Pest Megyi Hírlap, 1972. február (16. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-24 / 46. szám

KMYKO X peSTAlE&YEt HÍRLAP ' KIÍI.ON KIADÁSÉ XVI. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM 1972. FEBRUÁR 24., CSÜTÖRTÖK UTAK. JÁRDÁK. KUTAK Hogyan teljesíti a tanács a lakosság kéréseit? A tervek megvalósulnak Tavaly áprilisban , ország­szerte tanácstagi választásokat tartottak. A jelölőgyűléseken szép számmal megjelentek Nagykőrös lakói is és vélemé­nyüket, kérésüket tolmácsolták jövendő tanácstagjaiknak. Még a kérések feljegyzése is sokáig tartott. Hát még a teljesíté­sükre mennyi idő kell! Mit kértek a város polgárai? Állandó téma és még sokáig az marad, akkor is, ha a nagy­kőrösiek segítőkészek, sok tár­sadalmi munkát végeznek vá­rosuk szépítéséért: jó utak, jár­dák és kutak kellenek. A városi tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén érdekes jelentést fogadtak el: összesítették a 70 választókerületben ta­valy elhangzott közérdekű kéréseket, és a szakigaz­gatási szervek a kérésiekre írásban válaszoltak. A leglényegesebb ebben a je­lentésben az, hogy már a je­lenlegi, IV. ötéves terv elké­szítésekor a kérések teljesí­tésének egy részét feladatként rögzítették. Pénz kellene mindenhez. A kérések alapján még 21 millió forintra lenne szükség út, jár­da javítására, 20 millió forint pedig kútépítésre, vízelvezetés­re, gáz- és szennyvízcsatorna- hálózatra. De, sajnos, ennyi pénzt nem lehet előteremteni, a kérésekből tehát csak annyi teljesíthető, amennyit az anya­gi lehetőségek a városi tanácsi­nak megengednek. De beszéljenek a példáit! Az 1. választókerület lakossága kérte, hogy a Dózsa György út és a Tázerdei utca megrongá­lódott útburkolatát javítsák ki. Az elmúlt évben 510 ezer fo­rintért rendbe hozták az utat, ismét járható. A 6. kerületben azt kérték az emberek, hogy a Biczó Géza úti csapadékvizet vezessék el. Tizenkétezer forintba került a választók e kérésének teljesí­tése. Kutát kértek az Esze Ta­más és a Honvéd utca kör­nyékén lakók. A múlt év­ben megfúrták a kutat, feltöltötték környékét: van végre vizük az ott lakók- nak. A Kossuth Lajos utcai útre­konstrukcióval párhuzamosan teljesül e kerület választópol­gárainak másik kérése is: az utakat elegyengetik, rendezik, de már csak 1972—73-ban. A Földvári, illetve a Sirató utcaiak kérése a Kossuth utca átépítésével együtt teljesül: körülbelül 20 méteres szaka­szon, szilárd útburkolatot kap a járda, de az utcák további kövezését már csak az új öt­éves tervben tudják elvégez­tetni. Telefont kértek a tormásiak. Egy telefont szereltek fel a bisztróban. Este, zárás után, az utcára köthetik ki a vonalat. Egy telefon tehát már van: a tormásiak nincsenek el­zárva sem az orvostól, sem a rendőrségtől. Gázcseretelepet is kértek a tormásiak, és azt kértek a gépállomás környékiek is. Gáz­cseretelepet e két helyre biz­tonsági okokból nem lehet épí­teni. A földgázvezeték folya­matos bekapcsolásával egyide­jűleg bővíteni lehetne a ház­hoz szállítást, tehát könnyebbé válik a gázpalackok cseréje. A Temesvári, Baross Gábor és a Brassói útiak arra kérték tanácstagjuk által a városi ta­nácsot, hogy sűrűn ellenőriz­tesse a területükön levő üzle­teket A h°ltok, kocsmák tisz­tátalanok, szegényes bennük az áruválaszték. A környék lakói méltán azt várják el a boltok dolgozóitól, hogy ugyanolyan körülményeket te­remtsenek, mint amilyeneket a város belterületén teremtettek társaik. ígéretet kaptak az üz­leteket üzemeltető vállalatok­tól, hogy az idén korszerűsítik a boltokat. Villanyt a tanyavilágnak — volt a tanyai körzetekben' la­kók közös kérése. A kérés jo­gos, mert még sokáig élnek kint a tanyákon emberek. 1971-ben a Pálfája-Bánom lakói kaptak villanyt, a DÉMÁSZ messzemenő segít­ségével: 314 ezer forint költ­séggel megépült a vil­lanyvezeték és sok-sok tár­sadalmi munkával, melyet a DÉMÁSZ szocialista bri­gádjai teljesítettek, s így ebben a tanyai körzetben már van villany. A lencsés-világosiakhoz ha­sonlóan, másutt is kérték az életet jelentő fényt, de a ké­réseknek csak kis töredéke tel­jesülhet ebben az ötéves terv­ben. Kérések tucatjai követik egymást a jelentésben. Mellet­tük szűkszavú megjegyzések: teljesült, elkészül 1972-ben, vagy 1975-ig, elkészül a követ­kező ötéves tervben. Mindebből kitűnik: a városi tanács megválasztott tagjai, a végrehajtó bizottság komolyan veszi az állampolgárok kéré­seit, hiszen a mostani ötéves terv megtervezésénél is tekin­tettel volt a kérésekre, ta­lálkoztak a kérések a szakve­zetők elképzeléseivel. Ez a biztosíték arra, hogy a tervek meg is valósulnak. Takács Paula Matematika és kerékpár l%litf/nűvai iáinni Ábra-hám László tanulóról már többször írtak. Neve a matematika révén Vált is­mertté. Felkészültségét, tudá­sát bizonyítják a megnyert városi és megyei versenyek, az országos fordulókon elért, szép helyezések. — Mióta szívügye a mate­matika? — Még az általános iskolá­ban, hatodikos, hetedikes ko­romban kezdtem behatóbban foglalkozni vele. Akkor kezdte el a verseny­zést is. Hetedikes korában a megyei verseny első helye­zettje lett, s az országoson is megállta a helyét. Azután győzelemre győze­lem következett. Legutóbb a Fejér, Veszprém és Pest me­gye között folyó matematikai versenyen a második helyet szerezte meg a harmadikosok között. — Hogyan készül a nagy erőpróbákra? — Legjobb „edzés” a mate­matikai feladatok megoldása. A fejtörésre általában csak hét végén van időm, szombat­vasárnap megoldok néhány példát. Sok matekkal és fizi­kával foglalkozó szakkönyvet olvasok. Minden tantárgyat magnó segítségével tanul. A kémiát, a matematikát és a fizikát szereti a legjobban, a nyel­veket a legkevésbé. — Mivel tölti szabad ide­jét? — Sajnos, abból nagyon ke­vés van. A suliban én vagyok a rádiótechnikus, Most például, néhány társam­mal, az erősítőt próbálom megjavítani. Másik hobbym a kerékpározás. — Tervei? — A napokban zajlottak le az országok középiskolai ta­nulmányi verseny különböző fordulói. Én matekból és fizi­kából indultam, eddig arra készültem. A közeljövőben rendezik meg a Fejér, Veszp­rém és Pest megye közötti fi­zikaversenyt, amelyen én is részt veszek, hát most arra készülök. Hegedűs Mária GONDOK, ELKÉPZELÉSEK A fóliaházas zöldségé a jövő Dr. Somos András akadé­mikus, a Kertészeti Egyetem rektora, előadást tartott Nagy­kőrösön. ★ Mostanában sok szó esik a zöldségellátási gondokról. Oka az, hogy általában a zöldség- termesztés országosan csök­kent, de a zöldségtermesztés hazájában, Nagykőrösön, min­dentől függetlenül sokáig té­ma lesz, miként lehet még jobban, gazdaságosabban, kor­szerűbben, nagyüzemi mód­szerrel zöldséget termeszte­ni? Tény az, hogy az elmúlt 10 évben a zöldségtermelés 50 százalékkal túlszárnyalta a mezőgazdaság egyéb nö­vénytermelésének értéknöve­kedését, elérte az évi 3,4 mil­liárd forintot, de tény az is, hogy az elmúlt két évben 20 ezer hektárral csökkent a zöldség termőterülete, a fo­gyasztói árak 26 százalékkal emelkedtek. így vált a zöld­ségtermelés országos üggyé. Az elmúlt 10 esztendő alatt megteremtettük a zöldségter­melés nagyüzemi területi alap- feltételeit, de elmaradt a mű­szaki fejlesztés, következés­képp ma nagyüzemi keretek között kisüzemi módszerről termelünk, sok kézi erőt fog­lalkoztatunk, és ez rendkívül drága. Néhány évvel korábban a legnagyobb gond az volt a ter­melőszövetkezetekben, hogy munkát adjanak a tagoknak, emiatt elmaradt a kertészet gépesítése. A főbb mezőgazda- sági növények termesztésé­nek és betakarításának gé­pesítését hellyel-közzel meg­oldottuk, de a zöldségfélék közül csak a zöldborsó gépi betakarítása megoldott. A zöldborsó hektáronkénti nettó jövedelme felülmúlja a ku­korica hektáronkénti nettó jö­vedelmezőségét. 1975-ig 20 ezer hektárral növelik a zöldségterület in­tenzitását. A cél az, hogy 125 ezer hektár területen termel­jenek zöldséget. Három év alatt átlagban hektáronként 58 mázsa zöldségtermés-növe- kedést kellene elérni, ami súlyos terhet ró a termelőkre. Az európai átlagokhoz vi­szonyítva, hazánkban alacso­nyak a zöldségfélék átlag­termései, egyes zöldféléké 50—100 százalékkal alacso­nyabb. A jövedelmezőség fo­kozását elősegíti a fóliáhá- zas palántanevelés, biofűtés helyett az olajkályhafűtés. Az 1971-es december 23-i kormányhatározat a zöldség- termesztés komplex fejlesz­tését írja elő. Az 1972-es év még nem hozhat csodát a zöld­ségtermelésben, sőt, még 1975- ben is kézi munkaerővel vég­zik a zöldségtermesztés nagy részét. — Ha mindenki tudja, hogy ez így nem kifizető, miért nem gépesítenek hamarább? — kérdezik sokan. Azért, .mert a zöldségszedő­gépek megszerkesztése bonyo­lult, emiatt a gépek drágák., Több növény, például az ubor­A megye legszebb tekepályája Rosszul számított T. Lajosné, miskolci lakos Nagykőrösön levő, Kecske­méti úti házát eladta P. Fe­rencnek, ám a hozzá tartozó 448 négyszögöles, kertet meg­tartotta, mert előtte húzódik I faárugyár, s arra számított, )ó pénzen majdcsak kisajátít­ja az állam előbb-utóbb. A kert körülzárt, csak az eladott ház felől érhető el, tehát, ha az új háztulajdonos lezáratja az átjárót, terüle­tére idegen nem építhet sem­mit. T. Lajosné, a városi ta­nács régebbi építési tilal­mára hivatkozva, most kérte, sajátítsák ki ingatlanát. Az 1962-ben életbe léptetett építési tilalmat, a városrende­zési tervek elkészültével, fel­oldotta a városi tanács. T. La­josné kertjét nem kellett s nem is kell kisajátítani, tulaj- donosa bármikor eladhatja, bár arra az össze-vissza ku­száit területre már aligha ta­lál vevőt. ka gépi szedésre alkalmas fajtája sem ismert még, de a vegyszeres gyomirtás sem ki­elégítő. Semmivel sem állunk, persze rosszabbul Európa más mezőgazdasági országai­nál, sőt, a paradicsom és uborka gépesítésében viszony­lag eredményesebbek vagyunk. A konzervipar eddig 27 bab­szedőgépet vásárolt, és az idén még 31 darabot szerez be. A zöldségtermesztés másik nagy gondja, hogy kevés a szakember. Pest megyében a termelőszövetkezetek 35 szá­zalékában dolgoznak kertész- mérnökök és 37 százaléká­ban kertésztechnikusok, Éven­te országosan 20 zöldségtermesztő kertészmérnök kerül ki az egyetemről, de például csak Békés megyé­ben évente 15-re lenne szük­ség. A Kertészeti Egyetem kecs­keméti főiskolai kara is zöld­ségtermesztési üzemmérnökö­ket nevel. Csakhogy a meg­szerzett tudás még nem min­den. A legfontosabb az után- képzés, mert a szakismere­tek jó része 4—5 év alatt el­avul. Dr. Konrád Zoltán Fél évszázad - gyógyszertárban Száz fiatalt nevelt Január elseje óta nem száll föl mindennap a kecskeméti vonatra: ötvenéves tevékeny szolgálat után, nyugállomány­ba vonult Ady Béla gyógysze­rész. 1923-ban szerezte meg dip­lomáját, 30 évig dolgozott a nagykőrösi „öreg” patikában, 1953-ban a kecskeméti me­gyei gyógyszertári központ­ban kapott munkát. Az el­múlt évben a Munka Ér­demrend bronz fokozatával tüntették ki. Most 71 éves. Fél évszázad alatt több mint száz fiatalt indított el a pályán, megis­mertette velük a gyógysze­rész szakmát. Most pihen, de a nyári hó­napokban újra munkába áll: helyettesít, ahol szükség lesz rá. (R. T.) CUKRÁSZATI BEMUTATÓ. E hét 'végén, február 26-án és 27-én, szombaton és vasárnap, cukrászati bemutatót tartanak a Vénusz eszpresszóban. A ki­állításon a sütemények. 10 szá­zalékos árengedménnyel vá­sárolhatók. Mit látunk ma a moziban? Susanne és Christian Egyhetes nyaralás és a sze­relem. Színes NDK-film. Kísérőműsor: Az alma. Ma­gyar híradó. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. S ■ P ■ O 11 R ■ T Úttörő légpuskások A II. városi úttörő légpuskás Téli Kupa második fordulóját, vasárnap délelőtt, az Arany János Általános Iskolában ren­dezték meg. Az előzőeknél ki- egyeniítődöttebbek az .ered­mények. Bár a fegyverek és a lőszerek nem a legjobbak, döntően a célzások pontatlan­ságában rejlett a hiba. Az eredmények 50-es átlag fö­löttiek voltaik. A nap leg­jobbjai: Fiú egyéniben (29 induló): 1. Szabó Ambrus (Petőfi iskola) 10/67, 2. Vastag József (Arany) 10/66, 3. Patik Zoltán (Petőfi) 10/65, 4. Cseri György (Petőfi) 10/60, 5. Szűcs Attila (Kossuth) 10/59, 6. Kiss Pál (Petőfi) 10/58 körrel. Lány egyéniben (5 induló): 1. Antal Zsuzsa (Arany) 10/48, 2. Zöldli Margit (Kossuth) 10/34, 3. Szarvas Edit (Arany) 10/17. A 10—7—6—5—4—3-as pon­tozás alapján 20-án, a Petőfi iskolások 24, az Arany iskolá­sok 23, a Kossuth iskolások 11 pontot gyűjtöttek. Az összetett csapatverseny állása az első két forduló után: 1. Petőfi 53, 2. Arany 46, 3. Kossuth 11, 4. Rákóczi 6 pont­tal. Gyorsan kicserélik a parkettát Adamik Ferenccel, a Kecs­keméti Dózsa NB I-es női ko­sárlabdacsapatának edzőjével beszélgettünk a minap. A csa­pat a Toldi tornacsarnokában március 12-én már NB I-es bajnoki mérkőzést szeretne játszani. Ezért az egyesület ve­zetősége mindent megtesz, hogy a 21-én kezdődő par­kettacsere minél gyorsabban- haladjon. Felkeresték a Pest megyei Építőipari Vállalatot, melynek vezetői ígéretet tet­tek az intenzív munkára. Re­méljük, az ígéretet valóra is váltják. S. Z. KIT TART AZ 1971-ES ÉV LEGJOBB NAGYKŐRÖSI FÉRFI: NŐI: Pest megye legszebb, legkorszerűbben felszerelt teke­pályája Kocséroh található. Gyakran vidékről is felkeresik a tekesport kedvelői. Sok nagy küzdelmet láttak már az épület falai. * Foto: Kiss András 1 SPORTOLÓJÁNAK? Melyik Nagykőrös legjobb sportcsapata? Véleményé* a szavazólapon dobja be ia Nagykőrösi Híradó levelesládájába. (A művelődési otthon bejárata mellett.) ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom