Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-05 / 3. szám
1913. JANUAR 5., SZERDA «ST «EC VEI k^Círiap Szegfűszúret A sssigetcsépi Lenin Termelőszövetkezel közel kétezer négyzetméteres üvegházában ameddig a szem ellát, szegfűk nyílnak. Évente félmillió virágot „szüretelnek” a melegházban az asszonyok. Foto: Urban MROKERprognózis Piackutatók a tsz-ekben Tizennégy millió forinttal több alkatrész Kombájnokról, nyári és őszi gépekről esik szó mind gyakrabban, itt, Rákospalotán, a MEGÉV, valamint a Pest— Nógrád—Komárom megyei AGROKER Vállalat központjában. Két szomszédvár ugyanis e két cég, lévén közöttük -mindössze egyetlen kerítés. A MEGÉV kereskedelmi partnere az AGROKER: gépet, s alkatrészt szállít, nem szólván a műtrágyáról. Egy esztendeje annak, hogy a Mezőgép Tröszt kebelébe tartozik a MEGÉV, akkor vált ki az AGRO- TRÖSZT-ből. Az intézkedésnek az volt a célja, hogy legyen közvetlen ipari háttér, ugyanis a Mezőgép Tröszt termelő iparvállalatokkal rendelkezik, az egykori gépállomások egy része alkatrészgyártásra is berendezkedett. Pesti László, a tröszt vezérigazgatója a múlt évben úgy nyilatkozott: „Az 1971- es év a folyamatos alkatrészgyártás feltételeinek megteremtését szolgálja. Ennek a hosszabb távú folyamatnak az eredményeit azonban csak 1972- től lehet észlelni.” Javuló ellátás Az ígéret már 1971-ben teljesült, hiszen csakugyan össze- hasonlithatatlanul megjavult az utánpótlás; ha teljesen zökTÉLI ÉPÍTŐK — Ki hagyta nyitva a vízcsapot? ■— kiált csípőre- tett kézzel Őré Károly brigádvezető egy nagykőrösi, vakolatlan ház tövében. Fiatal fiú settenkedik a földből kiálló acélcsőre szerelt csaphoz, s szó nélkül zárja eh A brigád- vezető megcsóválja fejét, aztán a daruskocsi vezetőjéhez lép, megbeszéli a holnapi munkát. — Mióta dolgozik építkezésen? — kérdezem, mikor szusszantásnyi ideje van. — Már tizenegyedik esztendeje, de ilyen szép telünk még nem volt. Azon töprengek, honnan gyaníthatja, hogy a téli munkákról szeretnék érdeklődni. De aztán kiderül, hogy nem gondolatolvasó, csupán az építőknek — ő sem kivétel —, ilyenkor télen, mert naptár szerint bizony, már javában tart a zimankó, a hideg a legnagyobb ellensége. Minden melegebb napot ajándéknak tekintenek. •— Ha iilyein marad az idő, tető alá kerül a másik ház is — mutat a szomszédos épületre —. s akkor van bőven mun- .ánk télen. A kazánjaink már itt vannak, melegben dolgozhatunk. Kis üzem a miénk, a Nagykőrösi Városgazdálkodási Vállalat, de jól felkéizül- tünk a télre. — Ez a téli tavasznak köszönhető? — Részben. De nálunk nem okoz különösebb gondot a hideg, van más munka is aí. építésen kívül. A vállalat nevében benne van: városgazdálkodás. Ha nagy a hideg, levonulunk a pincékbe, és előregyártott betonelemeket készítünk, hogy nyáron gyorsabban menjen a csatornázás, járdaépítés. — Mitől félnek télen a legjobban? — Ha kívül, szabad ég alatt kell a maltert vagy az anyagot előkészíteni. Megfagy a cement, s hiába keni fel a kőműves a falra, száradás után lehull. Kínlódás dolgozni ilyen anyaggal. Ha hiszi, ha nemi négyszer nagyobb területet tudunk nyáron levakolni, mint télen. Több oka van ennek. A rideg anyag, a gémbe- redett kéz, sőt a hangulat is. Borús időben borús az ember kedve. — Nyáron 10—11 órát dolgoztak, most rövidebb a munkaidő? — Igen. 6—7 ófa is elég télen, mivel kora reggel és késő délután már úgysem tudunk semmit sem csinálni. — Mi lesz ezzel a két házzal? — Harminchat lakás készül itt, s reméljük, a belső munkákat el tudjuk végezni. Itt az anyagot is melegben keverhetjük, van elég hely a lakásokban — s már igyekszik is egy udvarra gördülő teherautóhoz, mely kisméretű téglát .hozott, örül: ritka szállítmány, úgy kell az építkezéshez, mint egy falat kenyér. A csömöri apuka Vendégségbe voltam hivatalos Hűvösvölgybe. Nem akármilyen meghívásnak tettem eleget. Munkával töltött nap, ízletes csirkepaprikás kíséretében. Barátom háza készül. A házépítőik brigádvezetője pedig az após, a „csömöri apuka”. Túl van már a 60- on, életét a falakon töltötte. Soha nem jutott egy emeletnél magasabbra. Maszek építőmester, a családi házak tudora. Fél Csömört ő építette, de hívták a környező községekbe is. Ma már csak ritkán vállal munkát. Most meg egyáltalán nem dolgozik, mivel a gyerekek fészkét kell építeni. . Feladatom a betonkeverés volt, a betongyártó részleg ve- zetőjépek neveztek ki. Brigádom két tagból állt, a brigádvezetőből és a segédmunkásból. Persze, önálló munkáról szó sem volt, a csömöri- apuka vizsla szemekkel figyelte tevékenységünket. öpállóan csak fázni tudtunk. Bármilyen furcsa is, de a hátunkról csörgött a víz — mert nem könnyű a sóderral teli lapát —, kezünk viszont görcsbe rándult a hidegtől, arcunk piroslott. A munkát még abbahagyni sem volt kedvünk, mert akkor a szél fagyasztotta a verejtéket. Az építőmester cigarettával kínált. Elfordítottam a fejem, nemet intettem. Még megszólalni sem volt kedvem, ő meg csak nevetett. — Nem szokta a cigány a szántást? — Nem fáradt, István bácsi? — Miért akarod rám fogni? Menjetek be a fiúval egy kicsit a garázsba, ott már nem ér a szél. Megembereltem magam, új- | ra lapátot fogtam, számoltam ! a betonhoz szükséges 80 lapátnyi sódert, de közben a csömöri apukát figyeltem. Fü- työrészve rakta egymásra a téglákat, néha összedörzsölte a kezét, aztán rákiáltott vejé- re, hogy gyorsabban hordja, öt óra sem telt el — büszkén vallom, nem az én kezdeményezésemre —, végre fűtött szobába kerültünk. — Hogy lehet ilyen hidegben dolgozni? — kérdeztem. — Nincs most hideg, csak munkára serkentő idő. A hideg 10 foknál kezdődik, akkor már nem lehet kinn dolgozni, fölösleges. Azért kell sietni, hogy legalább a tetőt felhúzzuk. — István bácsi nem ismeri a fagyszabadságot? — Nem nagyon. Tudod, ha előre gondolkodik az ember, mindig talál elfoglaltságot télen is. Van munka bőven, csak erő kell hozzá. Nyáron felhúzom a falakat, aztán az ácsok földobják a tetőt. Egy-két embernek aztán mindig akad munka egy családi házban. — Jdikorra lesz kész Tibo- rék háza? — Ilyen segédmunkásokkal, mint ti, csak állami építőipari határidőt adhatok ... Ha hozzászoktok a téli munkához, márciusban pezsgőt bonthatunk. Barátomtól tudtam meg, hogy a csömöri apuka háza szintén télen készült. Nyáron nem volt ideje rá, a megrendelők jobban szerették, ha ősszel beköltözhetnek. M. Kovács Attila AZ IDÉN Félmillióval több csapágy A Magyar Gördülőcsapágy Művek debreceni és djósdi gyárában 18,2 millió különböző méretű csapágy készítésére készültek fel ebben az esztendőben. Ez a mennyiség csaknem félmillióval több. mint amennyit a múlt esztendőben gyártottak. A többlet- termelést jobb, korszerűbb üzemszervezéssel, a gyári kollektívák által felújított gépsorok munkába állításával, a termelékenység fokozásával akarják elérni. kenőmentesnek nem is volt nevezhető, de azt már aligha mondhatták el a gazdaságok, hogy tartósan állt a kombájn, a traktor. — Várható tehát, hogy az idén tovább szépül az összkép? — kérdeztük a MEG ÉV áruforgalmi főosztályán. — Az egy évvel korábbinál 250 millió forint értékű alkat- j résszel van most több — hangzott a válasz. — Ennek j döntő mértékben az a magva- | rázata, hogy a Mezőgép Tröszt i vállalatai bekapcsolódtak az j 50 ezer cikkből összetevődő alkatrészállomány gyártásába. A MEGÉV karácsony után meg is kezdte az alkatrészek elszállítását a megyei Agro- kerek-hez. Bennünket a részletekről tehát a szomszédságban informálhatnak. Dr. Arató Sándor, a Pest—Nógrád mégyei AG- ROKER Vállalat igazgatója, szintén .néhány számadattal érzékelteti a változásokat. Eszerint 1970-ben 287 millió forint értékű alkatrészt forgalmazott a cég, 1971-ben '316 millióra nőtt ez az összeg, s most 1972-beii 330 millió forint értékűt terveznek eladni, vagyis egyetlen év alatt 14 millió forint a különbözet, ennyivel több alkatrész kerül — kerülhet — a gazdaságokhoz. , ' — Nálunk 24 ezer féle alkatrészről van szó — magyarázza az igazgató. — Most a napokban kötjük meg a szállítási szerződéseket, s úgy hallom, hogy a kért mennyiségnek a 80 százalékát máris biztosítani tudja az ipar, ami jobb arány minden eddiginél. Helyzeti előnyben — Miként jellemezné az alkatrészellátás szempontjából a múlt évet? — Röviden úgy, hogy nem volt különösebb probléma. Igaz, kétszeresen is helyzeti előnyben vagyunk: a MEGÉV itt van a szomszédban, továbbá körzetünk, a három megye legtávolabbi részei is viszonylag gyorsan elérhetők. Vagyis a szállítás korántsem akkora gond, mint mondjuk a szabolcsi, baranyai gazdaságoknak. — AZ AGROKER termékei hogj an oszlanak meg a három megye között? — Mindent egybevetve 2 milliárd 300 millió forint értékű már az évi forgalmunk,, hiszen a többi között árusítunk építőanyagot, faárut, hengerelt árut is. Pest megye mind alkatrész,, mind egyéb termékek dolgában a legnagyobb. Az arányok érzékeltetéséül; Komárom megye 400, Nógrád megye 350 millióval részesedik abból a 2 milliárd 300 millióból. Ebből tehát kitetszik, hogy az a 330 milliós alkatrész- forgalom nem is olyan nagy szám a nagy egésszel összevetve. Ez érthető is, hiszen nyilvánvalóan magasabb az értéke a traktornak, egyéb mezőgazdasági gépnek. De vajon elégségesnek mondható-e a gépesítés üteme?- Tudjuk, önmagában a kérdés föltevése is naiv, hiszen még tág lehetőségei lennének a mezőgazdaság műszaki fejlesztésének, gépesítésének. Másfajta, éspedig pénzügyi lehetőségei azonban határt szabnak az effajta törekvésnek. Miként látja e folyamatot a kereskedelmi vállalat igazgatója? — 1971-ben ugyancsak 15 százalékos növekedéssel számolunk, ennyit is terveztünk. Ama a gépeket illeti, optimista vagyok, hiszen a munkát valahogy el kell végezni; s ha nincs hozzá ember, kényszerítő erő a mind több gép előteremtése. Ha viszont a műtrágyáról kerül szó, már korántsem vagyok ilyen optimista, annak megvásárlását ugyanis jobban el lehet halasztani ... Uj részleg alakult Megtudom, hogy a vállalatnál marketingrészleg alakult; van három gépész, régi szakember, aki járja a három megye tsz-eit és állami, gazdaságait, fölmérendő a gépesítés igényeit. Az a dolguk a többi között, hog}’' évente legalább háromszor eljussanak mindenüvé, s szakmai tanácsokat adjanak. Egy sajátos konzervatizmust kívánnak legyőzni-megolvasz- tani ily módon. Azt tapasztalják ugyanis, hogy a tsz ragaszkodik egy-egy régi növényvédő szerhez még abban az esetben is, ha van helyette jobb és olcsóbb. Megmagyarázni a különbséget — ez is a piackutatóik, maúketing- emiberek dolga. Keresztényi Nándor Emlékezés dr. Szántó Rezsőre Kedden, a Me2Ő Imre útS temetőiben családtagok, barátok, egykori harcostársak emlékeztek' dr. Szántó Rezsőre, születésének 80. évfordulóján. A magyar *és nemzetközi munkásmozgalom kimagasló harcosának sírját az MSZMP Központi Bizottsága részérói Kiss Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a SZOT aletaöke és Sebes Sándor, a Központi Ellenőrző Bizottság tagja, a Magyar Partizán Szövetség nevében Úszta Gyula főtitkár és Cséby Lajos, a szövetség országos választmányának tagja koszorúzta meg. A ke- gyeletes aktus az Iníernacio- nálé hangjával ért véget. Pénzzel nem honorálható j parvállalataink többségé- I ben a hagyományos napi 8, illetve a heti 48 órás munkaidőt felváltottál a heti 42—44, illetve egyes egészségre ártalmas munkakörökben a heti 36 órás munkaidő. Jelentős vívmánya szocialista fejlődésünknek a munkaidő hivatalos csökkentése, hiszen a dolgozóknak alapvető érdeke, hogy több idő jusson pihenésre, szórakozásra, művelődésre. Semmiképpen nincs azonban rendjén, hogy az utóbbi években számottevően nőtt a túlmunka mértéke, sőt előfordult, hogy egyes munkásrétegek gyakran heti 70—90 órát is dolgoztak. A túlmunka emelkedésével szembeni küzdelem 1971-ben sem hozta meg a várt eredményt, mert lényegében még az előző évi rendkívül magas arányához képest sem volt csökkenés. Egyes számítások szerint 1971-ben az iparban az összes teljesített munkaóráknak mintegy 2,5 százalékát tették ki a túlórák. Gyakran lehet hallani olyan érvet, hogy a dolgozók igénylik a túlórázást, hiszen több pénz kerül a borítékba. Arról már kevesebb szó esik, hogy a rendszeresen túlórázók átlagosan a munkásoknak csak 18—20 százalékát teszik ki, viszont — mivel a túlmunkák díjazása a részesedési alapot terheli — ennek a kisebbségnek jut az éves bérnövekedéseknek mintegy 40—45 százaléka. A munkások többségének tehát anyagilag sem érdeke a túlmunka. Űjabban igen nagy mértékben elterjedt a kimutatásokban egyáltalán nem szereplő fekete túlóráztatás is. Ennek veszélyei különösen nagyok, hiszen meghamisítják a tényleges teljesítményeket és a normák rendezésekor ez az érintett dolgozókra üt majd vissza. Ugyanakkor a fekete túlórázás az érvényben levő törvények és a kollektív szerződések durva kijátszását jelentik. A „legális” és a fekete túlórákat együtt kell számításba venni a túlmunka egészségre káros hatásának vizsgálatánál. Ritkán esik szó erről, és azt is kevesen említik, hogy a túlmunkának milyen szerepe van a baleseti veszély növekedésében. Az ember életének, testi épségének és egészségének kockáztatása pedig semmi pénzzel nem honorálható. Egy vállalati tanácskozáson hallottam nemrégen ezt a megjegyzést, amely válasz akart lenni a pártszervezet titkárának a túlórázásokkal szembeni állásfoglalására is: „Nem értek egyet azzal a magyarázattal, amely összefüggést keres a túlórák és a balesetek növekedése között, ez ugyanis tudományosan egyáltalán nem bizonyított” — mondotta egyik gazdasági vezető. Mit takart ez a nézet? Nyilvánvalóan „elvi” ellenérvet a túlóráztatás védelmére. Nem igaz ez a nézet. Ma már bőségesen van tudományosan alátámasztott bizonyíték a túlórák és a balesetek növekedésének összefüggéséről. A vasipar egy-egy ágazatában végzett vizsgálatok megállapították, hogy például 1971 első felében a fémtömegcikkipari alágazatban a túlórák 4,4. a balesetek pedig 8,2 százalékkal nőttek. A műszeriparban a túlóra-igénybevétel 9,5, a balesetek növekedése pedig 17,3 százalékkal volt több, mint az előző év azonos időszakában. Egyik nagy gépgyárunkban végzett vizsgálat kiderítette, hogy a műszak első óráiban általában kevesebb, majd a negyedik és ötödik órában több a baleset, az étkezési idő után ismét javul a munka biztonsága, míg a műszak utolsó órájában, de különösen a túlórázás alatt fokozatosan romlik. Orvosok és , munkapszichológusok egyszerű magyaré- „ zatot adtak erről: a fáradtság rohamosan éri a dolgozót, és — különösen a túlmunka alatt — mozgékonysága gyengül, reflexmozdulatai lassúbbak, emlékezőképessége romlik. A fáradt ember cselekvés közben képtelen mindenre kellő időben reagálni, a fáradtság gátolja a figyelem összpontosítását. A tudományos vizsgálatokat alátámasztják a gyakorlati tapasztalatok is. Köztudott például, hogy az üzemek a túlórák jelentős részét a hónapok második felében használják fel a megrendelések következő hónap elsejéig történő teljesítése miatt. A baleseti arány is ilyenkor a legmagasabb. ,1971-ben a vas- és villamosenergia-iparban a halálos balesetek 52,6 százaléka a hó utolsó delcádjábah, és 34,2 százaléka az utolsó öt napban történt. Erre az időszakra jut a súlyosabb sérüléseket okozó balesetek számottevő része is. Elgondolkoztató, hogy a baleseteknek majdnem a fele a szakmunkásokat éri, akiket közismerten leggyakrabban foglalkoztatnak túlmunkában. Nézzünk meg még egy szomorú bizonyítékot. A balesetek nagy százalékát a régi dolgozók, a törzsgárda tagjai szenvedik, akik pedig nagy tapasztalatokkal és helyzetismerettel rendelkeznek. Az okok keresése közben az üzemekben ezúttal is a túlmunkákhoz jutottak. A vállalatok a termelési tervek időre való teljesítésében elsősorban a régi dolgozókra számítanak, tőlük igénylik a túlórák jelentős részét is. ök pedig — ha nem is mindig zokszó nélkül — vállalják a terheket, a hó végi hajrákat, csak sokszor az nem jut eszükbe, hogy mindezzel együtt vállalják a balesetveszélyt is. L enne níég néhány bizonyíték — a tudományos vizsgálatok eredményeiből és a gyakorlati tapasztalatokból egyaránt — a túlmunka egészségre káros, a dolgozók életét és testi épségét veszélyeztető hatásáról. Ezért sem fogadhatók el azok az érvek, amelyek még mindig „bizonyítékokat” kívánnak, tudományos magyarázatokat igényelnek az összefüggésekről. Ezért is joggal kívánható a vállalatok pártalapszervezeteinek és szakszervezeti testületéinek hatásosabb fellépése a gondosabb munkaszervezés, a céltudatosabb munkaerő-gazdálkodás és ezektől elválaszthatatlanul a túlórázás fokozatos csökkentése érdekében. Reméljük, hogy az idén az eredmények ebben a tekintetben is jobbak lesznek. Kovács András
