Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-06 / 4. szám

60 ellenőr 124 ellenőrzésének tapasztalatai 60 társadalmi ellenőr járja rendszeresen a váci üzleteket. Az elmúlt esztendőben 124 he­lyen tartottak vizsgálatot, melynek során értékelték az üzletek, áruellátását, a kiszol­gálás kulturáltságát, a méré­sek pontosságát és a szolgál­tatások színvonalát. A Dunakanyar Vendéglátó­ipari Vállalatnál például ta­láltak olyan mérőeszközöket, melyeknek már lejárt a hite­lessége, a FŰSZERT által előre csomagolt búzadara 4—5, a liszt és a zsír 1—2 de­kával kevesebb volt az előírt mennyiségnél. A pest megyei hírlap icüionkiacása mU XVI. ÉVFOLYAM. 4. SZÁM 1972. JANUÁR 6., CSÜTÖRTÖK VÁC, KOSSUTH ÚZ Teljesen gépesítik a növénytermesztést Emelkedő jövedelem — Megvalósuló fervzk HIRDETÉS Nem vagyok fölesküdött ellensége a hirdetésnek, igaz, néha bosszant, ha ér­telmetlen, hiábavaló, éppen csak arra jó, hogy X. vál­lalat hidetésre szánt pénzét elköltse. Számtalan klasszikus — mégis élő — példát említ­hetnénk erre. De hagyjuk ezt, mi is, mások is sokszor kipellengérezték az efféle balfogásokat. Az azonban már az én edzett szememet is meglep­te, amit a szobi presszóban vásárolt gyufán láttam. így szólt a felirat: „Vásároljon a Békés megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat árudáiban.” Könyörgöm, miért? Van nekünk egy váci kiskerünk is. Miért utazzunk Békés megyébe? (ás.) A 60-as évek elején a váci Kossuth Tsz a megye egyik gyenge szövetkezetének szá­mított. A mélyponton álltak, a tagok járandóságát sem tudták mindig kifizetni. A bizalom megrendült, az ala­csony kereset miatt elkesere­dett volt a hangulat. Alap­jaiban változtatni kellett a szövetkezet gazdálkodásán. Ezt a feladatot kapta 1963 elején az újonnan választott elnök, Sági Imre és a veze­tőség. A feladat egyik ré­szét már megoldották. A Kossuth Tsz ma már jó kö­zepes szövetkezetnek Számít. Sági Imre elnököt arra kér­tük, számoljon be a már- már látványosnak mondható, fejlődésről. — Eredményeinket számok bizonyítják. öt év alatt 86 százalékkal emelkedett a termelési ér­ték, 50 százalékkal a jö­vedelem. A nyereség 1965-ben 844 ezer A szünidő utolsó napjai a váci úttörőházban . -A- Gábor,.,József utcai úttö­rőházban a téli szünet idején változatos programot biztosí­tottak az úttörők számára. Ki­állítás, sportverseny, vidám évbúcsúztatő követte egymást szép közönségsikerrel. Ma, csütörtök délután há­rom órakor a Ki mit gyűjt? akció keretében a hobbysok találkoznak, s a kéthetes mű­sor péntek délelőtt befejeződik az Erdő-mező titkai akció ke­retében rendezendő kisdobos­vetélkedővel. Utat építettek a telkek árából 1970-ben 934 ezer forintért, 1971-ben 830 ezer forintért adtak el állami mezőgazdasági ingatlant Vácott. Az 1 millió 764 ezer forintot útépítésre, illetve olyan területek közlmű- vesítésére fordították, ahol a későbbiekben házak épülnek. 10 tagú albizottság A Vád Városi Tanács egész­ségügyi állandó bizottsága legutóbbi ülésén 10 tagú albi­zottságot hozott létre, mely­nek feladata, hogy javaslato­kat dolgozzon ki a váci ci­gányság helyzetének megjaví­tására. Drága italok Az italozás túlzásba vitele nemcsak az egészségre ártal­mas, de káros jelenség a tár­sadalmi életben is. A részeg ember kötözködik, botrányt okoz, garázdálkodik. A rend­őrség szabálysértési naplója szerint nem olcsó mulatság ez, az anyagi oldalát nézve sem. Botrányos részegség miatt V. Béla őrbottyáni lakost 700 forintra, B. Frigyes fóti lakost 600 forintra büntették. H. Já­nos — aki Dunakeszin lakik — olyan személy részére vá­sárolt szeszes italt, akit már az italbolt vezetője sem szol­gált ki lerészegedés miatt —, ezért 600 forint pénzbírsággal sújtották. Szobon edz az ETO és a Fradi A Ferencváros sportklub el­nöksége már jó ideje gyümöl­csöző kapcsolatot alakított ki a szobi gimnáziummal. Segítik az iskola fiatal evezőssportkö­rét, cserébe az elmúlt nyáron, illetve tavasszal itt edzőtábo­roztak. A mostani téli szünet­ben, december 27-től huszon­hét ferencvárosi evezős készül fel Szobon a versenyidényre. Ugyancsak itt edzőtáboroz­nak a sportklub ifjúsági lab­darúgói is. Január másodikától nyolca­dikéig pedig a legnagyobb vi­déki egyesület, a Győri ETO evezősei jönnek Szobra felké­szülni. Mint elmondták, min­den adott a jó felkészüléshez: a csend, a nyugalom, a víz és a tornaterem is kielégíti az igényeket. JATEKVEZETO­TANFOLYAM A járási-városi labdarúgó­szövetség labdarúgó-játékve­zetői tanfolyamot indít. Je­lentkezni személyesen vagy írásban lehet, a JTS-nél (Vác, Április 4. tér 26.), január 15-ig. forint volt, 70-ben 2 millió 450 ezer, s még egy számot: az egy tagra jutó átlagos évi kereset 7872 forintról 22 ezer forint fölé emelkedett. — Mi Okozta az előző évek eredménytelenségét? — Ezt vizsgálta az 1966- ban megválasztott új vezető­ség is. Alacsony színvonalú ] volt a vezetés, ennek követ­keztében rossz volt a terme­lési szerkezet, és a munkamo­rál. Az üzemágak élére fia­tal, jól képzett szakembere­ket állítottunk, csökkentet­tük a termékek számát. Az állattenyésztésben például ba­romfineveléssel (liba- és csir­kehizlalással), juhászattal, ser­téshizlalással és szarvasmar­ha-tenyésztéssel foglalkozott a szövetkezet. A baromfi- és sertéstenyésztést megszüntet­tük, mert mindkettő ráfize­téses volt, adottságaink nem tették lehetővé a fejlődést. A szarvasmarha-tenyész­tést tovább fejlesztettük. Ennek hagyományai van­nak a környéken, s már akkor készen volt a modem, száz férőhelyes is­tálló. Hasonló okok miatt folytattuk a juhtenyésztést iá. — A növénytermesztésnél még rosszabb volt a helyzet. Mintegy 15 féle növény ter­mett az 1100 hold szántán. Nem is csoda, hogy a kultúrák többségére ráfizetett a tsz. Ezért abbahagytuk — többek között a zab, a lencse, a mus­tár. a muhar és a takarmány- répa termesztését, viszont na­gyobb területbe vetettünk ke­nyérgabonát, sörárpát, kuko­ricát, lucernát és tömegtá- karmányokat. így hozzáfoghattunk a komp­lex gépesítéshez, a való­ban nagyüzemi termelés­hez. — Milyen további módosí­tásokat, hajtottak végre? — Rendet teremtettünk a kiegészítő üzemek körül is. Itt is megszüntettük a vesz­teséges és az engedély nél­kül űzött ágazatokat, pél­dául á cserépégetést, a vi­rágkötő, és a vörössalak-ke- verő melléküzemet, ugyan­akkor parképítő-, asztalos- és festő-mázoló részleget hoz­tunk létre. Ezek a termelés- szerkezeti vállalások nagy- részrt 1968-ig lezajlottak, s beváltották a hozzájuk fű­zött reményeket. Lezárult a termelés átszervezésének első szakasza. — Mire törekedtek a továb­biakban? — A szövetkezet vezetősége 1969-ben — jóval a többi szö­vetkezet előtt hozzálátott a középtávú termelésfejlesztési terv elkészítéséhez. Figyelem­be vettük az új gazdasági me­chanizmus adta lehetősége­ket, a népgazdasági elvárá­sokat, a modern agrotechni­ka követelményeit. További termelésszerkezeti egyszerű­sítéseket, módosításokat haj­tottunk, hajtunk végre. Az állattenyésztésben hat társ­szövetkezettel együtt elsősor­ban a szarvasmarha-tenyész­tést fejlesztjük. Az ágazati együttműködésen' belül mi a marhahizlalással foglalko­zunk. Lehetőség nyűik évi ezer hízóimarha nevelésére. Juhállományunkat megkét­szerezzük. A növénytermesztést már az idén teljesen gépesít­jük és a vegyszeres gyom­irtás alkalmazásával mi­nimálisra sikerül csökken­teni az élő munkát. Gépparkunkban az MTZ-csa- lád további korszerűsítésére van szükség. A kertészetben szintén olyan növényeket ter­mesztünk, amelyek géppel művelhetők. A kiegészítő üze­mek közül megszüntettük a parképítő- és festőrészleget, az említett szervizen kívül szerkezeti lakatos- és aszta­losmunkát folytatunk. A kar­bantartást javítórészlegünk éjszakai műszakban végzi. Nappal közül etek és magán­autósok autóit javítjuk. — Milyen eredményeket hozhatnak az ötéves terv vé­gére a megvalósuló tervek? — 19 millióról 28 millió fo­rintra emelkedik a termelési érték. Ez a szám önmagában is so­katmondó. cs. a. Négyezer tonna kaucsuk helyett Sokféle és jó minőségű ra­gasztót gyárt a Heuréka Gu­migyár. Jelentős mennyiségű gumiragasztó oldatot is előál­lít. Eddig mintegy 4000 tonna kaucsukot importált az ország. Egy kiló kaucsuk annyiba ke­rül, mint egy kiló gumira­gasztó, viszont egy kiló beho­zott kaucsukból öt kiló ra­gasztó készül. A Heuréka jó­voltából ma már csak 1000 tonna kaucsuk behozatalára van szükség. Képek az Aranypartról TJ hrig Zsigmond gödi fes- tőművésznél jártam a napokban. Fenn, a tető alat­ti tágas műteremben most nem volt egy talpalatnyi hely sem. Tüzes, vibráló szí­nű akvarellek sorjázták min­denütt — számomra még is­meretlen anyag. — Bulgáriai képeim — mutatott körül a művész. — Az elmúlt ősszel egy hóna­pot töltöttem ott, s annak az élményteljes útnak minden óráját próbáltam megörökí­teni. Nyugat-európai út­jaim mélységes ellentétjét látni a képeken. Bulgáriá­ban más a tenger, a nap­fény, de talán még a szél is. A történelmi tájba úgy ol­vad belé a mai ember, hogy művész legyen a festő, ha ezt ecsettel képes elmonda­ni... Megpróbáltam — mondja halkan. — Láthatjuk kiállításon az új anyagot? Új gépek a postán Könnyíti a munkát a csekkbélyegző-késziíék Az új esztendő első napjai­ban változatlanul nagy volt a forgalom a váci 1-es postahi­vatalban, Különösen a pénz- felvételnél kígyóztak a hosszú sorok. Van, aki türelmesen vár a sorára, mások bosszúsan ki­fakadnak, amiért értékes ne­gyedórákat kell várakozással eltölteniük. Most, hogy a távbeszélőrész­leg szép új otthont, automata berendezést kapott — még jobban szembetűnik a „test­vér” kopottsága, korszerűtlen­sége. A festésüket vesztett pul­tok, polcok, a ruhájukat kinőtt postafiókok, a rozzant asztalok sehogy nem illenek a távbe­szélőközpont gápcsodái mellé. (Hasonló jelenséget láthatunk a vasútnál: a pályán 120 kilo­méteres sebességgel száguld a villanymozdony vontatta exp­resszvonat, s ugyanakkor sö­tétedéskor megjelenik egy pá­lyamunkás, hogy’ gyufával meggyújtogassa a váltókat éj­jel jelző — petróleumlámpács- kákat.) A váci posta egyelőre nem tervezheti a forgalmi részleg korszerűsítését. A gépesítés fo­kozatos bevezetésével igyek­szik könnyíteni a dolgozók munkáját és gyorsítani a kö­zönségszolgálatot. •»* Az okos gépekkel találko­zunk a főpénztár könyvelésé­nél. A levélborítékok szabvá­nyosítása óta a rovatolóban nagy teljesítményű gép bé­lyegzi a küldeményeket. S né­hány nap óta hol a 3-as, hol a 4-es pénzfelvételi ablaknál működés közben találkozunk a csekkbélyegző készülékkel. A postatisztviselőnek nem kell ezután sorszámokat írni a csekklapokna, pénzesutalvá­nyokra. Eltűnt keze ügyéből a körbélyegző is. Helyette egyet­len mozdulattal rányomja a szükséges adatokat — de csak az új típusú, háromrészes pos­tanyomtatványokra — tz a szellemes, ügyes gépezet. Teljesítménye 638 darab volt a 3-as ablaknál kedd délután. A sorbanállást nem szüntette meg teljesen, mert az átvett pénz megszámolása topábbra is kézzel történik. (p. r.) I éli kiránduláson Sárközi Csaba felvétele Testvérlapjaink írják,.. (...és mi kommentáljuk) H0M0B»VHföK Gyógyszertár az utcán Különleges jármű jelent meg minap Monor utcáin. Az or­szág egyetlen mozgó gyógy­szertárát egy átalakított íiobur típusú gépkocsiban rendezte be a megye gyógyszertári köz­pontja. A gyógyszertárak lel­tározása idején jelenik meg, s a bezárt patika mellé „tábo­rozva” kiszolgálja a rászoruló­kat. (örülnénk mi is, ha Vá­cott, vagy a járásban fel­— Január 9-én Abonyban lesz egy közös tárlatunk Ig- lai Józseffel. ' Huszonnégy akvarell és -két olajképem lesz ott ebből az anyagból... TI T int egy kaleidoszkóp, úgy tárul ki előttem egész Bulgária. Szűk, kö­zépkori sikátorok felett lán­gol a nap, tenger morajlik jobbról és mögötte — az imént nézett képen —, a mi- naretten, mintha hallanám a török müezzin kiáltását... Tirnovo, Neszebir, Sumen tájai suhannak előttem. Igaz és szépséges látomás! — És az emberek, milye­nek a bolgár emberek? — Sehol másutt nem érez­tem még azt a szeretetet, mint Bulgáriában! Nem is­merem a nyelvüket, de értet­tem őket, sehol sem hagy­tak magamra. Felejthetet­len marad számomra Sumen, az ottani Kossuth Múzeum. 1949-ben nyitották meg az Vlica „Cár Oszvodolitel”-en, a Dimitraki Hadzsipanov házban. Három termében annyi Kossuth-emlék van, hogy a mi Nemzeti Múzeu­munkban sem több. Kossuth emigrációjának első állomá­sa volt Sumen, ahol még most is áradozva mesélik, hogy mit köszönhetnek ne­ki, és 3 ezer főnyi kíséreté­nek, amit a bolgár nemzeti újjászületés elősegítésére tettek ... Kossuthról úgy beszéltek — emlékezik Uhrig Zsigmond —, hogy itthon sem hallottam meghatóbb hangon szólni róla. Hiszem, hogy történelmi múltunk, közös sorsunk összefűz ben­nünket, és örök barátok ma­radunk .,. TT allgatva néztem a ké- pékét. Megelevenedő színek öleltek át, megjártam magam is Bulgáriáig mert e messzi táj ott volt a műte­remben. Csankó Lajos bukkanna a nemes célt szolgáló Robur. Tudjuk, hogy egy gyógyszertári lel­tározás sok időt vesz igény­be. A jármű különösen ott nagy jelentőségű, ahol csak egy gyógyszertár van a helységben.) Gépesített zöldségtermelés Dél-Pest megyei laptársunk beszámol arról, hogy a roha­mosan fejlődő Nagykőrösi Konzervgyár mind nagyobb mennyiségben dolgoz fel zöld­séget, gyümölcsöt. Ez arra ösz­tökéli a környékbeli termelő­szövetkezeteket, hogy növeljék a zöldséges földek területét és a munkaerőhiány miatt gépek segítsék a termés betakarítá­sát. (A Dunakeszi • Konzerv­gyár hatóköre sem kisebb. Ezért érthetetlen, hogy év­ről évre miért esik vissza a híres fóti paradicsom mennyisége?) Érettségizett, szakképzett gyors• és gépírót \ titkárnői munkakörbe FÍLVESIÜNK Idegen nyelvtudósúak előnyben. A jelentkezéseket a váci hirdetőbe kérjük, „Szervezőkészség 72/1. 1.” jeligére. T

Next

/
Oldalképek
Tartalom