Pest Megyi Hírlap, 1972. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-31 / 77. szám

1972. MÁRCIUS 31., PÉNTEK ;T/íiríflP 3 A Hazafias Népfront megyei küldöttértekezlete (Folytatás az 1. oldalról.) folytatott közös tevékenységünk, együttműkö­désünk lehetőségeit azonban korántsem hasz­náltuk ki eléggé. A népfrontban tevékenykedő állampolgárok munkájáról és megbecsüléséről ezeket mon­dotta 3. Hegedűs László: — Az általuk végzett munka önkéntes, ál­dozatkész, a társadalmi tevékenységre szabad idejüket áldozzák. A megye népfrontmozgal­ma, de úgy érzem, hogy a megye egész társa­dalma nevében köszönjük munkájukat. A kö­szönet azonban nem elég. A jövőben nagyobb gondot kell fordítani a társadalmi munka megbecsülésére, magunknak, a mozgalmon be­lül is. Közre kell azonban működnünk abban is, hogy a szűkebb munkaterületen, a lakóhe­lyen is jobban megbecsüljék azt, aki kész a társadalomért önkéntesen munkálkodni. — Külön kell szólnom azokról — folytatta A titkár —, akik a mostani,választások során kimaradtak bizottságainkból. Munkásságukra a jövőben is számítunk. Javaslom, hogy közü­lük a legkiválóbbaknak a népfrontbizottság tiszteletbeli elnöke, illetve tiszteletbeli nép­frontbizottsági • tag címet adományozzanak. Ezután a népfront Pest megyei titkára a megyei népfrontmozgalom előtt álló legfonto­sabb feladatokat foglalta össze. A feladatokról az írásos előterjesztés is szól. A népfront gaz­daságpolitikai tevékenységének kiterjesztésére célszerű lenne a Hazafias Népfront Pest me­gyei Bizottsága mellett egy gazdaságpolitikai társadalmi bizottságot létrehozni. Célszerű és szükséges a jövőben rendszere­sen szervezni lakossági vitákat, ankétokat az időszerű társadalmi, gazdaságpolitikai, köz­ség- és belpolitikai problémákról. A tanácsta­gok klubjai — ahol már működnek — létük­kel bebizonyították hasznosságukat, érdemes ezeket minden községben, városban létrehoz­ni. Teljesedjen ki a községfejlesztési és -szépí­tést verseny, induljon mozgalom a tiszta, vi­rágos utca, virágos község cím elnyeréséért. A népfront helyi szervei kezdeményezzék játszó­terek, sportpályák, ifjúsági kliAok építését, különböző művészeti és sportjellegű körök, klubok megalakítását. — Indítványozzuk, hogy a bizottságok mi­előbb tárgyalják meg a falugyűléseken, városi Választási nagygyűléseken elhangzott javasla­tokat, és terjesszék azokat az illetékes tanácsi, állami szervek elé. — Közvetlen feladatainkhoz tartozik a nép­frontbizottságok tevékenységének megszerve­zése. A falugyűlések híven tükrözték a lakos­ság rétegeződését, új vonásként jelentkezett, hogy sok nő és fiatal vett azokon részt. Ugyanezek a vonások jellemzik az újonnan megválasztott népfrontbizottságokat is. Pest megyében 6 városi és 174 községi nép­frontbizottságot választottak, és 9 járási bi­zottság alakult A községi és városi bizottsá­gokban összesen 6803 bizottsági tag tevékeny­kedik, 34 százalékuk nő, 18 százalékuk pedig 30 éves, illetve azon aluli. A bizottságok ösz- szetétele az eddigieknél jobban tükrözi fog­lalkozás szerint is a lakosság összetételét. Több mint 27 százalékuk munkás, 15,4 százalékuk termelőszövetkezeti tag és 16 százalék értelmi­ségi. A népfrontbizottsági tagoknak mintegy felét az idén első ízben jelölte erre a megtisz­telő feladatra a falvak és városok lakossága. Befejezésül S. Hegedűs László a Pest me­gyei népfrontmozgalom sokrétű feladatai kö­zül külön foglalkozott a művelődéspolitikai feladatokkal. — Nem a kultúra iránt érzett rokonszen- vünk, hanem a gyakorlati tapasztalat mondat­ja azt, hogy a termelőerők fejlődése mellett és azzal párhuzamosan a politikai, a szakmai és az általános műveltség fejlesztése a legha­tékonyabb eszköze társadalmunk előrehala­dásának. Azt tapasztaltuk, hogy a magas mű­vészi színvonalú rendezvények iránt a lakos­ság érdeklődése még a kis falvakban, a vá­rosszéleken is igen nagy. Szeretrjénk, ha a kultúra hivatásos és hivatott művelőinek se­gítségével, írók, képzőművészek, előadók és kultúrmunkások részvételével. a következő időszakban nagyobb lépést tudnánk tenni elő­re. Szeretnénk, ha minél több öntevékeny színjátszó csoport, ének- és zenekar, irodalmi és képzőművészkor, irodalom- és művészet- barát'társaság alakulna, ha sokasodna az iro­dalmi presszók, klubok száma. Szeretnénk, ha megyénkben is új lendületet kapna az Olva­só népért mozgalom. Szeretnénk, ha a taná­csok mellett a szövetkezetek, a vállalatok is jobban kivennék részüket a kultúrpolitikai cé­lok megvalósításából, ha aktívabban bevon­hatnánk ebbe a munkába a lakosságot is s je­lentős mértékben a fiatalságot. S. Hegedűs László előadását vita követte. A felszólalások- POLDAUF MEDÁRD, a Hazafias Népfront vá­ci járási bizottságának elnöke, a Képzőművé­szeti Kivitelező Vállalat igazgatója szólalt fel el­sőnek. Méltatta a ta­nácstagok és a népfront- bizottsági tagok együtt­működésének jelentősé­gét, majd a Dunakanyar balparti albizottság eredményes tevékenységéről beszélt. Elmon­dotta, hogy a községekben, a városban több mint háromszáz ember tevékenykedik az al­bizottságban eredménnyel. Aki nyitott szem­mel jár, látja a fejlődést. KOCSONDI ANTAL, tanár, a Hazafias Nép­front pomázi községi bizottságának elnöke, a Pomázon és a szent­endrei járásiban élő nemzetiségek helyzeté­vel foglalkozott. A já­rásban 1965 óta rende­zik meg évente a nem­zetiségi találkozót, s ilyenkor „négy nyelven száll a dal”. A honismereti munka fellendíté­sére Szentendrén járási honismereti társadal­mi bizottság megalakítását tervezik. Java­solta: létesítsenek a Hazafias Népfront kez­deményezésére megyei nemzetiségi múzeu­mot, Szentendre székhellyel. FARKAS FERENC, a Csepel Autógyár vil­lanyszerelője a külön­böző szervek, vállalatok együttműködésére mon­dott példákat, ugyan­akkor hangsúlyozta, Szigethalom fejlesztésé­hez például hiányoznak a partnerek. A nép­front a ráckevei Buna- ág mentén a csend és a pihenés birodalmát szeretné kialakítani, il­letve ezért a célért szervezi a társadalmi ösz- szefogást. DR. REISCIIL ANTAL, egyetemi tanár, ország- gyűlési képviselő, a bu­dapesti népfrontbizott­ság alelnöke a főváros és Pest megye közös feladatairól, gondjairól beszélt. Mint mondotta, a Budapest vonzásköré­ben levő 36 település hem fejlődhet Buda­pesttől függetlenül, s hogy miként fejlődik, az nem közömbös a főváros lakosságának sem. Méltatta a buda­pesti és a Pest megyei népfrontbizottság megkötött együttműködési szerződését. A két bizottság már eddig is több közös problémát tárgyalt meg, s van közös téma a jövőre is. Az eddigi eredmények csupán kezdetiek, s a budapesti bizottság terveiben szerepel a to­vábbi gyümölcsöző együttműködés. DR. WILD FRIGYES, a Magyarországi Né­met Dolgozók Demok­ratikus Szövetségének főtitkára elismeréssel szólt a beszámolóról, il­letve a népfront Pest megyei bizottsága nem­zetiségi politikájáról. Az elmúlt négy évben a népfrontbizottságok Pest megyében nagyon sokat tettek a nemzetiségi hagyományok ápo­lásáért, a nemzetiségi kulturális szemlék megszervezésében a népfront nagy szerepet vállalt. Mintegy jelképezi az együttműködést egy, látszólag apró mozzanat, a solymári ve­gyes ajkú kórus a Hazafias Népfront nevét viseli. Javasolta a felszólaló, hogy megyei szinten hozzanak létre nemzetiségi. bizottsá­got, amely összehangolná a munkát. DARVAS JÖZSEF Kossuth-dí jas író, a Ha­zafias Népfront Orszá­gos Tanácsának alelnö­ke az országos elnökség üdvözletét tolmácsolta a Pest megyei küldöttér­tekezletnek. Mint mon­dotta, az üdvözletét an­nál is szívesebben adja át, mert a Pest megyei népfrontmozgalom or­szágosan Is a legeredményesebbek közé tar­tozik, s ezt saját tapasztalatai is igazolják. Sok olyan kezdeményezés indult el Pest me­gyéből, amelyet érdemes országosan is nép­szerűsíteni. — Szót kaptak, illetve kapnak mind a mai küldöttértekezleten, mind a népfront V. kongresszusán az eredmények, s ez természe­tes — mondotta —, de szólni kell a gondok­ról is. Egyik legfontosabb gondunk, hogy a népfront különböző szintű szervei miként le­hetnének a jövőben az eddiginél még inkább politikai fórumok, a felvetések, a megoldá­sok fórumai. Olyan összefogó nemzeti politi­kai fórumnak kell lennie a népfrontnak, amely felelősséget érez, vállal az országos problémák iránt, s cselekvőén részt vesz megoldásukban. A továbbiakban Darvas József, visszapil­lantva a felszabadulás előtti évekre, hangsú­lyozta, hogy a koihmunista párt azért tudta a legigazabban képviselni a nemzet érdekeit, mert népfrontpolitikát folytatott. Az MSZMP is azzal tölti be teljességgel vezető szerepét az ország életében, ha munkájához a nép­front hozzá adja a maga segítségét, vállalja a legdöntőbb társadalmi kérdések megfogal­mazását, s megoldásukhoz segítséget ad. A népfront — mint mondotta — ma még ezt a szerepét nem tölti be eléggé. A IV. kongresz- szus egyik fő célként határozta meg a szocia­lista nemzeti egység erősítését. Ez azonban csak mindennapi szívós munkában valósul meg. Az egység alapja a munkásosztály és a parasztság harci szövetsége, amelyben időn­ként felmerülhetnek vitás kérdések. Nagyon lényeges, hogy a népfront minden kérdést fi­gyelemmel kísérjen. Darvas József a továbbiakban a szocialista demokrácia szélesítéséről, az ebben rejlő le­hetőségekről beszélt. Mint mondotta, vannak, sőt néhol szaporodnak a kiskirályságok, az érdekszövetségek, s ezek hallatlan módon mérgezik a levegőt. Ezek megakadályozásá­ban rendkívül nagy szerepe lehet a népfront­nak, ha figyel ezekre a jelenségekre. — Rendkívüli hangsúllyal szólt a népfront IV. kongresszusa a népfront feladatairól a szocialista hazafiság érzésének erősítésében — mondotta. — Szükséges, hogy a felnövekvő ifjúság kötődjön ehhez a hazához, mai éle­tünkhöz, mert „itt élned, halnod kell!”. Fon­tos a honismereti mozgalom, az ebben való tevékenykedés, de a hazafiságra nevelést semmiképpen sem szabad csupán erre a té­mára szűkíteni. Nagyon fontos feladat há­rul az iskolára, a pedagógusokra; sok a tenni­valójuk. Befejezésül Darvas József részletesen szólt a művelődéspolitikai feladatokról, s egyebek között kijelentette: . — A szocializmus nemcsak az anyagi javak bőségét jelenti, de jelenti a méltóbb emberi életet, s ennek a kultúra, a műveltség, az em­beri humánum szerves része. ERŐS JÁNOSNÉ, a ceglédi városi nőbi­zottság elnöke példákat mondott arra, hogy a vállalatok, üzemek mi­ként segíthetnek a nők helyzetén, életkörülmé­nyein, s Cegléden erre sok példa van. Rendkí­vül fontosnak ítélte az ifjúság bekapcsolódását a népfront múnkájába. A mostani népfrontválasztásokon meg fiatar lodtak a bizottságok, s ez a tény nagy lehető­séget rejt magában. VASS FERENC, a százhalombattai Vá­rosi népfrontbizottság titkára a sajátos száz­halombattai ellentmon­dásokról beszélt. A vá­rossá fejlődés ellent­mondásokkal jár, sok a tennivaló, de sokat is tesznek az üzemek, so­kat segít maga a lakos­ság is a városias életkö- körülmények megteremté. DETRE LÁSZLÓ, mendei evangélikus es­peres elmondotta: a kü­lönböző világnézetű ál­lampolgárok együtt fá­radoznak a szocialista Magyarország felépíté­séért. A népfront, ha­zánk legátfogóbb poli­tikai szerve nemcsak el­fogadja, hanem igényli is a hívő emberek mun­káját, s azok megbecsült munkát tudnak vé­gezni. Ezt számtalanszor bizonyították. A megnyilvánult bizalomra a jövőben is számot tartanak. CSÁKÓ FERENCNÉ kókai hiáziipari dolgozó a maga példájával is alátámasztotta, hogy az idősebb emberek való­sággal szinte megfiata­lodnak, ha érzik, hogy munkájukra, segítségük­re számítanak. Javasol­ta, hogy a népfront még többet figyeljen az idős emberek életkörülmé­nyeire, kezdeményezze klubok, összejövetelek szervezését számukra. KOVÁCS FERENC dánszentmiklósi főme- ; zőgazdász közvetlen hangú felszólalásában az egészséges lokálpatrióta­érzés megnyilatkozásai­ra mondott példftkat. A hazaszeretetre nevelés­nek nagyon jó formája a hagyományok ápolása, a múlt emlékeinek össze­gyűjtése. A krónikaíró­mozgalom Pest megyében szép sikereket ért el, hatékonyabbá válhat azonban, ha a króni­kákba foglalt kincset közkinccsé tesszük. He­lyesen kell megismertetni múltunkkal a fiata­lokat A Hazafias Népfront Pest megyei elnöksége Elnök: Csata László. Alelnökök: Barna Lajos, a fóti Gyermekváros igazga­tója, Fábián Zoltán író, Kalmár Sándorné, a Ganz Árammérőgyár munkása, dr. Kéri Mik­lós megyei főállatorvos, dr. Monori Balázsné váci vezető óvónő. Megyei titkár: Kovács Antalné. Elnökségi tagok: Antalfia Jenő, az MSZMP nagykátai járási- bizottságának első titkára, Arany István, a Pest megyei Tanács vb-titkára, Arató And­rás, az MSZMP Pest megyei bizottságának osztályvezetője, Dániel Kornél zebegényi mú­zeumigazgató, Dékány István érdi tsz-el- nök, Dékány Sándor, a népfront ráckevei já­rási bizottságának titkára, Farlcas Ferenc, a Csepel Autógyár munkása, Fodor László, a KISZ Pest megyei bizottságának első titkára, Földes István, a TIT Pest megyei titkára, S. Hegedűs László országgyűlési képviselő, Keserű János, az Állattenyésztési Kutató Intézet igazgatója, dr. Lőkös Zoltán, a Pest megyei Hírlap főszerkesztője, dr. Móricz Vi­rág írónő, Németh Teréz, a Nagykőrösi Kon­zervgyár munkása, Németh Veronika, a Vöröskereszt Pest megyei titkára, dr. Szinna Ferenc főorvos, Sófalvi Zoltánná, az SZMT titkára, Zsebesi István váci általános iskolai igazgató. HIDEG FERENCNÉ váci technikus arról szólt, hogy a szakszerve­zetek mozgósító ereje ai közös célok érdekében nélkülözhetetlen. Ez az erő elsősorban a munka­helyen nyilvánul meg, de jelen kell lennie a gyárkapun kívül is. A továbbiakban a nők helyzetéről beszélt. Is­mételt előfeszítésekre van még szükség a nők valódi egyenjogúságáért folytatott munkában, "s inkább többet tegyünk, mint beszéljünk ró­la. KALMÁR ÁKOS iskolaigazgató, a valkói községi népfrontbizolt- ság elnöke elmondotta: a szocialista hazaszere­tet rugója, mozgatója, hajtóereje további fej­lődésünknek. A tevé­keny hazaszeretet mér­céje a lakóhelyért, a ha­záért való tenni akarás s még inkább maga a cselekedet. A munkásparaszt szövetség erősí­tésére jó példaként említette a novemberi valkói találkozót, amelyen a termelőszövetke­zet és három üzem dolgozói vettek részt. ­CSERVENKA FERENC­NÉ, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a Pest megyei Pártbizott­ság első titkára a me­gyei pártbizottság és a megyében élő kommu­nisták üdvözletét, meg­becsülését tolmácsolta a népf rontmozgal ómban elmúlt négy év alatt kö­zösen elért eredményekért. — A párt és a népfront szorosan együttmű­ködött, együttműködött a párt a népfrorlton belül a párttagokkal, pártonkívüliekkel — mondotta. — Minden pártnak szüksége van szövetségesekre, az MSZMP első számú szö­vetségese a magyar nép, ezért a népfronttal együttműködve tudjuk valóra váltani közös céljainkat. — Az együttműködés sok lehetőségét még nem tudjuk teljes egészében kiaknázni. Min­den tiszta szándékú politika elbírja, igényli, hogy kebelén belül viták legyenek. Sokat vi­tatkoztunk, mérlegeltünk a népfrontbizottság­gal együtt is, hogy mit, miként valósítsunk meg. Még sok új feladat, lehetőség van előt­tünk — mondotta, majd közvetlen hangon be­szélt arról, hogy a felszabadulás előtt a kom­munisták hatalmas munkával igyekeztek szimpatizánsokat nyerni. A nagy ügy, a haza szabadságának megszerzése érdekében nem kellett feltétlenül párttagnak lennie, aki ve­lünk dolgozott, harcolt. A szimpatizánsok iránti megbecsülésünknek, hálánknak kell kí­sérnie a munkánkat. — Mostanában gyakran szó esik a politikai társadalmi túlszervezettségről, ugyanakkor so­kan vannak, akikhez még nem jutottunk el, akiket még nem tudtunk bekapcsolni közös munkánkba — hívta fel a figyelmet a megyei pártbizottság első titkára. — Ügy tűnik, egyes embereket túlzottan igénybeveszünk, de nem tevékenykedünk elég széles körben. Számot kell vetnünk a tennivalókkal. Az országos kérdéseket is csak úgy tudjuk megfogalmazni, (Folytatás a 4. oldalon.) í 1MW4 . 1 k

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom