Pest Megyi Hírlap, 1972. február (16. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-09 / 33. szám
1973. FEBRUAR 9., SZERDA res» «teeret K^CirStap Bővülő termelés, emelkedő jövedelmek 4 megye Í971. évi gazdasági és ellátási helyzete A Központi Statisztikai Hivatal 1971-ről szóló jelentését korábban ismertettük. Most elkészült a KSH Pest megyei Igazgatóságának az elmúlt esztendőt összegező számvetése is — ebben tallóztunk. bérek, Arak Az életkörülmények alakulását elemző fejezetből a többi között kiderül, hogy 1971- ben a foglalkoztatottak száma az előző évinél mérsékeltebb ütemben, mintegy két százalékkal növekedett. A szocialista iparban és a mezőgazdaság állami szektorában azonban a foglalkoztatottak száma kevesebb, mint egy évvel korábban volt. Az új munkaügyi szabályozók hatására 1971-ben valamennyi ágazatban mérséklődött a munkaerő-forgalom az előző esztendőhöz képest, de még így is kicserélődött a munkások jelentős' része. A foglalkoztatottak átlagos havi keresete 5,9 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, de az átlagkeresetek kisebb mértékben növekedtek, mint 1970-ben. A megye bérből élő lakossága munkabér címén kilenc százalékkal több pénzbevételhez jutott, mint 1970-ben. A termelőágazatokon kívül, központi bérintézkedés eredményeként a pedaT gógusok fizetése 20, az. egészségügyben dolgozóké 8—34 százalékkal növekedett A pa- raiszti lakosság pénzbevételé az előző évinél nagyobb mértékben emelkedett. A fogyasztói árak tavaly 2 százalékkal voltak magasabbak, mint 1970-ben, így a lakosság pénzbevétel-növekedésének reálértéke ennyivel alacsonyabb. A burgonya, a zöldségfélék és a gyümölcs magas árait magyarázza, hogy kevesebbet hoztak forgalomba, mint egy évvel korábban. A szolgáltatásokban 4,5 százalék volt az árnövekedés. VÁSÁRLÁSOK A takarékbetét-állomány december 31-én 2218 millió forintot tett ki, 1971-ben 20 százalékkal növekedett, 2 százalékkal kisebb arányban, mint 1970-ben. A kiskereskedelmi forgalom emelkedése a lakosság pénzbevételeihez hasonlóan nagyobb mértékű, mint az országos. 1971-ben a kiskereskedelmi készletek biztosították az áruellátás folyamatosságát, a lakosság vásárlási igényeit általában sikerült kielégíteni. Pest megye 1971. évi kiskereskedelmi forgalmát 2631 boltban s 1102 vendéglátó helyen bonyolították le. A boltok számában 2 százalékos a növekedés, a vendéglátó helyekében 5 százalékos. Kedvezőtlen, hogy bár a foglalkoztatottak mind többen vannak, az üzemi vendéglátás nem fejlődik. A megyében 1969-ben még 157. tavaly már csak 152 üzemi vendéglátó helyet tartottak számon. szociális ÉS KOMMUNÁLIS ELLÄTÄS Tavaly 6653 lakás épült a megyében. Nagyságuk és felszereltségük jobb, így a többi között növekedett a vízvezetékkel ellátottak aránya. Növelték az ormosok számát, mégpedig 5 százalékkal, vagyis Í108-ról 1162-re. Fejlesztették a védőnői hálózatot — a védőnők száma 14-gyel több mint egy évvel korábban. A szakorvosi rendelőintézetek napi óraszáma 7 százalékkal bővült. A bölcsődei helyek csupán 44-gyel gyarapodtak, áz óvodával el nem látott településeké viszont 17-ről 15-ré csökkent. Az óvodákban elhelyezendő gyermekek száma "majdnem ezerrel több, s így 18 342-re növekedett. Ami az általános iskolai tanulókat illeti, a tanév kezdetén 3 százalékkal voltak kevesebben, mint egy évvel korábban, számuk 90 635. Ez a létszám mintegy 27 ezerrel kevesebb a legmagasabb, az 1963—64-es tanév kezdetén észlelt adatnál. Így természetesen tovább csökken az egy tanerőre és egy osztályteremre jutó tanulók átlagos száma. BERUHÁZÁSOK A KSH Pest megyei Igazgatóságának jelentése a termelőágazatok tevékenységének értékelésével folytatódik. A megyében 28,9 milliárd forint úgynevezett teljes költség-elő- irányzatú fontosabb beruházást figyeltek meg a statisztikusok. A rájuk fordított összeg magasabb az előző évinél, s a korábbi esztendők"káros jelenségei — például a hosszú kivitelezési idő — továbbra is érvényesültek. A beruházási kereslet túlsúlya lehetőséget nyújt az építőipari vállalatoknak arra, hogy válogathassanak a rendelések között, s így nem törekszenek olcsóbb és jobb minőségű kivitelezésre, a határidők megtartására. A tavaly üzembe helyezett fontosabb beruházások értéke 2,5 milliárd forint. Közülük megemlítjük a Tinnyei Mészüze- met, a tököli állati fehérje feldolgozót, a visegrádi Hotel Syl- vanust, a tápiószelei vasszerkezeti üzemet, az Alagi Állami Gazdaság szakosított tehenészeti telepét. Befejeződött a Dunai Kőolajipari Vállalat vertikális kőolaj-finomítójának építése, az idei évre bizonyos pótmunkák elvégzése húzódott át. Sajnos, a megyében 15 olyan fontosabb beruházás van folyamatban, amelyek elkészültének határideje már lejárt. Közülük négyet 1971 előtt kellett volna üzembe helyezni. A tanácsok 1971. évi gazdálkodását mérsékeltebb beruházási tevékenység jellemezte, mint 'az 1970. évit. Teljesített beruházásaik értéke 692 millió forint volt — egy évvel korábban 755 millió forint. A mező- gazdasági termelőszövetkezetek tavaly az 1970. évivel azonos értékű beruházást valósítottak meg, ám ezen belül az építési beruházásoké 6—7 százalékkal csökkent, míg a gépi beruházásoké majdnem 20 százalékkal nőtt. • IPAR nos volt az 1970-essel, de a szerkezet módosult Folytató' dott a kenyérgabona, a cukorrépa, a dohány, a burgonya vetésterületének csökkenése, de a hozamok átlagosan 10— 13 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Végeredményben kenyérgabonából 35, abraktakarmányokból 10— 11 százalékkal többet, cukorrépából 19 százalékkal kevesebbet termesztettek, mint 1970-ben. Az aszály okozta károk mérsékelhetők lehettek volna, ha á gazdaságok kihasználják az öntözési lehetőségeket. Tavaly 52 ezer holdat tudtak volna öntözni a meglevő berendezésekkel, de valójában ennek még a fele sem kapott vizet. Az állattenyésztés csak részben alakult megfelelően. A gazdaságok sertésállománya 4, kocaállománya 7 százalékkal nőtt, az év egészére a magas sertésállomány volt a jellemző. Az értékesítés több mint kétszerese volt az 1970. évinek, nagyobb, mint korábban bármikor. Sajnos, 6 százalékkal tovább csökkent a szarvasmarha-állomány, a megye gazdaságaitól 12 százalékkal kevesebb tejet vásároltak fel mint 1970-ben. A vágómarha- értékesítés azonos volt az előző évivel. A korábbi beruházások eredményeként a tsz-ek- ben tavaly is fejlődött a baromfitartás, de több gazdaság megszüntette ezt az ágazatot. K.N. A termelés legfőbb adatai közül megemlítjük, hogy Pest megye szocialista ipara 1971- ben átlagosan 6,6 százalékkal termelt többet az előző évinél. Ágazatonként azonban eltérően alakult a termelés, így a minisztériumi iparon belül 2—3 százalékkal nőtt a gépiparé, de az építőanyag-ipar és a könnyűipar produktuma nem érte el az előző évit. A tanácsi ipar termelése átlagosan az 1970-es színvonalon maradt. Kedvezőtlenül befolyásolta a termelést, hogy több hagyományos megyei termék iránt csökkent a kereslet, illetve visszavonták a rendelést, továbbá átmenetileg nehézséget okozott az új termékekre való áttérés, egyes vállalatoknál pedig — főként az építőanyagiparban — elromlottak a termel őberendezések. A szocia- l'sta építőiparban a szövetkezeti szektor részaránya 46-ról 57 százalékra emelkedett. Az állami építőiparon belül évről évre relatíve mérséklődik a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat termelése. Tavaly főként a fővárosi és a Fejér és Heves megyei építőipari vállalatok tevékenysége fokozódott Pest megyében. 1971-ben a szocialista ipar termelésének növekedése kizárólag a termelékenység emelkedéséből származott. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés átlagosan 6,8 százalékkal, az egy munkásórára jutó termelés 7.8 százalékkal haladta meg az előző évit. mezögazdasAg Vízmű épül a Szilas völgyében Kistarcsa, Kerepes és Nagy- tarcsa vízellátásának biztosítására a három község lakossága 1970-ben ivóvíztársulást alakított. A kútrendszer és a vezetékhálózat kivitelezésével a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalatot bízták meg. A vállalat jó munkáját dicséri, hogy Kistarcsán — ahol a munkák 1971-ben kezdődtek — mostanára a vízhálózat 90 százaléka már elkészült. Nagy- tarcsán az év végéig fejezik be a munkát, Kerepesen pedig 60 százalékos készültségi fokot kívánnak elérni. Az egész regionális vízmű átadására 1973- ban kerül sor. Domonyvölgyi beszélgetés „Falugyűlésen” találkoztak a járási pártbizottság, a Gödöllői Járási Hivatal és a Domo- nyi Községi Tanács vezetői a mindössze 120 lelkes Domony- völgy lakosságával. Dr. Süpek Zoltán, a járási hivatal elnöke tájékoztatta a megjelentekef a III. ötéves terv kommunálisfejlesztési eredményeiről, valamint a IV. ötéves terv hasonló célkitűzéseiről. Bejelentette, hogy — eleget tévé a helybeliek kérésének — még az idén befejezik a település villamosítását, és ravatalozót építenek a helyi temetőben. A lakosok vállalták, hogy az építkezést társadalmi munkában elvégzik. Mindent gépesítettek A Monori Állami Gazdaságnak a gombai kerületében levő 540 férőhelyes tehenészeti telepe tbc- és brucellózismentes. A magyar tarka törzstehenészethez 130 férőhelyes borjú-előneve- lö is tartozik. Az etetést, almozást és a fejest egyaránt gépesítették. Miért hozzák Pestről a kenyeret? Hármas osztályzat Gödön Az üdülők érdekében- — Nemcsak kényszer, szokás is Vonat fut be a gödi állomásra. Feketéllik a . tömeg, ahogy szétrajzanak a szélrózsa minden irányába. Ki erre, ki arra veszi az útját, egymás feje felett átbeszélve búcsúzkodnak. Az asszonyok, férfiak jó részénél degeszre tömött táska, hálószatyor. Barna héjú kenyér kandikál belőle, amott banán sárgállik. — Pestről hozzák a kenyeret? — Igen.' Itt helyben csak 'a Biri péké a jó. Aki bejár, nem tud érte sorbaállni. Pillanatokon belül kör alakul, a gödiek egymás szavába vágva fejtik ki véleményüket az ellátásról, a falu üzlethálózatáról. Nevek, címek repkednek, kifogásolnak és dicsérnek. Mintabolt — Kísérjen el a Balázsovi- tsékhoz, itt van nem messze — invitál egy ember. — Az a legjobb hentes az egész faluban. Én nem cipekedek Pestről, mert nála mindent megtalálok. Az idős férfi valóban nem túlzott. A nagy húsbolt valóságos vevőeldorádó. Mindig tele van vevővel. — Főleg este — mondja a vezetőnő, Balázsovits Jánosné. — Látná csak, amikor a késő délutáni vonatok befutnak. Hivatalosan hétkor zárunk, de gyakran még az este nyolc is itt ér bennünket. Olyankor igazán kapkodunk. Biztosan így van, máskülönben nem tudnának évi tízmillió forintos forgalmat elérni, méghozzá főleg olcsó áruból. Itt nem a negyvenforintos karaj a sláger. i A mezőgazdaság 1971. évi produktumaira jellemző, hogy a szántóföldi növényekkel hasznosított terület ugyan azoSzámítanak a dunakeszi hűtőházra Több mirelitáru kerül piacra Baján került sor a magyar h.űtőiparban dolgoz» szocialista brigádok hetedik országos tanácskozására. A vállalat üzemeit képviselő szocialista brigádvezetőket Gulyás Pál, a Hűtőipari Országos Vállalat vezérigazgatója tájékoztatta az elmúlt év gazdasági eredményeiről, valamint az idei feladatokról. Országosan 13,8 százalékkal nőtt a termelékenység. A hatékonyabb munkától nagy részt vállaltak a szocialista brigádok. Összehangolt munkájukkal segítették az új gyártmányok gyors kifutását, a választék bővítését. A békéscsabai és a dunakeszi új hűtőházak termelésével együtt az idén további 31 százalékkal növekszik a hazai mi- relit-árugyártás. A feladatok végrehajtásában számítanak a szocialista brigádokra, amelyeknek száma tavaly is tovább emelkedett. Hárommillióért díszkerámia A Toka.i-hegyaljának világszerte ismert borán kívül mind nagyobb nemzetközi elismerést szerez a bodrogke- resztúri kerámia Is. A két évtizede működő üzem tavaly érte el exportjának rekordját. Az ARTEX közvetítésével megközelítőleg hárommillió forint értékű díszkerámiát szállítottak külföldre. Az eddigi üzletkötések alapján az idén a kereslet tovább növekszik, s eléri a négymillió forintot. — Mintabolt a mienk — segít a férj, Balázsovits János. — Régi szakember vagyok, hentes. Megállapodást kötöttünk a Váci Húsipari Vállalattal, s becsületesen állják a szerződést. Naponta friss árut kapunk a vágóhídról, s mi naponta eladjuk, ami jön. A vállalatnak ilyen mintaboltja rajtunk kívül Vácott, Gödöllőn és Dunakeszin van még. A bolt dolgozói Lenin néven szocialista brigádot alakítottak, az üzlet kétszer nyerte el a kiváló címet. — Különösen nyáron nagy a forgalmunk, amikor a nyaralókkal készeresére nő a lakosság száma. Messze ide a Duna-part, de onnan is felkeresnek. Télen alig — Nyáron nincs is hiba, amikor itt vannak az üdülők — hagyja helyben Óhidy Istvánná, a Zöldfa vendéglő vezetőhelyettese. — De ilyenkor alig van vendégünk. Itt állunk az országút szélén, a cégtáblánk messzire világít. Sok az autós vendég. Esténként zene szól. Szombaton szívesen eljön a fiatalság, de azok csak kávéznak, coláznak, legtöbbje diák. Aztán megint csend, a helybeliek nemigen nyitják ránk az ajtót. — Mi ennek az oka? — Talán a másodosztályú árak. Nálunk csak palackozott italt lehet kapni és frissensül- teket. Próbálkozunk a menüvel is, de nem sok eredménynyel. A kisvendéglő tiszta, berendezése ízléses. Ügy látszik, idő kell, míg a törzslakosság is megszokja, pedig nemigen van miben válogatniuk. Van vevő is, áru is — Nekünk nincs okunk panaszra — kopogja le a kiszól- gálópulton mosolyogva a fiatal boltvezető, Zon Béla. — Vevőnk is van, árunk is. Ki- sebb-nagyobb zökkenőkkel megy a dolog. A nagyközség egyik legrangosabb üzlete a 3-as számú önkiszolgáló bolt. Két műszakban reggel hattól este hétig, nyáron nyolcig tart nyitva. Tizenöten állnak a kedves vevő rendelkezésére. Sorra nézzük a polcokat. Megítélésem szerint szinte mindent kapni Vajon miért cipekednekj akkor a városból? — Egyszerű — válaszolja a boltvezető. — Ha valaki benn dolgozik Pesten, körülveszik a munkahelye mellett a szebbnél szebb üzletek, megvásárolja ott, ami kell. Arra gondol, nem biztos, mire hazaér, hogy itt mindent megtalál, ami kell. Aztán még egy. Nem tudom pontosan, hány üzlet van a nagyközségben, de nem mindegyik Ilyen színvonalú. Aki hozzánk közel lakik, az itt vásárol. Messzire cinekednie már nem érdemes. Akkor inkább Pesten vasától, és a járművel, a busszal vagy a vonattal a számára legideálisabb megállóban száll le. — Csak ez lenne a magyarázat? — Nem. Az is megtörténik, hogy nem kapja azt a vevő, amjt keres. Fűszeráruból azóta kiváló az ellátásunk, amióta a budapesti FÜSZÉRT-től vásárol a Vác és Környéke Kiskereskedelmi Vállalat, a főnökségünk. A kenyérrel valóban sok a gond. Nem tudom, ki hozta a szabályt, hogy a hetvenkét órás kenyér még frissnek számít, eladható. Lenne még mit javítani Kömives János tanácselnökhelyettes osztályvezető egy nagyüzemben. Társadalmi munkában helyettesíti a több hónapos iskolán levő elnököt. A problémákkal viszont tisztában van, hiszen a tanácsüléseken gyakorta visszatérő kérés a bolthálózat fejlesztése, a dúsabb árukínálat. Gyenes Ká- rolyné igazgatási főelőadó a kereskedelem kiváló ismerője. Kettőjük mondanivalójából és a látottakból áll össze a kép: a nagyközség ellátása olyan, mint a bizonyítványban a hármas osztályzat, i Elsősorban nem a számszerűség a probléma. 14 élelmiszerbolt, 11 vendéglő és bisztró, 5 zöldségszakbolt, 2 presz- szó, egy cukrászda, 2 iparcikkbolt, 2 ruhásbolt, kölcsönző, poharazó, TÜZÉP, építőanyag- telep, két gázcseretelep és néhány jól dolgozó kiskereskedő, összesen ötven üzlet áll a vásárlók rendelkezésére. A boltok azonban kicsik, télen-nyá- ron zsúfoltak, ezenkívül egyes nagy egységektől eltekintve a kisebb boltokban csak az alapvető cikkekre korlátozódik a választék. Hetente háromszor tartanak piacot, de csak vasárnaponként kínálnak érdemleges árut. Két új üzlettől várják főleg, hogy lendít az ellátáson. Az egyik a Duna-part és az országút közötti 300 házas nyaralótelepen, az Albakertben nyílik, önkiszolgáló vendéglő lesz, egytál-ételes, hogy a nyaralókat, kispénzű embereket mentesítse a főzés gondjától. A másik a 300 négyzetméternél nagyobb alapterületű ÁBC áruház, amelynek alapjait .a községi költségvetési üzem már elkészítette. Szeretnék, ha még ebben az évben megnyitná kapuit. Ezenkívül szeretnék átéoíteni, megnagyobbítani a göd-pusztai kis vegyesboltot. Ez a tsz területe, az utóbbi időben fejődésnek indult, mind több úi ház énül. A másik fehér folt a Kolozsvári utca környéke. Ide magánszemélynek adnak loarengedélyt s két zöldségesnek. Végeredményben Gödön biztos alapja van a kereskedelemnek, építésre-fejlesztésre azímban nagy szükség van. Akkor bizonyára kevesebben utaznak hálószatyorra!. Komáromi Magda /