Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-30 / 25. szám
1972. JANUAR 30., VASÄRNAP ^^fŰrlap 7 Új orvosi szak: a gyermeknőgyógyászat Szívbillentyű a beteg combjából Műanyagok a gyógyászatban A műanyagok egyre nagyobb teret hódítanak világszerte. A Moszkvai Textilipari Intézetben olyan műszálat állítottak elő, amely megfelelő megmunkálás után értékes sajátosságokra tesz szert. Az elméleti munka eredménye már a gyakorlatban is jelentkezik: különleges, a véralvadás folyamatát ötszörösére gyorsító gézt gyártanak. Készítettek már különleges baktériumvédő szövetet is; az ebből készített orvosi köpenyeket nem szükséges fertőtleníteni. Vérképző hormon Az erythropoetim. nevű hormont, mely a vörös vértestek képzésénél játszik nagy szerepet, két amerikai kutatónak most először sikerült nagyobb mennyiségben izolálni juhok véréből. A nagy hatású hormon kinyerése komoly nehézségekkel jár, mivel még a vérszegénységben szenvedő juhok vére is csak 0,0004 százalék erythropoetint tartalmaz. Emellett az állatok százszor több erythropoetint szintetizálnak, mint az emberi szervezet. A kísérleti állatoknál a vérszegénységet olyan kémiai anyagokkal idézik elő, , amelyek szétroncsolják a vörös vértesteket, és ezáltal ezek képzésére serkentik a szervezetet. A tudósok remélik, hogy e hormon izolálásával sikerül majd közelebbről megismerni azokat a folyamatokat, amelyek a csontvelőből származó primitív alakú vérsejtek differenciálódásakor lejátszódnak. Azt is kutatják, alkalmas lehet-e az így nyert erythropoetin hormon embereknél előforduló vérszegénység gyógyítására. Meg néhány éve is egészen természetes volt, hogy a leány- gyermeket nőgyógyászati jellegű panaszaival is általában a gyermekgyógyászhoz vitte az anya, esetleg belgyógyászhoz. Ez volt az oka, hogy a beteg gyermek nemegyszer csak hosszú huzavona után kapta meg a megfelelő kezelést. A gyermek nem „kis felnőit" A gyermek- és serdülőkorban azonban számos tünetet másként kell értékelni és gyógyítani, mint felnőttkorban. A gyermek nem egyszerűen „kis felnőtt”, ezért a nőgyógyászaton belül is külön „szakma” keletkezett ezeknek a speciális problémáknak a tanulmányozására és kezelésére. A kislányok nőgyógyászati vizsgálata az általános testi fejlettség megítésélével kezdődik: a normálistól való komoly eltérés fejlődési rendellenességre vagy a hormonháztartás zavarára utalhat. Vizsgálat közben a gyermek magatartása és így a vizsgálat sikere elsősorban a szülőkön múlik, ezért az orvos számít a támogatásukra, amit gyermekük érdekében szívesen meg is tesznek. A nők súlyosabb betegségeinek 30 százaléka nőgyógyászati eredetű, mégis szinte figyelmen kívül hagyjuk ennek a fontos területnek a vizsgálatát a növekedés és a fejlődés legfontosabb szakaszában. Pedig a modern orvostudomány egyre inkább a megelőzés fontosságát hangsúlyozza. Különösen igaz ez a veleszületett fejlődési rendellenességek korai feismerésére. Az időben elkezdett megfelelő kezelés sok későbbi lelki sérülésnek veheti elejét. Zavar a fejlődésben A fejlődési rendellenességek között előfordulhat — és már gyermekkorban felismerhető — a petefészek vagy a méh teljes hiánya, a méh kettőzött- sége, a hüvely hiánya. Ezeknél is bonyolultabb az ún. inter- szexualitás kórképe, vagyis amikor valamilyen zavar van a nemiség egyértelmű kialakulásában. Ezeknél az eseteknél is sokat segíthet a korai felismerés. Szerencsés, ha korán sikerül a gyermek valódi nemének megállapítása, mert a csecsemőkor utáni nemváltoztatás lelki sérüléssel, kisebbségi érzés kialakulásával járhat. Vannak olyan „felnőtt” nő- gyógyászati betegségek, amelyek már gyermekkorban is előfordulhatnak, sőt ebben a korban még kellemetlenebbek, mert a külső nemiszerveknek a petefészek által irányított védelme (savas vegyhatás) még nem fejlődik ki. Ilyen pl.: az ún. „fehér folyás”. Veszélyességét növeli, hogy jó megtelepedési feltételeket teremt különféle kórokozóknak. Más betegségek viszont éppen gyermekkorban jellemzőek. Ilyen pl. a gyermekek kankós hüvelyfolyása, amely felnőtt korban ismeretlen a hüvely vegyhatása alatt. Ugyancsak gyermekkori jellegzetesség az ún. nervózus fluor. Lelki megpróbáltatások, félelem, szorongás, a serdülő korban kéjes izgalom, kielégí- tetlenség váltja ki. Kezelésére legjobb — a fokozott tisztálkodáson kívül — a sportolás, a kedélyállapot hullámzásának kiegyenlítése. A nagy változás A serdülőkor nagy változás a leánygyermek életében: kislányból nővé formálódik. Megváltozik a külseje, a gondolkozása és ami a legfontosabb: az eddig nyugvó nemiszervek megkezdik működésüket. Az első havi vérzés nagy élményt jelent, de nem lehet ehhez az időponthoz kapcsolni a serdülést, hiszen az évek alatt játszódik le. A leggyakoribb serdülőkori panasz a havi vérzés zavaráSzáviMaitét ■“ agyfiíátéssel A szovjet szív- és agysebészet a világ élvonalában áll, ami nem utolsósorban annak is köszönhető, hogy a sebészek munkáját egyre újabb, hazai konstrukciójú műszerek segítik. Ezek közé tartozik a „Holod—2F” elnevezésű mú- szeregyüttes, mely lehetővé teszi a megnyitott szívet operáló orvos számára a mesterséges vérkeringést fenntartó készülék mellőzését, ami egyébként igen sok donorvért és vérpótlót igényel. A mesterséges vérkeringés létesítésére elsősorban az agy életképességének megőrzése, oxigénnél való ellátása céljából van szükség. A „Holod—2F”-készü- lék az operált személy fejére húzott sapka segítségével, az abban áramoltatott, hűtött, desztillált vízzel, gyorsan — percenkénti négytized fokos sebességgel — lecsökkenti az agyvelő hőmérsékletét, ami által annak vér- (oxigén-) igényét is nagy mértékben redukálja. Egy adott hőmérsékleti határ elérése után a műszerek átállnak a szükséges hűtési szint folyamatos és pontos tartására. SALMONELLA A salmonella baktériumok részben az ember (tífusz, pa- ratífusz), részben az állatok számára jelentenek fertőző forrást. Egészségügyi szakemberek a dél-afrikai partoktól egészen Európáig sirályok, kormoránok és más vándormadarak fertőzöttségét vizsgálták. A kísérletek azt igazoltak, hogy a salmonella terjesztésében a vándormadarak nagy szerepet játszanak. ban jelentkezik, erős fájdalommal, a vérzés indőpontjá- nak és időtartamának rendellenességével. Ezek a panaszok általában 18—20 életévig fokozódnak, majd fokozatosan gyengülnek, s végül elmúlnak. A panaszoknak általában nem kimutatható elváltozás az oka, de pokollá teheti a különben egészséges lányok életét. A kezelés tünetei (ágynyugalom, meleg fájdalomcsillapító, görcsoldó készítmények), másrészt hormonok adásával gyógyító jellegű. Sok serdülő lánynál viszont az ún. középidős fájdalmak okoznak kellemetlenséget azzal, hogy a ciklus közepén lép fel erős fájdalom, néhány csepp vér kíséretében. Ez a fájdalom olyan erős lehet, hogy a beteget méhen kívüli terhesség vagy más akut hasi katasztrófa gyanújával kórházba szállítják. A fájdalmat a tüszőrepedés okozza, tehát hormonkezeléssel napjainkban megoldott a gyógyítása. Máskor a rendellenes időben jelentkező, elhúzódó vérzés viszi orvoshoz a serdülő lányt. Ezt a petefészek működési zavara okozza, amely gyógyszerekkel ugyancsak rendezhető. A serdülők nőgyógyászatának külön problémacsoportja a fiatalon bekövetkezett terhesség és az ezzel járó zavarok kezelése és az esetleges szülés, amely általában szövődménymentesen szokott lezajlanri. Űj típusú műtéti eljárást vezettek be az Országos Kardiológiai Intézetben szívbillentyű-megbetegedések gyógyítására. Az Angliában már két év óta alkalmazott eljárás lényege, hogy a hibás szívbillentyűt a beteg saját combjából származó szövettel helyettesítik. A műtét során először a beteg combját nyitják fel, és az izmokat borító ún. bőnyéből vágnak ki egy szalagot. Steril körülmények között egy teflonnal borított titanium vázra varrják, és így alakítanak ki belőle szívbillentyűt. Közben egy másik sebészcsoport felnyitja a szivet, eltávolítja a beteg szívbillentyűt, majd a helyére varrja a combbőnyéből kialakított új szívbillentyűt. Eddig több mint 15 beteget operáltak meg ezzel a módszerrel. Az eredmények kedvezőbb képet mutatnak a korábbi technikai megoldással végrehajtott műtétekkel szemben. „ Rövidzárlat a fejbőr vérellátásában A migrén, bár ártatlan, mégis igen kínos, fájdalmas betegség, amely csaknem kizárólag a nőknél fordul elő. Nem állítható, hogy a migrén a modern világ betegsége; már a régi görög és arab orvosok is írtak róla. Sok évszázadon át a felső polgári réteg divatos betegsége volt, nem egy esetben a kötelezettségek alól való kibúvás eszköze. Az ókorban hemikra- niának hívták a betegséget, a középkorban migrania lett belőle, majd a franciák honosították meg a migrén (migraine) elnevezést. A migrén tünetei sokfélék, az enyhe viszketegségtől kezdve az elviselhetetlen émelygéssel, hányással, bénulással kapcsolatos rohamig. Örökölhető betegség, az esetek 80 százalékában bebizonyítható az öröklődés. A migrénre hajlamos nők többsége azt állítja, hogy édesanyja is migrénben szenvedett. Migrénrohamoknál a fejbőrben várkeringési zavar áll be. Ezt a zavart, melyet akár rohamnak is nevezhetünk, az agynak abból a központjából — az ún. vazomotorikus központból — eredő inger váltja ki, amely a véredények idegszabályozását ellenőrzi. Ide futnak össze a bőr vérellátásával kapcsolatos összes jelzések, és innen indulnak ki a fejbőr felé irányuló „parancsok” is. Bizonyos alkalmakkor — idő járás-változáskor, könnyű alkoholmámornál, a női havi ciklus időszakában — ez a központ áramlökéseket bocsát ki, amelyek a műszeresen regisztrált agyáramképen világosan kirajzolódnak. Érdekes, hogy az ilyen agyáramkép nagyon hasonlít ahhoz, amelyet epileptikus rohamoknál jegyeznek fel a betegeknél, holott a klasszikus migrénnek semmi köze az epilepsziához. Mi történik tehát a vazomotorikus centrum „riasztásakor”? A fej egyik feléhez tartozó halánték- és homlokrész véredényei lökésszerűen vérrel telnek meg a főütőerekből. De a fejbőrbe érkező vér megkerüli a legfinomabb hajszálereket, amelyek bizonyos ellenállást fejtenek ki a vérárammal szemben, ennek következtében egy kisebb-nagyobb szövetrész elvértelenedik, nélkülözni kénytelen az oxigént. A vérellátásnak ez a „rövidzárlata” a fő oka a fejfájásrohamoknak. Ha a migrénben szenvedőknek az anyarozsból nyert kivonatot adnak, a véredényekben beállt görcs feloldódik, és a vér ismét átfolyik a hajszálereken. Az elhalványult fejbőrrész új színt kap, és a fájdalom alábbhagy. E gyógyszer azonban méreg, ezért igen óvatosan kell adagolni, s tabletta alakban csak akkor hatásos. ha koffeinnel keverik. Elektronikus izom A képen látható parányi rádióadó az izmokba beültetve, műkezek mozgatását vezérelheti. A hosszas kísérletezés után kialakított rendszer azon a tényen alapszik, hogy az izmok folyamatosan gyenge elektromos impulzusokat bocsátanak ki, miközben összehúzódnak. A henger alakú, 3 mm átmérőjű, 20 mm hosszú porcelánhoz hasonló kerámiából készült és platina sapkákkal lezárt tokban levő kis rádióadó érzékeli ezeket az impulzusokat, s amikor a közvetlen szomszédságában izomösszehúzódás jön létre, rádiójeleket bocsát ki. A testen kívül, a beültetett érzékelő közelében (pl. a műkéz tulajdonosának ruhazsebében) egy kisméretű vevőkészülék fogja fel a rádiójeleket, s vezérlő áramkörökön át mozgási „utasításokat” ad a művégtagnak. A parányi érzékelőnek nincs saját telepe, kívülről kapja a tápenergiát. Az izmokba való beültetés az injekeióstű egy nagyobb változatával történhet, helyi érzéstelenítéssel, igen kis sebészeti beavatkozással. Egy másik gyógyszer, a pan- gamsav (ismertebb nevén: B15-vitamin) azon az alapon csökkenti a migrénes fájdalmakat, hogy javítja a szövetekben az oxigénfelhasználást. Az anyarozskészítményekkel szemben az az előnye, hogy alig van mellékhatása. Persze, az lenne a legjobb, ha a migrénrohamokat már csírájában el lehetne fojtani, meg lehetne előzni. Az erre vonatkozó kísérletek már eddig is biztató eredményeket hoztak. Felfedezték, hogy a vér egyik összetevőjének, a szerotinnak az aránya a migrénrohamok idején csökken. Remélik, hogy rövidesen megtalálják a módját, milyen módon tartható egyensúlyban r. vér szerotintartalma, ami egyben a migrén elleni „hadjárat” teljes sikerét is jelentené.1 A migrénben szenvedők 80 százalékát gyógyszerek segítségével már ma is meg lehet szabadítani a kínzó fájdalmaktól. Vékonyabb a hajszálnál A kép az arányok érzékeltetésére készült: felnagyítva mutatja egy varrótű fokát, melyen egy pamutszál és egy rézdrót van átfűzve; az utóbbi átmérője 0,0127 mm. Ilyen, a hajszálnál is vékonyabb fémhuzalt nem régóta tud előállítani az ipar, különleges technológiával. Gyógyászatban, valamint elektronikus készülékek, különösen számítógépek építésénél mutatkozik egyre nagyobb igény e „szupervékony” vezetékek iránt. Ha magas hőmérsékleten akarják alkalmazni a fémhuzalból készült tekercseket, előzőleg vékony üvegbevonattal látják el a drótszálat. Az üvegszigetelés jól tapad a fém felületéhez, tökéletesen bírja a hajlítgatást, a tekercselést, nem töredezik meg.
