Pest Megyi Hírlap, 1972. február (16. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-16 / 39. szám
1972. FEBRUAR 16., SZERDA 3 / A legfőbb ügyész tájékoztatója a bűnözés tavalyi alakulásáról A bűnözés dinamikája és összetétele, az egyes bűncselekmények számbeli alakulása szerepelt a Legfőbb Ügyészségen tegnap délelőtt tartott sajtótájékoztató napirendjén. A bűnözés 1971. évi alakulásáról dr. Szénási Géza, a Népköztársaság legfőbb ügyésze számolt be. Dr. Szénási Géza elmondta: az ismertté vált közvádas bűncselekményekkel mért össz- bűnözés lényegtelen mértékben, 0,7 százalékkal nőtt tavaly, 1970-hez képest. Sokkal nagyobb változás tapasztalható a bűnelkövetők számának alakulásában. 1970-ben, az előző évhez képest, az akkori közkegyelmi rendelkezés hatására 6,8 százalékkal csökkent, 1971-ben viszont 15,4 százalékkal nőtt a bűnelkövetők száma. Az emelkedés egyik oka, hegy országosan 14,1 százalékkal több bűntettet követtek el fiatalkorúak, *ok esetben csoportosan is. Szervezett visszaélések A bűnözés összetétele változatlan. Tavaly az összbűnözés 55,8 százalékát vagyon elleni, 17,3 százalékát pedig közlekedési bűntettek tették ki. Valamelyest csökkentek a személyek javait károsító bűncselekmények, 3,4 százalékkal emelkedett azonban a társadalmi tulajdont károsító bűntettek száma. Ez utóbbiak által okozott kár 1971-ben, az előző évi 110 millió 656 ezer forintról 24,2 százalékkal, 137 millió 454 ezer forintra növekedett... Figyelmet érdemel, hogy az okozott kárból az .ipar részesedése nőtt, az 1970. évi 16,7-ről J22,9 százalékra. Hasoalé-emelkadés tapasztalható a mezőgazdaságban, a kereskedelemben, és nőtt az állami és tanácsi hivatali szerveket károsító bűntettek száma is. A bűnüldöző szervek több esetben szervezett, hosz- szabb időn át folytatott visz- szaéléseket is lelepleztek. — A bűntettek elkövetését gyakran az ellenőrzés hiánya [ tette lehetővé — hangsúlyozta J dr. Szénási Géza —, és nemegyszer észleltünk olyan sze- \ mélyi összefonódást, ami az elkövetést megkönnyítette, a leleplezést pedig megnehezítette. A belső ellenőrzés —főként a termelőszövetkezeteknél — még most sem érvényesül kellőképpen. A bűntettek elkövetését nemegyszer a fegyelmezetlenség és a vezetők elnézése is lehetővé tette. Gazdasági bűntettek A gazdaságii bűnözés egyébként évek óta következetesen emelkedik. A gazdasági reform az elmúlt években tovább szilárdította a szocialista termelési viszonyokat, de jelentkeztek ellentétes tendenciák is. A gazdasági büntettek száma 1965-höz képest 47,1 százalékkal nőtt. az emelkedés azonban mindenekelőtt a deviza- és vámbűntettekre vonatkozik. Tapasztalható volt, hogy egyes gazdasági egységeinknél szembeötlő módon folyik a pazarlás, a fogyasztókhoz pedlig rossz minőségű ipari termék kerülj és sok területen szokássá vált a korrupció. — Meggyőződésem, hogy gyökeres változást csak az állampolgárok általános szemléletbeli változásától lehet remélni — mondta dr. Szénási Géza. — A bűncselekményeket szülő elvtelen, elnéző légkört elsősorban nem az ügyészeiknek kell megszüntetni. A rendőri, ügyészi és bírósági szervek természetesen készek a jövőben is a gazdasági bűnözés elleni fellépésre, a szigorú felelősségrevonásra, de a társadalmi problémák megoldásában széles körű összefogásra van szükség. A közlekedési bűntetteket értékelve a legfőbb ügyész elmondta: a balesetek okainak elemzéséből kitűnik, hogy továbbra is gyenge a közúti fe| gyelem, nem jó a közlekedési morál. A balesetek többsége a gyorshajtás, az elsőbbségi jog I meg nem adása, a szabályta- . lan előzés és kanyarodás miatt következett be. A halálos áldozatok száma tavaly — 12,7 százalékkal — 1528-ra nőtt, s többen szenvedtek súlyos sérülést. Pest megye az első hat között A sok erélyes intézkedés eredményeképpen 1971-ben csökkent az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények száma. Kevesebb az erőszakos szexuális bűntett, a szándékos, súlyos testi sértés és a hivatalos személy elleni erőszak, tovább emelkedett viszont a rablások és a befejezett emberölések száma. Ez utóbbi bűntettek gyakoriságát tekintve, Európában csak Finnország és Bulgária előz meg bennünket. A gyilkosságok több mint fele ro- konölés. A legtöbb ilyen bűntény Borsod, Szabolcs-Szat- már, Hajdú-Bihar, Szolnok és Pest megyében történt. Az ismertté vált közvádas bűncselekmények területi megoszlása változó. Tizenegy megyében — a legnagyobb mértékben Szolnok megyében — növekedés állapítható meg, az országos átlagot meghaladja az emelkedés hat megyében, köztük Pest megyében is. Szigorúbb jogkövetkezményeket A legfőbb ügyész foglalkozott a gyermek- és fiatalkorúak bűnözésével js. A fővárosban és még nyolc, megyé- | ben — így Pest megyében is — tavaly szaporodott a gyermekkorú tettesek száma. Kilencven százalékban vagyon elleni bűntényeket követtek el, 37 esetben csoportosan. Az okok — mint a fiatalkori bűnözésnél — a káros hatású családi környezetre, helytelen nevelési módszerekre, az ellenőrzés hiányosságaira vezethetők vissza. Tavaly 14,1 százalékkal emelkedett a fiatalkorú bűnelkövetők száma. Részvételük aránya magas a betöréses lopásokban és az erőszakos, garázda jellegű bűntettekben. A bűnözés elleni küzdelemben Most elérkezett Dózsa születése ötszázadik évfordulója megünneplésének ideje. Az ünnepségeikéit az országos Dózsa-emlékbizottság fogja össze, de az országos ünnepségek központi helyén, Cegléden is alakult emlékbizottság. A két választmány munkáját megyei operatív bizottság egyezteti... Cegléden az emlékbizottság titkárától, Győré Sándortól, a városi tanács művelődési osztályának vezetőjétől megtudtuk, már elkészítették az ünnepségek programtervezetét. Még lehetnek kisebb változások, de a helyben tartott országos ünnepség, a nagygyűlés, a művészeti rendezvények, a korabeli parasztéletet bemutató kiállítás, egy hadtörténeti kiállítás, a Dózsa-úttörőcsapat rádiós- versenye, az egykori sereg útján túrázó diákok vendégül látása, ceglédi képeskönyv, múzeumi füzet, egy Dózsa-biblio- gráfia kiadása, az egész program arra enged következtetést, hogy a Dózsa-í'mnepség, a hagyományokat őrizve az új karaktert fejlesztő Cegléden, jelentőségének megfelelően sikerül. Szilágyi Miklóssal, a városi komoly gondot jelent, hogy a vidékről a fővárosba vagy más városokba került fiatalok kikerülnek a szülői és a társadalmi ellenőrzés alól. Az urbanizáció tehát sok veszélyt rejt a fiatalkorúakra. Az erőszakos bűncselekmények, jellemző módon, kétszer olyan gyakoriak a városokban, mint másutt. Dr. Szénási Géza végezetül a visszaeső bűnözők társadalom ellenes tevékenységét értékelte. Mint elmondotta: tavaly a 73 974 bűnelkövető közül 9257 volt visszaeső. A büntetett elő- életűek legnagyobb arányban a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűntettekben szerepelnek. A BTK-t módosító novella alapján az ismételt bűnelkövetésnek a jövőben szigorúbb jogkövetkezményei lesznek, s ezek az intézkedésiek is várhatóan jól szolgálják majd a megelőzést. Sz. J. Kossuth Múzeum igazgatójával beszélgettünk terveikről a Dózsa-évfordulóra: a múzeumbővülésről, a Nemzeti Galéria „Dózsa a képzőművészetben” című ceglédi vándor- kiállításáról, intézményük XV. századbeli paraszti életet bemutató kiállításáról, amelyben kirajzolódik a kor is. Kirajzolódik a már túlérett feudalizmus válsága, a nép nyugtalansága, a nincstelen zsellérság tömegének növekedése, de a jobbágyoknak a szabad paraszti fejlődéshez, vagyonszerzéshez, piacokhoz nyíló lehetősége is. S kirajzolódik, ahogy a hatalom birtokosai, „már nem tudtak a régi módon uralkodni”. Törekvésük a hűbériség konzerválására, a kötöttségek visz- szaállítására ingadozó, váltakozó, kapkodó. A hatalom milyen belső elbizonytalanodására utal Budai Sebestyén deák-tiszttartó 1509-es, ceglédi megölésének históriája! A mezőváros jobbágysága fényes délelőtt a főutcán valósággal meglincselte őt. A vádlevélben 181, később felmentett jobbágy neve szerepelt. (Cegléden még ma is találkozhatunk e családnevek némelyikével.) Jóvátételként kétszáz- harminckét forint „vérdíjat” KlSZ-kitíintetés munkásőröknek A munkásőrség megalakulásának 15. évfordulója alkalmából tegnap emlékünnepséget rendeztek a KISZ Pest megyei Bizottságán. Fodor László, a megyei KISZ-bi- zottság első titkára köszöntötte a megjelenteket, köztük dr. Faragó Eleket, a munkásőrség megyei parancsnokát, majd a fiatalok politikai nevelésében kifejtett tevékenységükért kitüntetést adott át a munkásőröknek. Zakar András, dabasi járási munkásőrparancsnok és Fekete Zoltán ceglédi pedagógus aranykoszorús KISZ-jel- vényt kapott, Sőnicz János, nagykátai járási munkásőrparancsnok pedig kiváló úttörővezető kitüntetést. Ébred a tó A Balaton — bár még nem vetette le téli takaróját — már „ébredezik”. Az utóbbi napok enyhe időjárása, a hétfőn megkezdődött esőzés fellazította a tó jégpáncél ját, amely téli sportra már alkalmatlan. Néhány helyen, a források és a külső vízbefolyások környékén, előtűnt a nyílt víz. fizetett az özvegynek — akla- rissza apácák, földesúrnők fejedelemasszonya. A Várkonyi István általános iskolában most is történelmi szakkört vezető nyugalmazott tanárral, Pataki István hely- történésszel a megyei népművelési tanácsadó kiadványában megjelenő Dózsa-dolgoza- táról beszélgettünk: miként lett a meghirdetett keresztesháborúból az országon végig- száguldó parasztháború? A parasztok sereggel gyülekeztek a pápai bullában meghirdetett, török elleni hadjáratba, amelyet a nemesek boj- kottáltak. Nem volt felszerelés, élelem, de pénz sem. Később a pápai rendelkezést egy érseki bulla visszavonta. Am akkor már együtt volt a sereg. Cegléden mindig szívesen irányítjuk lépteinket a piacra. Sok ott a látnivaló. Most az is eszünkbe jutott, hogy itt beszélt a néphez Dózsa, itt Kossuth, itt Várkonyi István, a piaci életet megbontó, felváltó komoly, komor, forró, forradalmi napokon. Igen, itt mondhatta el híres beszédét Dózsa, itt olvashatták fel először kiáltványát az ország népéhez: „Jöjjetek, siessetek és jussatok el Cegléd mező vár oAllórész - csengetőmotorhoz Az Aszódi Vegyes Ktsz bérmunkában készít állórészeket az ÉVIG jelzőmotorjaihoz. A fontos alkatrészből naponta 160 párat szerelnek össze. (Foto: Urbán) Fél évezrede Cegléd készül a Dózsa-ünnepségekre Falugyűlés Nagykátán Vitatkozó tanácskozás tegnapról, holnapról Nagykátán az utcák és utak feltúrva. Néhol bokáig ér a sár. Csatornáznak. A hétfő esti falugyűlésen — a gimnázium és a szakközép- iskola zsúfolásig megtelt tornatermében — mégsem panaszkodott erre egyetlen nagykátai sem. Sőt, jóleső örömmel nyugtázták azt a nagyarányú fejlődést — amely ugyan pillanatnyilag kiseb'b-nagyobb kényelmetlenségekkel jár —, de a holnap korszerűbb életét segíti elő. Nagy változások A nagyközségben végbemenő nagy változásokról beszélt Rada Aladár, a gimnázium és szakközépiskola igazgatója, a Hazafias Népfront helyi elnöke is referátumában. Arról, hogy a korábbi mezőgazdasági település ma már egyre jelentősebb ipari üzemekkel rendelkezik. Arról, hogy megépült a község mintegy harmincegy kilométer hosszú vízvezeték-hálózata és vízmüve, amelynek ünnepélyes felavatására ez év januárjában került sor. Arról, hogy megkezdődött a csatornahálózat építése lis. Arról, hogy egy esztendő alatt megépült huszonnyolc tanácsi lakás. És arról, hogy mindezekhez milyen nagy segítséget nyújtott a nagyközség lakossága. Míg 1968-ban mindössze száznyolcezer forint volt az elvégzett társadalmi munka értéke, addig ez az összeg az elmúlt évben már hárommillió-háromszázezer forintra emelkedett. Mit bizonyít mindez? Például azt, hogy évről évre jobb, kényelmesebb, sokszínűbb az élet Nagykátán. És azt is, hogy lakói mindezt nemcsak tudomásul veszik, hanem részt vállalnak az áldozatokból, a munkából. Járdát építenek és parkosítanak, árkokat' ásnak és utat töltenek, villanyoszlopot állítanak és maltert hordanak. Mikor mire van éppen szükség. Közösen S hogy mindez így igaz, példák sorával bizonyította Pav- lyás István, a községi tanács vb-titkára is felszólalásában. Azzal, hogy a lakosság a vízműépítés harmincmillió forintos költségéhez — a rendes községfejlesztési hozzájáruláson felül — nyolcmillió forinttal, a közületék pedig több mint ötmillió forinttal járultak hozzá. És azzal, hogy egysába ..., hogy e szent had. s áldott gyülekezet kényszerít- hesse. megzabolázhassa és megtörhesse ama hitetlen és átkozott nemesek erejét és hadát.” De miért vezette keresztesháborúba gyűlt seregét parasztháborúba az erdélyi születésű, magát a csatákban, a virtusban úgy kitüntető, hogy nemességet is kapott végvári vitéz, akihez kegyes volt a hatalom és a szerencse, akit egy országos, sőt pápai hadi vállalkozás fővezérévé emeltek? A jobbágyi terheket súlyosbító nemesség, nem akarta megvédeni a hazát — Dózsa György indulatának, igazságának, a sereg haragjának villanásában felismerte a változás szükségét. Felismerte, hogy a kor kiélte egykori tartalmát, hogy a rend megbomlott. Felvetette az emberi egyenlőség eszményét, igényét. Felismerte a változás szükségét, s változtatni akart, akár az elbukásban is, de hozzájárulni a mindenképp bekövetkező változáshoz. A ceglédi Dózsa beszéd, Dózsa-kiáltvány, a már parasztháborúba hívás, gyülekezés, indulás idejére, emlékére 1945, 1946. május 14-én, mekkora majális volt Cegléden! Negyvenötben a Nemzeti Parasztpárt által meghirdetett Dózsa-ünnepségen a környékbeli községeken kívül megjelent Gyoma, Mezőtúr. Békéscsaba parasztsága is. 1946 májusában öt külön von at szállította Budapestről. Szegedről, Nyíregyházáról, Kötegyánról, ' re többen kémek részt a csatornaépítésből. a vízvezetékhálózat további bővítésének munkálataiból. A közösség ereje nagy erő — ez volt a falugyűlés valamennyi hozzászóiásánaik lényege. S hogy ez a közhelynek tűnő megállapítás élő valóság, azt megintcsak példákkal bizonyították a na-gy'ká- taialk. Azzal, mit tettek és tesznek d^ért, hogy ne kelljen még egyszer — mint történt az elmúlt év őszén — elutasítani száznegyven szülő jogos óvodai, illetve bölcsődei kérelmét. Korábban azt tervezték, hogy tízmillió forintos költséggel új bölcsődét és napközi otthont építenek. A szükséges összeg viszont nem állt rendelkezésükre. Ezért elhatározták, hogy ideiglenes megoldásként óvodává és bölcsődévé alakítják át a régi pártbizottsági és pénzügyőri épületet. A helyi termelőszövetkezetek, a Telefongyár, az ÁFÉSZ és a Minőségi Háziipari Termelőszövetkezet eddig több mint félmillió forintot és jelentős társadalmi munkát ajánlott fel erre a célra. Molnár János, a Telefongyár Békét Vietnamnak szocialista brigádja nevében a gyűlésen ezt ezerszáz társadalmi munkaórával toldotta meg. De a közös összefogást bizonyítja az a tény is, hogy kilenc gazdasági egység, illetve Intézmény tartja fenn — évi százhetvenezer forintos támogatásával — a Tápiómen- te Művészeti Együttest. Már ma A falugyűlés további felszólalói — Antalfia Jenő, a járási pártbizottság első titkára, Ferencsik Sándor közjegyző, dr. Kókai András körzeti orvos, Kocsi József, a Telefongyár dolgozója és mások — a tegnap eredményeiről, a ma és holnap gondjairól beszéltek, hangsúlyozva: a tanács a jövőben már a tervkészítés időszakában kérje a lakosság segítségét, ne csupán a feladatok végrehajtása során. Ha az emberek előre ismerik a holnap terveit, már ma többet tehetnek érdekében. Hasznos és vitatkozó tanácskozás keretében beszélték meg a nagykátaiak a Hazafias Népfront elmúlt négyévi munkájának gondjait és eredményeit, és határozták meg — újjáválasztva a vezetőséget — a következő évek feladatait. P. P. Békésről — és szekerek, teherautók százai, ezrei az ország minden részéből — az embereket. Sok száz éve, hogy izzó vassal megégették, parasztkirállyá koronázták Dózsát. Ezt a hideg kegyetlenséggel megalkotott, szinte példátlan ítéletet — az utódok emlékezetének is szánták. Akár a második ítéletet, Werbőczy törvényét. „Mégis, hogy árulásuk emléke fennmaradjon, és tartós büntetése maradékaira átszállton, s tudják meg minden nemzedékek, mily nagy bűn felkelni az uraik ellen: ezért... veszítsék el arra való szabadságukat, hogy egy helyről másra költözzenek, legyenek uraiknak feltétlen és örökös szolgaságában vetve.” A jobbágyságot másodszor is kiadták, a hűbériséget megszilárdították, de a rendszer reakcióba dermedt, és még a hódoltságkori szakadások előtt, az ország kettészakadt Az ítéletet, a törvényt az emlékezetnek, Dózsa szellemét a feledésnek szánták. De a legkiválóbbak, Eötvös, Petőfi, Ady, Derkovits élesztették szellemét — amely a népben sem hunyt feledésbe: a kurucok Dózsa keresztes- — cruciátus — seregétől vették nevüket. A nép sem feledte őt: százával, ezrével érkeztek negyvenötben, negyvenhatban a Dózsa emlékezetére rendezett ceglédi találkozóra a teherautók, szekerek. Padányi Anna
