Pest Megyi Hírlap, 1972. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-26 / 73. szám
2 A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA c) meghatározza a népgazdasági tervet, d) megállapítja az állami költségvetést, és jóváhagyja végrehajtását, e) megvitatja és jóváhagyja a kormány programját,_ f) A Magyar Népköztársaság nevében nemzetközi szerződéseket erősít meg, g) dönt a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötés kérdéséről, h) megválasztja a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsát, i) megválasztja a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsát, j) minisztériumokat létesít, k) megválasztja a Magyar Népköz- társaság Legfelsőbb Bíróságának elnökét és a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészét, l) ellenőrzi az alkotmány megtartását; megsemmisíti az állami szerveknek alkotmányba ütköző, vagy a társadalom érdekeit sértő rendelkezését. 20. §. (1) Az országgyűlést négyévi időtartamra választják. (2) Az országgyűlési képviselők tevékenységüket választóik, a köz érdekében végzik. (3) Az országgyűlési képviselők kötelesek rendszeresen beszámolni működésükről választóiknak. (4) Országgyűlési képviselőt az országgyűlés hozzájárulása nélkül letartóztatni vagy ellene büntetőeljárást indítani — a tettenérés esetét kivéve — nem lehet. (5) Minden olyan politikai, gazdasági vagy egyéb tevékenység, illetőleg magatartás, amely ellentétben áll a társadalom érdekeivel, összeférhetetlen az országgyűlési képviselői megbizatással. 21. §. (1) Az országgyűlés elnököt, alelnökö- ket és jegyzőket választ tagjai sorából. (2) Az országgyűlés állandó bizottságokat alakít tagjaiból és bármely kérdés megvizsgálására bizottságot küldhet ki. (3) A hatóságok, hivatalok és intézmények, valamint az állam polgárai kötelesek az országgyűlési bizottságok által kívánt adatokat rendelkezésre bocsátani, illetőleg a bizottságok előtt vallomást tenni. 22. §. (1) Az országgyűlés évenként legalább két ülésszakot tart. (2) Az országgyűlést a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának határozata alapján, vagy a képviselők egyharmadá- nak írásbeli kérelmére össze kell hívni. (3) Az országgyűlés összehívásáról az Elnöki Tanács gondoskodik. 23. §. Az országgyűlés ülései általában nyilvánosak. Rendkívüli esetben az ország- gyűlés zárt ülés tartását is elhatározhatja. 24. §. (1) Az országgyűlés akkor határozatképes, ha a képviselőknek legalább a fele jelen van. (2) Határozatait az országgyűlés szótöbbséggel hozza. (3) Az alkotmány megváltoztatásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. (4) Az országgyűlés ügyrendben állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási rendjét. 25. §. (1) Törvényt a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Minisztertanács, minden országgyűlési bizottság és bármely országgyűlési képviselő kezdeményezhet. (2) A törvényhozás joga az országgyűlést illeti meg. 26. §. Az országgyűlés által elfogadott törvényt a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és titkára írja alá. A törvény kihirdetéséről az Elnöki Tanács elnöke gondoskodik. A törvényt a hivatalos lapban ki kell hirdetni. 27. §. Az országgyűlés tagjai a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsához, továbbá a Minisztertanácshoz, vagy annak bármelyik tagjához, az államtitkárokhoz, a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez, a legfőbb ügyészhez feladatkörükbe tartozó minden ügyben kérdéseket intézhetnek. Akihez a kérdést intézték, az ország- gyűlésen köteles választ adni. 28. §. (1) Az országgyűlés kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta előtt is. (2) Háború vagy egyéb rendkívüli körülmények esetén az országgyűlés kimondhatja megbízatásának meghatározott időre való meghosszabbítását is. (3) A feloszlott országgyűlést a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanács háború vagy egyéb rendkívüli körülmények esetén ismét összehívhatja. Megbízatásának meghosszabbításáról az összehívott országgyűlés maga határoz. (4) Az országgyűlés megbízatásának lejártától, illetőleg feloszlásától számított három hónapon belül új országgyűlést kell választani. (5) A megválasztott országgyűlést az Elnöki Tanács a választást követő egy hónapon belül hívja egybe. Az Elnöki Tanács 29. §. (1) Az országgyűlés az első ülésen tagjai sorából megválasztja a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsát: az Elnöki Tanács elnökét, két helyettes elnökét, titkárát és 17 tagját. (2) A Minisztertanács elnöke, elnökhelyettesei, tagjai és az államtitkárok — mint az állam végrehajtó szerveinek vezető tisztségviselői —, az Elnöki Tanácsba nem választhatók be. 30. §. (1) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a) kitűzi az országgyűlési választásokat, b) összehívja az országgyűlést, ej törvényeket kezdeményez, d) országos jelentőségű kérdésekben népszavazást rendelhet el, e) a Magyar Népköztársaság nevében nemzetközi szerződéseket köt és erősít meg, f) megbízza és fogadja a nagyköveteket és követeket, g) megválasztja a hívatásos bírákat, h) kinevezi az államtitkárokat és a törvény által meghatározott fontosabb megbízatású állami alkalmazottakat, valamint a fegyveres erők magasabb rangú tisztjeit, i) alapítja és adományozza a Magyar Népköztársaság rendjeleit és címeit, hozzájárul külföldi rendjelek és címek viseléséhez, j) gyakorolja a kegyelmezési jogot. (2) Az Elnöki Tanács őrködik az alkotmány végrehajtásán. e) jogkörében minden olyan jogszabályt, államigazgatási határozatot, vagy intézkedést, amely az alkotmányba ütközik, megsemmisít, illetőleg megváltoztat. (3) Az Elnöki Tanács alkotmányossági felügyeletet gyakorol a tanácsok fölött: a) kitűzi a tanácsok általános választását, b) gondoskodik a tanácsok jogainak védelméről, c) feloszlatja azt a tanácsot, amelynek működése az alkotmányba ütközik, vagy a nép érdekeit súlyosan veszélyezteti. (4) Az Elnöki Tanács dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket külön törvény a hatáskörébe utal. (5) Ha az országgyűlés nem ülésezik, az országgyűlés jogkörét az Elnöki Tanács gyakorolja: az alkotmányt azonban nem változtathatja meg. (6) Az Elnölii Tanács által alkotott jogszabályok törvényerejű rendeletek. Ezeket az országgyűlés legközelebbi ülésén be kell mutatni. 31. §. (1) Háború vagy az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszély esetén a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa rendkívüli hatáskörrel felruházott Honvédelmi Tanácsot hozhat létre. (2) Az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszélyt és annak megszüntetését az Elnöki Tanács állapítja meg és hirdeti ki. 32. §. (1) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának megbízatása akkor szűnik meg, amikor az országgyűlés megválasztotta az új Elnöki Tanácsot. (2) Az Elnöki Tanács az országgyűlésnek felelős és köteles működéséről az országgyűlésnek beszámolni. (3) Az országgyűlés jogosult az Elnöki Tanácsot, vagy annak bármely tagját visszahívni. (4) Az Elnöki Tanács határozatképességéhez az elnökön és a titkáron kívül 9 tag jelenléte szükséges. (5) Az Elnöki Tanács minden határozatát és intézkedését az elnök és a titkár írja alá. Törvényerejű rendeletéit a hivatalos lapban ki kell hirdetni. (6) Akadályoztatás esetén az Elnöki Tanács elnökét a helyettes elnök, titkárát az Elnöki Tanács által megbízott tagja helyettesíti. (7) Az Elnöki Tanács maga állapítja meg ügyrendjét. III. FEJEZET A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa 33. §. (1) A Minisztertanács (kormány) a) a Minisztertanács elnökéből, b) az elnökhelyettesekből, ej az államminiszterekből, d) a minisztériumokat vezető miniszterekből és az Országos Tervhivatal elnökéből áll. (2) A Minisztertanácsot, a Miniszter- tanács elnökét és tagjait az országgyűlés a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának javaslatára választja meg és menti fel. (3) A Minisztertanács tagjai részt vesznek és felszólalhatnak az országgyűlés ülésein. 34. g. A Magyar Népköztársaság minisztériumainak felsorolását külön törvény tartalmazza. 35. §. (1) A Minisztertanács a) védi és biztosítja az állami, társadalmi rendet és az állampolgárok jogait, b) biztosítja a törvények és törvényerejű rendeletek végrehajtását, c) irányítja a minisztériumok és közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket, A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 3 d) irányítja a tanácsokat, ellátja tevékenységük törvényességi felügyeletét, e) biztosítja a népgazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik megvalósításukról, f) meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés irányát, biztosítja a szükséges személyi és anyagi feltételeket, g) meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás rendszerét, gondoskodik anyagi fedezetéről, h) nemzetközi szerződéseket köt és hagy jóvá, i) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal. (2) A Minisztertanács a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki, és határozatokat hoz. Ezeket a Minisztertanács elnöke írja alá. A Minisztertanács rendelete és határozata törvénnyel és törvényerejű rendelettel nem lehet ellentétes. A Minisztertanács rendeletéit a hivatalos lapban ki kell hirdetni. (3) A Minisztertanács az alárendelt szervek által hozott minden olyan jogszabályt, határozatot vagy intézkedést megsemmisít, illetőleg megváltoztat, amely törvénybe ütközik, vagy közérdeket sért. (4) A Minisztertanács megsemmisíti a tanácsoknak azokat a rendeletéit, határozatait, amelyek a társadalom érdekét sértik. 36. §. Feladatának ellátása során a Minisztertanács együttműködik az érdekelt társadalmi szervezetekkel. 37. §. (1) A Minisztertanács elnöke vezeti a Minisztertanács üléseit, gondoskodik a Minisztertanács rendeletéinek és határozatainak végrehajtásáról. (2) A miniszterek a jogszabályok rendelkezéseinek és a Minisztertanács határozatainak megfelelően vezetik az államigazgatásnak feladatkörükbe tartozó ágait, és irányítják az alájuk rendelt szerveket. (3) A Minisztertanács elnöke, elnök- helyettesei és tagjai feladatuk ellátása körében rendeleteket adhatnak ki. Ezek azonban törvénnyel, törvényerejű rendelettel vagy a Minisztertanács rendeletével és határozatával nem lehetnek ellentétesek. A rendeleteket a hivatalos lapban ki kell hirdetni. 38. §. Országos hatáskörű szerv vezetésével megbízott államtitkár — a Miniszter- tanács által meghatározott feladatkörében — az állami szervekre, vállalatokra, szövetkezetekre és egyéb gazdálkodó szervekre kötelező rendelkezéseket adhat ki. Ezeket a hivatalos lapban ki kell hirdetni. E rendelkezések nem lehetnek ellentétesek törvénnyel, törvény- erejű rendelettel vagy a Minisztertanács rendeletével és határozatával, továbbá miniszteri rendelettel. 39. §. (1) Működéséért a Minisztertanács az országgyűlésnek felelős. Munkájáról az országgyűlésinek rendszeresen köteles beszámolni. (2) A Minisztertanács tagjai és az államtitkárok a Minisztertanácsnak és az országgyűlésnek felelősek, tevékenységükről kötelesek a Minisztertanácsnak és az országgyűlésnek beszámolni. Jogállásukat és felelősségre vonásuk módját külön törvény szabályozza. 40. §. ti) A Minisztertanács meghatározott feladatkörök ellátására kormánybizottságokat alakíthat. (2) A Minisztertanács az államigazgatás körébe tartozó bármely ügyben közvetlenül vagy valamely tagja által intézkedhet. (3) A Minisztertanács jogosult az államigazgatós bármely ágát közvetlenül felügyelete alá vonni, és erre külön szerveket létesíteni. IV. FEJEZET A tanácsok 41. §. (1) A Magyar Népköztársaság területe fővárosra, megyékre, városokra, községekre tagozódik. (2) A megyék járásokra, a főváros és a nagyobb városok kerületekre oszthatók. 42. §. (1) Tanács működik a fővárosban, a megyékben, a főváros kerületeiben, a városokban és a községékben. Tanácsot több község közösen is alakíthat. (2) A tanácsok tagjait négyévi időtartamra választják. (3) A tanács a lakosság tevékeny részvételével látja el feladatait, munkájában közvetlenül támaszkodik a társadalmi szervezetekre, és együttműködik a nem tanácsi szervekkel. (4) A tanácstagok kötelesek választóiknak a tanács munkájáról és saját tevékenységükről rendszeresen beszámolni. 43. §. (1) A tanács a) képviseli a lakosság érdekeit, működési területén megvalósítja a dolgozó nép önkormányzatát; b) gondoskodik a központi állami és a helyi célok megvalósításáról, a hatáskörébe utalt feladatok önálló ellátásáról, a jogszabályok végrehajtásáról; c) meghatározza — az állami népgazdasági terv és az állami költségvetés alapján — terveit és költségvetését, irányítja és ellenőrzi a tervek végrehajtását, a költségvetés felhasználását; anyagi eszközeivel önállóan gazdálkodik; d) gondoskodik a terület- és a településfejlesztésről, szervezi a lakosság szükségleteinek kielégítését; e) közreműködik az állami és társadalmi rend biztosításában, a társadalmi tulajdon védelmében. (2) Működési körében a tanács rendeletet vagy határozatot hozhat, amely azonlban nem lehet ellentétes törvénynyel, törvényerejű rendelettel, minisztertanácsi rendelettel vagy határozattal, miniszteri rendelettel, államtitkári rendelkezéssel, vagy felsőbb fokú tanácsrendelettel. A tanácsrendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. 44. §. (1) A tanács végrehajtó bizottságot választ, bizottságokat alakít, szakigazgatási szerveket hoz létre, vállalatokat és intézményeket alapíthat. (2) A tanácsokra vonatkozó részletes szabályokat törvény állapítja meg. V. FEJEZET A bírói szervezet 45. §. (1) A Magyar Népköztársaságban az Igazságszolgáltatást a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága, a megyei bíróságok és a járásbíróságok gyakorolják. (2) A törvény az ügyelt meghatározott csoportjaira külön bíróságok létesítését is elrendelheti. 46. §. A bíróságok hivatásos bírákból és népi ülnökökből alakított tar.á rsokban ítélkeznek. A törvény e szabály alól kivételt engedhet. 47. §. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága elvi irányítást gyakorol az összes bíróságok bírói működése és ítélkezése fölött. A Legfelsőbb Bíróság irányelvei és elvi döntései a bíróságok számára kötelezők. 48. §. (1) A Magyar Népköztársaságban a bírói tisztségeket választással töltik be; a megválasztott bírók törvényben meghatározott okok alapján visszahívhatók. (2) A Legfelsőbb Bíróság elnökét négyévi időtartamra az országgyűlés választja. A Legfelsőbb Bíróság elnöke köteles a Legfelsőbb Bíróság működéséről az országgyűlésnek beszámolni. (3) A hivatásos bírákat a törvényben meghatározott módon a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa választja. 49. §. (1) A bíróságok tárgyalásai — a törvény által meghatározott kivételektől eltekintve — nyilvánosak. (2) A büntetőeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga. 5«. §. (1) A Magyar NéDköztársaság bíróságai védik és biztosítják az állami, gazdasági és társadalmi rendet, az állampolgárok jogait és törvényes érdekeit, büntetik a bűncselekmények elkövetőit. (2) A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve. (3) A bíróságokra vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. VI. FEJEZET Az ügyészség 51. §. (1) A Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze és az ügyészség gondoskodik a társadalom törvényes rendjét, az állam biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről, az állampolgárok jogainak védelméről. (2) Az ügyészség felügyeletet gyakorol a nyomozás törvényessége fölött, képviseli a vádat a bírósági eljárásban. (3) Az ügyészség közreműködik annak biztosításában, hogy az állami, a társadalmi és a szövetkezeti szervek, valamint az állampolgárok a törvényeket megtartsák és megtartassák Törvény- sértés esetén fellép a törvényesség védelmében. 52. §. (1) A Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészét az országgyűlés választja négyévi időtartamra. Az országgyűlés a legfőbb ügyészt visszahívhatja. (2) A legfőbb ügyész az országgyűlésnek felelős, és működéséről köteles beszámolni. 53. §. (1) Az ügyészeket a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze nevezi ki.
