Pest Megyi Hírlap, 1972. február (16. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-01 / 26. szám
pisi mecret '^Cirtap 1978. FEBRUAR 1., KEDD TV-FIGYELŐ üborkafa, Régebbi színművek tv-beli felújításakor az első és legindokoltabb kérdés: mi magyarázza a mű, jelen esetben XJrbán Ernő 1953-ban bemutatott, az idő tájt zajos sikert és gyanakvó vitákat kavaró szatírájának újraélesztését? Hiszen a mai negyvenesek is csak eszükkel tudják már örömüket, visszaidézni, amivel szókimondását fogadták. Aminek akkor alulról örvendeztünk, ma már felülről, a korszakot végérvényesen lezárók fölényével mosolyogjuk. Mégsem volt hiábavaló a szel- lemidézés, mert a bürokrácia ma is virul még, s azok az eszmei bukfencek, melyeket a legnemesebb indulatúak is vetni kényszerültek, ma is elgondolkoztatnak. Marton Endre rendezése nem színházi múzeumba kalauzolta a nézőt: jól alkalmazott filmszerű átkötésekkel, friss szereplőgárdával szerzett jó mulatságot. A színészek közül Páger Antalt, Kállai Ferencet és a remek epizódalakí- tóst nyújtó Máthé Erzsit kell kiemelnünk. Ríiodaí Az amerikiaias köz- vetlenségű címbeli „megszólítás” ritka élményre kíván utalni: egy rendkívüli tehetségű dzsesszorgona-művész, Rhoda Scott játékának és vonzó egyéniségének elválasztha- tatlanságára. Mert nem tartalmas, meleg mosolyával fegyverez le, sem a játék közben arcára kiülő spontán örömmel — mindez csupán elgyönyörködtet —, hanem azzal a bravúr-számaiból is felbuggyanó emberséggel, mely minden ujjmozdulatából sugárzik, élő cáfolataként az emberi ostobaságok leggonoszabbikának — a faji előítéleteknek. Rövid nyilatkozatában nem politizál, szerényen szól nem éppen könnyű gyermekkoráról. Ám előadása nyomán varázslatos megkönnyebbülés vesz erőt rajtunk, belemerülünk egy magasrendű játékosság önfeledt szemléletébe, s azt kívánjuk: bár sosem érne véget. Sediánszky János műsorvezető mindnyájunk kívánságát fejezte ki, mikor a mielőbbi viszontlátás reményével búcsúzott el Rhoda Scott- tóL Ha hallod a harangokat... Egy intellektuel története a partizánháborúban, mindén-1 féle intellektuális furfangot 1 Menyecskeugratás HÍVOGATÓ MASZKÁSOK Borsod megye egyes vidékein a gyorsan változó falusi élet ellenére fennmaradtak az ősi népszokások. Ezek ma is velejárói, kedves színfoltjai a társas összejöveteleknek. A Bán-patak völgyében levő palóc lakta községekben — többek között Nagyvisnyón, Bánhorvátiban — a legtöbb lakodalmat szombaton tartják. Bár a házasulandók legtöbbje a környező ipartelepeken dolgozik, azért évről évre rendszeresen felelevenítik a falusi lag- zikon az egykori farsangi népszokást, amelyet menyecskeugratásnak neveznek. Az ünnepi vacsorát követő anenyasszcunytánc íjtán a vőfélyek szalmából, fahulladék- ftól a lakodalmas ház udvarán Hatalmas máglyát raknak, amelyet meggyújtanak. Elöl az ifjú házasakkal párba állnak az örömszülők, a vendégek és természetesen a vacsora készítésében fáradozó főzőasszonyok. Kéz a kézben vidám énekszó mellett körbetáncolják a máglyát. Amikor a tűz már hamvadni kezd, az új menyecskét a vőfélyek keresztülugratják a parázson. A menyecske után a nyoszo- lyólányok is átszöfcnek, ki-ki azzal a legénnyel, akivel jegyben jár, vagy udvarol neki. Az abaúji részeken ma is divatban van, hogy a bálba maszkások hívják meg a lányokat. A legények maguk készítette álarcban kopognak be a lányos házhoz, s invitálják őket a mulatságba. Amelyik lányhoz maszka nem kopogtatott be, az-el sem megy a bálba, mert úgysem akad táncosa. A legények a mulatságban nem ugyanazt az álarcot viselik, mint amilyen a hívogatás- nál rajtuk volt. A lányoknak kell kitalálniuk: ki volt, aki őket meghívta. SZOBRÁSZOK, FESTŐK, KŐMŰVESEK A sirokí hányából viszik a tömbkövet Jcvőre befejezik az esztergomi bazilika restaurálását Két évvél ezelőtt kezdték meg az ország legnagyobb templomának, az esztergomi bazilikának külső restaurálását. A XIX. században épült székesegyház az egyik legértékesebb műemlékünk. Süttői márvánnyal díszített belsejében a világ egyik legnagyobb, vászonra festett képe látható. A 13 méter magas, 6,5 méter széles festmény Grigoletti velencei festő műve és Tizián Assunta című képének másolata. A hatalmas épületkolosszus helyreállítása sok munkát ad a Kőfaragó és Épületszobrászipari Vállalat dolgozóinak, A magyar klasszicista stílusú templom ugyanis 118 méter hosszú és 100 méter magas. A főhomlokzatát díszítő hatalmas, 22 méteres oszlopcsarnokot 8 óriási korimthosi oszlop tartja. Az épület méreteire jellemző, hogy az északi homlokzat helyreállításához 18 ezer légköbméter állványra van szükség. Egyébként ez lesz a legnagyobb munka, mert ezt a részt érte a legtöbb háborús sérülés, míg a legkülönlegesebb feladatokat a kupola helyreállítása jeleníti. A 24 oszlopon emelkedő, 71 méter magas, 33 méter külső átmérőjű kupola tetejéről leemelik és újra aranyozzák a keresztet. \ Egész éven át a legkiválóbb szakemberek, kőfaragók, szobrászok, festők, bádogosok, kőművesek dolgoznak a helyreállításon. Eredetileg úgy terveztek, hogy az oldalfalak burkolásához újra megnyitják azt a Pilismarót melletti bányát, amely a XIX. százaidban az épületet borító konglomerát tufát szolgáltatta. A bánya újranyitása azonban nagyon költséges lett volna, ezért a mintegy 250—300 köbméternyi tömbkövet az azonos minőségű siroki kőbányából szállítják Esztergomba. A főhomlokzat helyreállítását most fejeztek be és a tervek szerint jövőre átadják az egész székesegyházat. mellőző filmnyelven előadva: így jellemezhetjük az elsőfilmes jugoszláv rendező, Antun Vrdoljak munkáját. Akár nálunk, déli szomszédainknál is javában zajlik a filmes nemzedékváltás, ami óhatatlanul magával hozza a szemléletmód megváltozását. Ez a film lak- kozatlanul teregeti ki az előítéletek sújtotta egyszerű emberek sokszor önpusztító torzsalkodását, ugyanakkor az eltökélt humánum nevében száll szembe a máig hullámokat verő nemzetiségi gyűlölködéssel. A fölös kegyetlenséget kerülő, áttetsző érzelmeket ábrázoló filmet közérthetősége okán korábbi időponti ban is játszhatták volna, egyebek közt azért, mert kifejezés- módjának népisége, az ember- formálás világossága egyaránt alkalmassá teszi a fejekben még terjengő homály oszlatá- sára. Röviden. AZ apartheid világát mutatta be az ENSZ doku- mentumíilm-csoportjának a Dél-afrikai Köztársaságban készült munkája. Az egyenlőtlenség komor villanásai nagy szavak nélkül is felrázó hatással voltak a nézőre. A Grock-ról készült francia film gyermeknek-felnőttnek egyaránt szólt, érdekes visz- szapillantást adva a világhírű bohóc emlékezetes számaira. Ráadásként a jóságos svájci öregúr némi „békeuszítástól” sem tartózkodott, finom példáját adva emberi és művészi magatartás azonosságának. A szilveszteri műsorból (méltán) kimaradt jelenetek legtöbbje a körülményesség mintadarabja volt; a lassúság viszont tudvalévőén a humor megölője. Ma délután folytatódik, csütörtökön befejeződik a Találkozás Indiával című riport- film-sorozat. Ma késő este Róma művelődéstörténeti jelentőségét bemutató filmet is sugároznak. Szerdán a hanglemezgyárban tölthetünk tíz percet, majd az Operaházból közvetítenek egy népszerű vígoperát, Donizetti Szerelmi bájital-át. A kísérleti műsorban olasz film (A kitartott) látható, Ugo Tognazzival a főszerepben. Csütörtökön ismét jelentkezik a Hang-villa, este Csehov szatirikus egyfelvoná- sosának (Lakodalom) hazai tv-változatát a Kék fény adása követi. Késő este először kapunk (naponta ismétlődő) összefoglalót Sapporó ból, a téli olimpia eseményeiről. Pénteken három lengyel novella televíziós változatára és az Integrál adására hívjuk fel a figyelmet, mely utóbbi a tömegközlekedés és az autózás időszerű kérdéseit vitatja. Lehotay-Horváth György Úrasztalterító a XVI. századból » Sárospatak egyik idegenforgalmi látványossága a hajdani kollégium úgynevezett Bema-során berendezett múzeum. Á régi termekben iskolai emléktárgyaikat és református egyháztörténeti értékeket őriznek, köztük úrasztalterítőket. A több mint háromszáz darabból álló gyűjteményben 1548-tói napjainkig, szinte minden hímzésforma megtalálható. A legszebb ilyen térítőt *— Lórántffy Zsuzsanna fejedelemasszony sajátkezű- leg készítette. A múzeum másik érdekessége az az 1600-as évekből fennmaradt úrasztalterítő, amely egykor Beret Abauj megyei kis falu egyház- községének tulajdona volt A fehér vászonterítő oldalait különleges technikával hímezték ki. A kendőn látható feliratot azonban még nem sikerült megfejtem, de a mintákból a kutatók arra következtetnek, hogy a hímzést Lengyelországban készítették. Pantomim A kanadai tv meghívására KöllS Miklós és a Domino Pantomim Együttes két szólistája Torontóba utazik, hogy egy 30 perces színes tv-fílm koreográfiáját elkészítse. Ezt követően részt vesznek a III. nemzetközi színházi fesztiválon Madridban, ahol a pantomim műfaj jeles képviselőinek, Marcel Marceau, Tomasevszky és Fialka társaságában lépnek fel. Fővárosi színházi esték HUMOR-EXPRESS ELÉRTÜK, hogy művészeink most már nemcsak vidékre járnak haknizni, hanem a Lenin körútra is. Igazuk van, kényelmesebb, mert közelebb van. Mit nevezek hakninak? Amit bárki más. Vagyis: ha néhány művész összeáll és elindul szerencsét próbálni — persze bizonyosfajta előzetes szervezés után —, lesz, ami lesz, ők bizony fellépnek, mert akkor gázsit is kapnak. A HUMOR-EXPRESS esetében az előzetes szervezés nagyobb apparátust vett igénybe, mint más haikn'mál szokásos. Eljutottak odáig, hogy nemcsak egy-egy esetben léphetnek fel, hanem naponta kétszer, sőt vasár- és ünnepnapokon háromszor : is — meghatározatlan időig. Ez az állándó hakni a biztos hakni. Azonkívül ezt előre megírták — Galambos Szilveszter és Peterdi Pál —, több próbát tartottak, mint a hakniknál szokásos, mert a társulatot erre az előadásra állandóra tervezték. Állítólag nem is lesz a szereplőkben változás, tehát fellép — Rátonyi Róbert, Lorán Lenke, Szuhay Balázs, Koós János, Dékány Sarolta — a zenekar adta a kiváló ötletet a cím egyik felének — Express — és gyanítom, hogy a táncok és a táncosok révén kapta a cím másik felét — Humor. Ezenkívül fellépnek még lábzsonglőrök, szalonakrobaták, labdazsonglőrök és egy okvilibrista. (Ne lepődjenek meg, betűzöm: okvilibrista. Gyorsan félütöttem a 777 oldalas Idegen szavak kézi szótárát, nem volt benne. Tehát nem idegen, magyar szó. Erre megnyugodtam.) A konferanszié — Halmi Gábor — konferansza is megnyugtatott, mert item igaz az, amivel a minap vádoltak, hogy egyetlen új viccet sem ismerők, igenis ismerek, sőt mindegyiket, csak egy viccet nem ismertem, s ez a kon- feransz volt. SZÖVAL REPREZENTATÍV HAKNI ez, mert díszLettervezőt is szerződtettek — Vogel Erik, koreográfust is — Bogár Richard, sőt rendező is volt — Gyökössy Zsolt. Ennyi szakember — ennyi amatőr alakításhoz. Egy profi azért akadt: Rátonyi Róbert, nehéz lehet a dolga egyedül. Az első rész az Expressé. Irigylem a jónevű zenekart és Koós Jánost, mert naponta kétszer is — vasár- és ünnepnap háromszor — házibulit rendeznek. Buliznak, arénáz- nak, mintha otthon lennének, szűk családi, vagy baráti körben. A második rész a Humor. Ez vidám és zenés. Ennyit erről. NÄLUNK a szórakoztatóipar, mintha megunta volna, hogy ilyen hosszú szóval illetik és arra törekszik, hogy a szóösszetétel első tagját el lehessen hagyni és maradjon csak az ipar. De meg kellene gondolni, adjunk-e rá iparengedélyt? Berkovits György A titokzatos gróf rejtélyes származása A Tv kettes csatornája heteken át folytatásokban közvetítette a Baál lovagjai című francia kalandos történetet. Főszereplője a „Mester", aki minden eszközzel, a legelvetemültebb gyilkosságok és terror árán a világ ura akar lenni. Azt híreszteli magáról, hogy több ezer éves, célzások esnek arról, hogy ő Saint- Germain gróf, akinek titokzatos élete évszázadok óta fel-fel- bukkan különböző történetekben. A XVIII. század nagy kalandorának életéről, származásáról kevés a hiteles adat, de van egy érdekes magyar vonatkozású legenda. Supka Géza, a kiváló esztéta írt egy érdekfeszítő fejezetet a Nemesfémipari Évkönyv 1934. évi számába Az arany urai és rabjai címmel és ebben ismerteti Saint-Germain életét. Saint-Germain nem volt mindennapi ember, értett a zenéhez, jó poéta volt, kiváló történész és elsőrangú kémikus. Egész sor festékanyagot fedezett fel, kitűnően értett a drágakövekhez, az a hír járta róla, hogy aranyat tud csinálni. Mindenesetre mindig volt pénze. Saint-Germain hat nyelven beszélt, húst sohasem evett, alkoholt nem ivott és hetvenéves korában sem nézett ki többnek negyvenévesnél. Félig kimondott, félig elhallgatott mondatok formájában — elhitette, hogy sok száz, sőt több ezer éves, aki már részt vett a kereszteshadjáratokban, sőt Krisztus halála idején is élt már, csak éppen akkoriban nem hallott semmit sem erről az esetről... Sokan kutattak élete, származása után III. Napóleontól Isabella Cooper - Oahley teozófus hölgyig, aki hosszas levéltári kutatások alakján állította fel azt az elméletet, hogy Saint-Germain voltaképpen II. Rákóczi Ferenc természetes fia. A Saint-Germain— Rákóczi feltevések szerint II. Rákóczi Ferenc amikor házassága előtt két évvel bejelentette a bécsi udvarban, hogy a császárnénak, Eleonórának egyik unokahúgát akarja nőül venni, nagy riadalmat keltett. Rákóczit elküldték hosszabb tanulmányútra Olaszországba felejteni. Állítólag a tanulmányútja idején született meg Itália kék ege alatt természetes fia, a későbbi Saint- Germain gróf. Ö maga — írja Supka — élete ' nagyobbik részében állandóan „Tzarogy gróf” néven jártkelt, amely név nyilvánvalóan anagrammája volt a Rákóczi névnek. A főúri származásra utal az is, hogy bár jól megélhetett volna a kémiából, inkább aranycsi- nálással hókuszpó- kuszkodott. Az állítólagos Rá- kóczi-ivadék szegényen halt meg 1780- ban a schleswigi Eckemförde városkában. Mini könyv Dózsa-évfordulóra A szegedi nyomdában a MTESZ helyi csoportjának tagjaiból „minikönyvklub’’ alakiüt. A klub tagjai tervezik, hogy évente 3—4 gyu- fásdoboz nagyságú kis kötetet adnak ki. A gyűjtők által nagyon keresett kis könyveket társadalmi munkában készítik el a szegedi nyomda dolgozói. Elsőnek ,a Dózsa- évforduló alkalmával* Dózsa György és Szeged címmel kívánnak kötetet megjelentetni. A minákönyvdkben el «sorban Szegeden élt írók, neves műszaki és tudományos szakemberek írásait kívánják közreadni. Magyar tárlat Japánban Február 1-én a tokiói központi művészeti galériában 38 magyar grafikus műveiből nyílik gyűjteményes kiállítás. A tárlat anyagát, mintegy 100 képet, a mai kortárs művészek alkotásaiból válogatták. A tokiói kiállítás után az anyag Japán több vidéki nagyvárosában is vendégszerepei. Nemzetközi grafika a Műcsarnokban Február 5-én nyílik a Műcsarnokban az a bemutató, amelyen a hazai közönség a krakkói nemzetközi grafikai biennálén díjazott legjobb alkotásokkal ismerkedhet meg. A japán, lengyel, szovjet, francia és más nemzetiségű alkotók között ott szerepel a magyar Gross Arnold neve is, akit kétszer jutalmaztak Krakkóban. r * Árva gólya Csongrádban, a tömörkényi Alkotmány Termelőszövetkezet halgazdaságában a változatos madárvilágú tavak, nádasok teljesen elnéptelenedtek. Egy magányos gólya azonban a sok közül ottmaradt. Szép fejlett példány, látszólag jól repül, mégis valamilyen betegség bánthatta, nem mert nekivágni a nagy útnak, nappal a befagyott tavakat kémleli, éjszakára pedig behúzódik a közeli erdőbe. Óvatosságát, kezdeti félénkségét mindjobban levetkőzte, és barátságot kötött a tógazdaság dolgozóival. Egészen közel megy hozzájuk, és várja, hogy megkapja járandóságát: az apró keszegeket, békákat.
