Pest Megyi Hírlap, 1972. február (16. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-22 / 44. szám

1972. FEBRUAR 22., KEDD Százhetventől hétezer holdig Dióhéjban negyedszázad Vigyázz! Balesetveszély! Szigetszentmiklőson a nagyközségi tanácsháza előtt az út­testen méteres betonoszlopok meredeznck, A hajdani villany­oszlopok itthagyott tartói komoly balesetveszélyt jelentenek a járműveknek, különösen sötétedés után. Foto: Urbán Román Renault - magyar alkatrészekkel Autóipari kooperáció A MOGÜRT és a brassói Csinosítás — közösen Tavaly a vártnál is jobb ered­ményekkel zárult Szentendrén a városfejlesztési és szépitési verseny. A városban és környé­kén levő vállalatok szocialista brigádjai, valamint a lakosság is, egyaránt segítettek járdákat építeni és az utakat karbantar­tani. A serény munka eredmé­nyeként a munkáskeriiletek minden utcája járdát kapott, s rövidesen a Vasúti villasor óvo­dájába is vihetik a gyermekei- íset a szülök. Mindezek társa­dalmi összefogással készültek eL Az eredmények kellő ala­pot adnak arra, hogy az idén is megrendezzék a városfejlesztési és szépítést versenyt, sőt, még jelentősebb haladást szeretné­nek elérni. Ennek érdekében elkészítik a város fásítási tervét egészen 1973-ig:. Ezen belül az éves ter­vekben meghatározzák a fásí­tásra alkalmas utcákat, s ut­cánként a környezetbe illő. az adottságoknak megfelelő iafaj- tákat. Kerületenként megszer­vezik a faültetési és ápolási mozgalmat, ezzel társadalmi úton kívánják biztosítani a fák gondozását és védelmét. Folytatják a járdaépítési ak­ciót is. A városi szakigazgatá­si szervek és a Hazafias Nép­front által létrehozott mérnöki közösség állapítja majd meg, melyek a személyforgalom ál­tal legjobban igénybe vett út­szakaszok. A felmérést hamaro­san építés követi. A mozgalom keretében gondolnak további parkosításra is, s szeretnék el­érni az utcák rendszeres tisz­tán tartását. Ezért a városi ta­nács szerződést kötött a város­gazdálkodási vállalattal. Az ut­cák, árkok, vízátereszek rend- bentartásáből a lakosság is ki­veszi a részét. Munkájukat egy külön bizottság havonként ér­tékeli. A Hazafias Népfront helyi bizottsága mozgalmat indít az utcaképet rontó, elhanyagolt magánházak tatarozására, s fel­kérik a gyárigazgatókat, hogy lehetőség szerint tartassák tisz­tán az üzemi szabad területe­ket, sőt, ahol lehet, parkosít­sanak. f. b. — Az ifjúság háza. Pócs- megyeren teljesült a fiatalok régi vágya: felavatták az if­júság házéit. Az új létesít­mény — színvonalas prog­ramjával — azonnal népszerű lett VI magyar mezőgazdaság jubileumra készül jövőre, a nagy átalakulás, a ter­melőszövetkezeti mozgalom megindulásának 25. évfor­dulójára. Ez jutott eszembe a minap, amikor a véletlen _ összehozott Túrán a Galga- menti Tsz egyik alapító tagjával, Kelemen József­fel, aki elbeszélte, milyen kicsiből, hogyan nőtt neugy- gyá ez a termelőszövetke­zet. Tizenhárom alapító — Pontosan tizenhármán, 170 holdon alapítottuk meg 1949-ben a Galgamentit. Ti- zenketten a báró Schossberger uradalom új gazdái, egykori cselédei közül és egyetlenegy középparaszt, Csombor János, aki egymaga 18 holdat hozott be, meg egy pár lovat. Ez volt minden ligaerőnk. Még szeren­cse, hogy akkor alakult Túrán a gépállomás, másképpen szárítatlan, vetetten máradt volna a földünk. — Elnökké engem választot­tak, de alig egy esztendő múl­va elvittek innen Féisóbabád­Több, mint 200 ezer hold a gyengén termő legelőterület a Hajdúságban. Ennek a na­gyobbik fele szikes fehér föld, amin csak a birka él meg. Ez a magyarázata annak, hogy a Hortobágyon alakult kd Kö- zép-Eunópa legnagyobb juhá­szain, s a Hajdúságban mint­egy 450 ezer juhot tartanak a tsz-ek, állami és háztáji gaz­daságok. ra, az állami gazdasághoz. 1956-ban jöttem vissza főker­tésznek, azóta is itt dolgozom. Utánam Csombort választot­ták meg eLnöknek. A volt cse­lédek a volt parasztot? Igen. Mert az olyan ember volt, hogy már a negyvenes évék legelején szövetkezetét akart csinálni a szegényekből. Kis- parasztokiból, meg cselédem- berek'ből. Megürült az urada­lomban egy bérlet, ott tervez­ték a szövetkezetüket és a báró hozzá is járult, odaadta volna nekik. Alapszabályt is csináltak, azt be keltett vinni Aszódna, a főszolgabíróhoz. No, az aztán majd megette mérgében az embereket, nem hagyta helyben a szövetkeze­tét, elkergette őket. — Csombor pedig meggyő­ződése« híve maradt a szövet­kezetnek. Amikor aztán lehe­tett, mindjárt be is állott kö­zénk. Már akkor úgy beszéltek róla, haladó gondolkodású em­ber. Olyannyira az volt, hogy hamarosan a pártba is belé­pett. De aztán jöttek új ta­gok, köztük egy-két hangos­kodó. Ezeknek nem tetszett, hogy egykori középparaszt az PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Volán 20. számú Vállalat (MAVAUT) Váci Üzemegysége pályázatot hirdet önálló üzemgazdasági csoportvezetői munkakör betöltésére. Feltételek: közgazdasági egyetemi vagy főiskolai, illetve felsőfokú iskolai végzettség. Előnyben részesülnek a fiatalok, továbbá azok, akik autóközlekedési jártassággal rendelkeznek. A Volán 20. számú Vállalat (MÁVAUT) Váci Üzemegysége FELVÉTELT HIRDET érettségizett férfiaknak vezénylőtiszti munkakörbe. Felvesz továbbá gyors- és gépírókat; gépkocsivezetőket (havi 210 órás munkaidőre), valamint jegykezelőket és szerelőket. Fizetés a kollektív szerződés szerint. Bővebb felvilágosítás: Vác, Március 15. tér 14. elnök. Csombor lemondott, el­ment Galgahévízre, ott válasz­tották meg tsz-elnöknek. Né-, hány év múlva azonban visz- szajött, holtáig itt dolgozott. „Felvirágoztatta" — Utána gyors egymásután­ban két elnök következett, ne is beszéljünk róluk. De aztán 1952-ben az egylik alapítót, Nagy Istvánt választották meg, benne nem csalódtak. Felvirágoztatta a Galgamentit. Nagyapja, apja, ő is kukás “veit, mármint dahánykertész a Schossbergeréknél. Az is csak amolyan gazdasági cse­léd számba ment, habár, ha jól dolgozott, meg a jég nem verte el a dohányültetvén yt, akár a béresnél, akár a ko­csisnál több pénzt kapott. Nos, hát Nagy István értett az em­berek nyelvén, bánni is tudott velük. — 1960-ban. megindult a nagy tsz-szervezés. Akkor ke­rekedett fel a Galgamenti Tsz földje háromezer holdra és már 500 tagja tett. Akkor ala­kult meg Túrán a másik, az Üj Úton Tsz is, ebbe a jobb módú gazdák léptek be. Mi tagadás, nem mind nagy lel­kesedéssel, ez azonban a mun­kájukon nem látszott meg. Úgy vélték, nem maradhatnak a szegények tsz-e mögött sem­miben. Félszemmel ide san­dítottak, vigyáztak rá nagyon, hogy mindent legalább olyan jól végezzenek, mint mi. Per­sze, mi sem hagytuk magun­kat. Afféle ,.vagyok olyan le­gény, mint te, vágok olyan rendet, mint te” vetélkedés folyt a két tsz között. A ter­melés látta ennek a hasznát, de végső fokon mégis a ta­gok. — 1970-ben egyesült a két tsz és az új, a hétezer holdas, megtartotta a Galgamenti ne­vet. Addig volt elnök Nagy István. A látása mindig gyen­ge volt, az utóbbi években meg egyre romlott. Megope­rálták többször 5s, az sem se­gített. Hát ezért tökélte él, hogy nyugdíjba megy. Ügy gondolom, nehéz szívvel hatá­rozta erre magát. — Utóda az új elnök, Lévai Ferenc, az Új Úton volt fő­könyvélője, belevaló ember, jól viszi az ügyeket. Látjuk néha, hogy fölkeresi lakásán az öreg Nagy Istvánt, azt hi­szem, talán megtanácskozza vele ilyenkor a tsz egyik-má­sik ügyét-baját. Gyakran meg­látogatja Dolányi Zoltán, a tsz-párttitkár is, meg sok régi tag, az alapítók közül, aki még megvan. Mindig meghívják — A vezetőség pedig meg­hívja mindén ünnepélyes al­kalommal. Ott volt tavaly a zárszámadó közgyűlésen is. Ha eljön, beszélget többekkel, az­tán felül te tik a dobogóra, az elnökség sorába. Ott ül, érdek­lődéssel figyeli, amit a felszó­lalók mondanak, de csak hall­gat. Pedig jó tenne, ha hal­latná a szavát, szólna valamit a régiekhez. No, talán majd az idei zárszámadáskor, ha meg­tudja, hogy a múlt évet is jól végeztük, megszólal végre, hi­szen alapító és nyugdíjban is tag. Sokan örülnének, ha nem­csak látnák, de hallanák is. A tsz-történelmet is em­berek csinálják, róluk szin­tén beszélni kell. Szokoly Endre ' Mecsekaljára, hazánk legdé­libb vidékére, valóságos medi­terrán vasárnapot varázsolt a tavaszias időjárás. A vakító kék ég, a meleg napsugarak, a csaknem tizenöt fokos hőmér­séklet, nem különben a kinyílt mecseki vadvirágok és a napo­zó emberek ezrei inkább már­ciusra emlékeztettek, mint február közepére. A Mecsek vidékén immár nyolcvan nap­ja tart a rendhagyó — szokat­lanul enyhe — időjárás: a tél Autotraktor, valamint a pites- ti Dacia külkereskedelmi vál­lalatok között nemrégen lét­rejött hosszúlejáratú szerző­dés értelmében kiszállították az első magyar alkatrészeket, amelyeket román járművekbe építenek be. Az idén még csak néhány darabot szállítanak próba­képpen a Rába-Man 215 lóerős dön­tött motorjaiból, a jövő évre azonban már 300-at, a 192 ló­erős fekvő Rába-motorokból pedig 1975-ig 700-at igényel­tek a román üzemek. A ma­gyar berendezéseket ' elsősor­ban a brassói teherautó- és traktorgyárban és a pitesfi Guap személygépkocsigyár­ban használják fel. A kismo­tor és gépgyár szakemberei a közeljövőben megkapják ro­mán kollégáiktól autóbusz­ablakkeretek tervrajzait, ame­A szobi Általános Fogyasz­tási és Értékesítő Szövetke­zet tavaly r— kísérletképpen — vállalta, hogy a váci járás északi részét, a volt szobi já­rás 17 községét ellátja bur­gonyával. A szövetkezet szá­mára az árut a berneceba- ráti tsz biztosította 20—25 holdnyi burgonyásából. nélküli téli évszak. A Mecsek déli lankáit színes vadvirág­szőnyegek ékesítik, csupán az északi hegylejtőkön fehérlenek még hófoltok. Pécs szép te­rein és utcáin ezen a vasárna­pon legalább ötezer csokor hó­virág kelt el, mégpedig vi­szonylag olcsó áron, csokron­ként két-három forintért. Mel­lette ibolyát, kankalint és bar­kát kínáltak még a virágáru­sok. lyek alapján román járművek­hez gyártanak alkatrészeket. A kooperáció kiterjed majd a Ganz sebesség-, fordulatszám- és légnyomásmórőiniek gyár­tására is. Jelentős üzletkötésnek ígérkezik a francia lioenc alapján gyár­tott Dacia Renault kocsikhoz magyar ajtózsanírok szállítá­sa. A román üzletkötők ér­deklődtek teher- és személy- gépkocsik komplett szervizál-, temásai iránt is, amelyekhez a magyar fél az épületek megtervezését és kivitelezését is vállalná. Az együttműködés kereté­ben több román autóipari gyár termékeit építenék be magyar járművekbe. A MOGÜRT tájékoztatása szerint az idei magyar—ro­mán autóipari kooperáció ér­téke meghaladja a 800 ezer rubelt mondja Nágai Károly főosz­tályvezető —, a környékbeliek nemcsak megkedvelték, hanem igénylik is az általunk szállított — ol­csóbb — rózsaburgonyát. Tavaly a ' vámosmikolai tsz paprikát, a letkési pedig zöldséget termelt az ÁFÉSZ számára, amelyet a burgo­nyához hasonlóan értékesített Mivel ezen a területen a zöld­ségellátás akadozik, a szo­biak szeretnék tovább bő­víteni szolgáltatásaikat; hogy a szövetkezetekkel sikerül-e megegyezniük, azt egyelőre még nem tehet tudni. Egye­dül a kemencei hagymafelvá­sárlás vehető biztosra. Az ÁFÉSZ vezetői szerint a zöldségellátás jelentős javulására nem lehet szá­mítani. — Almát szinte korlátlan mennyiségben adhatunk a vá­sárlóknak, ebben a Nógrád megyei Magyarnádori Állami Gazdaság van segítségünkre. Idegenforgalmi és szállodaipari vállalatok! Az Országos Idegenforgalmi Tanácsnak a sajtóban közzétett, idegenforgalmi beruházást szorgalmazó pályázatával kapcsolatban, valamennyi pályázó sikerének előmozdítására AZ ÉRDÉRT VÁLLALAT korlátlan mennyiségben, soron kívüli átvételre felajánlja - közismert FAMODUL ÉPÍTŐELEMEIT Az ÉRDÉRT famodul elemekből rendkívül gyorsan, könnyen, kevés ráfordítással, bárhol az országban felépíthetők a legmagasabb igényeket is kielégítő motelek, hétvégi házak, nyaralók, raktárak, irodaházak, felvonulási épületek és egyéb, bármely rendeltetésű kis- vagy nagyméretű létesítmények akár egyszintes, akár kétszintes, akár hagyományos építkezéssel kombinált megoldásban. Forduljanak az ÉRDÉRT Faháztermeltetési Osztályához: Budapest Xllll., Bodor u. 3. (A MEDOSZ-ERDÉRT sporttelepen). Telefon: 490-543. — A kísértet bevált — Mediterrán vasárnap Kankalin — Ibolya — Hóvirág Idén is lesz olcsó burgonya Nehezebb a zöldségellátás Juhászatok a fehér földön SZÁZMILLIÓS PROGRAM A HORTOBÁGYON ■k. A hazad és a világpiaci igé­nyek szerint évről évre átalakul a Ju­hászat. Ma már a hús,, gyapjú és tej a sorrend. Ebben az eszten­dőben mintegy 150 ezer juhot adnak fogyasztásra a megye üzemei, s ennek csaknem a fele tejesbárány. A megváltozott igényekhez alkalmazkodnak a gazdaságok, átszervezik a tartást, fokozot­tan figyelnek a több húst adó tenyésztésre. A legnagyobb program a Hortobágyon való­sul meg. A negyedik ötéves terv során mintegy százmillió forintot költenek a juhászatok korszerűsítésére. A szétszórt nyájakat nagy ■ telepeken helyezik el, új létesítményekkel biztosít­ják a gyors, korszerű hizla­lást. A hortobágyi program részeként a csárdától nem messze exportjuh-vágóhíd építését kezdték meg. A juhászatok az új tenyész­tési eljárások sorát alkalmaz­zák a több hústermelés érde­kében. A legnagyobb juhtartó gazdaságokban bevezették a két évenkénti háromszori el- letést, s az úgynevezett kis­csoportos nevelést. Ezzel 90— 110 helyett hatvan nap alatt éri el a bárány ugyanazt a súlyt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom