A KI- SZORG hatalmas tablókkal illusztrálva, adatrögzítő gépek s más segédeszközök alkalmazásával bemutatta a helyiipari vállalatok igazgatóinak, főmérnökeinek és főkönyvelőinek, hogy a mai technika miként segíti a vezetőket, s annak helyes alkalmazása hogyan gyorsítja az ügyvitelt, milyen segítséget nyújt a helyes vállalati döntésekhez. KRASZNOJARSZKBAN KERESIK GYONI GÉZA SÍRJÁT Még múlt év nyarán levelet írt Dabas nagyközség tanácsa nevében Czeróczki András tanácselnök Krasznojarszk városába, a Szovjetunióba. A városi tanács elnökéhez intézett soraiban segítséget kért Gyóni Géza költő sírjának felkutatásához. Gyón község, ahol családi nevén Áchim Géza, a szülőfaluja nevét felvett költő, született, néhány esztendeje beolj vadt Dabasba, ahol különben mindig megbecsüléssel emlékeztek az első világháború költőjére. Az egyesült községek tanácsa most távolban meghalt szülöttje földi maradványait keresi. Két fényképet is mellékelt leveléhez Dabas elnöke. Az egyik Gyóni Géza temetéséről készült 1917. június 25-én, a másik pedig a város határában felállított hadifogolytábor temetőjében nyughelyét ábrázolja. Jól olvasható a képen a sírfelirat: „Itt nyugszik Achim Géza zászlós”, és mellette, másik fejfán, Áchim Mihály főhadnagy, a testvérbátyja neve olvasható. Mindketten a hadi- fogolytáborban fejezték be életüket. Gyóni Géza legismertebb költeményeit annak idején a galíciai Przemysl ostromgyűrűvel körülzárt várából juttatta ki. Versei a katonák szenvedéseiről szóltak. A dabasi levélre nemrég megérkezett a válasz Kraszno- jarszkból. Azt írja benne a városi szovjet elnöke, hogy a sírt eddig nem találták meg, de a város honismereti és történeti bizottsága tovább folytatja a kutatást. Munkájukat nehezíti, hogy az egykori hadifogolytemető nagy részét már beépítették, területét elérte a fejlődő, növekvő szibériai város. Mosolyogjon, Balogh néni Balogh néni nem várta meg a tavaszt. Amikor megenyhült az idő, hirtelen ágynak esett, és pár óra múlva lefogták a szemét. Én nem ismertem, halála után hallottam róla először. Álldogáltunk a büfé egyik homályos szegletében, kezünkben szorongattuk a forró kávés poharat, és fecserésztünk. Egyszer csak hegyezni kezdtem a fülemet, mert nem értettem a történetet. — Hogy volt ez? — kérdeztem. — Semmi — mondta a barátom. — Egy öregasszonyról beszélek. Nem ismert orvost, sose volt beteg. Pedig tizenhat gyereket szült, örökké dolgozott. Egyedül nevelte fel nyolc gyermekét, tudod, most nyolc él. — Értem — bólogattam. — Hiába, ezek a régiek ... Hány éves veit? — Hetvennégy. De sose volt semmi baja. Az utolsó pillanatig tett-vett,, mindent elvégzett a ház körül. Most, hogy bementünk hozzá, az ágyban feküdt, panaszolta, hogy rosszul van. — Hol lakik? Jobban mondva: hol lakott? EDILMAC típusú toronydaruhoz kezelőt, vizszerelöt (nyugdíjast is), kőműves, asztalos, ács, hidegburkoló, burkoló, parkettás, tetőfedő, épületbádogos, villanyszerelő, vasbetonszerelő, lakatos, festő és könnyűgépkezelő szakmunkásokat, gépkocsivezetőket, segéd- és betanított munkásokat (16. évüket betöltött fiúkat is), raktári segédmunkásokat, rakodókat, kubikosokat azonnali belépéssel felveszünk. '/■ssssss/rsssársssssss*. ssssssssssssssssssss* Jelentkezni lehet: a Prosperitás Ktsz munkaügyi osztályán Bp. IX., Viola u. 45. — Mondom, a szomszédunk volt, Budaörsön. A feleségem napjában kétszer is átment hozzá, sokat beszélgettek. Bizalommal volt hozzánk, elmondott mindent, ami a lelkét nyomta. Nekem nem volt úgy időm, mondogatta is: menjen csak szomszéd, tudom, hogy sok a dolga. De nagyon boldog volt, ha mégis elbeszélgettünk. Szóval, aznap panaszkodott, hogy rosz- szul van.' Átszaladtam én is, leülök mellé, kérdezgetem, mi a baj, Balogh néni? Semmi, fiam, semmi — mondta. Megismer-e? — kérdeztem. Hogyne ismerném, kedves szomszéd. Mondom: mosolyogjon Balogh néni. Mert mindig olyan mosolygós, derűs asz- szony volt. Mire azt feleli: Nem mosolygok én többet, kedves fiam. Bevégzem én máma. Ügy is lett. Erezte már ő. — Hát igen — mondtam nagy komolyan. — És a gyerekek? Hol voltak a gyerekei? — Szétszóródtak. Az egyik ugyan ott lakott vele, de akkor munkában volt. Egy Szegeden él, egy Pesten, öt pedig Amerikában. Most rájuk kell várni, addig nem akarják eltemetni, amíg haza nem jönnek. Már mind telefonált, hogy mikor érkeznek. Csak az, aki Űj-Z élandban lakik, annak nem volt pénze útiköltségre, a kinti ikertestvérek adták ösz- sze a repülőjegy árát. Azért szép tőlük, hogy így összetartanak, és hazajönnek. Nem igaz? — Szép — mondtam. — Mikor mentek ki? — ötvenhatban. Egyszer kivitték a mamát is, mind az öten ott várták a reptéren, nagy autókkal. Tejbe-vajba fürösztötték, de Balogh néni csak nem érezte jól magát. Másfél év után hazajött, itthon akart meghalni. Azt sose hitte volna, hogy minden gyereke ott lesz a sírjánál. Tudod, mit csinált? összekupor- gatott háromezer forintot a saját temetésére. Hogy a fiainak arra se legyen gondjuk. — Hát igen — mondtam. Felhörpintettük a kávét és szétszéledtünk. Balogh nénit néhány napja kísérték végső útjára. Abban a földben pihen, ahová kívánko- . zott. Paládi József i
