Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-04 / 2. szám

Megnyílik a IV. abonyi tárlat Vasárnap, január 9-én, dél­előtt 11 ófakor, az abonyi ta­nácsháza emeleti dísztermé­ben megnyílik a IV. abonyi tárlat, melyen Iglay József sződligeti és Uhrig Zsigmond gödi festőművészek művei ke­rülnek a közönség elé. A feb­ruár 9-ig tartó kiállítást Lo- sonczi Miklós, a ráckevei gim­názium igazgatójá nyitja meg. Hétfő kivételével mindennap, délelőtt 9—12 óráig és délután 14—17 óráig lehet megtekinte­ni a képeket. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS E3 CE6L XVL ÉVFOLYAM, 2. SZÁM 1972. JANUAR 4., KEDD MÉG TÖBB LAKÁS LESZ A negyedik ötéves terv ide­jére tervezett lakásépítési ak­ció munkájának 17 százalékát végezték el 1971-ben. Állami lakás ebben az évben Ceglé­den nem épült. A tervek sze­rint a következő években meg­felelően, gyorsabb ütemben haladnak az építkezések, mivel előkészített terepen tudják fo­gadni a korszerű építőanyago­kat. 1972-ben a Bács megyei Építőipari Vállalat Cegléden 150 lakás átadását tervezi. Más vállalatok magánerőből készü­lő és OTP-s családi otthonokat építenek. A Cegléd és Környéke Élel­miszer Kiskereskedelmi Válla­latnál 27 szocialista brigád dol­gozik, a brigádtagok létszáma majdnem eléri a háromszázat. A vállalat legnagyobb forgal­mú boltja, Cegléd központjá­ban, a 22-es önkiszolgáló: 1971. harmadik negyedévi forgalma meghaladta az 5 298 000 fo­rintot. Tervek, tapasztalatok nyomán * A könnyűszerkezetes építkezésről tárgyalnak TUDOMÁNYOS MUNKA AZ ÉPÍTŐIPARBAN December közepén volt épp egy éve, hogy Cegléden meg­alakult az Építőipari Tudomá­nyos Egyesület Dél-Pest me­gyei csoportja. Tagjai Cegléd­ről, valamint a ceglédi, a da- basi, a nagykátai, a monori járásból és a szomszédos Nagy­kőrös városából gyűltek össze több alkalommal Cegléden. Előadásokat, ankétokat, to­vábbképző ismeretterjesztő tá­jékoztatásokat hallgattak, me­lyek szakmai tudásuk szélesí­téséhez adtak lehetőséget. A csoport tíz tagú vezetőséget választott, éves munkatervet készített. Arról, hogy ezeket a terveket miként sikerült való­ra váltaniuk, néhány nappal ezelőtt adtak számot, a Kos­suth Művelődési Központ klubszobájában, egyesületi rendezvényükön. A végzett munka értékelését Márkus Já­nos titkár tolmácsolta az ÉTÉ csoport tagjainak. Dél-Pest megyében igen sok helyen folytatnak nagy­arányú építkezéseket. Üzemeli, lakóházak készül­nek, új intézmények ter­vének kivitelezése foglal­koztatja az építőket. A gazdasági szakemberek, épí­tőipari műszakiak számára igen fontos, hogy a népgazda­sági tervek körültekintő meg­valósítása érdekében mélyre­ható vizsgálatokat folytassa­nak, ismereteiket gyarapítsák. A ceglédi csoport számára e célból a múlt évben több elő­adást rendeztek. Központi elő­adók, szaktekintélyek tolmá­csolták minden alkalommal az előadás anyagát: a Műszaki Egyetem lakóépület tanszéké­nek docense, minisztériumi osztályvezetők, szakmérnökök és főtechnológusok. Legtöbb esetben dia- vagy keskeny- filmvetítés egészítette ki az előadásokat. Ebben az évben már az első időszakról leszűrt tapasztala­tok alapján látnak munkához a tudományos egyesület veze­tői, tagjai. Az előadások megválasztá­sában, az időpontok kije­lölésében igen sokat segí­tett a vezetőségnek a kez­deti év. 1972-es programjuk ennek alapján készül. A kormány- programnak megfelelően, töb­bet foglalkoznak a könnyű- szerkezetes építkezésekkel. Munkatervükben szerepel két tanulmányút, melyeken a ház­gyári lakóépületek tervezésé­vel és kivitelezésével, majd az alagútzsaluzatos építési eljá­rással ismerkednek. Számolni tanul — a gép Kevés megyei vállalat dicseked­het azzal, hogy önálló iroda- és pénztárgép javító részlege van. Ezek közé a kevesek közé tartozik a Cegléd és Környé­ke Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vál­lalat. Műszerész- részlegük felállí­tása óta nem kell segítségért lótni- futniuli, h.a vala­melyik boltban a gép felmondja a szolgálatot: saját szerelőik gyorsan kijavítják a hibá­kat. Hajdú Mihály (a képen) egy pénztárg'/iet „szá­molni tanít”. Fotó: Apáti-Tóth Sándor Tanácsrendelet Munkacsoportosítás a városi tanácsnál 1972. január 1-töl jóváha­gyott tanácsrendelet alapján módosult •Cegléden a városi ta­nács osztályainak rendszere. A feladatok végrehajtása ezután a következőképpen oszlik meg: A pénzügyi, a terv- és a munkaügyi feladatokat ezen­túl a pénzügyi, terv- és mun­kaügyi osztály látja el. Az ipari, kereskedelmi, ár­hatósági és élelmiszer-gazda­sági feladatok a termelés-, el­látásfelügyeleti osztályhoz tar­toznak. A műszaki osztály hivatott az építési, közlekedési, víz­ügyi és kommunális tenniva­lók elvégzésére, illetve -végez­tetésére. Az igazgatási osztály az ál­talános igazgatási, a művelő­désügyi osztály az oktatási és a népművelési, az egészség- ügyi osztály az egészségügyi és szociális, a titkárság pedig a szervezési, a propaganda-, az információs, a jogi és gond­noksági, személyzeti és szak- oktatási feladatokat látja el. A bőkezű barát NYÁRI JONATÁN A SZTÁR Ceglédi kertek — új csemeték ; KERESIK A DÍSZCSERJÉT IS A decemberi napokban so­kan fenyő helyett nyurga fa­csemetét vittek örömmel ha­zafelé. Az enyhe idő segített a faárusoknak és az ültetőknek is. Az Alszegi úton, egy tágas kertben, gyakran csusszant az ásó mostanában a földbe, hogy a vevők részére kiszabadítsa a levermelt gyümölcsfacseme­téket, rózsatöveket, díszbokro­kat. A csemetetelep a Szikrai Ál­lami Gazdaságé. Még ősszel létesítették. Azóta már sok kis fa indult innét a ceglédi hét­végi telkekre, kertes házak ud­varába. Hat-hét fajta almafa nyújt választékot: ki, melyik­ből vigyen a kertjébe? Köztük újabb fájták is akadnak: a nyári jonatánok és a Star- kinson delicious. Üjabban kör­tecsemetéket ás sokan vesznek. Barackból olyanok is forga­lomba kerültek, melyeknek „Cegléden ringott a nemesítő bölcsője”. Ezen az őszön kö­rülbelül 60 ezer forintos for­galmat tudtak lebonyolítani. Sokan vettek rózsabokrokat, díszoltványokat is. Ez kétsze­res öröm, hiszen a pompás kertek a városnak is díszére válnak, még szebb lesz tőlük Cegléd. A kerttúlajdonosok újabban a szőlővesszőt is ke­resik. Űj telepítés kerül a ki­öregedett tövek helyére. J. Z. Még ízól a hegedű Egy nóta költő emlékére A ceglédi nótakedvelők kö­zül sokan emlékeznek még a barátságos arcú, mosolygós Jónás Bélára, a nótaköltőre. Immár tizenöt éve hallgat a hegedűje: gazdája igen fiata­lon, negyvenévesen távozott az élők sorából. Művészi pályá­jának delén kellett tőle elbú­csúzni. özvegye, idős édesany­ja és három árvája siratta. Egyszerű munkáscsaládból származott Jónás Béla. Ka­maszifjú korában verselgetett már, de alkotói figyelme ké­sőbb inkább a zene, a magya­ros kedv, a dal felé irányult. Sorra zenésíti meg saját, vers­be szedett gondolatait, s alig húszéves, amikor a Magyar ze­nealbum lapjain először nyom­dafestéket lát lágy dallamú hallgatója, az Őszi eső. A fővárosi zeneműkiadók ez­után még számos szerzeményét közlik. Dalait neves énekesek tűzték műsorukra Budapesten és az ország számos nagy vá­rosában, a népszerű szórakozó­helyeken, rendezvényeken, dalesteken. Irigyei, rosszakarói legalább úgy szaporodtak, mint szép dalai. A Horthy-rendszer nem nyújtott védelmet azoknak, akik a munkásság soraiból törtek a művészet ösvényére. Jónás Béla sem juthatott be soha az úri kegyeltek sorába. Egyszerű kétkezi munkás volt egész életében, a dalszerzés nem lehetett a hivatása: ke­nyérharccal teltek a napjai, mialatt művészi kibontakozása elé ezer akadály gördült; Nagy nyilváftosság előtti megjelené­sét szinte lehetetlenné tették a negyvenes években. Kegyvesz­tettsége teljes lett, mert nem tudott behízelgő hangon udva­rolni, kilincselni az érvénye­sülésért. Dalait kiadatni, pénz híján, nem tudta, azok szinte csak kéziratban jutottak tovább, egyszerű, megértő előadók kezébe, a dal­szerető közönség szórakoztatá­sára. Mire sorsa az új renddel változhatott volna, a betegség már aláásta az erejét. Beteg­ágyán még fel-felvillant benne az alkotási kedv. Végül elhall­gatott a hegedűje. Nem is olyan régen a fiá­val találkoztam. Fekete tokban hegedűt vitt. Elhunyt apja kedvelt hangszerét. Őszinte öröm töltött el, hogy láthat­tam: Laci az apja nyomdokain jár. A dal és a hangszer nem olyan múlandó, mint az élet. Rakovszky József A SZORGALMAS DOBÓ KATICA BRIGÁD Vasárnap is munkával kezdik a napot Tizenhét tagja van az abo- íyi Ságvári Endre Termelő- izövetkezet Dobó Katica bri- ládjának. A tehenészetben lolgoznak, gondozzák az ita- ásos borjakat, a növendék- iszőket. Több takarmányos és igy tejszállító fogatos is tartó­nk a brigádba. Télen-nyáron jővén van munkájuk. Mivel ószággal foglalkoznak, vasár­lap és ünnepnapokon is mun- rátral a nanot. járdát a borjúnevelő és a 100-as istálló között, így sáros időben is könnyen odajutnak. A majorban, az istálló közelé­ben 95 facsemetét ültettek, s óvják, vigyázzák a kis fák fej­lődését. Mindent megtesznek, hogy a rájuk bízott jószágok baj nélkül átvészeljék a telet. Rendelt, de nem fizetett Huszonegy éves kora ellené­re sokszor meggyűlt már a ba­ja a rendőrséggel a ceglédi Gyura Lászlónak. Hosszú vol­na bűnlajstroma, ha mindazt felsorolnánk, ami törvénybe ütközőt elkövetett. Amikor legutóbb kiszabadult a börtönből, két társával be­ment a Kossuth étterembe, ahol egy liter konyakot, hat üveg sört és vadsorát rendelt. A pincér tájékoztatta, hogy a konyak 260 forintba kerül. Szemrebbenés nélkül válaszol­ta, hogy van pénze. Persze, nem volt. Fizetés nélkül tá­Gaxdát cserélő házak, otthonok voztak. A 350 forintos szám­lát csak később nyújthatták be a bőkezű barátnak. Az Alföldi étteremben Gyú­ró megismételte a trükköt, csak szerényebb méretekben. Viszont távozáskor magával vitte a vendéglő elől az egyik vendég kerékpárját. Am'kor lefülelték, a szolgálatos rendőrőrszemet becsmérelte. A bíróság — nem jogerősen — másfél évi börtönre ítélte Gura Lászlót. Lesz ideje le­vonni kalandozásainak tanul­ságait. Az elmúlt évben fő felada­tuknak tekintették, hogy a ter­vezettnél több tejet termelhes­senek, növeljék a borjak súly- gyarapodását, az üszők növe­kedését. Jószágaikon meg is látszott, hogy gondos kezek foglalkoznak velük. Tervüket teljesíteni tudták a brigád tag­jai. Társadalmi munkából szintén kivették a részüket. A növénytermesztési „csúcsmvn- ka" idején sokat segítettek. Betakarításkor 31 mázsa szal­mát kazaloztak. Hogy a belső szállítás könnyebb legyen, megépítettek 70 méter hosszú Hálás köszönetét mondunk roko­nainknak, a Kossuth Tsz vezető­ségének és tagságának, akik sze­retett jó férjem, édesapánk, nagy­apánk és testvérem: Cseh I.ászlo temetésén megjelentek, részvé­tükkel bánatunkban osztoztak, sír­jára koszorút, virágot helyeztek, özv. Cseh Lászlóné és családja. Ezúton fejezzük ki hálás köszöne- tünket rokonainknak, a Ceglédi Vasipari-és Elektromos Ktsz veze­tőségének és dolgozóinak, ismerő­seinknek, akik felejthetetlen em­lékű édesanyánk, nagyanyánk, dédanyánk és testvérünk özv. Ga- bai Kelemenné szül. Jámbor Má­ria temetésén megjelentek, részvé­tüket nyilvánították, sírjára koszo­rút, virágot helyeztek. A gyászoló család. Hálás köszönetét mondunk roko­nainknak, a Cipőipari Vállalat szakszervezeti bizottságának, ad­minisztrációs, műszaki, valamint összes dolgozóinak, ismerőse­inknek, akik szeretett édesanyánk, nagyanyánk, és testvérünk: özv. Bán Jánosné szül. Kovács Eszter temetésén megjelentek, részvétü­ket nyilvánították, sírjára koszo­rút, virágot helyeztek. A gyászoló család. Ezúton mondunk hálás köszönetét rokonainknak, az Ismerősöknek és jó szomszédainknak, akik szere­tett jó férjem, édesapánk és test­vérem Gyura Sándor temetésén megjelentek, részvétükkel bána­tunkban osztoztak, sírjára koszo­rút, virágot helyeztek. tJzv. Gyura Sándomé és családja. Városba költöznek a tanyasiak Ingatlan és perpatvar Idős házaspár böngészgeti az Ingatlanforgalmi Vállalat ceglédi kirendeltségének ajta­ja mellett lévő hirdetőtáblán elhelyezett cédulákat, aztán ők is továbbállnak. Nem nagy a forgalom ilyentájt: a téli hónapokban kevés az ingat­lanvásárló. Inkább csak az ér­deklődők kopogtatnak be, a tavaszra tervezett ház, vagy lakás, telek vételéhez előzetes tájékoztatást kémek a várható árakról. Harmat Józsefet, a kiren­deltség vezetőjét az eladásra váró, ingatlanak jegyzékének szortírozása közben zavarjuk. — Most van időnk átnézni, ellenőrizni a nyilvántartáso­kat —■ mondotta. — Uborka- szezon van nálunk. De nem so­káig. A zárszámadások, no, és majd a jó idő megindítja a forgalmat. A nyilvántartás szerint, eb­ben az évben, eddig, a ceglédi járásban 658 ház, illetve telek cserélt gazdát, kilenccel több, mint az elmúlt évben. Ceglé­den 208 ház és 92 telek került eladásra. A kínálat, az elmúlt évekhez hasonlóan, most is nagyobb volt — mondotta a kirendeltség ve­zetője. — Főleg a tanyavilág­ban élő fiatalabb családok szeretnének megválni ingat­lanjuktól, a városban keres­nek megfelelő házat. Azért legtöbben kertes házhoz ragaszkodnak, ahol, híven a Hagyományokhoz, egy kis zöld­séges kertet, néhány gyü­mölcsfát, jószágfélét lehetne tartani, de már városközeiben. A tanyai ingatlanokat nagyon olcsón bocsátják áruba az el­adók. Egy nyolcszáz négyszög- öles, jól termő szőlőt már 10—12 ezer forintért meg le­het vásárolni. Hasonló terüle­ten lévő ház, több helyiségből álló, 20—25 ezer forintért cse­rélt gazdát. Tanyai ingatlant, szinte minden esetben a már tanyán lakó, de házzal, telek­kel még nem rendelkező csa­lád vásárol. Nem ritka az sem, amikor csak az épület anya­gáért, tehát „bontásra” veszik meg a házat. — Üj jelenség: az idén az eddiginél jóval több örök'a- kást adtak el tulajdonosaik. Legtöbbjük más városba köl­tözött, azért vált meg ottho­nától. Mások kertes házra cse­rélték fel inkább az összkom­fortot. A lakás árát nem kel­lett sokkal megtoldani egy szép és jó helyen lévő családi ház vásárlásához. Nemcsak az eladás és vétel hivatalos ügyintézése az „in­gatlanközvetítők” feladata. Az állami tulajdonba kerülő ház, telek értékének felbecslése is rájuk tartozik. Gyakran hívják a becsüsöket bírósági tárgya­lásra, ahol a házasságukat fel­bontó felek nem tudnak vagy nem akarnak az ingatlan el­osztásában megegyezni. Ilyen­kor a becsüsök által adott ér­tékelés a döntő. Nemegyszer egy-két ezer vagy csak né­hány száz forint „differen­cia” miatt kell a vitatott in­gatlant értékelni, ami miatt vagyonelosztási pert indítot­tak a házaspárok vagy az el­halt tulajdonos rokonai, gye­rekei, az örökösök. Cs. I. a keresletnél. A másik: az em­berek szívesebben vesznek há­zat, minthogy építkezésbe kezdjenek. A hirdetések között feltű­nőért sok az eladásra váró sző­lőterület és tanyaépület, nem­egyszer az összes gazdasági felszereléssel együtt. — És egyre inkább több lesz CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK Sas utca 22. szám alatti ház azonnal be­költözhetően eladó. Érdeklődni: Mészá­ros Lőrinc u. 11., este 5 — 7 óra között. Csolnak utca 6. szám alatt 110 n.-öl porta eladó. Értekezni lehet vasárnap. I Mély- és sportos gyer­mekkocsi eladó. Szé­chenyi úti sorház. E.­épület 16. _____________ Bú torozott szoba ki­adó. Mészáros Lőrinc utca 22. 12 kalapácsos daráló motor nélkül eladó. Cím: Virág u. 2. szám. Jó állapotban levő női szőrmebélésű bőrka­bát eladó. Déllő utca 3. Rákóczi úti Edény­bolt. Tó diné. Eladók: használt aj­tók, ablakok, fakapu kis ajtóval és cserép. Értekezni V., Dobó ut­ca 11. szám alatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom