Pest Megyi Hírlap, 1972. február (16. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-13 / 37. szám

A visszaadott kard tava ■ ilométerekben számolva még a mai léglökéses korszakban is rendkívül messze esik tőlünk Vietnam. Ám ha a népek közötti érzelmek hullámhosszán vizsgáljuk a magyar és a viet- I nami nép közti távolságot, akkor kiderül, meny­nyire közel vagyunk egymáshoz. Kiderül ez mindennap, ha nem szólunk is róla, de különösen nyilvánvalóvá válik egy-egy olyan ünnepé­lyesebb alkalomkor, mint amilyennek most lehettünk tanúi. Egy teljes hetet töltött a magyar párt- és kor­mányküldöttség a VDK-ban. Érdekes és dús program­mal kedveskedtek vendégeiknek a vendéglátók. Fock Jenő miniszterelnök és kíséretének tagjai nemcsak Pham Van Dong miniszterelnökkel és más felelős VDK - vezetővel folytatott tárgyalásokat, de lépten-nyomon találkoztak a vietnami néppel is. Jártak gyárban és tudományos intézetben, felkerestek hős légi ezredet, és hallgattak sajátos varázsú művészetet sugárzó hang­versenyt. Szinte kézzel tapintható, eleven erő volt ezen az egyhetes látogatáson a magyar—vietnami barátság. És ezt az erőt, elszántságot, testvérséget fejezi ki a közös nyilatkozat is, a közlemény, amelyet az út végén a magyar és vietnami vezetők együtt adtak ki. Hanoiban van egy tó, Hoan Klemnek hívják, ami magyarul „A visszaadott kard tavá”-t jelenti. A le­genda szerint a vietnami történelem egy jelentős alak­ja, aki a hódító feudális zsarnok ellen népfelkelést robbantott ki, kardot talált a tóban. A kardot az ég ajándékának tekintették. Amikor az ország független­sége helyreállt, a vitéz a tavon csónakázott. Egy tek­nősbéka emelkedett ki a vízből, és egyenesen a csónak­nak tartott. A népfelkelő kirántotta kardját, hogy el­lenálljon, a teknős azonban elkapta a fegyvert, s le­vitte a tó mélyébe. A katona arra gondolt, hogy aki e kard révén a győzelmet elősegítette most — miután az ellenséget kiűzték — a teknős által vette vissza a kar­dot, hiszen már nincs rá szüksége ... A vietnami népnek ma még szüksége van e kardra. Az USA-moloch még nem vonult vissza, elkeseredet­ten igyekszik védelmezni pozícióját az indokínai fél­szigeten. Ám az amerikai sajtó hasábjain egyre inkább tért hódít az a nézet, hogy miközben Nixon elnök oly kétségbeesetten kíván továbbra is 'a Fehér Házban maradni, a vietnamizálási politika csődjét látva (hogy megszerezze a józan amerikaiak voksait az elnökválasz­táson) — meghátrál. Persze, Nixon ábrándjai — mi­ként erről a napokban Arthur M. Cox, a Brookings Intézet vezető munkatársa is írt a Washington Postban — naiv ábrándok. A Fehér Ház híreket szellőztet, hogy Vietnam kérdése mégis csak jelentős helyet foglal majd el az elnök pekingi és moszkvai tárgyalásainak napi­rendjén. Nixon tudja, hogy politikai jövője forog koc­kán — írják. Ha ugyanis nem sikerül rendezést elérnie Hanoival, akkor az elnöknek továbbra is a rendkívül sebezhető vietnamizálási politikára kell támaszkodnia, mely a hazafias erők támadása nyomán összeomolhat még november előtt. Ezért ábrándozik valamiféle nagy­hatalmak közti megállapodásban, s nem akarja tudo­másul venni a realitást: az indokínai kalandot csak közvetlenül a vietnamiakkal tárgyalva zárhatja le. A vietnami nép harca tehát tovább tart. A „tóban talált kardra” továbbra is szüksége van, a teknős nem viheti még vissza a tó mélyébe. Ehhez a harchoz nyúj­tunk mi magyarok továbbra is segítséget. A magunk történelmi múltjának példáiból jól megértjük egy má­sik kicsi, de büszke nép függetlenségi harcát a külföldi, elnyomó betolakodó ellen. De segítjük azért is őket, mert korunkban a két nép céljai azonosak, a szocia­lizmust építjük vállvetve, a szocialista népek nagy családjának tagjaiként, s egyikünk sem engedi, hogy országainkban a kizsákmányolok rendje valaha is visz*- szatérjen. A 27. ÉVFORDULÓN Felszabadulását ünnepli a tovaros , --S3Ä teleken emlékeztek p ünnepi összejöve- meg Bu­dapesten o főváros felszaba­dulásának 27. évfordulóiáról. Huszonhét esztendővel ez­előtti harcokban o budai ön­kéntes ezredbe tömörült ma­gyar katonák is részt vettek. A fasizmus elleni küzdelem­ben soraikból több százan vesztették életüket. Délelőtt koszorúzási ünnepség volt a Déli pályaudvar épületében 'elhelyezett emléktáblájuknál. Inokai János, a KGMTI igaz­gatója, országgyűlési képvi­selő méltatta az önkéntes ala­kulat bátor harcát Megko­szorúzták a Farkasréti teme­tőben az ezred hősi halottai­nak síremlékét is. r A Városházán a Fővárosi Tanács által alapított Pro Űrbe és Pro Arte aranyér­meket adtak át a felszabadu­lási évforduló tiszteletére a város és a lakosság érdekében kiemelkedő munkát végző személyeknek és a kiváló mű­vészi alkotások szerzőinek. Pro Űrbe kitüntetésben ré­szesült Lukács Magdolna is­kolaigazgató, dr. Noszkay Aurél, államdíjas főorvos, dr. Reischl Antal, építészmérnök és Vida Ferenc szocialista brigádvezető. Pro A,rte kitün­tetéssel Domanovszky Endre Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész munkáját jutal­mazták. A kitüntetéseket Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke adta át. Az ünnepségen többek között megjelent dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter, dr. Orbán László, a művelődés­ügyi miniszter első helyettese, dr. Nagy Miklós, az MSZMP KB osztályvezetője, valamint Katona Imre és Nagy Ri­chard, a Budapesti Pártbi­zottság titkárai. PEST MEGYEI VOÁfi PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! I AZ MSZMP PEST MEG.YI El. BIZOTTSÁGA ÉS A-y ■' , V- . w. .•■/•VI megyeí tanács lapja 1 XVI. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM ARA 1 FORINT 1973. FEBRUAR 13., VASÄRNAP Március 30-án iil össze népfront megyei küldöttértekezlete Túl a falugyűlések egy harmadán Jámbor Miklós, az MSZMP Pest megyei Bizottsága titká­rának elnökletével ülést tar­tott a népfrontválasztásokat előkészítő Pest megyei bizott­ság, és értékelte az eddigi fa­lugyűlések tapasztalatait. Tegnap estig Pest megye községeinek mintegy egy- harmadában za jlottak le a falugyűlések. A tapasztalaitok szerint a fa­lugyűlések általában ünnepé­lyesek, tartalmasaik, színvona­lasaik, nagy érdeklődés nyil­vánul meg irántuk. A helyi népfrontbizottságok elemző, tárgyilagos beszámolókait tár­nak a lakosság elé, az elmúlt négy évi munkát részletesen értékelik, és érintik az elkö­vetkező időszak feladatait is. A felszólalók között majdnem mindenütt megtalálhatók a község vezetői. Ök elsősorban a tervekről adnak tájékozta­tót, azok megvalósításához ké­rik a népfront, a lakosság se­gítségét. A felszólalásokra jellem­ző, hogy szinte kivétel nélkül közérdekű prob­lémákat tárgyalnak. Nagyon sok falugyűlésen az úttörők, a helyi együttesek, az irodalmi színpadok adnak mű­sort. Néhány nagyon élénk falu­gyűlés az előkészítő bizott­ság ülésén külön is hangot ka­pott Elismeréssel szóltak a bi­zottság tagjai például a bemecebaráti, a kemencei élénk vitáról, a budaje- női, a pátyi falugyűlésről. A szigetszentmiklósi falugyű­lésen a mintegy ötszáz részt­vevő jó érzéssel vette tudo­másul, hogy megjelentek a já­rás és a ösepel Autógyár ve­zetői is. Külön vendégek is jöttek, Tökölről és Taksony­ból, tanácsi és népfronitveze- tők, amolyan tapasztalatcseré­re. Az előkészítő bizottság tu­domásul vette és elfogad­ta az eddigi tapasztalatok­ról szóló beszámolót, majd úgy döntött, hogy a me­gyei küldöttértekezletet már­cius 30-ára, csütörtökre hív­ják össze Budapestre, az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának székházába. D. G. AZ EAK HAJLANDÓ A SINAI-FÉLSZIGET FEGYVERMENTESÍTÉSÉRE? Egyiptom pénteken értésre adta, hogy hajlandó fontolóra venni a Sinai-félsziget fegy­vermentesítését A Reuter, az AP és az AFP hírügynökségek egybehang­zóan idéznek egy magas állású egyiptomi diplomatát, aki ki­jelentette: ha Izrael kötele­zettséget vállal arra, hogy hat hónapon belül visszavonul 1967-es határaira, Egyiptom nem ragaszkodik ahhoz, hogy hadereje átkeljen a Szuezi- csatorna keleti partjára. Hoz­zátette, hogy országa olyan megállapodást pártfogol, amelynek értelmében megfe­lelő nagyságú egyiptomi had­erő állomásozhat a Szuezi- csatorna mentén, a Sinai-fél­sziget esetleges visszafoglalá­sának elhárítására. Egyiptom biztosítékokat kíván arra, hogy Izrael nem tér vissza a Sinai- félszigetre, viszonzásként pe­dig megígéri, hogy az egyip­tomi haderő nem vonul be a Negev-sivatagba. Az egyiptomi diplomata, aki ragaszkodott inkogni tójához, a továbbiakban megjegyezte, hogy az Egyesült Államok még mindig nem kereste meg Egyiptomot az általa javasolt „Szuezi-tárgyalások” ügyé­ben. Folytatódik a harc Angela Davis kiszabadításáért San Franciscóban sajtóér­tekezletet tartottak a szák­szervezetek vezetői, a viet­nami háború veteránjai, az amerikai négerek polgárjogi mozgalmának aktivistái, diák-, ifjúsági és nőszervezetek kép­viselői, s kinyilatkoztatták, hogy a rendőri önkény elle­nére is folytatják harcukat Angela Davis kiszabadításá­ért. Detroitban autóipari mun­kások követelték az Angela Davis elleni per megszünte­tését. 43 helyi szakszervezet 200 képviselője egyhangú ha­tározatban követelte Davis azonnali szabadon bocsátását kaliforniai börtönéből. Tö­meggyűlés volt Flint város­ban is (Michigan állam), ahol gyűjtést szerveztek a bátor amerikai kommunista harcos védelme költségeinek fedezé­sére. HOLD-ÚJÉV Négynapos tűzszünet A DNFF a buddhista Hold- Űjév alkalmából Dél-Viet­namiban négynapos fegyver­szünetet hirdetett — jelenti az AP, a Felszabadulás rádióadó adására hivatkozva. A rádió által szombaton közvetített közvélemény bejelenti, hogy a tűzszünet saigoni idő sze­rint február 14-én egy órakor kezdődik. ÉPÜLŐ VÍZTORONY tíj, ötszáz köbméter víz befogadására alkalmas víztornyot épít Dömsödön a Kelet-magyar­országi Vízügyi Építő Vállalat. Mielőtt megkezdenék a víztároló medence betonozását, a har­minc méter magas torony tetejét fóliával fedik be — téliesítik. A felvételen ugyan csak nagyí­tóval fedezhető fel, de hadd írjuk ide a torony legtetején dolgozó két fóliázó, akrobatikus ügyességű munkás, Homoki Károly művezető és beosztottja, Szilágyi Imre nevét. Foto: Gárdoa Patinás mesterség A budaörsi Vegyesipari Ktsz az egyetlen a megyében, ahol ezzel a patinás mesterséggel, a „kötélveréssel” foglalkoznak. Gyakran egyedi megbízást is kapnak. Mikor a felvétel készült, akkor is éppen egy külön­leges kötélhágcsót szereltek össze Szincsák Nándor mester irányításáveL Foto: Gábor Lábban mérik a magasságot Kétszáznyolcvan konténer a Volvó-nak A Magyar Hajó- és Daru­gyár váci telepén a múlt évi kötelezettségeket 96 százalék­ban, 182,7 millió forint érték­ben. teljesítették. Oldalkocsiból tavaly 18 500-at gyártottak, idén 22 ezerre kötöttek szerző­dést. Jelenleg oldalajtóé konténere­ket készítenek — exportra. Az év elején a nyolc láb magas konténerekről a nyolc és fél láb magasságúak gyártására álltak át. A megrendelésekben azonban nem bővelkednek: a konténerpiacon elég nagy a pangás. A nyolc és fél láb ma­gas konténerekből mindössze kétszáz darabos rendelésük van. Most folynak a tárgyalá­sok 280 kilenc láb magas kon­téner gyártásáról, — az elő­szerződést már megkötötték — s e termékeket a Volvo cég­nek szállítanák. Ez attól függ, hogy miután a svéd szakem­berek a helyszínen megtekin­tik a gyártási technológiát, el­fogadják-e azt Vácott remélik, hogy igen, hiszen már számos nem­zetközileg elismert szerve­zet értékelte pozitívan a munkát. A szerződéskötéssel együ‘1 szeptemberig ellátott lesi megrendelésekkel a váci gyár;

Next

/
Oldalképek
Tartalom