Pest Megyi Hírlap, 1972. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-12 / 61. szám
1972. MÁRCIUS 12., VASÄRXAP ™&£(rlap 7 NEMESÍTŐ izotop A növénynemesítők az atomi eredetű sugárzások mutáció- keltő genetikai hatásainak felhasználásával olyan növényi fajta változásokat igyekeznek létrehozni, amelyek' élelmezési, gazdasági vagy műveléstechnikai szempontból megfelelőbbek az ismert változatok! nál. A genetikusok munkáját megnehezíti, hogy a természet védekezik a sejtek biológiai egyensúlyát megzavaró beavatkozás ellen: versengés támad a természetes és a mutált (új, öröklődő tulajdonságú) sejtek között, az előbbiek fokozzák életműködésüket, a mutációk viszont elhalnak. Nagy kitartásra van' tehát A korszerű gyümölcstermesztés A táplálkozás-élettani vizsgálatok szerint szervezetünk egyik legfontosabb vitaminforrása a gyümölcs. Nagyon értékes a gyümölcsök szerves sav- és sótartalma is, mivel részben fedezik szervezetünk ásványi- só-szükségletét, és kedvezően hatnak a szervezet sav-lúg egyensúlyára. íz- és zamatCjabban műanyagfólia-tasa- kokba csomagolják az almát a tárolás előtt, és ugyanebben a csomagolásban értékesítik. anyagaik kedvező étrendi hatásuk miatt értékesek. Ezért nagyon jelentős eredmény, hogy az utóbbi években már körülbelül 70 kg gyümölcsöt fogyasztottunk el évente egy főre számítva. Ezt az elmúlt két évtizedben végzett nagyarányú gyümölcstelepítések tették lehetővé. Ma több mint 170 ezer hektár hazánk gyümölcsterülete, termelése már 1969-ben meghaladta a másfél millió tonnát. Külföldön is kedvelt a magyar gyümölcs különösen jó íze-zamata miatt. Megfelelő terület-fejlett agrotechnika Azonban az állandóan növekvő hazai igények kielégítése és a külföldi piacokon a magyar gyümölcs jó értékesítése is csak akkor érhető el, ha egyre gazdaságosabban termelünk mind nagyobb mennyiségű és mind jobb minőségű gyümölcsöt. Fontos a korszerű termesztési módszerek, a megfelelő zöldtrágyázás, növényvédelem, műtrágyázás, öntözés, talajárnyékolás minél nagyobb mértékben való alkalmazása, és mindezeket a régi fajtáknál jobban hasznosítható, így nagyobb termőképesságü, betegségre kevésbé érzékeny, a fogyasztók, felhasználók igényének megfelelő gyümölcsöt nevelő új fajták előállítása, majd elterjesztése. A gyümölcsfák nevelésénél kerülni kell a hagyományos terebélyes gömbkorona és a magasra nyúló sudaras korona kialakítását, mert ezek a fák nehezen kezelhetők, a metszésnél, permetezésnél, gyümölcsszedésnél létrát kell használni, hosszú idő után fordulnak csak termőre, hajlamosak a szakaszos termésre, nem hoznak egyenletesen jó minőségű gyümölcsöt. Mindezek elkerülhetők, ha alacsony törzsű, kis koronájú termőkaros orsó faalakot alakítanak ki, vagy sö- vényszerűen nevelik a fákat az újabban kidolgozott sövénytípusok szerint. A termésmeny- nyiség már a harmadik-negyedik évben jelentős, és nagy része kiváló minőségű. Nyolcéves almafák termése meghaladhatja a 100 mázsát is hektáronként, a sövényformában még többet is teremhet, ami a hagyományos koronaformájú fáknál csak 10—12 év után várható. Az értékesítés A gyümölcstermelés fokozásával fejleszteni kell az értékesítést is, ami ma már nemcsak a mindennapi értelemben vett eladást, árusítást jelenti, hanem sokkal többet. Szervezett piackutatás kell, a termelő, szállító és értékesítő, felhasználó üzemek, vállalatok munkáját összehangolni, hogy minél olcsóbb, minél jobb minőségű gyümölcs kerüljön a fogyasztókhoz. Az értékesítésre elő is kell készíteni a megtermelt gyümölcsöt szabványok vagy a vevők külön kívánsága szerint. Ennek munkafolyamatai a válogatás, a tisztítás, az osztályozás, a csomagolás sok kézi munkát kívánnak, ezért igyekeznek megfelelő gépeket kialakítani erre a célra. K. L. szükség annak elérőjéhez, hogy a tervezett fajtaválitoza- tot az óhajtott formában, genetikailag tisztán és maradandóan sikerüljön előállítani. A besugárzott magvakat elültetik a kutatók, és a belőlük sarjadt növényegyedeket, valamint ezek utódait több generáción át figyelik, szelektálják. A képen látható sugárkezelő készülék cézium—137 mesterséges radioaktív izotóppal működik:: Az izotópot tartalmazó ampulla a 450 kg súlyú ólomkamra belsejében található, a környezetre tolnát nem veszélyes. A besugárzandó magvakat tartalmazó dobozkát egyszerű mechanizmus segítségével juttatják az izotóp környezetébe, illetve emelik ki onnan. „Megkurtítható” a metszés A termő korban levő, de magukra hagyott gyümölcsfák rendszerint szakaszosan teremnek. Egyik évben nagy termést adnak, ez a „spontán” termő év, amikor azonban alig képződik hajtás vagy termőrügy. Emiatt a következő évben alig van, vagy egyáltalán nincs termés a fákon, hajtások fejlődnek csak, tehát a fa pihen, „kihagyó” évben van. Ebből azt a következtetést vonták le a régi szakemberek, hogy a terméshozás és a növekedés ellentétes folyamat. Mindazokat a tényezőket, amelyek a növekedést gátolták, a terméshozamok növelőjének tekintették. Ezért a hajtásnövekedés csökkentésére a legkülönbözőbb erős metszssmódokat és a metszést kiegészítő egyéb eljárásokat *— köpülyözés, gyűrűzés, rügy feletti bemetszés stb. — dolgozták ki. A termőegyensúly kialaki ása A tapasztalatok és az újabb vizsgálatok azonban bebizonyították, hogy a hajtásnöve- kedás jelentős gyengítése fokozatosan a termőfelület csökkenését és ezzel a terméseredmények visszaesését eredményezi. A gyümölcsfák csak akkor hoznak évről évre nagy és jó minőségű termést, ha középerős a hajtásnövekedá- sük, egészséges a lombozatuk, bőven van rajtuk termőrész és középdús virágzásnál a virágok nagyobb részéből kialakul terméskezdemény. Ekkor a fák haj tásnö- vekedése és termőképessége között összhang van, úgynevezett termőegyensúlyban vannak a fák. Ennek az állapotnak a kialakítására és fenntartására kell tehát törekedni! A gyümölcsfák termőegyensúlyi állapota a megfelelő tápanyag-visszapótlás, öntözés, talajápolás és növényvédelem mellett a fák hajtásnövekedá- sén-ek középerős szinten tartásával biztosítható. A hajtásnövekedés csökkentesére vagy fokozására az egyik leghatékonyabb és leggyorsabb beavatkozás a metszés. A metszés azonban a szüret után a legnagyobb kézimunka igényű munkaművelet. Ezt először úgy igyekeztek csökkenteni, hogy a létrák helyett különböző formájú és magasságú emelvényeket készítettek, amelyek könnyebben mozgathatók és nagyobb biztonsággal állnak rajtuk a metszők, mint létrán, tehát növelik a metszési teljesítményt. Szerkesztettek olyan emelvényeket is, melyek hidraulikus emelőberendezéssel a kívánt szintre emelhetők és süllyeszthető^ mozgatásuk traktorral oldható meg, vagy önjárók. Gépesé've A nagy erőkifejtést kívánó kézi működtetésű metszőollók mellett már megjelentek a géppel működtetett metszőollók és metszófűrészek is. A „gépii” metszőollók rendszerint sűrített levegővel működnek, amit közepes teljesítmé- traktor állít elő megfe- teljesítményű légsűrítőnyu lelő vei. Fanyiró gépek A gyümölcsfák egyenkénti, egyedi metszése azonban még a „gépi” metsz »szerszámokkal is sok kézi munkáVal jár. Ezért az utóbbi években egyes országokban o,van eljárásokat dolgoztak ki, amelyeknél a sövénynyíráshoz hasonlóan nyesik a hajtásokat, és csak az ezután megmaradó koronarészeken végeznek még egyedi ritkító metszést, ami már jóval kevesebb munkát jelent. A fanyíró gépeknél is figyelemre méltóbbak — különösen most, amikor a nagy fokú gépesítés még túl költséges —, a korszerű, intenzívnek nevezett korona formájú termőkaros fák és különböző gyümölcssövények. Ezeknél metszés helyett a hajtásokat lehajlítják, és kezdetben lekötözik vagy különböző kapcsokkal közel vízszintes helyzetben rögzítik. A hajtások térbeli helyzetének ilyen megváltoztatása általában a kívánatos mértékre csökkenti a hajtásfejlődést, és legfeljebb kis mértékű ritkító, valamint az elöregedec. termőivrésze- ket éves vesszőkkel felváltó ifjító jellegű metszésre van még szükség. Mindezek a munkák könnyen el is végezhetők, mert az intenzív faalakoknál a föld közelébe kerül az ágrendszer. Többek között ezért is indult meg a termőkaros fák és a különböző gyümölcssövények terjedése. Vadászat és társadalom A vadászat ma már nem csupán azt jelenti, hogy megközelítsük és lelőjük a vadat, hanem a természeti tájat benépesítő állatvilágról való gondoskodást, a vadon élő állatfajok fenntartását, egyeseknek a kipusztulástól való megmentését, mások állományának minőségi és mennyiségi szabályozását — egyszóval az ember sokoldalú tevékenységét: a vadgazdálkodást. Es ehhez nemcsak a vadászol« érdeke fűződik, hanem az egész társadalomé. Ma már egyre többen igénylik a természetes környezetben élő állattal való találkozást a természetben éppúgy, mint a televízió képernyőjén vagy a mozik vásznán, sőt az irodalomban vagy a képzőművészetben is. Hazánkban a tervszerű vad- gazdálkodás eredményeképpen a súlyos háborús károk ellenére a szarvas- és őzállomány megkétszereződött a háború előttihez képest, a vaddisznók száma pedig helyenként már nem kívánatos mennyiséget ért el. ALPESI BÚZA A búzatermesztés lehetőségét ma még bizonyos klimatikus feltételek szabják meg, de remélhetőleg már nem sokáig. A Kirgiz Mezőgazdasági Kutatóintézet munkatársai azon fáradoznak, hogy öntözéses gazdálkodással alpesi viszonyok között is termelhető törpebúza-fajt nemesítsenek ki. Szovjet, francia, indiai és mexikói törpe fajták keresztezésével máris jelentős eredményeket értek el. Munkájuk gyümölcse egy olyan fajta, amely hektáronként 100 mázsás termést ígér, a betegségekkel, kórokozókkal szemben sokkal ellenállób, mint az eddig ismert fajták, s nem dől még. A nemesítők a munka meggyorsítása érdekében nemcsak a szabad ég alatt folytatják kísérleteiket, hanem üvegházban is. A vadállomány mennyiségi és minőségi fejlesztése fontos népgazdasági érdek is. Az elfogyasztott táplálékot a vad állati termék formájában (hús, bőr, agancs) hasznosítja, így pl. egy kiváló minőségű, 500 g-ot meghaladó ózagancs minden grammjának értéke több mint 200 Ft — ha a vadat külföldi vadász bárlelövés címén ejti el. Meghozza tehát gyümölcsét az ésszerű vadgazdálkodás, mert ebben az esetben az aranynál is drágább terméket állít elő. A vadgazdálkodást irányító szerveink mindent elkövetnek, hogy minden lehetséges eszközzel csökkentsék a mezőgazdasági vadkárokat. A jó vadászterületek erdei között vadföldeket alakítanak ki, ahol szabályos mezőgazdasági művelést folytatnak — a vadak számára. Ily módon megakadályozható, hogy az amúgy sem nagy területeken kóborló állatok ne az erdőn kívül eső mezőgazdasági területeken, hanem a vadföldeken legelész- szenek. S ha ez a módszer még jobban elterjed, remélhető, hogy megszűnnek az itt-ott még előforduló ellentétek a mezőgazdasági és a vadgazdasági üzemek között — melynek haszonélvezője elsősorban a természetben üdülést, kikapcsolódást, egészségének megóvását kereső ember. II. J. Fóliasátor alatt Rövidesen elképzelhetetlen leSiZ, hogy egy korszerűen gazdálkodó mezőgazdasági üzem raktárában ne álljon készenlétben néhány tekercs műanyag. A polietilénből vagy lágy PVC-bői készített, véko- nyabb-vastagabb fóliák ugyanis olyan sok előnyös tulajdonsággal rendelkeznek, hogy alkalmazási területük szinte korlátlan. Szüret — szívógéppel Érdekes új gépet mutattak be a nyugal-németor- szági Würzburg mellett egy szőlőgazdaságban. A gép külsőleg hatalmas porszívóhoz hasonlít, de nem port szív, hanem — szőlőt. Kezeléséhez négy ember szükséges. Először eltávolítja a le- vélzetet. Ha ez megvan, ki kell üríteni a tartályt és kezdődhet magának a szőlőnek a beszippaniása. Átlátszóságuk versenyképessé teszi őket az üveggel, ami elsősorban a melegházak, hajtatóházak esetében jelent nagy előnyt. Nemcsak azért, mert törhetetlenek, hanem azért is, mert összehasonlíthatatlanul köny- nyebbek az üvegnél. Ráadásul a fóliatető alatt a növények fejlődése is gyorsabb; részben azért, mert a fólia teljes egészében átereszti a növények számára oly fontos infravörös sugarakat, részben pedig azért, mert megakadályozza a talajban levő víz elpárolgását, mindamellett erősen páradús „mikroklímát” is biztosít. Hátrány viszont, hogy a fóliák „öregednek”, átlátszóságukat néhány év alatt elveszítik. A képen látható hatalmas fóliasátor — valahol az Egyesült Államokban — az önálló, lettős falú szeletek („hurkák”) olyan sokaságából áll össze, amelyek felfújhatok. így a könnyű, de mégis feszes és teherbíró tetőzet öntartóvá válik, nincs szükség belső túlnyomás alkalmazására az „építmény” alakjának megtartásához. Kétségtelen, hogy egy-egy ilyen hatalmas fóliasátor létesítési költséged elég tetemesek, ám az is igaz, hogy primőrök termesztése révén igen hamar megtérül a befektetési. l h
