Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-06 / 4. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS XVI. ÉVFOLYAM. 4. SZÁM 1972. JANUAR 6.. Cegléd tovább fejlődik Hamarosan új otthonaikba költöznek a lakók Kész tervek a második évre A negyedik ötéves terv ide­jére készült városfejlesztési terveket valamennyi ceglédi ember ismeri. Nemegyszer hallhattak róla gyűléseken, ér­tekezleteken, tanácstagi be­számolókon, olvashattak az új­ság riportjaiban, tudósításai­ban. Az első évet, mint az épí­tőiparban a munka kezdetét, „felvonulási évnek1’ nevezték a ceglédiek. Örömmel vették tudomásul, hogy amiről hallottak, olvastak, lassan szemmel látható, érezhető valósággá válik. A tervidőszak első elké­szült családi otthonaiba hamarosan beköltöznek a lakók. Tágasak, jól tervezettek ezek a lakások, s hasonló les/ az a sok száz még, ami a következő évek során épül. Több munka­helyen új üzemi létesítménye­ket adtak át rendeltetésüknek a múlt év utolsó napjaiban. A PENOMAH, az ÉVIG már megtette az első lépéseket az üzembővítéshez, amely több célt szolgál: munkára ad al­kalmat sok ceglédinek és kör­nyékbelinek, javítja az ellá­tást — ezt a hasznot a lakos­ság tapasztalhatja. Országos gazdasági fontosságát majd az Mindennek megvan a szezonja Mestermunka, kiállításra mutatja, hogy az itt készült, hazai és külföldi piacon érté­kesítendő gyártmányok meny­nyit hoznak a népgazdaság­nak. A vasútállomás közelében, ha tervét a Bács megyei Épí­tőipari Vállalat munkásgárdá­ja megvalósíthatja, még ebben az évben átadhatják rendelte­tésének a korszerű, sok gondot megszüntető gabonatárolót. Ennek átadását egy évvel ké­sőbbre tervezték. Tovább korszerűsítik, fel­újítják az ivóvízhálózatot Cegléden. Sok gondot fordítanak a csa­tornahálózat rendben tartásá­ra, parkok szépítésére, de el­sősorban arra, hogy az első év után, a tervidőszak valameny- nyi évében a város az elkép­zeléseknek megfelelően fejlőd­jék. Küldöttgyűlés a tsz-szövetségben Kedden, január 11-én, dél­előtt 9 órakor kezdődik Ceglé­den, a Kossuth Étterem pál­makertjében a Dél-Pest me­gyei Területi Tsz Szövetség küldöttgyűlése, melyen Vimo- la Károly titkár beszámolót tart a múlt évben végzett munka eredményeiről, majd ismerteti az 1972-es munkater­vet. Beszéde után jelentés hangzik el a szövetség pénz­ügyi gazdálkodásáról, idei költségvetési tervéről és az el­lenőrző bizottság munkájáról. Előterjesztésekkel, indítvá­nyokkal és hozzászólásokkal ér véget a küldöttgyűlési. Törteler*: Ki mit tud? A törteli KlSZ-alapszerveze- tek szombaton, január 8-án, este hatórai kezdettel megren­dezik a Ki mit tud? helyi be­mutatóját, melyen versmon­dók, hangszeres szólisták, tánc- dalénekesek szerepelnek. Fel­lép a művelődési ház népi táncegyüttese és a ceglédi MORSE tánczenekar. A Ki mit tud? után bál következik, me­lyen az említett beatzenekar szolgáltatja a zenét. Vasárnapra visszatérnek Alig pár nap, és ismét be­népesülnek az iskolák. A ceg­lédi diákotthon frissen festett falakkal, tiszta termekkel vár­ja 70 lakóját, akik közül sokan már vasárnap, a kora délelőtti órákban elfoglalják helyeiket. A kihalásra ítélt szakmák, közé tartozik a késesmesterség is, melyet tulajdonképpen már csak egy mester, Paszterkó József köszörűs és késes folytat Cegléden. A másik két műköszöírűs mester, a kö­szörülésen kívül, késeket ja­vít. .és élesít, de új munká­kat nem' készít.' Paszterkó József az atyjá­tól örökölte a mesterséget. Elvégezte a szolnoki gépipari technikumot is, de megma­radt a szakmában. 1963-ban átvette az ősi műhelyt, mely­ben most már többnyire egye­dül dolgozik, mert a szakmá­ra már nem jelentkezik ta­nuló. — Győzi a munkát? — kérdeztem a mestertől. — Kényelmesen. Nincs tor­lódás a má szakmánkban, mert nálunk minden munkának szezonja van. Tavasszal kere­sik a metszőollót, az ojtó- és szemzőkést, nyáron a gyü­mölcstisztító késeket, ollókat, a konyhakéseket és a bics­kákat, őszre és télre a var­róollókat és disznóölő kése­ket. Egyébként régen sem volt sok késesmester. Apám mindig azt mondta, hogy egy városiban elég egy polgármes­ter és egy késesmester —, mondotta Paszterkó József, aki éppen egy halom „tót­kést” szegezett nyélbe. — Milyen fából készülnek a nyelek? — Alma-, cseresznye- és szilváiéból. Csiszolva muta­tósak, és erősek is. — Szakmai remekek is kerülnek ki a keze alól? — Különleges, szép bicská­kat készítek, melyek közül vittek már a moszvai kiállí­tásra és Amerikába is. — Szeretem, és amíg bírom, hű maradok a szakmához. A fiam szintén a gépipari tech­nikumot végzi, de ő már más pályán helyezkedik majd el — mondotta a mester búcsúzóul. K. L. A lakosság egészségéért Üzemorvosi rendelőket, újabb szakrendelőket szeretnének Több intézkedés született az utóbbi időben annak érdeké­ben, hogy mielőbb javuljon Abony egészségügyi ellátottsá­ga. Valamennyi termelőszövet­kezetében van üzemorvosi ren­delés, a lakosság pedig, a Vö­röskereszt buzdítására és an­nak irányításával, a köztiszta­ságért, a porták rendjéért tesz sokat. A nagyközségi tanács vb, az egészségügy további javítá­sáért, újabb intézkedéseket tett a közelmúltban, újabb elkép­zeléseket javasolt. Szükséges­nek látják, hogy a tsz-ekhez hasonlóan, az Abonyba költö­zött, sok embert foglalkoztató ipari üzemek részlegeiben is legyen üzemorvosi rendelő. Ezek az üzemek: a Mechanikai Művek, a Vasipari és Elektro­mos Ktsz részlege, a Kötőipari Szövetkezet, az Egyesült Ruhá­zati Szövetkezet, a PEVDI és a Téglagyár. Intézkedést tettek, hogy nő- gyógyászati és gyermekgyógyá­szati szakrendelés is nyíljon. Abonyban. Az új fogászati rendelőben röntgengépet üze­meltetnek majd: a fontos gyó­gyászati eszköz biztosítására a tanács szakigazgatási csoport­ja kapott utasítást. Gyors meg­oldást keresnek a sportolók sportorvosi ellátására.' Ezt is helyben szeretnék biztosítani, hogy sportolóiknak ne kelljen vidékre, más városba utazgat­NÉGY LÁBÚAK HELYETT Négykerekűek a vásártéren Minden hónapban lesz Cegléden a ufóvá sár nia. A polgári védelmi feladato­kat, egészségügyi feladatokat, melyek az egész lakosság érde­két szolgálják, továbbra is pontosan teljesítik. E felada­tok megoldásához erősítik a Vöröskereszt helyi szervezetét, kiszélesítik a mozgalmat. Vasárnap, kora délelőtt. Az év legelső vasárnapja. Ceglé­den, a Nagykőrös felé vivő úton, szokatlanul nagy a for­galom. Kis autó, nagy autó, egész kocsikaraván igyekszik kifelé a városból. Csak nem Nagykőrösre igyekeznek? Nem ám, mert Kőrös felől szintén autósor vonul Cegléd irányába. A város határában, mint vala­mi négykerekű sorfal, üres járművek állomásoznak. Hová lettek az utasok? Ök is ott vannak, nem messze az úttól, a ceglédi vásártéren, melyet az év első vasárnapján „jár­mű vásártérnek’’ nyilvánítot­tak. Ezentúl minden hónap el­ső vasárnapján Cegléden is lesz autóvásár. Milyen volt az első? Látványos és izgalmas. Dél­előtt tíz óra tájban már vagy negyven belépőjegyes, eladás­ra szánt autóról és több mo­torkerékpárról adhatott hírt a vásártéri kapu előtt topogó jegyszedő. A széles, sík, füves téren felsorakozott autók kö­zött hullámzott a kíváncsiak, érdeklődők és venni szándéko­zók népes tábora. Sokan azok is eladni készültek, akik az út mentén sorakoztak. Most csak megfigyelőként jártak eladótól eladóig, de legközelebb már autóstul jön­nek a vásártérre. A nap sztárja két bordó Volkswagen és egy szép Re­nault—10-es volt. — Pestről jöttünk, 120 ezer­nél olcsóbban nem adjuk — tájékoztatott az egyik VW tu­lajdonosa. — Kérem, mi a ko­csival adjuk a szerelők műve­zetőjét is, a pesti VW-szerviz- ben. Igen rendes, megbízható ember... Jaj, dehogy! A sze­relőt nem „eladjuk”, csak ajánljuk, hogy az új gazda is hozzá vigye a kocsit, ha jót akar magának. Szép, galambszürke „Zsiga", azaz, Zsiguli gördül a vásár­térre. Gazdája szerint 5 ezer kilométer van benne, a világ legjobb kocsija. Potom 90 ez­ret kér érte, alkudni lehet. (A Zsiguli hivatalos ára 80 ezer forint.) A nézők kuncognak, az eladó bizakodik. Délelőtt fél 11. Megkötötték az első üzletet: új gazda kezé­be került egy ceglédi tsz-elnök takaros Skodája. Ki-ki elége­dett. A Skoda első gyújtásra indul, megértőén tudomásul veszi, hogy új kezekbe került. A másik soron ütött-kopott, sok felújítást megért Warsza­wa keresi új gazdáját, mind­össze 30 ezer forintért. Meg­csodálják, mint valami kiöre­gedett versenylovat. Tulajdo­nosa mondja, hogy csak innét, a harmadik utcából hozták, mindenképpen szeret­nék eladni. A közönség kaján- kodik: hát persze, jó is, hogy Cegléd vásárváros lett, hiszen messzebbre ilyen kocsival nem merhettek menni. Szolnokról sok vásárt látott Trabantot hoztak. Monorról Renault—4-est, Soroksárról Skodát, Gyöngyösről Wartbur­got. Választéknak, kezdetnek nem rossz. S ha sok, üzletet nem is kötöttek, azért jól sike­rült autóvásár volt ez az első ceglédi. Ha kitavaszodik, jár­hatóbbak lesznek az utak, vál- lalkozóbbak az emberek, min­den bizonnyal országos híre lesz a ceglédi autópiacnak is. E. K. Múzeumban a kisdiákok Most, a téli szünidőben, sok kisdiák keresheti fel Cegléden a Kossuth Múzeumot. Az eme­leti termekben gazdag anyagú állandó kiállításon ismerked­hetnek meg a város helytörté­netével, történelmi munkájá­val. A múzeumban szerzett ta­pasztalatokat a gyerekek ta­nulmányaik során felhasznál­hatják. FEBRUÁRBAN KELNEK A KACSATOJÁSOK Csend fogadja a látogatót ezekben a napokban a ceglédi baromfikeltető állomáson: a termeket most a karbantartók vették birtokukba, folyik a szokásos évi karbantartás. Az első kacsatojásokat február közepén kezdik kelteni, hogy a kecskeméti BIV-nek szállít­sák, értékesítésre. ABONYI KRÓNIKA Új téglagyár építését tervezik Eredmények, mindenki javára Újból eltelt egy esztendő. A tapintatosabbak így mondják: „Nagyobbak lettek megint a gyerekek”. Szinte természetes, hogy mindenki számvetést, felmérést készít ilyenkor arról, hogy tervei közül mi mindent tudott megvalósítani az eltelt tizenkét hónap alatt és mennyi maradt azokból a beköszön­tött új esztendőre. Tételes felsorolására, hogy mennyit fejlődött egy év alatt ez az alföldi nagyközség, még nem lehetne a teljesség igé­nyével vállalkozni. Néhány dolgot azonban okvetlenül em­líteni kell. Az elképzeléseknek megfe­lelően valósult meg az ipartelepítés gondolata. Előre lépett a község a vízmű megépítésének munkái során, korszerű, emeletes orvosi ren­delő és szolgálati lakás lé­tesült. Több utcában járda épült, melynek készítéséhez anyagi és kétkezi támogatást is adtak az abonyiak. Átadták rendeltetésének a ceglédi já­rás legkorszerűbb óvodáját, játszóteret kaptak a kicsinyek, korszerűbb lett a piactér, ja­vult az áramellátás. A múlt évben ünnepelte a helyi ÁFÉSZ, a volt FMSZ, fenn? állásának 25. évfordulóját A múlt év a tanács mun­kájában is fordulópontot jelentett: elkészült az új szervezeti és működési szabályzat Közmegelégedésre felújítot­ták az abonyi napok esemény- sorozatát, sikeres volt a mú­zeumi hónap, s még számos, jól sikerült rendezvényről, sporteseményről lehetne szólni, ami az abonyiak hírét növelte. Az 1972-es év tervei már el­készültek, s nagy részük is­mert az emberek előtt. Tovább folytatódik a víz­mű építése, újabb utcák­ban kap szilárd burkolatot a járda. A Kossuth tér 2. szám alatt több rendeltetésű épület építé­sébe fognak. A közös gazdasá­gok gépesítenek, munkálkod­nak a tagság életkörülményei­nek tovább javításán. Tervezik új téglagyár építését, sertés­kombinát elkészülését, s ezer- egy kisebb dologban akarnak még előbbre lépni. Gy. F. Négy és fél millió — új gépekre Elkészítette 1972-re szóló be­ruházási tervét az abonyi Ságvári Endre Termelőszövet­kezet. A közös gazdaság az új évben 4 és fél millió forintot kíván fordítani a géppark kor­szerűsítésére, gépek pótlására. Az összegből mintegy másfél nfillió forintért erőgépet, a többiért munkagépet vásárol. További terv, hogy a köz­ponti majorban, a tárolás gondjainak enyhítésére színt, a Fábián-majori sertéstelep­hez bekötő utat építenek. Víz­gondjaik enyhítésére, a Kis- mihálytó-féle laposon víztá­roló építését tervezik. A réteslisztet, finomlisztet egy-, két- és ötkilós zacskók­ba csomagolják Cegléden, a Körösi úti malomban. A na­gyobb tételeken kivül, amelye­ket kenyérgyárnak szállítanak, ezek a zacskós lisztcsomagok a kereskedelemnek, a lakos­ság ellátására készülnek. Asz­tali darát szintén csomagol­nak. (Foto: Apáti-Tóth Sándor) BIRKÓZÁS Ceglédi sikerek az úttörő-olimpia döntőjén Karcagon rendezték meg az úttörő birkózó olimpia orszá­gos döntőjét. A Ceglédi VSE sportolói közül ketten nyertek jogot az előcsatározások során az indulásra, mindketten a Földváry iskola tanulói. A színvonalas bajnokság há­rom napig tartott. Súlycsopor­tonként hatan indultak el, s körmérkőzésen döntötték el, ki a legjobb. A Pest megyeiek, köztük a ceglédi fiatalok, a vártnál sokkal jobb eredményt értek el. Eredmények: 35 kg-ban bajnok: Kovács Béla. ötször mérkőzött, há­romszor tussal, kétszer pon­tozással győzött. Fölényesen szerezte meg az első helyet. 38 kg-ban második Halasi Sándor. Kétszer tussal, kétszer pontozással győzött, egyszer — az első helyezettől — ponto­zásos vereséget szenvedett. Az egyesületek közti pont­versenyben 1. FTC S. I. 26 pont 2. Szegedi VS® 13 pont 3. Ceglédi VSE 12 pont U. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom