Pest Megyi Hírlap, 1972. február (16. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-09 / 33. szám

«»» JfEClTKf Zfüríap 1972. FEBRUAR 9., SZERDA * Évszázados könyvtár nyílt az olvasok előtt Emlékesés Petőfi , születésének ISO. évfordulóján Dr. Orbán László sajtótájékoztatója Muvelődésiközpont­igazgatók országos értekezlete Kedden a fővárosi művelő­dési házban megkezdődött a megyei művelődésiközpont- igazgatók és népművelési ta­nácsadó vezetők munkaközös­ségének országos értekezlete. A tanácskozás első napján trA közművelődési intézmények szerepe az ifjúság nevelésé­ben” címmel Nádor György, az Országos Ifjúságpolitikai Oktatási Tanács titkára tar­tott vitaindítót. Ezt követően a megyei művelődési köz­pontok igazgatói ismertették tapasztalataikat. Az értekezlet ma folytatja munkáját. Móra Ferencre emlékeztek Kiskunfélegyháza, Móra Fe­renc szülővárosa egész napos ünnepséggel adózott a kiváló író emlékének. Halálának 38. évfordulóján a városi tanács áltál eredeti állapotában hely­reállíttatott nádfedeles kis há­zát és a benne berendezett em­lékmúzeumot Hegedűs And­rás, a szegedi tanárképző fő­iskola igazgatója avatta fel. Az avatóünnepség után meg­koszorúzták Móra Ferenc szobrát. Csaknem egy esztendő telt el azóta, hogy átalakult a Hun­gária együttes. Azóta nem ír­tunk róluk. Jobb az új — Mi történt ez idő alatt? — kérdeztük Fenyő Miklóstól, a zenekar vezetőjétől. — Talán mindennél fonto­sabb az új felállás. Nehéz helyzet alakult ki annak ide­jén, mivel nem ismertem elég­gé a zenészeket, s ráadásul olyan emberekre volt szükség, akik a már meglevő zenei irányzatunknak megfelelnek. Végül megtörtént az új feláll lás: Szűcs Antal Gábor szóló­gitár és szakszofon, Klein László basszusgitár, Fekete Gábor dob, s én játszom az orgonán, és énekelek, Erről a társaságról annyit, hogy sze­replésüket biztatónak találom. A Hungáriáról kevés cikk jelent meg az elmúlt eszten­dőben. Mi ennek az oka? — Eddig nem is gondoltunk reklámra, csak most, 1972-ben jutottunk el odáig, hogy nyu­godtan elmondhatjuk, remény- teljes a jövőnk. Akárcsak a labdarúgásban, nálunk is 1972 az újjáalakulás éve. Termé­szetesen csak akkor, ha min­den úgy történik, ahogy ter­veztük. — Milyen tervekkel foglal­koznak? Turnék — A legfontosabb az volt, hogy megalakuljon az új klu­bunk. Csütörtökönként a Ci­tadellában játszunk, szeret­nénk, ha ott alakíthatnánk meg a zenészklubunkat. A bemu­tatkozás sikeres volt, a Syrius- tól hárman jöttek el: Orszácz- ky Miklós, Pataki László és Ráduly Mihály. Várjuk a töb­bi zenészt is, de várunk min­den olyan zenebarátot, aki szí­vesen fogadja ötletünket. Egyébként az 5-től 9-ig tartó csütörtöki délutánjainkon Gát András a disc jockey. A ter­veinkhez tartozik még egy új nagylemez kiadása, reméljük, támogat ebben a Hanglemez- gyártó Vállalat, s szeretnénk sikerrel szereoelni az idei táncdalfesztiválon, amelyhez kérjük a két évvel ezelőtti „szurkolóink” segítségét. A nvarunk minden bizonnyal az Ifjúsági Parké lesz, de szeret­nénk ellátogatni az ország kü­lönböző városaiba, községeibe is az ŐRI szervezésében. —■ És ami már biztos? — Nemsokára megjelenik első kislemezünk, amely már az új felállásban készült. Ale­Három éve nyilvánították tudományos könyvtárrá a haj­dani miskolci református „Schola” 1560-ban alapított — muzeális értékű — gyűjtemé­nyét,- amely most Lévay József tudományos könyvtár néven működik. A több mint négy évszázad során a várossal együtt ezt a művelődési intéz­ményt is többször fenyegette veszedelem. 1706-ban például a várost pusztító német és rác hadak a könyvtárat teljesen feldúlták. Az iskola professzo­rainak önfeláldozásán múlt, hogy a nagy értékű kódexek többségét meg tudták mente­• Írói programja? — írói indulásomkor, negy­ven évvel ezelőtt, a magyar irodalomnak azt az örökségét mez A oldalán „A hosszú hajú Éva” című szám található, a másikon a „Dr. Skizofrén”. Eddig 28—30 új számot írtunk, ezek nagy részét már játsszuk, de műsorunk gerincét az utol­só nagylemezünk adja. — A lapunkban megszólaló zenészek közül most önnek — elsőként slágerlistát kell ösz- szeállítania... — Sajnos, nem ismerem any- nyira a könnyűzenei, életet, hogy el tudjam készíteni, de egyébként sincs tíz olyan szám, ami a listámra felkerül­hetne ... Négyet tudok mon­dani, valamennyit egyformán szeretem: Történet M-ről (Il­lés), Drága napfény (Koncz), Hűtlen barátok (Omega), Ezüst nyár (LGT). • • Ot sláger Ezek után nézzük a Zene­műkiadó újdonságait: a Szé­kesfehérvárott megrendezendő Made in Hungary (február 21.) kottásfüzetei e hó közepén ke­rülnek a boltokba. A szakem­berek véleménye szerint ejt szám lesz sláger: Meddig tart egy szerelem, Ezt még vala­hogy kiheverem, Egyszer eljön majd a nap, Csodálatos álom és Gyűrött a kalapom. Az Omega együttes koncert­jét — amelyen fellép a Syrius zenekar is — jövő hétfőn ren­dezik az Erkel Színházban. Itt jelentjük be, hogy következő tíz számból állói slágerlistánkat Kóbor János állítja össze. E3EH5VSN m L 1 VI 1 7 • í í > ,á 1 _________1 Lí 9 V I Február Vágja ki, írja rá legkedvesebb vokális, hangszeres és könnyűze­nei számának a címét, úgy küld­je be legkésőbb február 28-ig sza­vazólapunkat a szerkesztőségbe (Bp. Vin., Somogyi B. u. 6.). A borítékra ne feledje felírni: ked­venc lemezem. Legközelebbi, — ol­vasóink által összeállított sláger­listánk március elsején jelenik meg. Szavazóink között havonta egy nagylemezt és 12 kislemezt sorsolunk ki. ni. Amikor 1747-ben újból lét­rehozták a könyvtárat, á párt­fogók között szerepelt a „Pesti bibliotheca” is. A könyvtár 1885-ből szár­mazó katalógusa még csak tízezer kötetről ad számot; ez a szám napjainkban már hat­vanezerre tehető. Miskolcra vonatkozóan pedig több mint ezer különböző kiadvány sze­repel. A tudományos könyvtár anyagát — tervek szerint még az idén mind a kutatók, mind pedig az érdeklődő közönség számára hozzáférhetővé teszik. vállaltam, amelyet a társadal­mi kérdések, a netnzeti sors­kérdések iránti érzékenység jellemzett. Azóta, mindmáig, ezt igye­keztem képességeim szerint folytatni. A valóság megmuta­tása, az elentmondások segíté­se: ez volt mindig írói progra­mom. Kommunista elkötele­zettségű írónak vallottam, val­lom magam — de azt is val­lom, hogy az irodalom, az esz­mei elkötelezettség igazi érvé­nyét, értékét is csak az eszté­tikai minőség, a színvonal döntheti el. Az író tervek nélkül már nem író. Sok tervem van még — de nem szívesen beszélek róluk, mert ki tudja, mit tu­dok még belőlük megvalósíta­ni? Mindenesetre: ezekben a napokban kezdtem hozzá ön­életrajzi kötetem — vagy kö­teteim? — megírásához. Talán nem is jó ez a megjelölés, hogy önéletrajz. A magam emberi fejlődésrajzán a megélt dolgo­kon keresztül korrajzot sze­retnék adni az elmúlt öt-hat évtizedről. A világról, az esz­ményekről, a mozgalmakról,' amelyekhez közöm volt, az emberekről, akikkel találkoz­tam. Eddigi életem során vol­tam „lent” is, „fent” is: sokfé­le nézőpont adatott a látásra, a tapasztalásra. • Mint az írószövetség elnö­ke, hogyan értékeli a mai ma­gyar irodalom szocialista ten­denciáinak kibontakozását? — Nehéz erre a kérdésre né­hány mondattal érdemben vá­laszolni. Azt sem hiszem, hogy maga az írószövetségi elnöki funkció olyan kompetenciát jelentene, hogy a választ fel­tétlenül érvényesnek kelljen elfogadni. Amit mondok tehát, inkább a magam nevében mondom. Gondolom: a „mér­tékegységünket” kell minde­nekelőtt jól meghatároznunk. Hogy értem ezt? Először is: a mértékegységünket az időben. Az irodalmi folyamatot — nem lehet „rövid távon”, egy­két év termése alapján helye­sen értékelni. Az, hogy .„mai magyar irodalom”, legalább egy-két évtizedet jelent. S ha így nézem — hullámzásokkal és ellentmondásokkal —, a szocialista tendenciák erősödé­sét lehet megállapítani. Külö­nösen ha az említett mérték- egység más vonatkozásban is helyes. Ha nem szűkít, ha nem dogmatikusan értelmezi a szo­cialista értékeket. Márpedig — és ez jó dolog — az elmúlt 10 —15 évben olyan értékeket is integrált a szocialista iroda­lom, amelyeket a régi, szektás felfogás kirekesztett ebből a fogalomkörből. Persze, ezen az egészében véve jó folyamaton belül látok — nem is csekély — problémákat. Látom pél­dául á realista, a határozottan társadalmi érdeklődésű irány­zat — remélem, átmeneti — visszafordulását. Vagy például azt, hogy a legfiatalabb író­nemzedék törekvései iroda­Tegnap délelőtt a Parlament gobelintermében tájékoztatta a magyar sajtó képviselőit dr. Orbán László, a művelődés- ügyi miniszter első helyettese a Petőfi-emlékünnepségek sok­rétű program járók Dr. Orbán László elmondot­ta, hogy Petőfi Sándor szüle­tésének 150. évfordulóját a va­lomtörténeti mértékkel mérve is, példátlan mértékű szakítást jeleznek a magyar irodalom folytonosságában. De talán a legnagyobb probléma az, hogy ezekkel és a hasonló kérdések­kel nem nézünk nyíltan szem­be. Nincs vita, de miért nincs? Ennek okát is keresni kéne. Az irodalomban a mű a fontos — de a pezsgő szelle­mi élet segítheti a jó művek születését. • Hogyan vélekedik irodal­munk határainkon túli szerepé­ről? — Régi vita, hogy van-e egyáltalán reményünk úgy be­kerülni a világirodalom ára­mába, vérkeringésébe, aho-, gyan a magyar irodalom telje­sítményei alapján megérde­melné? Nyelvi elzártságunk és sok más ok miatt jogos a két­kedés. Szerintem azoknak van igazuk, akik azt mondják: ne is ez legyen a fő gondunk, hanem az, hogy az irodalom magunkról, magunknak be­széljen a legigazabban. Hiszen még a nagyvilágot is csak így és akkor érdekelhetjük. Ter­mészetesen ez nem azt jelenti, hogy ne tegyünk meg mindent legjobb értékeink külföldi megismertetéséért. És — sze­rintem — kevesebbet teszünk, mint tehetnénk. Propagandánk szegényes és esetleges. Lassú javulás azért ennek ellenére is van. Különösen a szocialista országokban történt és törté­nik sok minden klasszikus és ' mai irodalmunk kiadásáért. Egyetlen mai példát említek: a Szovjetunióban, több kiadó közös vállalkozásában, 15 kö­tetes sorozatban kiadják a leg­utóbbi néhány évtized magyar irodalmának körképszerű vá­logatását. És Nyugaton is, a ..harmadik világiban” is egyre több mái költőnk, prózaírónk műve jelenik meg. Sőt, már nemcsak egyedül Molnár Fe­rencen keresztül ismerik a magyar drámát. Azt hiszem a közelgő Petőfi-évforduló is al­kalom lehet, hogy a magyar irodalomra irányítsuk a figyel­met. Tudomásom szerint mind a szocialista országokban, mind sok nyugati országban is komoly készülődés folyik erre az évfordulóra. Megint csak egy-két példát: a Szov­jetunióban, kiváló költők tol­mácsolásában, 300 000 példány­ban jelent meg orosz nyelven egy reprezentatív Fetőfi-válo- gatás. A párizsi „L’Európe” című folyóirat külön Petőfi- számot jelentetett meg,, mi itt­hon, 1973-ban az évforduló je­gyében rendezzük meg a már hagyományossá váló európai költőtalálkozót. Ugyancsak megszervezzük a Petőfi-fordí- tók nemzetközi konferenciáját. „ -------„----------­Vi ta a .jelenidőről Február 14-én és 15-én a Nagykőrösi Konzervgyár dol­gozóinak bemutatják Bacsó Péter: Jelenidő című, üzemi környezetben játszódó új filmjét. Az üzemi művelődési házban tartandó bemutatón, illetve az azt követő vitán részt vesznek a film alkotói is. lódi örökösök jogán és gondos­ságával, kell megünnepelni, méltón Petőfihez, méltón .hal­hatatlan költészetéhez és mél­tón azokhoz az eszmékhez, me­lyekért élt. Ezért az a törek­vés — és ennek a programját fogadta el a közelmúltban a Petőfi Emlékbizottság —, hogy ezt a születésnapot hosszan tartó ünneppé tegyék. Azt szeretnék, hogy a jubileu­mi, ünnepségsorozat keretében mindenkihez eljusson Petőfi szava, hogy idősebbek és fia­talok szívében, lelkében vissz­hangra leljenek a társadalmi haladást segítő gondolatai, ha­zafiúi és internacionalista ér­zelmei. Azt is célul tűzte ki a Petőfi Emlékbizottság — mon­dotta dr. Orbán László —, hogy költészetének, egész élet­művének forrásából és példá­jából ne csupán a magyar né­pet részeltessük, hiszen Petőfi nemcsak a mienk, hanem min­den szabadságszerető népé, mindenkié, aki korunkban a haladás oldalán tevékenyke­dik. A továbbiakban a művelő­désügyi miniszter első helyet­tese az egész éven át tartó gaz­dag programból ismertette a jelentősebb eseményeket. A nagyszabású ünnepségsorozat 1972. december 30-án Kiskőrö­sön ünnepi tanácsüléssel és emlékünnepséggel kezdődik, másnap ugyanitt nagyszabású fáklyás felvonulást rendeznek. Az országos megnyitóra azonban éppen a 150. szü­letésnapon, 1973. január elsején este a budapesti Erkel Színházban kerül sor. A másik nagy országos ren­dezvény színhelye szintén a főváros lesz. 1973. március 15-én a Hazafias Népfront és a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség felvonulást és ünne­pélyt szervez a Magyar Nem­Folyamatosan, sorra meg­szépülnek Vas megye értékes műemlékei. Helyreállították a kőszegi Jurisich várat, a kör­mendi reneszánsz stílusú Baí- thyány-kastélyt, tatarozták a világhírű román stílusú jáki templom keresztelő kápolná­ját. Megszépült a jáki temp­lommal csaknem egy idős csempeszkopácsi római kato­likus műemléktemplom, Kő­szegen a Kálvária kápolna, s az ország egyetlen dupla árká­dos lábasfiáza. Szombathely belvárosában két copf stílusú zeti Múzeum előtt. Ezzel egy időben szerte az országban ha­sonló ünnepségeket rendeznek. A jubileumi év programja ezeken kívül is még sok érde­kességet tartalmaz. Kiállítást rendez a Petőfi Irodalmi Mú­zeum és a Hadtörténeti Mú­zeum. Felavatják Pátzay Pál alkotását, Petőfi életnagyságú szobrát. Megjelennek Petőfi összes versei jubileumi ki­adásban, valamint összes mű­veinek első kötete. Több más — Petőfi életével és munkás­ságával kapcsolatos — mű is kiadásra vár. Jankovich Marcell rendező másfél órás rajzfilmet készít a János vitézből. Játékfilm ké­szül — Ranödi László rende­zésében — a Helység kalapá­csából. A ma Petőfije címmel dokumentumfilmet készít Ko- lonits Ilona. A Thalia Színház felújítja Petőfi: Tigris és hiéna című drámáját, valamint Illyés Gyula összeállításában Petőfi- dokumentumdrámát mutat be. Az Irodalmi Színpad prog­ramjában az Apostolok adap­tációja szerepel Szokolay Sán­dor zenéjével. A kecskeméti Katona József Színház Fekete Sándor Petőfiről írt drámáját mutatja be. 1973-ban a költészet nap­ját Petőfi szellemében rendezik meg. Ekkor kerül sor az európai költők konferenciájára is. Ugyancsak megrendezik 1973 őszén a műfordítók konferen­ciáját Petőfi külföldi tolmá­csolóinak részvételével. A Ma­gyar Tudományos Akadémia Petőfi és kora címmel nemzet­közi szimpoziont rendez. Az Irodalomtörténeti Társaság pe­dig vándorgyűléseket tart a Petőfi-emlékhelyeken. A magyar posta Petöfi-em- lékbélyeget, a Magyar Nem- zeti Bank arany és ezüst pénz­érméket bocsát ki a jubileum alkalmából. P. P. épületet — a püspöki palotát és a Szegedy házat — tataroz­ták, újították fel. Jelenleg a gyógyfürdőjéről híres Bük községben a volt Szapáry kastély helyreállítá­sán dolgoznak. Tervezik a szentgotthárdi és magyarcsecsődi templom, a szalafői népi műemlékház helyreállítását és sor kerül a szombathelyi romkert állagá­nak megóvására, a sárvári Nádasdy vár, a kőszegi Sgra- fittós ház, valamint a gutatöt- tösi katolikus templom re­konstrukciójára is. Két világ­hírű mű­rész érke­zett február 7-én délután magánrepülőgépen a Ferihegyi re­pülőtérre. A „Kékszakáll” című NSZK—francia—olasz kopro- dukciós film helyszíni forgatását már meg is kezdték Buda­pesten, és Richard Burton, a film főszereplője megérkezett Bu­dapestre. Útjára elkísérte felesége — Liz Taylor, a világhírű filmszínésznő. Képünkön: Richard Burton és Liz Taylor a re­pülőtéren. Made in Hungary-kotta Vendégünk: Fenyő Miklós HAT ÉVTIZED A 60 éves Darvas József nyilatkozik írói terveiről\ a mai magyar irodalomról Darvas József holnap „hivatalosan” is belép a magyar iro­dalom nagy öregei közé: február 10-én ünnepli 60. születés­napját. Életműve — 1932 óta megjelent regényei, szociográfiai színdarabjai — indokolja a jelzőt: írói, irodalomközéleti tervei azonban fiatalos, töretlen alkotókedvről, ifjúi aktivitásról val­lanak. A hatodik X küszöbén ars poeticájáról s terveiről a kö­vetkezőket nyilatkozta Gergely Róbertnek, az MTI munkatár­sának. . Neves műemlékek új köntösben $ Burton és Taylor Budapesten

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom