Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-06 / 4. szám

XVI. ÉVFOLYAM. 4. SZÄM 1972. JANUAR 6.. CSÜTÖRTÖK Exportképes tenyészállatokat nevelnek Gümőkórmentes a Hunyadi Tsz tehénállománya Új férőhelyek épülnek A legszebb karácsonyi aján­dékot a Hunyadi Termelőszö­vetkezet kapta: ugyanis akkor állapították meg, hogy a te­hénállományuk teljesen gümő­kórmentes. — Hogyan érték cl ezt az eredményt? — Teljes állománycserét vé­geztünk. 270 fertőzött szarvas- marhát adtunk el az állatfor- galmi vállalatnak, helyettük 140 előhasi állatot vásároltunk — mondja Huszár Kálmán el­nök. — Mennyit áldozott a szö­vetkezet a gümőkórmentesség elérésére? — Másfél millió forintot, mivel az új állatok darabja 18 —22 ezer forintba került. A gümőkórmentesség fenntartása is nehéz feladat • lesz, bár előnyben vagyunk, mert a kö­zös gazdaság teheneivel egy időben mentességet értünk el a háztáji gazdaságok tehenei között is, így kisebb a valószí­nűsége, hogy behurcolják a fertőzést. — Milyen előnyöket jelent a gümőkórmentesség? — A tejet literenként 30 fil­lérrel magasabb áron vásárol­ják meg tőlünk. De számotte­vőbb előny, hogy a születő kis- borjúk tenyészüszőként érté­kesíthetők, a bikákat pedig exportálhatjuk, mert exportra ma már csak gümőkórmentes állatokat vesznek át. A beszélgetést az istállóban folytatjuk tovább fehér kö­penyben és a vendégek szá­mára rendszeresített „vendég gumicsizmában”. így kívánja az elővigyázatossági szabály. — A tehenészetbe nem sé­tálhat be akárki. Az itt dolgo­zó kilenc ember is rendszere­sen jár szűrővizsgálatra. A gazdaság érdeke, hogy az el­ért eredményt megtartsuk. — Eddig hány kisborjú szü­letett? — Hatvanhét — mondja Ba­lázs Ferenc állattenyésztési brigádvezető, és büszkén mu­tatja a borjúnevelő állatait. A legkisebbek külön helyiség­ben, a többiek a szépen tisz­tán tartott istállóban erősöd­nek. Illés Ferenc állatgondozó a tehenek mellett tesz-vesz. A termelőszövetkezet alakulása óta tag, a tehenészetben azon­ban csak négy hónapja dolgo­zik. Szeretettel beszél az álla­tokról. — Kedvence van? — Van hát! Most készülődik ellésre. Azt vigyázom a leg­nagyobb gonddal. ( A szép nevű Aurika békésen kérődzik. Valóban pompás ál­lat, de társai is szépek, egész­ségesek. Az egész termelőszö­vetkezet megkülönböztetett fi­gyelemmel kíséri életüket. Az istállóban rend, tisztaság, Az etetést, a trágya elhordását gépek segítik.. Az épületek kí­vülről is mutatósak. — A szövetkezet építőbri­gádja építette mindkét istállót — büszkélkedik az elnök. — ívtár készül a többi hely is a szaporulatnak. Az elért eredmény után nem pihenhetnek meg. A- szarvas­marhatelepen most kezdődik az igazi munka. szabó, MEGADTÁK A MÓDJÁT A vasútállomás forgalma az ünnepek alatt is olyan, mint hétköznapokon, illetve még nyüzsgőbb, hiszen mentesítő vonatok is jön- nek-mennek. Az ünnepi hangulatú utasokra is na­gyobb figyelmet kell fordí­tani, ha már azok közül többen megfeledkeznek ma­gukról. Nincs helye a szol­gálatban az ünneplésnek. A forgalmi iroda asztalán mégis bontott pezsgősüveg. — Micsoda könnyelmű­ség! — kiálthatnánk fel döbbenettel, ha nem ismer­nénk a történetet. A pezsgősüveg üres volt, amikor a forgalmista betéti áron megvásárolta. Tejet vitt benne a szolgálatba, az­zal koccintottak az új év­re. Mert az ünneplésnek meg kell adni a módját a vasútállomáson is! i Sz. M. Színes tv-képernyőt gyárt az óriás gépsor Mintegy háromszáz mérnök, technikus és szakmunkás egy­évi munkájával elkészült az Egyesült Izzó vákuumtechni­kai gépgyárában az első szí­nes tv-képcsögyártó gépsor. Az Egyesült Izzó eddigi leg­nagyobb feladatának megoldá­sában a vállalat másik két gyára, a Gyöngyösi Gépgyár és a Konverta is segített. Szovjet megrendelésre két berendezést szereltek egyszer­re, az e célra épített hatalmas csarnokban. A 40 millió forint értékű berendezést most pró­bálják ki a szovjet átvevők, akik az eddigi kísérletek ered­ményével nagyon elégedettek. Az óriási gépsort — amely Közép-Európában az első szí­nes képcsőgyártó berendezés — a próbák után, darabokra szedve, vagonokba rakják — előreláthatólag csaknem 40 vasúti kocsiba —, s decem­ber közepén útnak indítják a Szovjetunióba. A gépsor '„ifjabb” testvére ugyancsak elkészül az idén, s jövőre mindkettő megkezd­heti a munkát. Termékeikből, a magyar—szovjet kooperáció alapján, a magyar tv-gyártás is részesül. Elpirulva, lehajtott lejjel Apróságok Arany János életéből A napokban elsárgult no­teszlapok kerültek kezembe, melyekre régi országjáró út­jaim során figyelemre méltó adatokat jegyeztem fel a nem­zet örökéletű költője, gimná­ziumunk egykori nagy tanára, Arany János életéről az 1020— 30-as években a költő egy nagyszalontai földije, Nagy Jó­zsef tanító emlékei alapján. Petőfi Nagyszalontán Tudjuk, hogy Petőfi Sándor nagyon kíváncsi volt Arany Jánosra, akit csak hírből és frissen aratott dicsőségéről is­mert. — Toldi írójához elküldöm telkemet — írta. De a legnagyobb magyar lí­rikus testi valóságában is meg akarta látni a nagy költőt. Ezért meglátogatta Nagysza­lontán. A látogatást Nagy Jó­zsef így mesélte el: Arany János nem volt ott­hon, Petőfit felesége fogadta: — Kiment a fáskertbe, mindjárt utánaküldök, és ha­zahívatom. Petőfi azonban, nyugtalan természetű lévén, nem tudta ezt kivárni, ő is elment a kis cselédlánnyal a fáskertbe, és boldogan pillantotta meg Arany Jánost, aki éppen egy diófácskát ültetett — Mit művelsz, kedves ba­rátom? Csakhogy végre lát­hatlak! — szólította meg... — Diófát ültetek. Kihez van szerencsém? — kérdezte Arany meglepetten. — Én Petőfi Sándor vagyok, s azt kívánom neked, hogy ad­dig élj, míg ez a kis fa akko­rára nő, hogy ha meghalsz, kényelmes koporsót lehessen belőle csinálni. Nagy József egy évvel Arany János halála után, 1883-ban látta a diófát a csősz­ház melletti „Arany-kertben”, de az olyan kicsi és csenevész Volt, hogy egy 12 éves gyer­mek koporsója se telt volna ki belőle. Színészek között Nagy József másik emléke a hatvanas évekből való. Arany János már akkor Pesten élt, és látogatásra ment Nagysza­lontára. fi. városban éppen egy szín- társulat vendégszerepeit. A színészek boldog hódolattal hívták meg a nagy költőt az előadásra. A városháza gyű­lésterméből elkérték Barabás festőművész Arany János-ké- pét, kivilágították, virággal dí­szítették, és az előadáson meg­jelenő költőt a közönséggel együtt szűnni nem akaró ün­neplésben részesítették, amit a szerénységéről ismert Arany elpirulva, lehajtott fejjel hall­gatott. Alig várta az előadás végét, s mikor az elérkezett, boldogan sóhajtott fel: — Csakhogy innen is meg­szabadultam! Tndotl kedélyes is lenni Arra is volt emléke Nagy Józsefnek, hogy Arany János Kerámia falikép a vendégeknek Művészi kerámia faliképeket tervezett és készített Molnár Elek keramikusművész, a kon­zervgyár megrendelésére. A gyár látképét, valamint a vá­ros szimbólumát, a tanácshá- zát, illetve az új Toldi'Mik- lós Élelmiszeripari Szakisko­lát ábrázoló faliképet a gyár vendégei kapják, hogy sokáig emlékeztessék őket nagykő­rösi látogatásukra. Vásárlási könyvesére Január 7-én a Kőrisfa presz- szóban megkezdik az ÁFÉSZ vásárlási könyvek cseréjét. A könyvcserét csak délelőtt vég­zik reggel 8 órától déli 12 óráig. Már minden készen áll a kocsik javítására, talán a kazánt is beszerelik, és az idén végre megnyílik az autószerviz a Ceglédi úton. (Miklay—Godány) ÁTADÁS ELŐTT Figyelembe veszik a keresőképességet Könnyítések a kisiparosoknak Pcdagógus­küldöiigyülés A KIOSZ helyi titkárát, Pej Jánost kerestem fel, s meg­kérdeztem tőle, hogy a körösi kisiparosság miit vár az új esz­tendőtől? — Elsősorban több anyagi biztonságot és könnyítéseket — mondotta. — A kisiparos­ság zöme örömmel fogadta az új jövedelemadó-rendeletet, mely a keresethez igazodó, méltányos adóztatást ígér. Fi­gyelembe veszik a kisiparos keresőképességét, a családta­gok segítségét, és több kisipa­rosnak engedélyezik az áta­lány formájában való adóz­tatást. — Az új rendelet' könnyí­téseket nyújt a szakmunkás- tanulók neveléséhez, rokkant­ság és betegség esetére. Azok a javító-szolgáltató kisiparosok, kiknek előző évi jövedelme nem ha­ladja meg a 70 ezer fo­rintot, mind átalányadót fizethetnek. Az idősebb, vagy csökkent munkaképességű, valamint a szakmunkástanulót foglal­koztató kisiparosok adóked­vezményt kaphatnak. A jö­vedelemadó átalányozást és a kedvezményeket azonban ja­nuár 15-ig, a kötelező adóbe­vallás ■ benyújtásával együtt, kérvényezni kell. Bevallási űrlapokat a városi adóhiva­talban lehet kapni. — Mik a KIOSZ legköze­lebbi tervei? festő- ás tapétázó tanfo­lyamot szervezünk, az összes iparos részére elő­adásokat tartunk, az építőket balesetvédelmi ok­tatásban részesítjük. Kéré­sünkre a TIT székhazunkban öt egészségvédelmi előadást tart, a bőrt fenyegető ipari bántaimiafcról, a reumás be­tegségekről, a rákról, az ide­gességről, végül a szabad idő helyes felhasználásáról. Az előadásokat filmvetítés kíséri, s azokra mindenkit szívesen látunk. Az első előadás ja­nuár 17-én lesz — mondotta a KlOSZ-titkár. K. L. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? ... és hamarosan a sötétség. A titokzatos motoros. Színes angol bűnügyi film. 16 éven felülieknek. Kísérőműsor: Öröm. Rend a házban. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. A Pedagógusok Szakszerve­zete Nagykőrös városi bizott­sága január 7-én tartja kül­döttértekezletét a gimnázium dísztermében: értékelik a vá­lasztások óta eltelt egy esz­tendő munkáját, az 1971. évi üdültetést, megvitatják az új költségvetést. Fontos kérdése lesz a kül­döttgyűlésnek, hogyan segít­hetik a szakszervezeti bizott­ságok az intézmények önál­lósult munkáját. Az önálló munkaerő-gazdálkodás, Illet­ve bérgazdálkodás minden­képpen megszaporítja majd az iskolai szakszervezeti tit­kár teendőit, de a vezetés de­centralizálása egyben azt is jelenti, hogy az igazgatók és a szakszervezeti funkcioná­riusok közvetlenül maguk döntenek az őket érintő kér­désekről. A küldöttgyűlésen mintegy negyvenen, igazgatók, taní­tók, tanárok és technikai dol­gozók vesznek részt, hogy a város több mint háromszáz pedagógus szakszervezeti tag­ja nevében meghatározzák az idei tennivalókat. P Sportélet a megye déli részén — 1971-ben — Igyekszünk minél több javító-szolgáltató kisiipairos- nak iparengedélyt biztosítani, valamint az iparosság tovább­képzését segíteni. Még a tél folyamán több kisiparost fő­városi továbbképzésire kül­dünk. A szobafestők részére helyben bizalmas baráti körben tudott kedélyes is lenni. 1849 vége fe­lé a szalontai fogadóban bará­ti társaságban ő vetette fel az indítványt, hogy mindenki da­loljon el egy nótát. Sok szép, régi nóta került elő, s kíváncsian várták, hogy melyik lesz Arany János ked­ves nótája? Ez volt: Elindult a deszkakár, két görcsös lovával, Elakadt ó sárba, rozzant kocsijával, De mindaddig, de mindaddig, hü, hó, hü, hó, Hogy megindulának ... De ekkor elakadt a nóta, mert belépett a helyiségbe Darvasi uram, a szalontai kán­tor és asztalosmester, akit kontár munkája miatt csúfol­tak deszkakárnak. Róla szólt a gúnynóta. Arany János, aki világéleté­ben nem akart senkit meg­bántani, szépíteni akarván a dolgot, új nótába kezdett: Maga repül a daru... De Darvasi uram beleszólt: — Dejszen hallottam én, mit nótázott az Arany úr... És Arany János azon az es­tén sok szeretetreméltósággal mindent elkövetett, hogy a deszkakár szívében ne marad­jon szálka. Kopa László A ceglédi járás, valamint Cegléd és Nagykőrös területén az alapszintű tevékenységet kifejtő sportkörök vannak többségben. Ezért a járási TS nagy gondot fordított a tö­megsport további szélesítésé­re. Több szakosztály a járási, illetve a megyei baj nőies ágon vett részt. Az utóbbi 2—3 évben kez­dett népszerűvé válni az üze­mi spartakiád. Főleg a két város területén kapcsolódtak be egyre többen a verseny- sorozatba. Emelkedett azok­nak az üzemeknek ’a száma is, amelyek különböző sport­ágak alapfokú versenyein vet­tek részt. A gyakorlati munkában jobb kapcsolat alakult ki a KISZ-, MHSZ- és a szakma­közi szervezetekkel, melyek kezdeményezők, szervezők és egyben segítőtársak is voltak a versenyek rendezésében. A tömegsport-tevékenység új vo­nása a tanyai és falusi mező- gazdasági dolgozók sportver­senye, mely versenyformát a KISZ kezdeményezte és be­vált. Évről évre megrendezésre kerülnek a szakszervezeti tár­cákon belüli sportvetélkedők (vasas-, postás-, ÉDOSZ- sportnap stb.). E versenyeknek már hagyományai vannak, és megkövetelik a rendszeres felkészülést. A részt vevő üze­mek ezekre a versenyekre há­zon belüli és más alapfokú versenyeken készülnek fel. Négy- évvel ezelőtt a nagykő­rösiek közül a konzervgyár te­vékenykedett így, de ma már a ládagyár, a 21-es Volán és a kocséri tsz is követi a példá­ját. örvendetesen egyre több üzem gazdasági és szakveze­tői ismerik fel a tömegsport jelentőségét, és egyre több­ször jelentkeznek a sportpá­lyákon. Nagyon sok lehető­ség kínálkozik a tömegsport szélesítésére, amit jó lesz ki- használlni. A természetjáró-mozgalom tudná biztosítani a heti ne­héz munka után a testi fel­üdülést. Ehhez a szabad szom­batok bevezetésével még na­gyobb lehetőség nyílik, amit a sportvezetőknek a jövőben jobban ki kell használniuk. (Folytatjuk) Középiskolás döntő: a szom­szédban Az 1971/72-es iskolai tanév végén, júniusban, Bács-Kis- kun megye székhelye, Kecs­kemét rendezi a középfokú iskolai bajnokságok országos döntőjét, három sportágban. Reméljük, hogy a csaknem ezer sportolót megmozgató eseményen Nagykőrös atlétáf is kivívják maguknak a dön­tőbe való szereplés jogát. Testnevelés és sport Az elmúlt 25 év kedvező ké­pet mutat a tekintetben, hogy milyen szerepet tölt be a test­nevelés és a sport a lakosság életében. A hazánkban műkö­dő több mlint 4 ezer sport­egyesületben félmilliónál töb­ben sportolnak. Birkőzőértekezlet A Kinizsi birkózószakosztá­lya az eredetileg december 29-re tervezett sportotthon- beli értekezletét az ünnepek közelsége miatt elhalasztotta. Az új időpont január 5, szer­da, este 6 óra. S. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom