Pest Megyi Hírlap, 1972. február (16. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-20 / 43. szám
4 1972. FEBRUÁR 20., VASÁRNAP ^szfdrlap 7 C E 1-5 1ST K SZOKNYÁS TENGERÉSZEK A feminizálódás megindult a tengerészeiben is, ami a közhit szerint még ma is az egyik leginkább „férfinak való” foglalkozási ág. Danuta Walas-Kobylinskának, a nemrégiben még egyetlen lengyel női tengerészkapitánynak, ma már több kolléganője van. A „Bieszczady” tengerjáró hajón vele együtt szolgál stewardi Tninőségben Krystyna Tka- czyk. A „Kopalnia Wieczorek’’ hajó gazdasági tisztje szintén nő: Genowefa Felisiak. Lengyel nők dolgoznak a ,.Kopalnia Marcel”, a „Pstrow- ski”, a „Malbork” és a „Kopalnia Szczyglowice” nevű hajókon is. A lengyel tengeri flotta hajóin jelenleg 8 nő teljesít szolgálatot. A Swinoujscie és a svéd Ystad között közlekedő két komphajón a legénység több mint 25 százaléka nőkből áll. Talán sehol nincs olyan nagy jelentősége a korrózióvédelemnek, mint a tengeri hajózásban. A sótartalmú víz állandó jelenléte ugyanis a fémek egyik legnagyobb ellensége (jól tudják ezt a téli, sózott utakon közlekedő gépkocsi-tulajdonosok is). A hajótest külső felületét vastag korróziógátló fedőréteg védi, amit rendszeresen karbantartanak. A fedélzeti berendezéseket nem mindig lehet ilyen jól megóvni a párás-sós levegő, a felcsapó hullámok hatásától. A forgalomból egy időre kivont vagy rakodás miatt sokáig veszteglő hajókat különösen fenyegeti a fokozott korrózió veszélye. Amerikai hajótulajdonosok újabban a képen látható módon védik a hajók felépítményét (s a fedélzeten levő esetleges rakományt): vékony fóliából készült, felfújható burkolattal látják el a veszteglés idejére. Az egyes — kettős falú — „hurkákat” — külön-kü- lön fújják fel légkompresszorral, tehát a burkolat alatt nincs túlnyomás. A leeresztett „fóliasátor” összecsomagolva viszonylag kis helyen elfér a hajó gyomrában; egy-másfél óra alatt bármikor ismét „felépíthető”. Feneketlen olajkanna Dubairól, az arab félsziget egy miniállamáról eddig nem Sokat tudott a világ, legfeljebb annyit, hogy olajban gazdag. Sejkjének most sikerült nevet szerezni a nagyvilágban, amelyből ő mindössze 65 ezer ember, egy 130 kilométer hosszúságú úthálózat és három szálloda ura. A váratlan publicitás oka egy technikai világcsoda, amelyhez az Egyesült Államok segítségével jutott: a legnagyobb feneketlen olajkanna a világon. Az olajtartály olyan magas, mint egy húszemeletes ház, átmérője 82 méter, űrtartalma 84 millió liter. Az „olájkánpát” a főváros, Dubai Town mellett, a homokstrandon építették fel, csigákon a vízhez gördítették, majd vontatóhajón elvitték bevetési helyére, vagyis a tengerparttól 58 tengeri mérföldnyi távolságra, ahol a tengerfenék a legkisebb fúrásra úgyszólván dönti az olajat. Ott lesüllyesztették a harangot, amelybe a fúrótornyokból beleömlik az olaj, ebből pedig a leszívóberendezések órák alatt a tartályhajók gyomrába pumpálják az olajat. Életmentő helikopter Tengeri „hernyó TENGER A HOMOKBAN A Lenin nevét viselő kara- kumi csatorna 153 km-es hosz- szán, Ashabadtól nyugatra lázasan folytatják az építkezést. Itt ugyanis a jövő tengerének, a Kopetdatszkoje víztárolónak a duzzasztója épül. Magassága egy 9 emeletes házéval lesz egyenlő. Már nincs messze az az idő, amikor a pusztaságnak ezen a vidékén mintegy 50 négyzetkilométernyi . mesterséges „tenger” jön létre. Ebben a gigantikus „csészében” 1,5 milliárd köbméter víz lesz, amely 70 'ezer hektár terméketlen földre hozza el az életet. A víztárolótól nem messze, Geok-Tepe és Báha-den helységek között új település nőtt ki a földből. A térképen még nem szerepel, de neve már van: Kopet-Dag. Az új település közelében a vizet nyugatra, a Kaspi-tenger irányába fogják vezetni, és az építkezések harmadik szakaszának befejezése után mintegy 220 ezer hektárnyi föld válik öntözhetővé, illetve 150 ezer hektár jelenleg is öntözhető terület vízellátása fog megjavulni. Mesterséges szigetek - hulladékból i A környezet tisztaságát fenyegető hulladék- és szemétlavina már-már megoldhatatlanná váló problémájának megoldására érdekes javaslattal állt elő az amerikai tengerészeti hivatal egyik szakembere. Tervet dolgozott ki a szilárd hulladék felhasználására mesterséges szigetek létesítésében a tengerpart közelében, amelyeket repülőtérnek lehetne felhasználni. Ez _ egyben mentesítené a repülőterek környékének lakóit a zajártalmaktól is, amelyeket a nagy lökhajtasos gepek idéznek elő. A világ leghosszabb hídja Három kilométer hosszú lesz, hárommilliárd nyugatnémet márkába fog kerülni a világ leghosszabb hídja, amely Olaszország sarkának déli csücskét köti majd össze — 8 évi építési munkálatok után — a szicíliai Messinával. Az olasz kormány pályázati felhívására beérkezett 143 tervből 12 került a döntőbe. A legesélyesebb terv szerint négy, párosán elhelyezett 600 méter magas, mélyen a tengerszoros talajába süllyesztett pilon- tartaná a 3000 méter hosszú füg- gőhidat. Közbeillesztett tartóoszlopokon négy méter vastag acélkábelek tartják az autó- utakat és a vasúti pályatestet. A nagy erejű viharok miatt a hidat úgy tervezik, hogy mindkét oldalán 4—4 ftiéteres kilengése legyen. A hídpillé- rek magassága kétszerese az Eiffel-toron y nak. A pillérek közötti távolság is meghaladja az eddigi legmodernebb függő- hidakét, a San Francisco-i Arany Kapu hídét, és a New York-i legújabb, 1964-ben elkészült hídét. Felmerült egy olyan terv is, hogy a tenger- szorost egyszerűen be kell temetni, de a terv kivihetetlen, mert a 250 méter mélységű tengerszorost vad áramlatai miatt már Homérosz is rendkívül veszélyes tengerként írta le az Odüsszeában. — A híd 1980-ra készül el. Víztisztító baktériumok Nem ritkaság, hogy a repülőgépeket a nyílt tenger fölött éri szerencsétlenség, vagy a víztükörre kell kényszerleszállást végrehajtania az elromlott gép pilótájának. Ilyenkor a helyszínt megközelítő- helikopterek nyújthatják a leggyorsabb segítséget. A minél gyorsabb segítségnyújtás annál is indokoltabb, mert az ilyen katasztrófáknak, kényszerleszállásoknak csaknem mindig vannak túlélői. A víz fölött lebegő helikopterre azonban a kötélhágcsón való felmászás nagyon körülményes, különösen akkor, ha sebesültek kiemeléséről van szó. Éppen ezért a KLM holland légitársaság olyan helikoptereket tart állandó készenlétben az Északi-tengeren való legítségnyújtás céljára, amely »z elmerülés veszélye nélkül (cszállhat a víz felszínére. A helikopter két perc alatt automatikusan felfújódó, 25 személyes gumitutajt is magával visz, amit még a leszállás előtt ledob a vízre A helikopter szükség esetén a bajba jutott hajók legénységének, utasainak életmentésére is rendelkezésre áll. A folyók és a tengerek vizét I beszennyező ipari mellékter- I mékek eltávolítására irányuló | széles körű szovjet kutatómunka jelentős állomásaként tártják számon a Fekete-tenger vizének Sehszarisz kőolaj- kikötő körzetében való megtisztítása során szerzett tapasztalatokat. A különben mindenütt tiszta tengervízbe az itt közlekedő tartályhajók évente több mint ötmillió tonna elhasznált vizet juttatnak. Nemrég az öböl felszínét még mindenfelé olajfoltok borították, és a halak is kerülték a környéket. A problémát gravitációs működésű ülepítőmedencék építésével oldották meg. Az ülepítők segítségével évente több mint nyolcezer tonna, a behajózás során kiömlő vagy a hajó gépi berendezéseiből kijutó tiszta kőolajat vonnak ki a tengervízből. A tengervíz végleges tisztítását azonban biológiai módszerrel végzik, E^yes baktériumfajok ugyanis képesek a kőolajszármazékok elbontására. A baktériumokon kívül aktív szerepet játszanak egyes magas kőolaj tartalmú vízben is életképes tergeri mo- szatok is: nagy mennyiségű oxigént kiválasztva oxidálják a kőolajszármazékokat. Nyolcvanmillió éves a Karib-tenger A Karib-tenger fiatalabb, mint azt a geológusok eddig feltételezték. A „Glomar Challenger” kutatóhajó nemrég fejezte be kéthónapos útját a Karib-tenger mély medencéinek térségében. Az 1,5—3 km mélységben végzett fúrások alkalmával felszínre került kőzetekben — 75—85 millió évvel ezelőtt élt állatok és növények megkövült maradványait találták. Olyan üledékekben voltak ezek a maradványok, amelyek a Karib-tenger alatt, a földkéregképződés befejező lépcsőjét képező bazaltrétegeken feküdtek, összehasonlításul: az Atlanti-óceán legöregebb részei 180 millió, a kontinenseké pedig 3,5 milliárd évesek. A Nagy-Antillákon és Dél-Amerika északi részén felfedezett erős vulkáni tevékenység, mely kb. 80 millió évvel ezelőtt fokozatosan gyengült, szintén bizonyítja azt a feltételezést, tiQgy a Karib-tenger térségében a kéreg végleges kialakulásának idejét 75 millió évvel ezelőttire tehetjük. Rakomány mint üzemanyag Forradalmian új tartályhajót bocsátottak vízre Cadizban: a 115 ezer tonnás Conoco Espanát, amely Líbia és Anglia közötti olajszállítás céljából készült. A hajó — a félmillió tonnás japán tartályhajókhoz viszonyítva — nem nagyságával tűnik ki, hanem abban egyedülálló, hogy szállítmányát — a benne tárolt olajat — használja fel üzemanyagként. Ez az _ üzemanyag-mennyiség a tartályhajóban szállított 31,5 millió gallon (1 gallon = 4,543 liter olaj) egy egészen kicsiny hányada. Kezelése, rakodása, kikötése rendkívül egyszerű, s nem igényel speciális kikötői berendezést. A hajó rendelője egy amerikaitelephelyű nemzetközi vállalkozás olyan új felszerelés és berendezés alkalmazására kötelezte az építő vállalatot, amely megakadályozza az olaj kiszivárgását a hajóból, s így elkerül-* hetőa tengervíz utóbbi időben oly gyakori szennyezése. Olajszállítás - tengeralattjáróban Egyelőre még a futurológia keretébe illő megoldást javasolnak a szakemberek az alaszkai olaj szállítására. Az Alaszkán talált gazdag olajmező kiaknázásával kapcsolatban ma még megoldhatatlannak látszó problémát okoz az olaj Amerikába szállítása. A vállalat, amely az USA atommeghajtású tengeralattjáróit építi, most azzal az ajánlattal fordult az alaszkai olajkitermelésben érdekelt olajvállalatokhoz, hogy megkísérel atom- tartályhajókat építeni, amelyek a sarkvidék jege alatt szállítaná az olajat. Hídépítés a Boszporusznál Isztambul:-A-dervek szerint 1973-ban kész lesz a világ első transzkontinentális függő- hídja. Hossza 1560 méter lesz, vízszint feletti magassága 64 méter, költsége 150 millió dollár. Hatsávos úttest és két járda vezet majd rajta keresztül. Az „Eurázsiái függőhídon” 1973-ban naponta kb. 22 000 jármű halad át, 1985-ben pedig 55 000. A képen az épülő két óriási hídpillér, a tengerszoros két partján. Édesvíz a tengerekből Az emberiségre nagy feladat vár megoldásra: a vízellátás. Planétánkon ugyanis az egész vízmennyiségnek csak 2,8 százaléka édesvíz, ebből is 2,15 százalék a gleccser, és csak 0,635 százalék a folyók és a föld alatti vizek tpennyisé- ge. A rendelkezésre álló édesvíz már-már alig elegendő, s a szükségletet csak a tengervízből lehet kielégíteni, hiszen a tengerek és óceánok képezik földünk vízmennyiségének 97,2 százalékát. Minden eddigi próbálkozás közül a tengervíznek édesvízzé alakítására legalkalmasabbnak látszik az atomenergia. Gazdaságos módszereken dolgozik a tudomány, amelyek közül legalkalmasabb nagy atomerőművek építése, amelyek amellett, hogy a tengervizet édesvízzé változtatják, nagy mennyiségű nyersanyagot is vonnak ki a tengerből, különféle sókat az ipar és trágyát a mezőgazdaság számára. Egy 10 millió kilowatt teljesítményű atomerőmű naponta 4,10 millió tonna édesvizet tud termelni, ez a mennyiség kielégíti egy kb. 4 millió lakosú terület polgári és ipari szükségletét — és ezenkívül naponta 100 ezer tonna konyhasót, kb. 3500 tonna kálisót, 5 ezer tonna magnéziumot,'3 ezer tonna bró- mot és több mint 10 ezer tonna kénsavat von ki a tengervízből. Budapesti építőipari v'állalat igényes munkára felvételre keres nagy építőipari gyakorlattal rendelkező magasépítőipari munkavezetőt Az építőipari technikumi végzettségűek előnyben részesülnek. Az ajánlatokat részletes életrajzzal, \ „Nagy iqény” jeligére a kiadóba kérjük.
