Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-06 / 4. szám

Ingek, pasztellszínekben EGY VÁSÁRLÓ JEGYZETE MOHOMIDÍKI , ,Á--P f SJ : m.e;g y' É I . H i R L A p k O l ö n'k i a pasa­XIV. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM 1972. JANUÄR 6., CSÜTÖRTÖK ÖT ÉV ALATT A MONORI JÁRÁSBAN A társadalmi munka értéke harminchétmiílió forint Falugyűléseken választják meg a népfront tisztségviselőit Modem és nagyon ízléses az új férfiingdivat. Csipke vagy inkább damaszt mintázatú. Persze, az anyaga 33 százalék­ban pamut és 67-ben polyesz- ter. Karcsúsított és csak színes változatban készül. Áfa 210 forint. Ha valaki venni szeret­ne, az a fővárosban a Petőfi Sándor utca és a Váci utca környékén keresse, máshol nincs. Szó, ami szó, kellemes ajándék ez férfiaknak bármi­kor. Karácsony előtt sok-sok üz­letet végigjártunk, míg végre megfelelő színűt kaptunk. Bor­dó, kék, lila és még hasonló sötét tónusú ingek voltak túl­súlyban. Az egyik eladó kis­lány készségesen tájékoztatott: — A pasztellszíneket keresik inkább, a világos sárgát és ké­ket. Ezek a sötétek alighanem Sülysápnak két művelődési intézménye van: a község alsó részén művelődési ház, a fel­sőn művelődési otthon műkö­dik. A művelődési házban le­vő könyvtárral együtt tehát három intézményt vezet Bács­kai István, Sülysáp művelődé­si házának igazgatója. Munká­ja szerteágazó, sokrétű. Külön­böző igények, érdeklődési kö­rök, műveltségi szintek hatá­rozzák meg a népművelési ter­vet, amely szerint munkáját végzi. Mit kínál a művelődési ház és otthon Sülysápon? Ismeret- terjesztő előadásokat, köz­hasznú •'tanfolyamokat, író— olvasó találkozókat, klub- és szakköri foglalkozásokat, szín­házi előadásokat, tárlat- és múzeumlátogatásokat, gyer­mek- és ifjúsági műsorokat, felnőttoktatást, kiállításokat, ki mit tud?-okat, barátsági na­pokat és persze, bálokat is, öt­órai teákat, mint mindenütt. A kérdés most már csak az: kiknek rendez, szervez, mutat be Bácskai István, kik a hallgatói, nézői, részvevői a felsoroltaknak. A kérdésre adott választ szinte „illik” panaszkodással kezdeni. Mert először is yan a tévé. Kényelmesebb is otthon nézni, s nem egy esetben szín­vonalasabb színházi előadást, zenét, vagy éppen ismeretter­jesztést kínál, mint a művelő­dési ház. Másodszor ott van Sülysápon is, mint a monori járás számos községében, Bu­dapest közelsége. Aki amúgyis bent dolgozik, az üzemi közön­ségszervező révén könnyen színházjegyhez jut, mozijegyet vált, esetleg tárlatra is „be­néz”, ha éppen futja idejéből. (S amennyiben ez így van — végső soron jól is van. Rossz az, ha sem ott, sem Sülysápon nem élnek a művelődési lehe­tőséggel az emberek.) Mert ha egy rendezvény nem sikerül, ha olyan gyér a hallgatók, nézők száma, hogy az előadást alig érdemes meg­tartani, a művelődési ház igazgatója az előbbi két okra gondol. És hozzáteszi még: a helyben dolgozó tsz-tagok zö­me idősebb ember, a bejárók legtöbbje „kétlaki” életet él, több műszakban dolgoznak, szétszórt munkahelyeken és így tovább. És van még egy ok, ami szintén nemcsak sülyi jelenség, s amivel Bácskai István is, a többi népművelési munkás is magyarázza a művelődési ott­honok látogatóinak megritku- lását. Ez pedig: a rendbontók, kötekedők, esetenként ittas személyek jelenléte. Elgondol­koztató az a tény, hogy a mo­nori járásban alig van olyan művelődésiház-igazgató, aki­nek testi épségét nem veszé­lyeztették volna még. Hogy egészen pontos legyek: a mo­kem is tetszenek ezek az in­gek, na de nem ilyen sötét szí­nekben. Nem szenet akarok én ebben lapátolni... íme egy másik vevő vélemé­nye: — A Ganz-MÁVAG-ban dolgozom, esztergályos vagyok, Vecsésről járok be minden­nap. Büszkeség töltött el, ami­kor megláttam szülőfalum gyártmányait. Jól keresek, és | szeretek szépen öltözködni, kedvelem a színes ingeiket, de csak pasztellszínekben. Ha társaságba vagy színházba me­gyek, világos inget veszek fel. Ezek itt mind a pulton na­gyon sötétek, hétköznapi vise­let, vagy munkapad mellé va­lók. Persze 210 forintért arra a célra egy kicsit túlzás len- ne... nori járás egyik kisközségében még a klubkönyvtár vezetőnő­jét is megütötték a renitens- kedő részegek. Érthető, hogy azóta máshol és más munka­körben tevékenykedik. És né­mileg érthető az a nagy fluk­tuáció, ami a népművelésiott- hon-vezetők körében kialakult. Bácskai István a rendbon­tókról azt mondja: „Nem az a baj, hogy isznak és ittak, ha­nem az a baj, hogy pénzük el­fogyott és már nem ihatnak, s mert ennek következtében a művelődési ház vendégeivé válnak és minden fogyasztási kötelezettség nélkül jelen le­hetnek és garázdálkodhatnak.” A nehézségek, gondok után nézzük meg a sülyi művelődé­si ház eredményeit, terveit is. Társadalmi összefogás, jó kap­csolatok kialakítása a helyi pártszervezettel, tanáccsal, tö­megszervekkel, iskolákkal és a község termelőszövetkezetével, egyéb gazdasági szervekkel, mindez meghozta az eredményt. Maga a művelődési ház gondo­zott, tiszta, a nagytermét jól be tudják fűteni (nemrég két nagy hatású olajkazánt állítot­tak be, amelyekkel meleg le­vegőt fúvatnak a terembe), a klubszobák ízlésesek, a könyv­tár szabadpolcos, tágas, a bü­fé kulturált. Együttműködési szerződésük van a Hazafias Népfronttal, a tanáccsal, a KISZ-szel és az MHSZ-szel. Rendezvényeiket előre megbe­szélik, egyeztetik. Néhány adat, amely a műve­Egy budapesti fiatalember, aki busszal utazik vasárnap­ról vasárnapra, egy maglódi kislányhoz, tavaly egyik jú­niusi estén hiába várta az au­tóbuszt, az bizony, elment nél­küle Pestre. Az utolsó is. El­indult hát gyalog Maglódról. Ecseren haladt keresztül, s az italboltnál ott árválkodott egy alkalmatos „jószág”, csak kétkerekű, s mert még csak külön féke — azaz lakatja — sem volt, könnyű volt „elköt- ní”. A legény talán még haza sem ért Pestre, Blazsek János, az eeseri Törekvő Tsz brigád­vezetője éktelen nagy keresés­be kezdett, végül is hiába. Gyalog tért haza. Az ő legna­gyobb gondja az volt, hogy az elveszett „jószág” bizony, nem is az övé, hanem a tsz tulaj­dona volt, amit szolgálati púi­ra adtak át neki. De ugye, va­sárnap este egy tsz-brigádve- zető sem teljesít szolgálatot, épp a Bordóc-féle kocsmá­ban ... Kereste hát a tsz szolgálati kerékpárját, ami egy hét múl­lődési ház felépülte, vagyis 1962-től napjainkig a sülyi művelődési munkát tükrözi. A négyezer kötetes könyvtárat 2783 olvasó vette igénybe, s majdnem kétszer ennyi köny­vet vett kölcsön. Rendezvé­nyeik száma ezekben az évek­ben 323 volt, a tánc ebből csu­pán 49. Tánctanfolyam viszont 12 alkalommal volt, és sorol­hatnánk tovább a számokat. Ami folyamatosan él: a mű­velődési ház rajzszakköre, a gyermek- és felnőtt irodalmi színpad, a Röpülj páva kör. És ami a jövőben még lesz? Első­sorban a minőségi munka ja­vítása a meglevő keretek kö­zött. Üj kezdeményezés a nyelvtanfolyamok és egy kihe­lyezett gyors- és gépíróiskola. A sülyi művelődési ház nemcsak a tartalmi munkával szerepel a monori járás leg­jobbjai között, hanem gazda­ságii ag is megalapozott. Ma­gyarázható ez azzal is, hogy évek óta összefogója, irányító­ja a művelődési munkának az igazgató, aki nemcsak ismerő­je és értője hivatásának, de a község egyik legaktívabb tár­sadalmi munkása is. F. O. MAI MŰSOR MOZIK Gomba: Éjszakád razzia. Űri: Queimada. Verses: Szenzáció- vadászok. KIÁLLÍTÁS Gyömrő, Ságvgri Endre Űt- törőház: Rákóczd-kiáUíitás, nyitva 9-től 14 óráig. va meg is került. Mint ahogy a jó gazda ezer közül is meg­ismeri a lovát, egy jő öreg kerékpárra is ráismer a gaz­dája. Sok idegen fordult meg Ecseren azon a vasárnapon, meccs volt. A kerékpárok tö­mege meg csodák-csodája, ott az „elveszett”! Most már csak azt kellett megtalálni, aki odatette. Az is meglett. „A bátyám hozta a múlt vasár­nap, azt hittem, az övé...” A Monori Járásbíróság előtt társadalmi tulajdon elleni lo­pás vádjával állt F. K., akit leginkább az lepett meg, hogy nem magántulajdon az eltu­lajdonított kerékpár. Azon is csodálkozott, hogy hogyan is­merték meg, hliszen „13 ebből egy tucat”! A tanúkihallgatások ezt a körülményt tisztázták, ugyan­is mindkét tanú — Blazsek János is és Turcsik József is 'elmondták, az ismertető jel csupán annyi: Jobbra csengő, balra fék, és a pedálcsere! Tisztázódott tehát, hogy az eeseri tsz kerékpárja került A járdaépítéstől kezdve a faültetésig, a parkok és sport­pályák létesítéséig — -minde­nütt ott voltak a népfront ak­tivistái és hívták a közössé­get szerető, s érte tenni akaró embereket. Sokan azt mondják, hogy az emberek egyre közömbö- sebbek lesznek. Én nem hi­szek ebben. Ha meggyőző szó és felelősségtudat párosul a kérésekben — az emberek rög­tön hajlandók dolgozni. Na­gyon szép példa erre a Viet­namnak küldött takarók 'ké­szítése is. A nőbizottságok, a nők mun­kája különben* is figyelemre méltó. Az idei falugyűléseken, ahol majd a Hazafias Nép­front községi vezetőit vá­Január 3-án reggel fél 7 óra­kor a Pilis és Vidéke ÁFÉSZ pilisi 14. számú ruházati üzle­tében födémtűz keletkezett, amely gyors terjedése miatt veszélyeztette az üzletben tá­rolt mintegy kétmillió forint értékű árukészletet. A tüzet Simon István rendőr főtörzsőrmester vette észre, amikor az üz­let előtt elhaladt. Azonnal értesítette a helyi tűzoltóságot, az ÁFÉSZ veze­tőit, s riasztotta a ceglédi tűz­oltóságot is. A pilisi önkéntes tűzoltók — akiknek később se­gítségre érkezett a monori tűzoltóság is — Gados Ferenc százados irányításával azonnal hozzáláttak a tűz oltásához és az üzletben elhelyezett áru­készlet mentéséhez. A veszé­lyes tüzet még időben megfé­kezték. A tűz a kazán ház és a ké­mény mellett levő födém- szerkezetben keletkezett, amit az igen erős tüzelés, va­lamint ,a kéménybe épített fa­szerkezet váltott ki. Az áthe­meg, akkor pedig társadalmi tulajdoniról van szó, még, ha nem is úgy vigyáztak rá, ahogy illett volna.... — Hogyan került ez a ke­rékpár önhöz? — Tisztelt bíróság! Ott állt gazdátlanul, késő volt, és én gondoltam, felülök rá, s majd visszaviszem. Halogattam, s az öcsém azt hitte, az enyém, és vasárnap elment vele Ecserre, a meccsre. Tisztelt bíróság, én visszavittem vol­na m agam is .., — Mikor? — Azt nem tudom, de én még egy szege? nem vettem el a máséból. Majd elsüllye­dek a szégyentől. Ha jön ak­kor még busz... Nem szere­tek gyalogolni. Nem is tu­dom ... Azt is hittem, valakié, aki nem sokat törődik vele. Esküszöm, visszavittem volna. (Mennyivel jobb a ló, ha el­engedik, hazatalál.) A bíróság F. K. őszinte meg­bánását, valamint büntetlen előéletét enyhítő körülmény­ként vette figyelembe, s mivel a kár is teljes egészében meg­térült, csupán kétezer forint pénzbüntetésre ítélte. Meg nem fizetés esetén napi 50 fo­rintonként! elzárásra változ­tatható át. Fekete Gizella lasztják meg, szeretnénk, ha minél több nőt és fia­talt is. megválasztanának. Idén 5s sok helyen tartunk TIT-előadásokat, -sorozatokat. E téren még van tennivalónk. A szervezetek és intézmények vezetői, véleményem szerint nem kérik ki a dolgozók véle­ményét, nem hallgatják meg javaslataikat, és ezért egyes előadások gyakran érdekte­lenségbe fulladnak. Jobban elő kell tehát készíteni a ren­dezvényeket, a közös felada­tokat, mert az emberek igény­lik a megbecsülést, szeretik, ha bíznak bennük, számíta­nak munkájukra. És ez jó, mert azok a nagy feladatok, amelyek előttünk állnak, csak a legszélesebb társadalmi, em­beri segítséggel valósíthatók meg. vült kémény meggyújtotta a kéményfalba épített faszerke­zetet. A tűz igen gyorsan ter­jedt. A tűz megfékezése és el­oltása mindenekelőtt a pi­lisi önkéntes tűzoltóság szakszerű és áldozatkész beavatkozásának köszön­hető. 1 Különösen Gados Ferenc szá­zados, Szabó János és Major Sándor önkéntes tűzoltó fő­hadnagyok végeztek kiváló munkát, részben nekik köszön­hető a kétmilliós árukészlet és az épület megmentése. Szeren­csére mindössze tíz négyzet- méternyi terület égett el, így a kár csak 1500 forint. Ez a tűzeset is tanulságul szolgálhat, mert ilyen és ehhez hasonló tűzesetek megelőzhetők, ha a tüzelő- berendezéseket és a kémé­nyeket a tfizrendészeti elő­írásoknak megfelelően használják. Nagy gondot kell fordítani a tüzelő berendezések állandó j felügyeletére, a berendezések , és a kémények rendszeres tisz­tán tartására. Ajánlatos a ké­ményseprő vállalat dolgozóival megvizsgáltatni, hogy a sza­bálytalan kémények a faszer­kezettel nincsenek-e összeépít­ve, mert ez előbb-utóbb ha­sonló tűzeseteket és nagyobb károkat okozhat. 1971. nem sok örömet hozott a vecsési labdarúgó-szurko­lóknak. Egyetlen vigaszt egy sokat ígérő tehetség bemutatkozása nyújtott. Nagy Aladár, a nép­szerű „Basa”, az alig 18 éves fiatal labdarúgó, az őszi idény nagy részében olyan emlékeze­tes teljesítményt mutatott, amit utoljára Varga Miklóstól láttunk a vecsési sporttelepen. Pedig nehéz, felelősségteljes poszton kellett helytállnia, hi­szen középhátvéd hibái végze­tesek lehetnek egj-egy csapat számára. Nos, Nagy Aladáron nem múlott a jobb szereplés. Kitű­nő helyezkedési érzéke, techni­Az aranykoszorús titkár Talán kissé furcsán hang­zik, de Gyömrőn a fiatalok többsége így ismeri Nyerges Pált, a községi KISZ-csúcs- bizottság titkárát. Amikor Jámbor Ottótól, a községi párt- bizottság titkárától azt kértem, válasszon ki egy fiatalt, akiről szívesen beszél, egyből ráesett a választás. — Már régóta segít a párt­munkában. A Zalka Máté KISZ-szervezet KISZ-titkára volt, most már az újonnan megalakult községi KISZ- csúcsbizottság titkára is. Szép klubot varázsoltak a művelő­dési házban a KISZ-szervezet részére. Jelentős része van a TÖVÁL KISZ-klubja megszer­vezésében és megvalósításá­ban is. Lehet rá számítani mindig. A művelődési házban részt vesz a társadalmi mun­kákban. Nemcsak mozgósít, de maga is aktívan kiveszi részét a munkából. Rendszeresen je­len yan a pártbizottsági ülése­ken, ahol bátran elmondja pa­naszait, méltóképpen képviseli a fiatalok« érdekeit. Gyakran látogatja a község KlSZ-szer- vezeteit, szervez, agitál. Aki egy kicsit soknak tartja ezt, az téved. Mert a gyöm- rői KISZ-titkár ilyen fiú. Munkahelyén is örültek, ami­kor a község vezetői fölkeres­ték az üzemben őt, s elmentek a vállalat vezetőihez. Nem ki­sebb dolgot kértek a vezetők­től, mint azt, hogy biztosítsa­nak részére heti egy szabad napot a társadalmi munka el­látására. A vállalat nem zár­kózott el a kérés elől... Nyerges Pál jó munkát vé­gez a KISZ-ben. Feladata most már pártmegbízatás, hiszen jó ideje párttag is. A közelmúlt­ban megtartott megyei KISZ- küldöttértekezleten az egyik legnagyobb KlSZ-kitüntetés- ben részesült. Megkapta az aranykoszorús KISZ-jelvényt, egyedül a járásból... (gér) Katonapolitikai előadássorozat Monoron A monori tartalékos klub és a ' TIT közös rendezésében megkezdődik a katonapolitikai előadássorozat. Ezt első alka­lommal holnap, január 7-én, pénteken este 18 órakor tart­ják Monoron, a községi tanács tanácstermében. Az előadó is­mét Stern István alezredes, a Hadtörténeti Múzeum munka­társa lesz. Élénk sakkélet Gyömrőn A Gyömrői TÖVÁLL SE sakkozói a téli időszakot igen lelkiismeretes felkészüléssel töltik. Alig fejeződtek be az elmúlt év csapatküzdelmei, barátságos villámtornát ren­deztek, melyen tíz induló vett részt. A győzelmet a csapat legeredményesebb tagja, Fá­bián Béla szerezte meg Mon- duk Lajos, illetve Sál Antal előtt. Jelenleg III. osztályra minő­sítő verseny folyik 16 résztve­vővel. Az élcsoport állása a 12. forduló után: 1. Fábián Béla 10,5, 2. Mészáros György 10, 3. Monduk Lajos 8,5, 4. Viczi- na István 7. (p. s.) kája, fejjátéka remekül érvé­nyesült. Legemlékezetesebb mérkőzése az Ercsi elleni ta­lálkozó. Középhátvédként is többször előretört és nagysze­rű fejesgólt is szerzett. Hibá­ja, hogy gyorsasága még nem mindig elég, a gyors csatárok­kal szemben. A bajnoki idény hajrájára nagyon elfáradt. Űj edzője, Trassz_;r Lajos jó érzékkel vet­te ezt észre és az utolsó mér­kőzésen pihentette. Ha tehetsége több szorga­lommal és szerénységgel páro­sul, úgy még; szé£ jövő várhat a vecsésiek üdvöskéjére. Sz. A. rajtunk maradnak. Nézegettem az ingeket, mindegyiken a,Vecsési Fehér­neműkészítő Ktsz emblémája. Meglepődöm. Alig néhány ki­lométerre a fővárostól nem tudják, hogy milyen színeket keresnek a vásárlók? Találom­ra megszólítok egy vásárlót. — K. M. vagyok. Egy körúti presszóban zongorázom. Ne­Végre én is találok olyat, amilyent keresek. Izgatottan nézem az emblémát, hátha a vecsésiek rögtön megcáfolnak. Sajnos, csalódom, ugyanaz a fazon, ugyanaz az anyag, csak halványsárga színben. Az Eve­lyn ing a Férfi Fehérneműgyár készítménye. Igazán csalódtam, és igazán sajnálom. Pesti Imre Bár a Hazafias Népfront megyei értekezlete még hátra van, és ezen értékelik az el­múlt évek eredményeit, Neu­mann Mihály, a népfront mo- nori járási titkára, örömmel beszélt az elért eredmények­ről, gondokról. — Az elmúlt öt év alatt 37 millió forint értékű tár­sadalmi munkát végeztek járásunk lakói. Kiknek rendez és szervez? LÁTOCATÁS SÜLYSÁP MŰVELŐDÉSI HÁZÁBAN Egy mai „lókötő” Nem szeret gyalogolni Megmentették a kétmilliós árukészletet TŰZ A PILISI ÁFÉSZ RUHÁZATI ÜZLETÉBEN-Fülöp József SPORTPORTRÉ BASA BEFUTOTT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom