Pest Megyi Hírlap, 1972. február (16. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-22 / 44. szám

t "•‘^Círtap 1972. FEBRUÁR 22., KEDD Kicsik és nagyok. Gyerek és kölyökállat szerepeltetése biztos sikert ígér — tartja jog­gal a közvélemény, különös tekintettel a könnyen megha­tódó nézőkre. Sánta Ferenc írói szigora azonban kizárja az efféle olcsó hatásokra való tö­rekvést. A gyerekszem őszin­teségében a felnő'ttviselkedés nyomait, romlatlan játékaik­ban a mi nemegyszer alvilági játékaink vissszfényét kutatja. Négy tv-etüdje ugyanakkor a költészet képernyőn életveszé­lyes magasában egyensúlyoz, ahonnan egyetlen hamis hang nyomán lezuhanunk a hétköz- napiságba. A legjobban a leg­kevésbé lírai címadó történet sikerült, melynek két gyer­mekszereplője természetes közvetlenséggel adta vissza a családi tragédia légkörét, mit sem sejtve félelmetes játékuk igazából. A gyermeki képzelet­világ kitágulását érzékeltette A csillagokig című történet, á múltba pillantott a Tündérvi­lág, melynek mosásból álmo­dozásba röppenő, furcsa tán­cot lejtő anyáját Horváth Teri őszinte átéléssel alakította, ré­vületét azonban Mezei István kamerája nem tudta a valóság fölé emelni. Kicsorbult vi­szont az írói szándék a Sárga ■virág, kék virág rosszul meg­választott gyermekszereplőjén, akinek hamis mórikálása Koncz Gábor mord csavargó­jának megenyhülését sem tette eljhihetővé. Nemere László jól ismert rendezői erényei első­sorban a reális alaphelyzetből kibontakozó, szereplőit kitű­nően mozgató játszótéri jele­netben érvényesültek. Fabula. Az alcím — „irodal­mi műsor nagy gyerekeknek” — pontosan érzékelteti a Var­gha Balázs írta-vezette műsor jellegét. A játék szerelmesei­nek készült, akik gyerekfejjel, felnőttésszel egyaránt vonzód­nak a képzelet csapongásához, a váratlan felfedezésekhez. A legutóbbi adás témája, a tükör éppen többértelműsége okán volt alkalmas a tapintatos is­meretterjesztésre, a gondolati bakugrásokra, a magafeledt játékosság szabadjára ereszté- sére. Szabó Attila rendező sa­ját ötleteivel is megtoldotta a jó hangulatú műsort, a közre­működők leereszkedés nélküli derűvel vettek részt benne. Érthető, hogy előkelő helyet kapott a "szombati program­ban. A mi nemzedékünk, vttat­hatatlan Andrzej Wajda ki­emelkedő helyé korunk film- művészetében. Az eddigi élet­művét áttekintő éjszákai film­sorozat a televízió művelődés- politikai munkájának nagy eredménye. S ha sajnáljuk is, hogy a Sámson és a Lotna nem kapott helyet az összeállítás­ban, nem lehetünk telhetetle­nek: nyolc film bemutatása Vizsgázott toronydaru­kezeiöket, kotrógépkezelőket, portásokat (éjjeli, nappali szolgálatra) azonnal felveszünk. Jelentkezni lehet: Budapest IX., Viola u. 45. sí. alatt, a „Prosperitás" KTSZ munkaügyi osztályán. TV-FIGYELŐ Két kórustalálkozó Az Universidad de Chile váci vendégszereplése szes sorozata (. Hatalmasságok maszk nélkül) kezdődik, elénk állítva a század első felének amerikai elnökeit és politiká­jukat. Ezen a napon fejeződik be az Európa bölcsője művelő­déstörténeti áttekintése Velen­ce bemutatásával. Láthatjuk még a Swingle Singers műso­rát és a Nyitott könyvben Hu- bay Miklós Tüzet viszek című drámakötetének keresztmet­szetét Csütörtökön a Ki mit tud? selejtezőiről kapunk be­számolót, a késő esti Radar pe­dig a büntetésüket letöltött fiatalok beilleszkedési lehető­ségeit tárgyalja. Pénteken új „nyelvtörő” játék, a dr. Grétsy László vezette Szójátékklub kezdi meg pályafutását. Lehotay-Horváth György Klubélet Cegléden A Ceglédi Városi Tanács művelődésügyi osztálya a kö­zelmúltban elemezte a város fiataljainak művelődési, szó­rakozási lehetőségeit, az if­júsági klubok helyzetét. A múlt évben a tanács az ifjú­sági klubokat . mintegy 30 ezer forint támogatásban ré­szesítette. Idén a tanács költ­ségvetésében 50 ezer forint szerepel a meglevő klubok felszereléseinek és berendezé­sének felújítására, valamint újabb klubok létrehozására, ugyanis a jelenleg működő négy ifjúsági klub nem ké­pes a fiatalok egyre növek­vő igényeit kielégíteni. Első­sorban a középiskolákban, il­DABAS Megyei pedagógustárlat Vasárnap délelőtt ünnepélyes kéretek között nyitották meg Dabason, a járási hivatal dísztermében a Pest megyében élő pedagógus képzőművészek tárlatát. Az ünnepélyes megnyitón megjelent Ihászi József országgyűlési képviselő, a Dabasi Já­rási Pártbizottság első titkára, Sófalvi Zoltánná, az SZMT tit­kára. Kiss Béláné, a Pedagógus Szakszervezet megyebizottsá­gának titkára, Hargitai Károly, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának vezetője, továbbá Boros András, a dabasi járási hivatal elnöke és dr. Gál Lgjos, a ceglédi járási hivatal elnöke. Boros András köszöntő szavai után Kiss Béláné nyitotta meg a huszonnyolc pedagógus képzőművész ötvenkét alkotását bemutató tárlatot. Elmondotta, hogy a zsűri döntése alapján hat művész — Chemez Árpád, Heiling György, László Lilla, M. Szabó István. Őrei József és Somodi Miklós — nyolc műve részt vesz a Pécsett megrendezésre kerülő országos pedagógus képzőművész kiállításon. Ezt követően Tóth Antal művészet- történész tartott tárlatvezetést. kellően képviseli a rendezőt. Első nagy játékfilmje, mely 1955-ben keletkezett, még nem mutatja teljes vértezetben; az önéletrajzi ihletés még magán viseli egy tragikusan romanti­kus kor romantikus szemléle­tét (amivel később leszámol), de néhány megoldása már eredeti tehetség bizonyítéka, s egyúttal a híres színészfelfede­zőt is elénk állítja: a főszerep­ben a mostanság Michal úr­ként fintorgó Tadeusz Lorti- nickit látjuk, Soós Imrére em­lékeztető hamvas fiatalságá­ban. Röviden. Kitűnő válogatás­ban tekinthettünk bele a mór kultúra spanyolországi kin­cseibe, melyek gazdagon meg­termékenyítették az európai kultúrát. Az Európa bölcsője- sorozat megvásárlása telitalá­lat volt. Rég várt hiánycikk érkezett meg Az utolsó mohikán képé­ben: a francia—román film a gyerekek jogos indiántörténet- szomját oltotta szolid kivitel­ben. Ha már hazai filmgyár­tásunk alig törődik a legif­jabb korosztállyal, a „sápadt- arcú önkritikát” tartalmazó fil­mek rendszeres behozatala is megoldás. Ma délután a miskolci Avas táncegyüttes mutatkozik be a Kiváló együttesek soro­zatban, este pedig Victor Hugo népszerű romantikus drámá­ját, A királyasszony lovagját közvetítik a veszprémi Petőfi Színházból felvételről. Szerdán a képernyőről már jól ismert neves szovjet történész-publi­cista, Valentyin Zorin négyré­Háromnapős vendégszerep* lésre érkezett hazánkba az Universidad de Chile kamara­kórusa, élükön Gudo Minoletti karmesterrel. Két budapesti fellépésük után vasárnap este Vácott adtak nagy sikerű hangversenyt. Érdekes prog­rammal akarták meglepni Vác köztudottan zeneértő és zene­szerető közönségét. A műsor első felében spanyol szerzők alkotásait hallottuk a XVI. századtól egészen napjainkig, köztük két igen érdekes ■ mo­dern kompozíciót: Mendes Mo­tettáját és Toch Geografikus fúgáját. Ismertebb művet mindössze egyet hallottunk előadásukban, Victoria Ave Mariáját. Sajnáltuk, hogy nem volt alkalmunk hallani tőlük a kórusirodalom klasszikusai­nak alkotásait is, pedig — tu­domásunk szerint — szerepel­nek az együttes repertoárján ezek a darabok. A műsor második részében az együttes népük és a kör­nyező országok: Peru, Bolivia, Brazília, Argentina, Kuba, Me­xikó gazdag folklórkincsét mutatta be, sőt egy néger spi­rituálét is hallhattunk. Az együttes 1945-ben ala­kult a santiagói egyetem kü­lönböző fakultásainak hallga­tóiból. Azóta gyakran szere­pel a chilei fővárosban és vi­déken is. Míg fővárosukban leginkább az igényesebb mű­zenei alkotásokkal lépnek színpadra, addig az elmara­dottabb vidéki falvakban és iskolákban a népzene tolmá­csolásával igyekszenek betöl­teni a kóruséneklés legfonto-' sabb misszióját: a zene iránti szeretet felébresztését. Euró­Zsúfolásig megtelt a takso- nyi művelődési otthon vasár­nap délután a IV. szövetkeze­ti kórustalálkozó alkalmából. Szikszai Sándor, a MÉSZÖV elnöke köszöntőjében méltat­ta a szövetkezeteknek azt a tevékenységét, hogy feladatot vállalnak a folklór ápolásában. A taksonyi találkozó a záró hangversenye annak a sorozat­nak, amelyet a fogyasztási szö­vetkezetek IV.' kongresszusa tiszteletére még a múlt évben szerveztek a megyében. Az együtteseket a megyei szövet­ség változatlanul támogatja a jövőben is. A köszöntő után Tarjányi Béláné országgyűlési képvise­lő emlékszalagot és oklevelet nyújtott át a találkozón fellé­pő kórusoknak: a taksonyi ÁFÉSZ férfikarának, a tápió- szelei ÁFÉSZ női és férfikóru­sának, a pécel—isaszegi egye­Vendégkiállítás . a Nemzeti Múzeumban Február 25-én, pénteken nyílik a Magyar Nemzeti Mú­zeum ' dísztermében az NDK- beli Museum für Deutsche Geschichte vendégkiállítása, „A feudalizmus fegyverei és hadászata” címmel. A tárlatot Heinrich Müller hadtörténész és Ernst Kasten technikus közreműködésével rendezik meg fővárosunkban. A bemu­tató megnyitására hazánkba érkezik dr. Herbst, a német múzeum igazgatója is. A tár­lat anyagát a fővárosi közön­ség március 26-ig tekintheti meg, áprilisban pedig Gyu­lán, a város új kiállítási csarnokában láthatják az ér­deklődők. letve a szakmunkásképző-in­tézetben sürgető a klubélet feltételeinek megteremtése, hogy a város tanulóifjúsága kultúrált körülmények között tölthesse szabad idejét. Vasárnap befejeződtek a já­rási Ki mit tud? versenyek döntői. A két utolsó vetélke­dőt Bagón (gödöllői járás), A kiállítás összképe feltét­lenül biztató. Annál is inkább az, hiszen a bemutaitkozó al­kotóknak, nem a festészet a fő foglalkozása. Ha szabad azt mondani, elsősorban hob- byból csinálják, de nem ama­tőr fokon. Diplomás rajzta­nárok, akik megtanulták a rajzolás és a piktúra mester­ségbeli titkait. Természetesen a mesterség ismerete még nem teszi művésszé az embert. Ahhoz több kell: egyéni lá­tásmód, gazdag képzelőerő, közérdeklődésre számot tartó mondanivaló. A kiállított művek többségé­illetve Budakeszin (budai já­rás) rendezték meg. Bagón a gödöllői járási ver­senyt az úttörők kulturális találkozója előzte meg, ezután ítélkezett a zsűri... Tóth Péter, az ének-zene kategó­riában furulyaszólójával, a vérségi leánykórus önálló elő­adásával került a továbbjutók listájára. Fehér Zoltánné vers- és prózamondással sze­repelt sikeresen, míg a veres- egyházi irodalmi színpad „Cigányrománc” című műso­rával. Budakeszin este 10 óráig tartott a vetélkedő, amelyen 37 műsorszám hangzott el. Továbbjutásra (vers és próza) Kelemen Erzsébetet, Láng Lászlónét, Szennyei Máriát és Simon Zsuzsát javasolta a zsű­ri. A budaörsi, valamint a bu­dakeszi művelődési ház iro­dalmi színpada és az Albat­rosz tánczenekar szintén a legjobbak közé került. A hang­szeres zene kategóriában a soly­mári kamarazenekar és Gratzer Mihály (zongora) mű­sora sikerült a legjobban, a táncdalénekesek között Drini József, Gedő Erzsébet, míg a népdaíéneklésben Takács Má­ria nyújtott a legjobbat. A továbbjutásra javasoltak sorsa — hogy ki kerül a me­gyei döntőbe —, ezen a hé­ten, szerdán dől el. A posta február 23-án adjá ki az idei első „hosszú”, nyolc értékből álló, mozdonyokat ábrázoló bélyegsorozatot. A 40, 60 és a 80 filléres, vala­mint az 1, az 1,20, a 2, a 4 és az 5 forintos bélyegeken ma­gyar, valamint századforduló kori német, olasz, szovjet, régi japán, az 1880-as évek­ben megtalálható ez a plusz. M. Szabó István, a Fóti Gyer­mekváros tanára érett alkotá­sokkal jelentkezett a tárlaton. Képeinek ihletője a falu. Fehér falak című olajképén, amelyet joggal javasolt a zsű­ri az országos tárlatra, a sö­tét háttérből előrevetülő vi­lágos színek a falusi élet tisz­taságát példázzák. A falusi élet nyugalma és a tisztaság az ihletője Chemez Árpád biatorbágyi tanár mind­két bemutatott alkotásának is — Félakt, Tehenek —, ame­lyek szintén kiállításra kerül­nek Pécsett. Somodi László pomázi ta­nár munkásságán már erőtel­jesen érződik a Szentendrén élő festőművészek, elsősorban a konstruktív szerkesztési forma hatása. Három, Szent­endrét tükröző variációja egy síkba foglalja a mediter­rán jellegű városka képét és tarka sokszínűségében tárja azt a néző elé. Aki soha nem járt még Szentendrén, ezekből a képekből megéretheti a pa­tinás városka sajátos atmosz­féráját. László Lilla bemutatott al­kotásai kétfajta művészi irányzatot képviselnek. Mát­rai tájak című pasztellképei melegszürke tónusukkal a he­gyek zordságát fenségessé szelídítik. Ünnep című színes linóképén viszont erőteljesen érződik nemcsak az ikonfesté­szet, hanem Barcsay Jenő mozaikjainak is a hatása. Nem véletlen, hogy a zsűri a Mát­rai tájak közül választatta ki az egyiket a pécsi kiállításra. A hatodik megyei művész, aki részt vesz majd a pécsi tárlaton, Őrei■ József tatár- szentgyörgyi tanár. Az ő ké­pei a legmodernebb festői irányzatok nyomán fogantak. Nonfiguratív vagy ahhoz na­gyon közelálló műveiben el­sősorban színekben „beszél”. Derűs, meleg színei életigen­lésről, az élet szépségéről val­lanak. Egy rövid értékelés kere­tében nehéz lenne felsorolni mind a huszonnyolc kiállító­nak akárcsak a névét is. Egy bizonyos: jó dolog volt meg­rendezni ezt a tárlatot, amely feltétlenül további eredmé­nyes alkotómunkára ösztönzi majd a megyében élő és tanító rajztanár-képzőművészeket. P. P. bői való angol, osztrák és egy 1850-es évekből szárma­zó francia gőzmozdony lát­ható. A nagy érdeklődésre szá­mot tartó sorozat Zsitva Sza­bolcs grafikusművész tervei alapján, több színű raszteres mélynyomással az Állami Nyomdában készült Szövetkezeti énekkarok Taksonyban pában eddig két ízben szere­peltek, 1959-ben és. 1967-ben. Guido Minoletti karnagy a santiagói egyetem karvezetés­tanára, öt évvel ezelőtt vette át a kórus irányítását, és cél­jául tűzte ki, hogy a nagyrészt amatőrökből álló együttest a hivatásosak színvonalára fej­lessze. A sikeres hangversenyt kö­vetően a chileiek részt vettek a váci Vox Humana énekkar klubestjén, amely a két kórus kölcsönös barátságának jegyé­ben zajlott le. A klubesten a váciak is ízelítőt adtak művé­szetükből, amelyet a chilei énekkar elragadtatott tetszés­sel fogadott. A chileiek előtt előzőleg sem volt ismeretlen a magyar zenekultúra, 1965-ben Kodály Psalmus Hungaricusá- val is felléptek. Karnagyuk a chilei egyetemen egy évig Ko- dály-módszertant tanult Ör­dög László magyar zenetanár vezetésével. Minoletti őszinte elismeréssel szólt a váci kórus finom, egységes hangzásáról, stílushű előadásáról, kulturált énekléséről, és nagy örömét fe­jezte ki, hogy egy ilyen nagy­szerű énekkarnak lehetett vendége. Korda Ágnes sített szövetkezeti énekkar­nak, valamint a nagymarosi egyesített szövetkezeti férfikó­rusnak. A nagy tetszést aratott mű­sor a Kisdummenti ÁFÉSZ és a kiskunlacházi művelődési ház közös fenntartású népi tánccsoportjának és népi zene­karának bemutató előadásával fejeződött be. A házigazda taksonyi ÁFÉSZ hangulatos vacsorán látta ven­dégül a szereplő együtteseket. A kórustalálkozó nemcsak egy sorozat befejező aktusa volt, hanem egyben nyitánya is a nemzetközi . szövetkezeti nap ünnepi műsorára való felké­szülésnek. A szövetkezők a je­les évforduló megyei ünnepsé­gét ugyanis az idén a ráckevei járásban rendezik meg a Ha­zafias Népfront közreműködé­sével. k. m. KI MIT TUD ? Járási vetélkedő Bagón és Budakeszin m. s. Mozdonyok bélyegeken

Next

/
Oldalképek
Tartalom