Pest Megyi Hírlap, 1972. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-12 / 61. szám
A ’’"^ííríap 1978. MÁRCIUS 18., VASÄRNAP KÖNYVESPOLC Elt harminchárom évet Ezt a címet viseli Barát Endre legutóbb megjelent, Padi László életéről írt regénye. örömmel kell nyugtáznunk a képzőművészet szemmel láthatóan növekvő hatását, sikereit, sok kiállítás, tv- közvetítés és sok új könyv jelzi ezt a folyamatot. A hazai s az egyetemes művészet nagyjairól írt életregények napjainkban már valósággal divatosan keresettek (vannak, akik külön gyűjtik ezeket a kiadványokat), az egymást sűrűn és nagy példányszámban követő művek erről vallanak. Barát Endre választása több ok miatt is szerencsés. Paál László a magyar piktúra, különösen a tájképfestészet, egyik legnagyobb alakja; barátja, művészi törekvéseivel és teljesítményével is méltó társa Munkácsy Mihálynak, személyes ismerőse a kor számos nagy, nyugati festőjének; élete, ha nem bővelkedik is meghökkentő és kalandos eseményekben, s a művészi önmagára találásért, kiteljesedésért vívott konok küzdelme mindenképpen rokonszenves, érdekes; Barát Endre írói alkata, a hasonló témákhoz vonzódása, s ábrázolási módja alkalmas a nem könnyű feladat megoldására. A könyv műfaja: életregény, tehát az ismert, s a témát tanulmányozva fölkutatható, elérhető fontosabb dátumokra, mozzanatokra és a művekre támaszkodik, a regé- nyesítés azonban már teljességgel az íróra vár. Valamelyest segítik még munkájában a fönnmaradt levelek, naplójegyzetek, emlékezések, a kortársak értékelése és vallomásai, de az életút fölvázolása, s az ars poetica motiválása, a tettek rugóinak, okainak valószínűsítése az írói fantáziából, beleélő készségből táplálkozik. Hogy a temérdek kisebb-na- gyobb esemény, találkozás, párbeszéd pontosan úgy zajlott-e le, ki tudhatja, ki bizonyíthatja ma már, hiszen közülük nem kevés ugyancsak az életregényt író szerző szülötte. Vannak, akik éppen ezért jobban szeretik a dokumentatív művészportrékat, amelyek lehetőleg hiteles okmányokra, tényekre és csak a művekre hagyatkoznak, noha ez a műfaj sem zárja ki eleve a nagyobb tévedés, melléfogás és a gyakran igen vitatható szubjektív értelmezések, belema- gyarázások és képelemzések lehetőségét. Barát a választott műfajban olvasmányos, érdekesen szőtt életregényt írt Paál Lászlóról, segítve ezzel a Nemzeti Galériában Munkácsyval közös termekben látható, kiemelkedő tehetségű tájkápfestőnk jobb megismerését. A Paál László- irodalom még mindig méltatlanul szegényes, ezért érdemel külön dicséretet a Gondolat Kiadó a szép kiállítású, gondosan szerkesztett, s ízléssel tipografizált könyv megjelentetéséért. Csupán azt sajnálhatjuk, hogy mindössze nyolc festmény (szerencsére színes) reprodukciója díszíti a kötetet, pedig éppen az elmondott okok miatt szeretnénk olvasás közben több Paál-festménnyel és rajzzal találkozni. Gergely Mihály Pályázati felhívás Az MSZMP Pest megyei Bizottsága pályázatot hirdet marxizmus—hninizmus esti egyetemi felvételre az 1972—73-as tanévre A kórusmuzsika kedvelőinek Vác ma már a magyar kóruskultúra fellegvárát jelenti nemcsak itthon, hanem sok más országban is. A 34 éve működő Voa: Humana -kórus hazai -sikereinek útján több mint tíz évvel ezelőtt indult el, s néhány éve figyelt fel munkájukra a nemzetközi kórusmozgalom. Külföldi szerepléseikről mindannyiszor értékes kapcsolatokkal gazdagodva térnek haza; ezek eredményeképpen születnek a Vox Humana újabb meghívásai, vagy más országok kórusainak, zenekarainak váci látogatásai, vendégszereplései. Az első lépések Legelső lépéseikre dr. Tahin Gyula, a kórus legidősebb tagja, emlékezik, aki egyben alapító tag is. — A kórus hivatalosan 1938 óta működik, de nénányan régebben is énekelgettünk, a magunk kedvére. Karnagyunk Sümegh Miklós volt, akit később elfoglaltsága Budapestre szólított. Makiári József, akkor még fiatal ember, baritont énekelt, megkérdeztük, hajlandó-e átvenni a kórus vezetését, mert nagyon szerettük volna, ha vele dolgozhatunk tovább. Azóta utasításait mindig lelkesen követjük, hiszen olyan magas színvonalra fejlesztette a kórust, hogy ma már oratóriumokat, szimfonikus műveket is előadunk. Azért is szeretek nagyon itt lenni, mert nekem családom is ez a kórus, mindhárom gyermekem itt énekelt, míg el nem kerültek Vácról. Mint egy család A kórus legfiatalabb tagja Ragonics Anna, 15 éves, első gimnazista: — Nagyon szeretek énekelni, már síz általános iskolában jártam karénekre, az énektanárnőm mondta, hogy jó hangom van. Az ő biztatására jelentkeztem a kórusba. Csak néhány hónapja vagyok itt, de nagyon megszerettem az együttest. A próbák a munka ellenére teljes kikapcsolódást jelentenek számomra. Olyan ez a kórus, mint egy nagy család. Egyáltalán nem zavar, hogy én vagyok a legfiatalabb, mert egy családban is jól érzik magukat a legkülönbözőbb korúak is, ha szeretik egymást. Itt mindig van közös téma akár fiatalokkal, akár idősebbekkel beszélgetek. Legfőbb összetartó erő mégis a zene. Sokan több mint egy éve Az együttes titkára, Soós János, feleségével, testvéreivel énekel a kórusban. — 10 éve látom el a titkári teendőket, de már 22 éve vagyok az együttesben, ez az idő azonban nálunk egyáltalán nem ritkaság. A kórusnak, több mint a fele 15—20 éves tag, úgy hiszem, részben ez az összetartó erő is magyarázza sikereinket, s ezért vállaljuk az áldozatot is, amit a gyakori próbák, fellépések jelentenek. A kellemes, családias légkör annak is feltűnik, aki csak néhány órát tölt közöttük. Sokan a környező városokból, falvakból járnak be, de a próbákon kívül is gyakran összejönnek, közös farsangot, Mikulás-estét, klubesteket rendeznek. Egy ilyen klubestjükön vett részt a nemrég hazánkban járt chilei egyetemi énekkar is. Örömeik, gondjaik közösek; ha valamelyiküknek segíteni kell, az egész kórus ott van. 1968-ban került kapcsolatba a kórussal Hajnóczy Katalin, az Europa Cantat veszprémi találkozóján. Akkor még a Zeneművészeti Főiskola karvezetés-tanszakának növendéke volt és őt osztották be a kórushoz zongorakísérőnek. Kapcsolata a kórussal és Váccal azóta tart, ma már az együttes másodkarnagya, s a zeneiskola és a zenei általános iskola tanára. Az elkövetkező hónapokban Vezetőjük, Makiári József, Liszt-díjas karnagy, a Zene- művészeti Főiskola karvezetés tanára, idén jubilál a kórusban, 30 éve vezeti az együttest. Legközelebbi terveikről ő számolt be: — Az új zeneiskola felépülése óta az énekkar a Filharmónia bérleti hangversenyein is közreműködik. Ősszel önálló estet adtunk, ahol a régebbi századok és korunk kórusmuzsikája egyaránt szerepelt. Most két nagyobb feladatra készülünk. Áprilisban, szintén a zeneiskola termében oratóriumestet adunk a Postás Szimfonikus Zenekarral és a Filharmónia szólistáival. Két Brahms-kantá- tát és Haydn: Nelson miséjét adjuk elő. Külföldi szereplésre is készülünk; a Jénai Szimfonikusokkal — akik már csaknem házi zenekarunknak számítanak — Orff: Carmina Bu- rana-ját szólaltatjuk meg. A zenekarral éneklés viszonylag új terület számunkra, a betanítás sok új problémával jár, nagyobb koncentrációt, nagyobb hangerőt, komolyabb zenei felkészültséget igényelnek ezek a művek. Az amatőr együttesek ritkán énekelnek oratórikus műveket, bár ma már inkább mint néhány évvel ezelőtt. Meggyőződésem, hogy csak az a kórus tud zenekarral együtt énekelni, amelyiknek a kultúrája az „a capella”-éneklésen csiszolódott. E két említett szereplésünkön kívül a Kodály-emlékév közelgő rendezvényei is bizonyára sok feladatot adnak majd. Korda Ágnes Oktatási fonnák A hároméves általános tagozaton az első évben filozófiát, a második évben politikai gazdaságtant, a harmadik évben nemzetközi és magyar munkásmozgalom történetét tanulnak a hallgatók. Felvehetők azok, akik: — érettségivel vagy ennél magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, — öthónapos párt iskolával, 1 éves marxizmus—leniniz- mus esti középiskolával, vagy ennek megfelelő politikai tájékozottsággal rendelkeznek, — a tanulást engedélyező orvosi igazolvánnyal rendelkeznek, — sikeres felvételi vizsgát tesznek. Tandíj: évi 170 forint, mely két részletben fizethető. A hároméves általános tagozat kihelyezett osztályai valamennyi járási székhelyen, illetve városban működnek, továbbá a Csepel Autógyárban és Budapesten, az oktatási igazgatóság mellett a központi tagozat keretében. A kétéves szakosító tagozaton — mely 1972. szeptember 1-én első ízben indul Pest megyében — a marxizmus— leninizmus egy-egy szakágát tanulmányozzák a hallgatók. Tanulmányaik végén államvizsgát tehetnek. A sikeresen letett államvizsga feljogosít a kiegészítő szakon további két államvizsga letételére. A három sikeres államvizsga után az esti egyetem főiskolai oklevelet ad. Az 1972/73-as tanévben a következő szakok indulnak: a) filozófia. b) politikai gazdaságtan, c) magyar munkásmozgalom története, d) nemzetközi munkásmozgalom története. A szakosítóra azok vehetők fel, akik — elvégezték az esti egyetem hároméves tagozatát, vagy 1 éves pártiskolát végeztek, illetve annak megfelelő előképzettséggel rendelkeznek (pl. egyetemen, vagy főiskolán 5 évnél nem régebben állam vizsgáztak marxizmusból), — más iskolának nem hallgatói, és tanulmányaik folytatásiát orvos engedélyezi, — sikeres felvételi vizsgát tesznek. Tandíj: évi 250 forint, mely két részletben fizethető. Egyéves, illetve kétéves speciális kollégiumok indulnak párt-, állami, gazdasági és tömegszervezeti vezetők, propagandisták és egyéb érdeklődők részére továbbképzés céljából a következő témakörökben : a) Pártépítés és vezetéselmélet kérdései (2 éves). A speciális kollégium az oktatási igazgatóság mellett budapesti székhellyel indul. Ezt a kollégiumot a pártbizottságok és pártszervezetek, tömegszervezetek és tömeg- mozgalmak vezető testületéiben dolgozóknak ajánljuk. b) A szocializmus gazdálkodási rendszerének főbb kérdései (1 éves). Az oktatási igazgatóság mellett budapesti székhely- lyel és Cegléd városban indul ez a kollégium, melyet elsősorban az állami és tanácsi vállalatok, ipari és mezőgazdasági üzemek gazdasági vezetőinek, valamint gazdaság- politikai vezető propagandistáknak ajánljuk. c) Államélet, szocialista demokrácia, politika (1 éves). Az oktatási igazgatóság mellett budapesti székhellyel indul. Ezt a kollégiumot elsősorban az államigazgatási és államhatalmi szervek vezető dolgozóinak ajánljuk,. d) Marxista etika és világnézet kérdései (1 éves). Az igazgatóság mellett budapesti székhellyel és Cegléd városban indul. Ezt a kollégiumot mindenekelőtt oktatási és népművelési intézmények, továbbá egészségügyi intézmények vezetőinek ajánljuk. Felvehetők azok, akiknek — munkaköre, beosztása vagy társadalmi megbízatása kapcsolatos a speciális kollégiumok témakörével, — akik az esti egyetem 3 éves általános, vagy 2 éves szakosító tagozatát elvégezték, illetve ennek megfelelő ideológiai képzettséggel rendelkeznek, — akik a felvételi beszélgetésen sikeresen vesznek részt. Évi tandíj minden speciális kollégiumon: 250 forint. Általános tudnivalók: Jelentkezés: Az esti egyetem valamennyi tagozatára a járási-városi pártbizottságok propaganda és művelődési osztályain beszerezhető jelentkezési lapon történik. A kitöltött és megfelelő javaslatokkal ellátott jelentkezési lapokat 1972. április 20-ig ugyancsak a járási-városi pártbizottságok propaganda és művelődési osztályainak kell benyújtani. Az április 20-a után érkezett jelentkezéseket nem tudjuk figyelembe venni. A 3 éves általános tagozatra jelentkező hallgatók a marxizmus—leninizmus esti középiskola anyagából tesznek felvételi vizsgát. A szakosító tanfolyamokra jelentkezők az esti egyetem 3 éves általános tagozatának anyagából tesznek felvételi vizsgát. A felvételi vizsgákat 1972. május 1-től 15-ig tartjuk a iárási-városi pártbizottságokon, illetve a szakosító és speciális tanfolyamok esetében az esti egyetem igazgatóságának tanszékein. A tanév az esti egyetem valamennyi tanfolyamán szeptember I-től június 30-ig tart. A 3 éves általános tagozaton és a szakosított tanfolyamokon hetenként egyszer meghatározott napon és időben 3 órás kötelező előadás, illetve foglalkozás van. A speciális kollégiumokon kéthetenként ugyancsak kötelező előadásokon és konzultációkon kell részt venni a hallgatóknak. Az esrti egyetem valameny- nyi tanfolyamára kérhetik felvételüket párfconkívüliek is. i Koncert az Erkelben A tavaszi zenei évad egyik legjelentősebb koncertjén ott lesz a Magyar Rádió is. Március 21-én, az Erkel Színházban az Állami Hangverseny- zenekar és a Budapesti Kórus adja elő Ferencsik János vezényletével Benjamin Britten Háborús requiemjét, a világhírű szovjet énekesnő, Galina Visnyevszkaja közreműködésével. A koncertet a Petőfi rádió egyenesben közvetíti. KÖZÉRZET ’72 Rendhagyó életek? Tóth Gábor, Ráckeve nagyközség tanácselnöke — megszakítás nélkül már tizenhét esztendeje! — a régi kolléga szívélyességével (mielőtt elnökké választották, öt évig a rádió riportere volt) tesz eleget a kérésnek: mutasson be a tanács négy dolgozójának, de nem valamiféle rangsorolás alapján, hanem annak, aki éppen elérhető. hagyhatom cserben azokat, akik megbíztak bennem. Persze, nemcsak ez marasztal. Szeretem a munkámat, az egész kis kollektívát, amely itt összeverbuválódott. Egyszerű ember vagyok. Nincsenek túlzott igényeim Feleségem központi fűtő a járási SZTK-nál, havi 1750 forintért. Van egy szoba-konyhás szolgálati lakásunk, itt a tanácsházán. Ez minden, amit elmondhatok. Az anyakönywezeíó Illés Pá’né tizenhat esztendővel ezelőtt nyolc általánossal, adminisztrátorként kezdte munkáját a tanácson. Igazgatási előadóként folytatta. Közben leérettségizett, elvégzett több tanfolyamot és jelenleg a nagyközségi tanács anyakönyvvezetője, de már harmadik hónapja ő a gyámügyi előadó is. Fekete ruhában ül az íróasztal mögött: gyászol. — Tegnap temettük az anyósomat. Egy háztartásban éltünk, nagyon jól megértettük egymást — mondja, aztán témát vált, hogy leplezze érthető elérzékenyülését. — Évente nyolcvan-kilencven alkalommal mondják ki előttem a jegyesek a boldogító igent. — Mutatja a naptárát, minden szombat foglalt. — Húsvét szombatján és vasárnapján is kót-két alkalommal esketek. Munkaidőn kívül. Szívesen teszem. Férjem, aki műszaki ellenőr a Csepel Autógyárban (havi kétezer-ötszázért) megérti, ha hivatalos munkaidő után is dolgozom. A gyámügyeket intézni amúgy sem lehet csak munkaidő alatt. Nagy-nagy türelem és megértés kell a munkához. Egy példa a szerteágazó feladatkörből. Az idén eddig nyolc apasági keresetet nyújtottak be. Ebből négy esetben — bírósági eljárás nélkül — mór rendeződött a dolog. Az ötödik ügy furcsán kezdődött. A közelmúltban jelentkezett egy pár, hogy szeretnének összeházasodni. Előttük két nappal azonban egy ügyiratot kaptam, amelyben apasági keresetet nyújtottak be a házasulandó férfi ellen. Kényes ügy, hirtelenében nem is tudtam, hogyan kezdjek hozzá. A férfi maga segített ki: mondjam csak nyugodtan, nem titkolt el semmit a menyasszonya előtt. Ezt a menyasszonya is megerősítette. Hogy mennyiért csinálom ezt a munkát? A fizetésem kétezer-kétszáz forint. A népművelő Deák Jolán 1967-ben szerzett tanítói diplomái. Duna- varsányban kezdte pedagógus pályáját. Kiskunlacházán lakik. — Alig több mint esztendeje jöttem a tanácshoz, népművelési felügyelőnek. A gyerekek ma is nagyon hiányoznak. Hogy miért választottam mégis ezt a pályát? Volt ob» ( „A legfőbb összetartó erő a zene" A váci Vox Humana múltja és jelene A számok tudója Horváth László negyvenkét éves, nős, egy gyermek apja. Titulusa a nagyközségi tanácsnál: pénzügyi csoportvezető. Munkája ennél sokkal szerteágazóbb Nyolc beosztottja van: hat adóügyes, két költségvetési előadó. Feladatköre a beruházások pénzügyi fedezetének biztosításától kezdve egészen a házkezelőségi ügyek intézéséig terjed. Furcsa, de így igaz: nemrég még a megépült tizenyolc új lakás pénzügyi gazdája volt, most viszont ugyanitt azért is neki kell intézkednie, ha valamelyik lakásban elromlik a vízcsap vagy beázik a tető. A fizetése mindezért havi kétezer- hatszáz forint. — A közérzetem’ Talán elmondanám dióhéjban életem történetét. Abból sok mindenre következtethet. Soproni vagyok, szüleim ma is ott élnek, öten vagyunk testvérek. 1958- ban szereztem diplomát a gödöllői Agrártudományi Egyetem közgazdasági karán (akkor még i'yen is volt). Innen a Magyar Nemzeti Bank ráckevei kirendeltségéhez kerültem, hilelügyi előadónak, havi ezerháromszáz forint fizetésért. itt dolgoztam 1961-ig, amikor megalakult a helyi Árpád Termelőszövetkezet. A 3004-es kormányrendelettel kerültem ada főagronómusnak. Akkor még nem tudtam, milyen nagy feladatra vállalkozom. Azt hittem, a diploma minden nehézségen átsegít. Nem így történt. Mérleghiánynyal zártuk az 1962-es esztendőt. Megbuktam, ez az igazság. Nem szégyenlein kimondani, bár ebben nemcsak én voltam a ludas. Betettem a szekrénybe a mérnöki diplomámat és elmentem segédmunkásnak a Csepel Autógyárba, havi ezerhétszáz forintért. Ha 1965-ben az elnök nem hív a tanácshoz. talán még ma is a gyárban dolgozom. Nehéz volt kiheverni a bukást. Hívtak, jöttem költségvetési előadónak, havi ezerháromszázért. Azóta hívtak már segédkönyveiének az egyik ktsz-hez háromezernégyszázért. Maradtam. Nem
