Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-08 / 6. szám

2 1972. JANUAR 8., SZOMBAT Nixon, Szato és az újraválasztás A kaliforniai San Clementében levő nyaralójában, a „nyu­gati” Fehér Házban fogadta Nixon elnök, a csúcstalálkozó-so­rozat keretében, Szato japán miniszterelnököt. FÓKUSZ Szamod Új Delhiben SZERDÁN érkezett az in­diai fővárosba Mohamed Ab- dur Szamad, a Bangla Desh külügymániisztere. Fogadásá­ra megjelentek az indiai kor­mány tagjai, valamint a szo­cialista országok nagykövetei. Ö a nemrég alakult állam el­ső külföldre látogató minisz­tere. Szamad látogatásával kap­csolatban kijelentette, hogy kormánya részletesen felül óhajtja vizsgálni a pakisztáni kormány által kötött külön­böző szerződéseket és segély- nyújtási egyezményeket, mert nem tekinti magát egyetlen kormány örökösének sem. A régebben kötött szerződések és egyezmények hatályáról az új nemzet legjobb érdekeinek megfelelően óhajt dönteni. CSÜTÖRTÖKÖN Indira Gandhi, majd Szi.ngJh külügy­miniszter fogadta Számadót, este pedig Ram hadügymi­niszter adott fogadást tiszte­letére. E fogadáson is megje­lentek a Szovjetunió, Len­gyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Bulgária, Mon­gólia és az NDK diplomáciai képviselői. A Bangla Desh külügyminisztere meleg kö­szönetét mondott India, a Szovjetunió és más szocialis­ta országok népének és kor­mányának, mert következetes, elvszerű magatartást tanúsí­tottak a hindusztáni konflik­tussal kapcsolatban. DR. KURT WALDHEIM, az ENSZ új főtitkára közben New Yorkiban foWtatta meg­beszéléseit a hin >ztáni fél­szigeten kialakult helyzetről. Jól értesült ENSZ-körökben úgy tudják, hogy a főtitkár a következő napokban újabb felhívással fordul a világ or­szágaihoz, hogy járuljanak hozzá az ENSZ indiai—pa­kisztáni segélyprogramjának megvalósításához. NYUGAT-PAKISZTÄNBAN Shutto köztársasági elnök pénteken reggel szülővárosá­ból, Larkanából Rawalpindibe utazott, ahol újabb tárgyalá­sokat kezdett Mudzsibur Rah­man sejkkel, de Nyugat-Pa- kisztánban tartózkodik az ENSZ különmegbízottja: Vit­torio Winspeare-Gulcciardi főtitkárhelyettes, aki ugyan menekültügyi és segély ügyi problémákról tárgyal itt a kormány vezetőivel, de nyu­gati hírügynökségek jelentései szerint lehetséges, hogy Rah­man sejk az ENSZ-főtltkár- helyettes társaságában tá­vozhat a legrövidebb időn be­lül Nyugat-Pakisztániból. Ez­zel pedig — az ENSZ segítsé­gével — jelentős előrelépés következhet be a hindusztáni félszigeten, s a kibontakozás reális formát ölthet... A. B. T. a— mi. ■ ­.........■■■■ CS AK RÖVIDEN EGY ÓRA HÚSZ PERCEN ÁT tárgyalt pénteken Bécs- ben az amerikai nagykövetség épületében a hadászati fegy­verrendszerek korlátozásáról a szovjet és az amerikai delegá­ció. CSÜTÖRTÖKÖN KUWAIT­BA, ázsiai kőrútjának első ál­lomására érkezett Mahmud Riad egyiptomi külügyminisz­ter. A HAIG TÁBORNOK ve­zette amerikai küldöttség pén­teken, helyi idő szerint, kora délután Sanghajba repült. URHO KÉKKONEN finn köztársasági elnök pénteken a szociáldemokratákkal kezdte meg kormányátalakítási tár­gyalásait. PATRICIA NIXON, Nixon amerikai elnök felesége, pén­teken Ghánából afrikai kőrút­jának harmadik és egyben utolsó állomására, az elefánt­csontparti fővárosba érkezett. A VIETNAMI DEMOKRA­TIKUS KÖZTÁRSASÁG és India pénteki hatállyal köl­csönösen nagykövetségi szint­re emelte diplomáciai kap­csolatait CHILE Toha és helyet A chilei képviselőház csü­törtökön este, 13 órás vita után 80 szavazattal 59 ellené­ben jóváhagyta az ellenzéki pártok által beterjesztett bi­zalmatlansági indítványt és felfüggesztette hivatalából Jósé Toha belügyminisztert. Az alkotmány értelmében az ügyben a végleges döntést há­rom hét múlva a szenátus mondja ki. A kereszténydemokrata, a nemzeti párt és a rádikális párt bizalmatlansági indítvá­nya szerint a belügyminiszter elnéző magatartást tanúsított illegálisan felfegyverkezett csoportokkal szemben, s több esetben megsértette az alkot­mányos előírásokat. A Santiago központjában levő kongresszusi palota kö­rül a szavazás idején több ez­ren tartottak rokonszenvtün- tetést, s támogatásukról biz­tosították a reakció által tá­madott belügyminisztert. A hírügynökségek az ügy várható kimenetelével kap­csolatban rámutatnak, hogy a szenátusban szintén az ellen­zéki pártok vannak többség­ben. Salvador Allende, chilei köztársasági elnök csütörtök este bejelentette, hogy Jósé Toha belügyminisztert, akit a képviselőház az ellenzék ja-t vaslatára felfüggesztett hiva-i tálából, a kormányon belül jelentős posztra nevezi ki. A chilei elnök a miniszter- elnökségi hivatal erkélyéről beszédet mondott a belügymi­niszter mellett tüntető több ezer főnyi hallgatóság előtt. „A nép politikai öntudata és színvonala megnőtt — hang­súlyozta az elnök —, de a po­litikai éretlenséget bizonyíta­ná, ha most felfegyvereznénk a tömegeket. Nem akarunk erőszakhoz folyamodni, és el­utasítjuk azt, de, ha mások az erőiszakot alkalmazzák el­lenünk, mi az alkotmánnyal és a törvénnyel felelünk”. Ha ebben is meg akarnak aka­dályozni bennünket, akkor a forradalmi erőszak eszközé­hez nyúlunk... Jose Toha chilei belügymi­niszter hivatalból való fel­függesztésével kapcsolatiban megfigyelők hangsúlyozzák, hogy az ellenzéknek ez az ak­ciója nem annyira Toha sze­mélye, mint inkább egészé­ben a rendszer ellen irányuló politikai megmozdulás volt. Ez a lépés, annak ellenére, hogy az ellenzék győzelmét mutatja, gyakorlatilag nem érte el a kívánt eredményt. Valdivia cserélt Röviddel az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítvány jóváhagyása után ugyanis Allende elnök beje­lentette, hogy a belügyminisz­tert egy másik, igen fontos posztra állítja kormányában. Ily módon tehát az ellenzék mintegy alkalmat adott a kor­mánynak, hogy ismét bebizo­nyítsa demokratikus jelle­gét, s mindössze annyit ért el, hagy nyilvánvalóvá tette azt a tényt, ami eddig sem volt titok: a képviselőházban az ellenzéki erők vannak többségben. Az eset kapcsán megfigyelők úgy vélik, hogy a jobb- és baloldali erők kö­zött tovább romlanak a kap­csolatok. Az AFP francia hírügynök­ség pénteken este közölte, hogy Salvador Allende chilei elnök Alejandro Rios Valdi­via — volt hadügyminisztert — belügyminiszterré nevezte ki. Jósé Toha — eddigi bel­ügyminiszter — a hadügymi­nisztérium élére kapott kine­vezést Georges Marchais, az FKP főtitkárhelyettese a L’Huma- nitében Pompidou köztársasá­gi elnöknek január 3-án és 4-én az indokínai kérdésről tett nyiliatkozatával foglalko­zott. Marchais cikkében arra mu­tat rá, hogy amikor Pompidou elnök „megelőző intézkedések­nek” minősíti az Észak-Vict- nam ellen végrehajtott ame­rikai légitámadásokat, burkol­tan csatlakozik ahhoz az állí­táshoz, hogy Nixon elnök egy vietnami „agresszió” ellen vé­dekezik. Az elnök, úgy tűnik, elfo­gadja egy olyan kínai—ameri­kai megállapodás elvét, amely a vietnami nép önrendelkezési jogának figyelembevétele nél­kül kívánná rendezni a konf­liktust. Ez az állásfoglalás — hangsúlyozza Marchais — „egyenesen botrányos”. „Az azori alkudozások között nyil­ván szerepelt az is, hogy a köztársasági elnök ilyen cini­kusan támogassa Nixon elnök politikáját. Franciaország nemzeti függetlensége, méltó­sága és biztonsága forog itt kockán” — írja cikkében az FKP főtitkárhelyettese. Apollo—16-os sajtóértekezlet Az Apollo—16 személyzete csütörtökön sajtóértekezletet adott, amelyen Thomas Mattingly asztronauta annak a reményének adott kifeje­zést, hogy az indulás időpont­ját nem módosítják, és az előirányzatnak megfelelően március 17-én, vagyis 35. szü­letésnapján útnak indulhat­nak. Társaival, John Young- gal és Charles Duke-kal be­mutatták a sajtó képviselői­nek azokat az új kísérleti műszereket, melyeket maguk­kal visznek és elmondották, hogy mialatt Young és Duke 73 órát töltenek a Hold fel­színén a Descartes-ról elneve­zett kráterben — melynek kőzete még a Hold alakulá­sának idejéből származik —, Mattingly Hold körüli pályán kering és folytat megfigyelé­seket. Az Apollo—16 felbocsá­tásának időpontját március 17-ére tűzték ki, de szó van arról, hogy esetleg áprilisra halasztják, mert változtatáso­kat kell eszközölni az űrka­bin leválasztó berendezésén. Erről végleg a jövő hónapban döntenek. A Quai d’Orsay a cikk meg­jelenése után hamarosan vá­laszolt, azt hangoztatva, hogy Marchais a köztársasági elnök szavainak „félrevezető értel­mezésére” alapozza állításait, Marchais nyilatkozatban vá­laszolt a külügyminisztérium­nak rámutatva, hogy a Quai d’Orsay ezzel nem cáfolta meg az elnök általa kifogásolt ki­jelentéseit, Marchais ezután három- kérdést intézett az el­nökhöz: Elítéli-e az elnök — nem­csak félhangosan — a VDK elleni amerikai bomba­támadások felújítását? Hű marad-e Pompidou elnök De Gaulle-nak em­lékezetes Phnom Penh-i be­szédében megfogalmazott po­litikájához, azaz a volt elnök­höz hasonlóan úgy véli-e, hogy a válság politikai rendezése attól függ, „határozottan el­kötelezi-e magát Amerika ar­ra, hogy csapatait meghatáro­zott időn belül visszavonja”? Feladja-e Pompidou el­nök azt a gondolatot, hogy Nixon elnöknek Párizs­ban — és nem másutt — kell tárgyalnia a szuverén vietna­mi nép képviselőivel? Pénteken folytatódtak Nixon elnök és Szato japán minisz­terelnök megbeszélései San Clemente-ben. A Fehér Ház szóvivői mélységes hallgatás­ba burkolóznak a megbeszé­lések érdemi tartalmáról és menetéről. Közben Richard Nixon a volt New Hampshire-i kor­Kenneth B. ' Keating, az Egyesült Államok indiai nagy­követe már tavaly áprilisban figyelmeztette William Rogers külügyminisztert, hogy az ame­rikai kormánynak számolnia kell Pakisztán kettészakadásá­val, és a független Bangla Desh megjelenésével. Ez derül ki abból a titkos táviratból, amelyből a Washington Post csütörtökön részleteket idéz. A dokumentum feltehetően Jack Anderson iratcsomójából ke­rült a lap birtokába. A New York Times, amely egy másik titkos Keating-táviratot közöl teljes terjedelemben, nyíltan megírja, hogy Jack Andersen­től kapta az iratot, egyéb anyagokkal együtt. Közben az FBI folytatja a nyomozást az indo—pakisztáni háborúval kapcsolatos fehér házi dokumentumok ügyében azzal a céllal, hogy kiderítse Jack Anderson forrásait. Washintoni megfigyelők sze­rint a leleplező okiratokat az amerikai kormány olyan fon­tos személyiségei juttatták nyilvánosságra, akik a Nixon— Kissinger-féle „pekingi nyi- tás”-sál kapcsolatos kapkodó diplomáciai rögtönzések szám­lájára írják az USA katasztro­mányzónak, a Nixon újravá­lasztásáért küzdő helyi bi­zottság elnökének írt levelé­ben pénteken közölte, enge­délyezi, hogy nevét, mint a Republikánus Párt egyik je­löltjét bevezessék a próbavá­lasztáson induló jelöltek lis­tájára. fális presztízsveszteségét a hindusztáni szubkontinensen. Szereti a kényelmet? IDŐT. PÉNZT, MUNKÁT TAKARÍT MEG, HA IGÉNYBE VESZI AZ 1972. január 17-től beinduló PmOlATÁGYIMÖ­AKCIÓT Az ágyneműcsere egyelőre csak GÖDÖLLŐN, SZAZHALOMBATTAN ÉS VÁCOTT vehető igénybe. Bővebb felvilágosítás a Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat „Patyolat" felvevőhelyein. JKSZ-íézisek Belgrádban közzé tették a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége II. országos konfe­renciájának (január 25—26.) téziseit. Az általános elveket és konkrét feladatokat is tartalmazó terjedelmes dokumentum a be­vezető részben megállapítja: „Társadalmi fej­lődésünk jelenlegi magasabb szintjén a mun­kásosztálynak és a JKSZ-nek élesebb formá­ban kellett szembenéznie az önigazgató szo­cializmus további fejlesztésének alapvető problémáival, és azzal a feladattal, hogyan szavatolja védelmét a külső nyomással és a belső ellenséggel szemben.” Gyakorlati politikánkban — emelik ki a té­zisek — tétovázás is megnyilvánult, sőt, eltá­volodtunk a JKSZ IX. kongresszusán elfoga­dott elvi álláspontok lényegétől, különösen azokat a kérdéseket illetően, amelyeknek megoldásától függ a munkásosztály döntő sze­repe a társadalmi újratermelésben és a politi­kai rendszer egészében. Az évek óta húzódó társadalmi és gazdásági problémák megoldá­sának vontatottsága és halogatása a társadal­mi ellentmondások növekedéséhez vezetett, és zavarokat okozott a társadalmi, gazdasági és politikai viszonyokban. Mindez a szociális kü­lönbségek növekedéséhez vezetett, krónikus és magasfokú, káros következményekkel járó gazdasági bizonytalanságot idézett elő: inflá­ciót, fizetésképtelenséget, és fenyegeti a la­kosság egy részének életszínvonalát. Az okokról szólva a tézisek megállapít­ják: „A JKSZ eszmei állásfoglalásaiban és gyakorlati tevékenységében megnyilvánuló té­továzás, a szocialista szövetség (népfront), a szakszervezetek és az ifjúsági szövetség sze­repének és tevékenységének elhanyagolása következtében egyre több torzulás keletkezett, és az önigazgató erők is mind többször éltek vissza a demokráciával.” A nacionalizmus — szögezi le a továbbiak­ban a dokumentum — fokozott agresszivitása nagyrészt azzal magyarázható, hogy a JKSZ lebecsülte az osztályellenséget, nem lépett fel idejében és kellő eréllyel vele szemben, és mert saját soraiban is sok esetben nyilvánult meg tétovázás, megalkuvás a nacionalizmus előidézőivel, tevékenységével és hordozói­val szemben. A JKSZ tavaly december elejei ülésén elfogadott határozatok alapján politi­kai offenzívát indított valamennyi reakciós és önigazgatás-ellenes erő éllen. Ez nem rövid ideig tartó kampány. E harc eredményeként a JKSZ még inkább mozgató erő lesz a szo­cializmus társadalmi problémáinak megoldá­sában. A munkásosztály és a párt szerepével kap­csolatban a tézisek megállapítják: „A mun­kásosztály érdekeiért és vezető szerepének, fo­kozásáért vívott gazdasági, társadalmi és po­litikai harcnak kell képeznie a JKSZ politi­kájának, szervezetei és fórumai tevékenysé­gének alapját. Ennek kell alárendelni a JKSZ káderpolitikáját, a párt szervezeti felépítését és szociális összetételét.” A szociálist? egyenlőtlenség kérdé­sével foglalkozva a dokumentum megállapít­ja, hogy a JKSZ-nek mindent el kell követnie, hogy feltárja és megszüntesse a növekvő szo­ciális egyenlőtlenségek okait. A dokumentum hangsúlyozza a politikai és akcióegység megszilárdításának fontosságát, hogy a párt „biztosítani tudja vezető szerepét, és megfelelő módon képviselhesse a munkás- osztály érdekeit.” „Elveti azt az elképzelést, hogy az erős és egységes JKSZ helyett labilis és úgynevezett koalícióra épülő köztársasági és tartományi pártok létesüljenek. Elveti azt a nézetét is, hogy a JKSZ egy köztársaságok feletti centralisztikus szerepet töltsön be.” A tézisek végül kiemelik a pártelnökség fontosságát a határozatok meghozatalában. 1972. szeptember 1 -ével vállalatunk ipari tanulókat iskoláz be. s kiképezi őket az alábbi szakmákra: kőműves, ács, fapadlózó és műanyagburkoló, hidegburkoló, géplakatos, épületlakatos, üvegező, épületasztalos, központifűtés-szerelő, víz- és gázszerelő, építőgépész, épületbádogos, műkőkészítő. A vidékieknek tanulóotthoni elhelyezés és teljes ellátás. BEJÁRÁSRA FELVESZÜNK szobafestő és mázoló (tapétázó), valamint villanyszerelő tanulókat. Jelentkezés: 1972. február 28-ig, a 43. sz. Állami Építőipari Vállalat szakoktatási csoportjánál Budapest XI., Dombóvári út 19. Marchais kontra Pompidou Három kérdés Anderson-táviratok és az FBI

Next

/
Oldalképek
Tartalom