Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-08 / 6. szám

1972. JANUÁR 8., SZOMBAT rear jisc vet '<&űrlap HA TÁMASZKODNAK RÁJUK Elsőként a vízügyisek Megkezdődtek az ágazati szocialista brigádvezelői tanácskozások ' Ä vízügyi szervezet rendez­te meg elsőként az ágazati szocialista brigádvezetők ta­nácskozását. A MEDOSZ kongresszusi termében pén­teken mintegy 15 000 vízügyi szocialista brigádtag kép­viseletében 108 brigádve­zető és más küldött ült össze, hogy megvitassa a mozgalom eredményeit és a további feladatokat. ' Hunya István, a MEDOSZ elnöke nyitotta meg a tanács­kozást, majd Breinich Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal elnökének helyettese tartott Vitaindító előadást Micsuh László, a MEDOSZ titkára beszámolt a vállala­toknál megtartott szocialista brigádvezetői tanácskozások tapasztalatairól. A vitában felvetett kérdé­sekre és javaslatokra Brei­nich Miklós, az OVH elnök- helyettese válaszolt. Kifejtet­te, hogy azoknál a vállalatoknál, vízügyi igazgatóságoknál, ahol a gazdasági vezetők segítik a szocialista bri­gádokat és támaszkodnak rájuk, eredményesen fej­lődik a mozgalom. A további előrehaladásban azonban az eddiginél is na­gyobb gondot kell fordítani a brigádok jó munkájának er­kölcsi és anyagi elismerésére. A tanácskozáson végül a mozgalomban elért kimagasló eredményeiért 27 szocialista brigádvezető és brigádtag ka­pott kitüntetést és jutalmat. Nemzedékek munkája és harca Lengyelországért Pénteken a Magyar Néphad­sereg Központi Klubjában megnyílt a Lengyel Munkás­párt megalakulása 30 éves év­fordulójának tiszteletére ren­dezett Nemzedékek munkája és harca a szocialista Lengyel- országért című kiállítás. A foto- és sajtódokumentu­mokat bemutató kiállítás a XIX. század második felétől napjainkig követi nyomon a lengyel proletariátus harcát, bemutatja a haladó mozgal­mak tevékenységét korabeli újságcikkek s fotók segítségé­vel. A megnyitón jelen voltak a baráti országok nagykövetei és a követségek vezető munka­társai, valamint a magyar Külügyminisztérium képvise­lői. Megnyitó beszédet mon­dott Tadeusz Hanuszek, a Len­gyel Népköztársaság rendkí­vüli és meghatalmazott nagy­követe. A legtöbb munka Festen van Épít, szerel, javít a szövetkezeti vállalkozás Megítélés dolga, vajon mit fejezzen ki a vállalatok neve: foglalják teljes egészében ösz- sze mindazt, amit a cég csi­nál, vagy helyesebb holmi rö­vid, ám ötletes fantázianévvel illetni mindeme tevékenysé­get? Nos, akár így, akár úgy, a Pest megyei 1. számú Szol­gáltató, Karbantartó és Gyártó Szövetkezeti Közös Vállalat alapítói alighanem lelhettek volna frappánsabb föliratot cégbélyegzőjükre. Dehát nem a kákán is cso­mót keresés vezetett, amikor Szigetszentmiklóson bekopog­tattam központjukba; már elő­zőleg sokat hallottam róluk, éspedig a csepeli Duna Tsz fő­könyvelőjétől, Vidovits Ele­mértől. Hogy miért éppen tő­le? Mert a Duna Tsz is a vál­lalkozás alapítói közé tartozik; rajta kívül még egy termelő- szövetkezet — a halászteleki Szabad Május —, valamint két szakszövetkezet adott pénzt az induláshoz. E két utóbbi hely­beli, szigetszentmiklósi szövet­kezet; a Csepelsziget és a Pe­tőfi. Tévéjavítás a lakosságnak — 1970 júliusában alakul­tunk — emlékezik az indulás­ra Szabó József főmérnök és Miskolczi Imre főkönyvelő, akik a másfél, esztendős törté­netről tájékoztatnak. ök mondják el mai dilemmáikat, valamint 1972-es elgondolásai­kat is, jóllehet ez utóbbi téma­kör még meglehetősen homá­lyos, hiszen az új építőanyag- árak valószínűleg belejátsza­nak elképzeléseikbe. Mi mindent csinált ez a fő­város peremén életre hívott szövetkezeti vállalkozás? Te­vékenysége, miként bonyolult nevéből is kitetszik, meglehe­tősen széles skálájú: beletar­tozik a tatarozás, épületfelújí­tás — vagy ez egy és ugyan­az? —, van faházépítő részle­gük, alvállalkozóként dolgoz­tak emberei a szobi vasútvo­nal korszerűsítésén és így to­vább. (Csak ez az utóbbi mun­ka 15 millió forint értékre rú­gott.) S persze, a szolgáltatást is komolyan veszik, a lakosság ebbéli igényeit; vállalják csa­ládi házak íölhúzását, de ki­terjed tevékenységük a külön­féle műszaki áruk javítására. Tévé-, rádió-, hűtőgép-, autó­szerviz, gáz- és fűtésszerelés... Itt, a szigetszentmiklósi új la­kótelepen 18 lakásban végez­tek fűtésszerelést, ugyanott szerződtek egy kétszázas befo­gadó képességű óvodára. A meglevő óvoda megtoldásáról van szó, az idén kezdik el. Majdnem ezer ember — Űj építkezés alig van — így a fiatal főmérnök. — A Ganz-MÁVAG-nak egy KISZ- üdülőtelepet állítottunk fel Balatonlellén, dolgozunk a Budapesti Közlekedési Válla­latnak: sporttelep, garázsfel­újítás, különféle munkák a Kőbányai Gyógyszerárugyár- ban, a VII., a XIII. kerületi in­gatlankezelő vállalatnak... — Eszerint jobbára a fővá­rosban dolgoznak? — Kétségkívül, onnan szár­mazik a legtöbb igény, bár né­melyek a legszívesebben azt mondanák, hogy Budapesten kívül tágasabb... Ezt aztán nem egészen ér­tem; tény, hogy nem pesti il­letőségű ez a vállalkozás, de hát napjainkban, amikor oly­annyira hiányzik sok helyütt a munkáskéz, s annyi a tata- rozatlan, elaggott épület, va­jon az illetőség a mérvadó? Ne firtassuk, a lényeg, hogy jól prosperál a 930 embert foglalkoztató társulat. (Ebből négyszázan dolgoznak az épí­tőipari részlegben.) 1971-ben 80 millió forint ter­melési értéket produkáltak; az éves mérleg ugyan nincsen még tető alatt, ám a három­negyedév tükre is azt bizonyí­totta, hogy — addig — 9 mil­lió forint nyereséget értek el. Az alapító tőke arányában (igaz, ez egyforma volt: 500— 500 ezer forint mind a négy szövetkezettől) a nyereségből kapnak a vállalkozás útrabo- csátói, így tehát alighanem rá­bólinthatnak a szövetkezeti vezetők: érdemes volt befek­tetni. Nincs munkaerőgond — Milyen a szakmai kép­zettség? — kérdem a főmér­nököt, aki felsőfokú techniku­mot végzett, tehát egyetemi diplomája nincs. — Műszaki feladataink nem akkorák, hogy mérnököt igé­nyelnének, technikusaink vi­szont vannak. Szabó József is érzi azon­ban, hogy a diploma előbb- utóbb nélkülözhetetlen, leg­alábbis ha tovább erősödik, terebélyesedik a szövetkezeti közös vállalat. — Hallhatnék a gondokról? — Bőségesen akad anyag- ellátási zavar, például egy be­tongerenda után bejártuk a fél országot, miként legutóbb ezt tettük gumiabroncs-ügy­ben is. Tévészervizünk gond­ja, hogy az Orion- és Video- ton-készülékeket nem javít­hatjuk, amennyiben még ga­ranciakötelesek. Ezt csak a Gelka teheti, ám kirendeltsége Csepelen található, s az itteni lakosok panaszolják: nehezen jönnek ki, lassú a javítás. Ugyanekkor nálunk lenne er­re munkaerő. — Az ám, a munkaerő! Ilyen gondról nem szólhatnak? Tessék jól figyelni, a vá­lasz egyedülálló: — Nem, ná­lunk még soha nem volt mun­kaerőhiány. Keresztényi Nándor Új üzemben a Flóra A nyírbátori növényolaj- gyárban pénteken új üzem­részt kapcsoltak be a terme­lésbe. Egy nagyméretű csar­nokban mosószergyártó fél­automata gépsorokat he­lyeztek üzembe. Ezzel a házi­asszonyok által kedvelt mo­sószerek választéka bővül, s a keresettek is nagyobb mennyiségben kerülnek majd forgalomba. Péntektől már teljes ka­pacitással megkezdődött a mosószergyártás. A napi ter­melés rövidesen eléri az 50 tonna készárut, amely 400— 400 grammos csomagolásban kerül forgalomba. Ezután itt készül az ismert Biopon, a Biomix, a Flóra, a Flóra-szept és a Haemopon mosószer is. Politikánk állandó eleme a népfrontmunka Kállai Gyula felszólalása a megyei népfronttanácskozáson A Pest megyei népfrontvezetők tanácskozásán részt vevők egy csoportja. (Gábor Viktor felv.) Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke a Pest me­gyei népfrontvezetők tegnapi tanácskozásán felszólalásának elején visszapillantott a nép­frontmozgalom kialakulására. Szemléletesen elemezte az el­múlt több mint három évtized ezzel kapcsolatos megnyilvá­nulásait, és meggyőzően bizo­nyította, hogy a párt politiká­jának állandó, stabil eleme a népfrontpolilika, amely folya­matosan érvényesült és a kö­vetkező időszakban is érvé­nyesülnie kell. Hangoztatta, hogy politikánk állandó ele­mévé vált a népíronimunka, amelynek állandó erősítésére kell törekednünk. A népfrontmozgalom V. kongresszusa előtt álló legfon­tosabb feladatokról szólva, fel­hívta a figyelmet arra, hogy a párt szövetségi politikájának ápolása, a szocialista nemzeti egység erősítése alapvető ten­nivaló. E téren most új moz­zanatokra is figyelnünk kell. A mezőgazdaság átszervezése előtti időszakban is nagy po­litikai tényezője volt fejlődé­sünknek a munkás-paraszt szövetség, ám azóta lényeges minőségi változás következett be azzal, hogy az érdekellen­tétek megszűntek az ipari munkásság és a parasztság kö­zött, a parasztság is szocialis­ta jellegű osztállyá vált a ter­melőszövetkezetek létrehozá­sával. Ez egyre inkább mutat­ja hatását a parasztság tuda­tában is. Ezt a körülményt a népfrontmozgalom sem hagy­hatja figyelmen kívül tevé­kenységében. Felhívta arra is a figyelmet a népfront orszá­gos elnöke, hogy az értelmiség még fokozottabb bevonása is Meghosszabbított iromion jár a kis földalatti Budapesten a XIV. kerület tömegközlekedési helyzetének javítására 1975 végéig csak­nem félmilliárd forintot köl­tenek. A többi között az Er­zsébet királyné útján, a Mexi­kói út és a Rákospatak között, valamint a Nagy Lajos király úton, a Bosnyák tér és az Örs vezér tér között felújítják a vágányokat, a Mexikói úton pedig a Kacsóh Pongrác út és az Erzsébet királyné útja kö­zött — új vágányokat fektet- nek le. A kis földalatti vonalát meghosszabbítját, végállomá­sát a Mexikói út és a Kacsóh Pongrác út kereszteződésénél alakítják ki. A tervidőszakban az új lakótelepek felépítésével néhány villamos és autóbusz vonalát is megváltoztatják, il­letve meghosszabítják. Ezzel kapcsolatban új utak építését, illetve a meglevő felújítását tervezik. Űj autóút épül pél­dául a Hungária körútnak a Thököly út és a Mogyoródi út közötti szakaszán, s ugyancsak kiépítik az Egressy útnak a Mexikói út és a Hungária kör­út közti részét. Egymillió tonnás műtrágyaimport Török István, a Chemol- impex vezérigazgatója és B. Z. Nyikolajenko, a szovjet Szojuzprom-export Külkeres­kedelmi Egyesülés elnöke csütörtök délután a Chemol- impex székhazában magán­jogi szerződést írt alá, amely­nek alapján a szovjet egye­sülés 1972-ben 1,1 millió ton­na műtrágyát, illetve mű­trágya- és kénsavalapanya- got szállít magyar partneré­nek. igen fontos, valamint a külön­féle társadalmi kategóriáké is, fontos a nők, a fiatalok na­gyobb fokú aktivizálása. — A magasabb szinten foly­tatandó szocialista építőmun­kában — mint mondotta — elengedhetetlen feltétel, hogy a nép, a szövetséges osztályok, a társadalmi rétegek együtte­sen növeljék a munka hatás­fokát, és minden kérdésben egységes együttműködés ala­kuljon ki. A gazdasági építőmunkáról szólva arra mutatott rá Kállai Gyula, hogy a népírontmozga- lom elsősorban nem gazdasági kérdésekkel foglalkozik, mégis jelentős feladatai vannak a gazdaságpolitikában. Az épí­tő-, termelőmunkának ugyanis sok olyan társadalmi vonatko­zása van, amellyel a népfront bizonyos esetekben eredmé­nyesebben foglalkozhat, mint az állami szervek, az üzemi vezetés. Ilyen például a mun­kafegyelem kérdése, olyan közszellem kialakítása, amely­ben a kötelességüket nem tel­jesítő embereket elítéli az üzemi kollektíva, a társada­lom. Most még gyakran nem így van, ezért is sok a tenni­való e téren. A Hazafias Nép­front-mozgalomnak az egész­séges közszellem, a helyes szemlélet kialakításában, gaz­daságpolitikai céljaink ismer­tetésében fontosak a felada­tai. Az utóbbi időben előtérbe került negatív társadalmi je­lenségekkel — az önzéssel, ha- rácsolással — szemben is a népfront konkrét lépéseket te­het, hogy minél előbb eltűnje­nek ezek mindennaoi életünk­ből. A következő időszak na­gyon lényeges feladatai kö­zött említette a népfront or­szágos elnöke a szocialista demokrácia továbbfejleszté­sét. Hangoztatta: azzal, hogy az új tanácstörvény alapján növeljük a tanácsok önkor­mányzati, igazgatási hatás­körét, megteremtjük a lehe­tőségét a szocialista demok­ratizmus hatékonyabb ki­bontakozásának. Ha jól kez­dünk ehhez a munkához, ha sikeresen fejlesztjük tovább a tanácsok és a népfront együttműködését, akkor e té­ren nagy haladást érhetünk el. Kitért a szocialista de- rriokratizmus elemzése kap­csán Kállai Gyula arra is, hogy a párt politikai veze­tése napjainkban más módon érvényesül, mint korábbiul. A párt vezető szerepét ugyanis nem lehet mechanikusam ér­telmezni. A párthatározatok nem testületekre érvényesek, hanem a kommunistákra, akiknek azonban kötelessé­gük úgy dolgozni, hogy ér­vényt tudjanak szerezni e határozatoknak. A párt ha­tározatai elvi útmutatást nyújtanak, a fejlődés irá­nyát határozzák meg a társa­dalmi életben, gazdaságpoli- tikéban, ideológiában, kultú­rában. Az állami, társadalmi testületeknek ennek megfe­lelően kell kialakítaniok a munkájukat, konkréten ér­vényt szerezve a határozatok­nak. Ez természetesen nehe­zebb munka, mint korábban; de kétségtelenül eredménye­sebb. Alapja továbbra is a párt vezető szerepének ér­vényesülése, de úgy, hogy a párt politikáját a tömegek észervételei, javaslatai is se­gítsék alakítani. E politikai munkamódszerben a nép-1 frontmozgalom segítsége, ta­pasztalatai elengedhetetlen nek. Nagy feladatok várnak a népfrontmozgalomra nemzet­közi kérdésekben is — amint felszólalása befejező részé­ben foglalkozott ezzel Kállai Gyula. Rámutatott arra, hogy a párt, az állam kül­politikai törekvései teljesen egybeesnek a magyar nép tömegeinek törekvéseivel, és ezért egyetértéssel találkoz­nak. Ennek ellenére nem fe­lesleges továbbra is intenzi­ven foglalkozni a nemzetközi élet kérdéseivel, mert szinte napról napra új problémák vetődnek fél, amelyeket az embereknek újból és újból meg kell magyarázni. Ma már városban és falun el is vár­ják ezt a tájékoztatást, hogy az emberek folyamatosan is­merhessék és értékelhessék a nemzetközi élet eseményeit Ma a világ minden táján — mint rámutatott — a mi nép­frontmozgalmunkhoz hasonló nemzeti egységfrontok létre­hozására törekszenek az im­perializmus elleni harc foko­zása érdekében. így lehet ugyanis hatékonyan küzdeni az imperialista törekvésekkel szemben. Minél nagyobb egyetértésben folytatja mun­káját a mi népünk is a baráti országokkal és a világ más haladó erőivel, annál nagyobb eredményeket sikerül elérni a világon mindenhol, és ha­zánkban is a társadalmi ha­ladás előremozdítása érde­kében. Kállai Gyula végül meleg szavakkal kívánt további si­kereket a Pest megyei nép­frontmozgalom munkájához. Párt■ és népfrontvezetők baráti találkozója A Pest megyei népfrontve­zetők háromnapos tanácskozá­sa tegnap, pénteken este ba­ráti találkozóval fejeződött be. Megelőzően a délutáni órákban az MSZMP Pest me­gyei járási bizottságai első tit­kárainak vezetésével konzultá­ción, csoportos beszélgetésen vitatták meg részleteiben is az elhangzott előadásokat. Este az Ifjúság Szállóban rendezett baráti találkozón a tanácskozás résztvevői között megjelent az MSZMP Pest megyei bizottsága, a Pest me­gyei tanács több vezetője is, valamint járási, városi párt- és , állami vezetők, tömegszerveze­ti vezetők. A baráti találkozón Cserven- ka Ferencné, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára megköszönte a nép- frontvezetők eddigi munkáját és további sikereket kívánt a tanácskozáson megvitatott fel­adatok megvalósításához. Han* goztatta, hogy a párt továbbrí is számít a népfront vezetői1 nek, aktivistáinak segítségére Pest megye fejlesztésében, erő­sítésében, amellyel egyben az ország további boldogulásához is hozzájárulnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom