Pest Megyi Hírlap, 1972. február (16. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-01 / 26. szám

1972. FEBRUAR I., KEDD r«r 0CGVBI kMiriaP Eltemették Uitz Bélát Jóbarátok, ismerősök, tiszte­lők sokasága, a magyar mű­vészeti élet képviselői mély részvéttel vettek végső búcsút hétfőn a Mező Imre úti teme­tőben Uitz Bélától, a XX. szá­zad egyik kiemelkedő festőmű­vészétől és grafikusától, a párt, a magyar és a nemzetközi for­radalmi munkásmozgalom ré­gi harcosától, a Szovjetunió Érdemes Művésze címmel ki­tüntetett alkotóművésztől. A munkásmozgalmi panteonban felállított vörös lepellel borí­tott ravatalnál a gyászoló ro­konság mellett lerótta kegye­letét a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának számos tagja, a Mű­velődésügyi Minisztérium, a Magyar Képzőművészek Szö­vetsége és a Képzőművé­szeti Alap képviselői. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Művelődésügyi Minisztérium nevében Ilku Pál, a KB tagja, művelődésügyi miniszter; a Magyar Képzőművészek Szö­vetsége és a pályatársak nevé­ben Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész búcsúzott az elhunyttól. Búcsú dr. Sós Györgytől Hétfőn a Mező Imre úti te­metőben nagy részvéttel, kato­nai tiszteletadással búcsúztat­ták el a 63 éves korában el­hunyt dr. Sós Györgyöt, a Bu­dapesti Pártbizottság tagját, a munkásmozgalom régi \ harco­sát, a Budapesti Rendőr-főka­pitányság volt vezetőjét, nyu­galmazott vezérőrnagyot, a Magyar Partizán Szövetség al- elnökét. A munkásmozgalom nagy halottainak panteonjá­ban ravatalozták fel a virágok, koszorúk sokaságával körül­vett koporsót, amelynek vörös leplén elhelyezték az elhunyt tábornoki sapkáját és kardját, előtte “pedig bíborpárnán a ki­tüntetéseit. A családtagokkal, hozzátartozókkal együtt meg­jelentek a gyászszertartáson — és a ravatalnál díszőrséget áll­tak — a párt, az Elnöki Ta­nács, a kormány képviselői és a Belügyminisztérium, a Bu­dapesti Rendőr-főkapitányság, a fegyveres testületek, a Ma­gyar Partizán Szövetség ma­gas rangú képviselői. Kónyi Gyula vezérőrnagy, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, belügyminiszter­helyettes és Gábor István, a Magyar Partizán Szövetség al- elnöke vett végső búcsút dr. Sós Györgytől. A SZOT elnökségének ülése A vállalati szervezés korszerűsítéséért C:ok a hasznos másodállásokat támogatják a szakszervezetek A SZOT elnöksége hétfőn ülést tartott. Első napirendi pontként a szocialista munkaverseny to­vábbfejlesztésével kapcsolatos szakszervezeti feladatokról tárgyalt, majd a dolgozók munkáját, az üzemek életét érintő egyéb kérdésekkel fog­lalkozott. Irányelveket foga­dott el a vállalati üzem- és munkaszervezés korszerűsíté­sével kapcsolatos szakszerve­zeti feladatokról. Az elnökség megállapította, hogy hazánkban viszonylag el­maradott a vállalatok bel­ső szervezeti működési rendszere, többnyire ki­dolgozatlanok a döntési hatáskörök, a szervezet nehézkes, gyakran bürokratikus, nem eléggé ha­tékony. Az MSZMP Központi Bizottsága december elsejei ülésén foglalkozott e kérdés­sel és felkérte a SZOT-ot is, hogy támogassa á vállalati Zárszámadások évadján Bél-Pest megyében (II.) Megteremtik a kölcsönös támogatást A ceglédi tsz-szövetség te­hát, láthattuk, tagszövetkeze- teihez hasonlóan nem él gond­talan napokat az 1971-es zár­számadások idején. A szövet­ségnek egyébként 12 munka­társa van, ami a feladatokhoz képest minden bizonnyal ke­vés. Nincs például áruforgal­mi és szövetkezetpolitikai munkatárs; most, hogy a köz­vetlen értékesítés remélhető­leg életrevalóbb módon kerül napirendre mint eddig, vagyis talán érdemesebb lesz ezen a csatornán eladni — nélkülöz­hetetlen az áruforgalmi szak­ember. De a március végén összeülő II. termelőszövetke­zeti kongresszuson valószínű­leg olyan döntéseket is hez­nak, amelyek ugyancsak elen­gedhetetlenné teszik a szövet­kezetpolitikai munkatárs posztjának betöltését. Öt eltűnt tsz. — A két kongresszus között, vagyis 1967 óta 660 termelőszö­vetkezet szűnt meg az ország­ban — mondom dr. Szabó La­jos titkárhelyettesnek. — Itt, a szövetség hatókörzetében mennyi a csökkenés, pontosab­ban az egybeolvadás? — Ismeretes, hogy a szövet­ségek az első kongresszus után alakultak meg az országban. Nos, mi 71 szövetkezettel in­dultunk, tehát öt tűnt el, ol­vadt be másokba. — A TOT álláspontja, mi­ként a kongresszusi tézisek­ben is olvasható, hogy csak rendkívül indokolt esetben ke­rüljön sor újabb egyesülések­re ... — Nálunk január elsejével egyetlen összevonást határo­zott el a tagság: a ceglédi Vö­rös Csillag és az ugyancsak ceglédi Alkotmány egyesült. A két közgyűlésen, titkos szava­záson, egyetlen ellenszavazat sem akadt. Hozzávetőleg azo­nos erejű gazdaságokról van szó, de az Alkotmányt inkább a kiegészítő tevékenység erő­sítette meg, a Vörös Csillag­ban viszont nagy sertéskom­binát épült, s jelentős a nö­vénytermesztése, zöldségter­mesztése. 1972-ben még két­három egyesüléssel számolha­tunk. Kölcsön — egymástól — Nem lenne célravezetőbb a koncentrálódási folyamat más útját-módját választani? — Nem hagyunk ki egyéb lehetőségeket sem — válaszol a titkárhelyettes. — Az anya­gi eszközök koncentrálódását teszi lehetővé például a köl­csönös támogatási alap létre­hívása. Kiváltképpen a ‘ceglé­di Vörös Csillag, a kocséri Üj Élet tsz vezetői szorgalmazták ezt, s a szövetség januári kül­döttgyűlése el is határozta. Látjuk természetesen, hogy a tavalyi eredmények nem nyúj­tanak valami fényes alapot arra, hogy minden szövetkezet beléphessen, a KTA-ba. Becs­léseink szerint azonban a tag­szövetkezeteknek hozzávetőleg a fele megteszi ezt, csakis a legszigorúbb önkéntességgel persze. Hogy milyen előny szármázik majd ebből? Ha év közben vagy akár hosszabb távon is anyagi gondok merül­nek fel, kölcsönt kaphatnak egymás pénzéből a tsz-ek. S nem pusztán annyit, mint ami­lyen összeggel belépnek, ha­nem esetleg annak többszörö­sét, de legalábbis háromszoro­sát. 1971 gazdálkodását vizsgál­va, természetesen beszámolha­tunk eredményekről. Igaz,'' 17,7 mázsa volt az országos hol- dankénti búzaátlag, s a szövet­ség területén csak 15,9 mázsa, ám a talaj adottságokhoz mér­ve nem lebecsülendő ered­mény ez. (1970-ben 14 mázsa volt itt az átlagtermés.) A bú­za, persze, jobbára gépesített, de nyilván volna még jó né­hány növény, amit korszerűb­ben lehetne előállítani: keve­sebb kézi erővel, több masiná­val. A SUTRA haszna és híre A szövetségnek Szomorú Já­nos személyében van gépész­mérnöke; tőle kérdem, milyen képet nyújt a gazdaságok gé- pesítettségi színvonala. „Javulót, bár nem kielégí­tőt” — így summázhatnám vá­laszát. Az ideális műszaki ér­ték a 70—75 százalékos átlag lenne (az új gépeknél ez 95 százalékos!), de csak 55—60 százalékot állapíthat meg a szakember a tsz-ek gépeiről. Mégis az utóbbi egy:két évben ez javulásnak számít, jóllehet futtatnak még erkölcsileg és fizikailag egyaránt elkopott, százforintos eszmei értékű gé­peket is. Általában hiányolják a nagy teljesítményű trakto­rokat, a szőlőkben elkelne több UE—28-as erőgép. — A választás célszerűségét hogyan lehetne kikalkulálni? — Sokan esküdtek például a lánctalpas traktorra. De a lánc ezen a tájon hamar -tönkre­megy, míg a DUTRA-traktor gumiabroncsa jobban állja a homokot. Több célú, így szál­lításra is alkalmas traktor ez. Sajnos, a híre valahogy mégis rosszra sikeredett — ezt aztán nehéz megváltoztatni. Dr. Burger Kálmánná, a ki­tűnő agrárközgazdász *írja a Tudomány és Mezőgazdaság egyik számában (1971 szep­tember, hogy a gépesítéssel he­lyettesített kézimunka-napok aránya 1951—1966 között 22- ről 40 százalékra és az egy me­zőgazdasági foglalkoztatottra jutó állóalap-állomány, 1938-at száznak véve, 1966-ig 302-re növekedett. S azóta is javult a gépesítés, hogyne javult volna, ám tudni kell: a mezőgazdá­ság eszközigény essége magas, ugyanis mind a növényter­mesztés, mind az állattenyész­tés biológiai jellegű, vagyis a gépesítéssel sem válik gépi ter­meléssé. (Az USA-ban például kétszer annyi állóeszközérték ’ jut egy dolgozóra a mezőgaz­daságban, mint az iparban.) Kihasználatlan hitel A gép természetesen jócskán pénzkérdés, de immár Ma­gyarországon is halaszthatat­lan szükségszerűség. Még ak­kor is, ha drágább a munka­erőnél, lévén ez utóbbi eltávo- zóban a kényelmesebb posz­tokra. — Termelőszövetkezeteink azonban a gépberuházásokra fordítandó hitelt sem vették igénybe tavaly — hallom a ceglédi szövetségben, s rögvest a magyarázatot is: a gépek túlzottan drágák, a hitelterhek nagyok s rövid lejáratúak. Lehetséges, hogy ezen a tá­jon még sokáig fönnmaradhat a hagyományos, kézi munka- •erőre alapozott gazdálkodás? Keresztényi Nándor (Folytatjuk.) szervezés javítását szolgáló társadalmi mozgalom kibon­takozását. A SZOT elnöksége felhívta a szakszervezeti szerveket, hogy széles körű politikai felvi­lágosító munkát végezze­nek a vállalati üzem- és munkaszervezés korszerű­sítésére. A SZOT elnöksége a másod­állásokat és mellékfoglalkozá­sokat érintő állami rendelke­zésekkel is foglalkozott, hang­súlyozva, hogy a szakszerveze­tek támogatják a jogszerű és hasznos másodállásokat, mel­lékfoglalkozásokat, de elítél­nek minden olyan mellékál­lást, amely indokolatlan, gaz­daságtalan, erkölcstelen, össze­férhetetlen. Különösein harcolnak a korrupt, a liaráesolást elő­segítő másodállások, mel­lékfoglalkozások ellen. Az elnökség örvendetesnek tartja, hogy a vizsgálat és a kormányzati rendelkezések nyomán egész sor másodállá­sos munkaviszonyt felbontot­tak, sőt több esetben büntető eljárás is indult a jogszabá­lyok megsértőivel szemben. Azok a vállalatok, amelyek főállásban alkalmaznak má­sutt másodállásban foglalkoz­tatottakat, eddig 300 esetben vonták vissza a másodállásra adott engedélyt, a másodállá­sos munkahelyen pedig körül­belül 400 esetben szüntették meg szerződésüket. A jogszabályok megsér­tése miatt 1971. december végéig 25 esetben kezde­ményeztek az illetékesek büntető eljárást Az elnökség megtárgyalta a szakszervezetek és a SZOT 1972. évi költségvetését, végül a szakszervezetek elméleti ku­tatóintézetének távlati kutatá­si tervével foglalkozott Az 1975-ig szóló terv hét fejezetben foglalkozik az intézet kutatómunkájának feladataival. Első helyen a szocialista ál­lam erősítésével kapcsolatos kutatómunka ■ áll. Öntözés, vízgaziáikodás Hétfőn dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszternek, valamint Végen Imre államtitkárnak, az Országos Vízügyi Hivatal elnökének vezetésével együttes ülést tartott a MÉM minisz­teri értekezlete és az OVH kol­légiuma; az öntözés és a me­zőgazdasági vízgazdálkodás időszerű kérdéseit vitatták meg. Aranylakodalom Amerikából is érkeztek csa­ládtagok Haklits István és fe­lesége, Tímár Franciska arany­lakodalmára a Vas megyei Szentpéterfa községbe. Az idős, köztiszteletben álló há­zaspárt négy gyermeke, kilenc unokája és rengeteg rokona, jóbarátja, tisztelője köszöntöt­te a családi évforduló alkal­mából. Ünnepség ä Szabad Nép megjelenésének SO. évfordulóján A Szabad Nép megjelenésé­nek 30. évfordulója alkalmá­ból, hétfőn délután bensősé­ges ünnepség keretében meg­koszorúzták Rózsa Ferencnek, a lap első szerkesztőjének a Népszabadság székház előcsar­nokában levő emléktábláját. A koszorúzáson megjelent Övári Miklós, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, a párt több veterán harcosa; akik annak idején részt vet­tek a pártlap szerkesztésében, előállításában és terjesztésé­ben. Az ünnepségre eljöttek a felszabadulás -utáni Szabad Nép egykori munkatársai, nyomdászai, a Népszabadság munkatársai, a testvérlapok képviselői. Az igazság hangja Harminc éve jelent meg az illegális Szabad Nép , zerkilencszáznegyvenkettő februárjában adta ki a párt a nagyon kezdetleges technikával ké­szült illegális Szabad Nép első számát. Javában folyt a szovjetellenes háború, ami együtt járt a kommunisták és a demokratikus erők üldö­zésével. Ebben, az ország katasztrófáját jelentő idő­szakban szólalt meg a párt hangja a Szabad Népen át, hogy utat mutasson és leleplezze a fasiszta demagógiát, megbélyegezze a gyilkosokat, és felrázza a nemzet be­csületes, hazafias erőit, mozgósítva őket a német mi- litarizmus és magyar csatlósaik elleni harcra. A pártnak ekkor már évek óta nem volt Magyaror­szágon előállított újságja. Hiányzott a szerkesztőgárda, a nyomdai és terjesztő apparátus is. Horthyék lapjai, a rádió és a filmek árasztották el az országot a háborút dicsőítő hazugságaikkal. Kellett tehát egy orgánum, amely megmondja az igazságot, és cselekvésre buzdítja a nemzet egészséges erőit a haza megmentésére. Nem lehet eléggé méltatni azt a felvilágosító és mozgósító munkát, amelyet a titokban szerkesztett, nyomtatott és terjesztett Szabad Nép töltött be a sza­kadék szélére sodort Magyarország életében. A Szabad Nép, bár nagyon kezdetleges eszközökkel készült, s technológiailag nem versenyezhetett a korszerűen elő­állított lapokkal, mégis üstökös fényével csillogott, ami­kor a haladó erők élére állva követelte, hogy vessenek véget a haszontalan vérfürdőnek. Fennen hirdette egyik számában: „Abba kell hagyni a háborút! Szakítani kell Magyarország elnyomóival! Ki kell lépni a három­hatalmi szövetségből. Ez a szövetség Magyarország életét, vérét és nemzeti becsületét veszi el.” A párt illegális lapja felszólított mindenkit, hogy világnézetre való tekintet nélkül egyesítsék erőiket a különbéke megkötésére, a szabad, független, demok­ratikus Magyarország megteremtésére. Harcba szólí­tott mindazok ellen, akik folytatni akarták a nemzet- vesztő háborút. A nemzet gyilkosai megrettentek ettől a hangtól, és nagy apparátussal vetették magukat az illegális Sza­bad Nép nyomába. Az ötödik szám megjelenése után nyomára akadtak a szerkesztő, nyomdász- és terjesz­tő apparátusnak. A fasiszták karmai közé került Rózsa Ferenc elvtárs, a Szabad Nép első szerkesztője. Em­bertelenül meggyötörték, de nem tudták árulásra bírni. Kioltották életét. A többieket is börtönbe zárták, vagy internálótáborba küldték. Bár az osztályellenesség egy időre megakadályoz­hatta a Szabad Nép rendszeres megjelenését, de az eszme, amely a párt lapjával behatolt a magyar tár­sadalomba, nem maradt nyomtalanul. 1944 végén az időközben újra megjelenő Szabad Nép meghirdeti a fegyveres harcot, s ezt írja vezércikkében: „A nemzeti ellenállás aktív, fegyveres, felszabadító harcát fokozni, ez ma a párt, a munkásosztály s a magyar nép leg­főbb feladata. Ezt követeli ma tőlünk a nemzet becsü­lete.” S a lelkesítő felhívás sem volt pusztába kiáltott szó. Elvezetett a Gömbös-szobor felrobbantásához, a nyilasházak elleni támadásokhoz, német gépkocsik el­leni merényletekhez, s a városi színházbeli nyilasgyű­lés szétzavarásához. A Szabad Nép hősi harcot vívott a fasizmus ellen a nemzet fennmaradásáért és boldogabb jövendőjéért. A harmincadik évfordulón kegyelettel adózunk az il­legális Szabad Nép szerkesztői, nyomdászai és terjesztői előtt. <B.) Továbbfejlesztik a Szövetkezeti Kutató Intézetet Ülésezett az OSZT elaoksége Az Országos Szövetkezeti Ta­nács elnöksége hétfőn dr. Mol­nár Frigyes elnökletével ülést tartott. Jelentést vitatott meg a szövetkezeti ismeretek is­Lengyel csehszlovák, román bútorok A Külkereskedelmi Minisz­tériumban tájékoztatták az MTI munkatársát az európai szocialista országokkal aláírt árucsereforgalmi jegyzőköny­vekről, az idei árulistákról* A számítások szerint 1972-ben 14 százalékkal több árut exportá­lunk ezekbe az országokba, mint tavaly, importunk pedig hét százalékkal növekszik. Erősen előtérbe kerül a gép­ipari termékek kivitele és be­hozatala. A Szovjetunióba pél­dául a tavalyinál 70 százalék­kal több élelmiszeripari beren­dezést szállítunk, s az eddigi­nél több szerszámgépet, mű­szert adunk el Csehszlovákiá­nak, Lengyelországnak, Jugo­szláviának, Romániának. A megállapodások jelentős része közvetlenül érinti a lakossá­got. így sokat segít a bútorel­látás gondjain, hogy Csehszlo­vákiából, Lengyelországból és Romániából is vásárolunk lak- berendezést. kólái oktatásáról. Megállapí­totta hogy a szövetkezetpoli­tikai elvek megismertetése, továbbá a szövetkezeti önte­vékenység készségeinek fel­keltése érdekében további jelentős intézkedéseket várnak az illetékes állami oktatási szervektől. A szövetkezeti mozgalom ezeket a lehetősé­geket a maga eszközeivel sok­oldalúan. támogatja. Az OSZT megvitatta a Szö­vetkezeti Kutató Intézet hely­zetét is és további fejleszté­sére megfelelő intézkedések kidolgozását kezdeményezte. Egyeztette az elnökség a há­rom nagy szövetkezeti ága­zat nemzetközi programját. Döntött arról is, hogy az Or­szágos Szövetkezeti Tanács soros elnöki tisztét a követ­kező időszakban Szabó István, a TOT elnöke látja el. é

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom