Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-23 / 19. szám

19*2 JANUAR 23., VASÁRNAP "“'xMírlap 7 V' E C H N I K A Tejszál líiás a föld alatt Érdekes föld alatti tejszállí­tó csőhálózatot helyeztek üzembe Uglicsban. A vezeté­kek egy termelőszövetkezet tejgazdaságát és az Uglicsi Kísérleti Tejfeldolgozó üze­met kötik össze. A tejet két méter mélyen elhelyezett csö­veken mintegy hat kilométer­re szállítják. A tíz fokra hű­tött tej megőrzi eredeti tulaj­donságait és a csővezetékből közvetlen az üzem feldolgo­zóműhelyeibe kerül. Az új rendszer alkalmazásával sokat javul a sajtok és más tejter­mékek minősége. FELIRATOZÓ A csomagolással, expediálás­sal kapcsolatos teendők ma még sok munkaerőt kötnek le a nagy forgalmat lebonyolító gyárakban és üzletekben. Vi­lágszerte a munkafolyamatok, az egyes munkafázisok auto­matizálására törekszenek. Jó példája ennek a képen látható feliratozó szerkezet, amply a szállítószalagon haladó csoma­gokra rányomtatja (ráhengerli) a kívánt szöveget, kódszámot vagy betűjelzést. A szöveg­nyomtató hengert, amelynek palástjához egy kisebb festék- henger simul, gyenge rugónyo­más feszíti neki a doboz olda­lának. A szerkezet percenként maximálisan 550 db csomagot képes ellátni felirattal. A nyomtatandó szöveget egyes betűkből állítják össze, fel­ragasztva azokat a henger pa­lástjára. Bizonyos módosítá­sokkal hengeres tartályok jelö­lésére, feliratozására is alkal­mas a „Merkacoder”. A szer­kezet kiegészíthető sorozatszá- mozó-egységgel, és olyan jel­zőfejjel, amely a tartályok homlok- és oldalfelületén egy­idejűleg készíti a jelzéseket — mindezt emberi kéz beavatko­zása nélkül. A tapétázás kevesebb yiűve- lettel, gyorsabban elvégezhető, mint a festés. A tapétázott fe­lület javítása és felújítása a festésnél egyszerűbb, s rend­szerint házilag is elvégezhető. Tapétázással a falszerkezet hő­szigetelő képessége kedvezően javítható, még betonszerkezet esetén is. A tapétázás bármi­lyen fal- vagy egyéb felületen elvégezhető, míg például a be­tonfelület festése műszaki problémákat vet fel. A tapé­tázott fal kopásállóbb, mind­amellett sokkal könnyebben tisztítható, mint a festett. Nem utolsó szempont az sem, hogy a tapétázásnál nagy szennye­ződéssel járó műveleteket nem kell végezni, így a festéssel csaknem azonos idejű (és igen fáradságos) takarítás gyakor­latilag elmarad. Nálunk a ta­pétázás elterjedését bizonyos mértékbei} gátolja a jó minő­ségű tapétagyártás hiánya. Addig is kaphatók azonban importtapéták sokféle színben és minőségben. Annak ellenére, hogy az litóbbi évek során számos Bőrök és cipők A nagyüzemi cipőipar egyre lendületesebben fejlődik: egy év alatt kb. 37 millió pár láb­belit állítanak elő hazai cipő­gyáraink. Igaz ugyan, hogy eb­ből közel 13 millió pgrt expor­tálunk, de még ;gy is marad bőven a hazai piacra. Tetemes exportunk ellentétele az az 1 millió pár cipő, amit választék- bővítés céljából importálunk". Évente 2,5 pér cipő Ma évente és fejenként — a csecsemőket is beleértve —, át­lag 2,5 pár cipőt „fogyasztunk el” (1938-ban négymilló pár volt a csináltatott és készen vett cipők száma, tehát 0,4 pár­nak adódott az évi „fejadag”). Ügy számítják, hogy egy évti­zed múlva 45—50 millió pár cipő -lesz hazánk lakosságának a lábbeliszükséglete. A cipőket régebben kizáró­lag és teljes egészében bőrből készítették: borjúbőrből, mar­habőrből, ritkábban kecske­bőrből, antilopbőrből, kígyó­bőrből. Az igények rohamos növekedésével nem tudott lé­pést tartani a bőripar alap­anyagát szolgáltató állatte­nyésztés.' Ezért a laboratóriu­mokban sürgősein hozzáláttak a bőrt helyettesítő anyagok ku­tatásához. A cipőit felsőrészének mint­egy 75—80 százaléka marha­felsőbőrből (marhaboxból) ké­szül. Az idősebb állat bőrének szerkezete lazább, durvább,, pórusai megnagyobbodottak. A kikészített bőrön az állat egy­kori sérüléseinek nyomai is meglátszanak. Manapság az ilyen öreg állatok hibás felü­letű, kevésbé szép bőreit is felhasználják. Az ún. korrigált barkájú bőröknél a hibákat enyhe csiszolással eltüntetik, és a bőr felületét műanyag fedő­réteggel vonják be. Gumi és műanyag A cipőfelsőrész anyagaként gyakorta használnak műbőrö­ket is, főként női cipőknél. Ré- •szmt textil alapra t felvitt PVC-t, részint pedig a poliu- retán alapú lélegző műbőrt. A talpbélés és a kéreg számára jól- bevált a rostműbőr, ami a műfához hasonló módon ké­szül: a bőrhulladékot felaprít­ják, majd ragasztóanyaggal ke­verik össze, s ebből megfelelő hőmérsékleten és nyomáson préselik a rostbőrt. Cipőiparunk termékeinek ma már csak 15—20 százaléka bőr­talpú. A bőrt helyettesítő gu­mi- és műanyagtalp rövid idő alatt tért hódított, ami teljesen érthető, hiszen a legjobb kiké­szítésű talpbőr is előbb-utóbb átereszti a vizet. A gumi- vagy műanyagtalpú cipőt jó talpbé­léssel kell ellátni, amely ma­gába szívja az izzadságot, de a láb a felsőbőrön keresetül is szellőzhet. A gumitalp azonban esőben, hóban csak akkor véd, ha legalább 5—6 mm vastag, mert a víz mihelyt a talp fel­erősítésének vonaláig, illetve azon felül, ér, már beszivárog­hat. ' Új technológia Az új anyagok bevonulása a cipőiparba gondok elé állítot­ta a lábbelik készítőit. A ha­gyományos technológiák: a szögeit, rámán varrott, sőt még a k-aresztülvarrott cipők is hát­térbe szorultak. Jelentősen tért hódított viszont a ragasztásos technológia, a műbőrfelsőré­szeknél a hegesztés, a gumital­paknál pedig a vulkanizálás. Míg azelőtt a cipők mintegy 70 százaléka készült szegezett, 20—25 százaléka varrott, 5—10 százaléka ragasztott kivitelben, ma ragasztott eljárással gyárt­ják a cipők 70—75 százalékát. A ragasztott cipők hajléko­nyabbak, könnyebbek, mint a varrottak, vagy szegezettek, viszont alsó részük vékonyabb is, így az élettartamuk rövi- debb. És a minőség ? Az évente eladásra kerülő cipőknek kevesebb, mint 1 szá­zalékát találja a fogyasztó és a kereskedelem reklamálható- nak, minőségileg kifogásolha­tónak. Bizony ez még eléggé magas hányad. Ám sok eset­ben bebizonyosodott, hogy a vásárlók csak a divatot tartják szem előtt, hajlékony, könnyű cipőt keresve, de a hagyomá­nyos cjpőlíkei szemben tá­masztott, minőségi követelmé­nyeket kívánják meg tőle. A kettő legtöbbször nem egyez­tethető össze, sem a cipő anya­ga, sem pedig készítésének technológiája tekintetében. Ügy tűnik, hogy nehezen al­kalmazkodunk az „új hullám­hoz”, nehezen szokjuk meg, hogy sokféle cipőnk is lehet, mind más alkalomra. Modern talpöntő gép Korszerűbben, olcsóbban Lakásfestés - tapétázás szintetikus alapanyagú falfes­ték került forgalomba (Wall- kyd, Emfix stb.), óvatos becs­lés szerint az ország festett falainak 80 százalékát még ma is a hagyományos enyves fes­ték díszíti. A szintetikus fes­tékeknek egyik hátránya, hogy az egyszer már felvitt réteget nem lehet eltávolítani, nem kerülhet rá enyves festék, sem tapéta. Viszont több réteg is fedhetü egymást, az évek so­rán, és a felület a radírozva tisztítást jól bírja (a lemosás­nál viszont néha veszít a szí­néből a festékréteg, foltoso- dik). A tapétázás egyszerűnek lát­szó műveletekből áll, ám még­is ajánlatos legalább első al­kalommal szakemberrel vé­geztetni a munkát, az újabb tapétaréteg felragasztása vi­szont már nem olyan nehéz feladat Aki viszont már az el­ső tapétaréteget is maga akar­ja felvinni a falra, az aláb­biak szerint járjon el. Először is vizes korong­ecsettel (csukott ajtók és abla­kok mellett) nedvesítsük be a falakat és a mennyezetet. A zárt helyiségben keletkező pá­ra hamar felpuhítja a meglevő falfestéket, amely falsimítóval (spachtlival) könnyen letolha­tó a vakolatról. Ezután a fal­felület beenyvezése követke­zik. Egy kilogramm enyvet kb. 5 liter vízben felfőzünk és langyos állapotban, rövid sző­rű festőkefével, folyásmente­sen a falra kenünk (ez nagyon lényeges művelet, ugyanis a vakolat homokszemcséit meg­köti és ezzel meggátolja a fel­ragasztott tapéta leválását). Az enyvréteg megszáradása után a falon kisebb hibákat, lyukakat A szépség ipara A szépítőszerek használata sok ezer éves múltra tekinthet vissza. Az egyiptomi nők arcuk színét cinóberrel élénkítették, hajukat hennával és indigóval színezték, szemöldöküket és szempillájukat fenyőkorommal festették. A görögök és rómaiak szépségápolási ismeretei már olyan átfogóak voltak, hogy csak a 20. százhd tudományos alapokon nyugvó kozmetikai vegyé­szeié (pontosabban: a kozmetológia, melyet vegyszek, orvosok, biológusok együttesen művelnek) kelhetett versenyre velük. A görög eredetű kozmetika szó a bőr, a haj, a fog és a köröm ápolására szolgáló el­járások összefoglaló neve. A szépészeti készítmények elő­állításával ma már sok ezer dolgozót foglalkoztató iparág foglalkozik hazánkban s a hatalmas világcégek (Chanel, Dior, Max Factor, Revlon stb.) zalék). Ehhez igazodott az új „technológia” is: a nagy víztartalmú krémek elterjedt használata. • A bőrnek azonban nemcsak vízre van szüksége, hanem sokféle más tápanyagra, ser­kentőszerre is. Időről időre új „csodaszerek” tűnnek fel, mint a méhpempő, az ubor­hatóságilag engedélyezett' — az ajak nyálkahártyáját nem irritáló, nagy fényerejű, finom elosztású festéket szabad al­kalmazni. Az ajakrúzsnak a dekoratív hatáskeltésen túl az ajak nedvesség és kiszáradás elleni védelmét is el kell lát­nia. Illatokkal a szagok ellen Az izzadsággátló és'’szagta­lanító szerek használatában jelentősen elmaradunk a vi­lágszint mögött. Pedig az, hogy munkahelyen és otthon zsúfoltabban élünk, egyre több műanyag textíliát hordunk, többet idegeskedünk és keve­sebbet vagyunk friss Levegőn, azt indokolná, hogy minél többen folyamodjanak az ápoltságnak ehhez az elemi kellékéhez. A hazai ipar so­káig késlekedett e szerek for­galomba hozatalával, de ma már kielégítő mennyiségben és minőségben gyártják őket. A dezodoráló, szagtalanító kozmetikai szerek részben a baktériumokat pusztítják el a bőrön, részben illatanyagok­kal „elfedik” a kellemetlen szagokat (a verejtékmirigyek terméke kezdetben teljesen szagtalan!? csak a bőrfelület baktériumainak a hatására bomlik el és válik kellemet­len szagává). Csíraölőként ve­gyi anyagokat, többnyire hexaklorofént vagy szalicil- anilidot adnak a dezodoráló készítményekhez. Automata készíti a rúzst, a nők egyik fő szépítőszerét. nevét jóformán minden nő is­meri. A bőr „karbantartása" A bőr megtisztítására szol­gáló pipereszappanok forgal­ma egyenletes emelkedést mu­tat. 1960-ban minden lakosra 60 deka pipereszappan jutott hazánkban, ma 90 deka az egy főre eső fogyasztás (ami még eléggé messze van sok más ország átlagától). Minősé­gi kifogás legfeljebb az illat- intenzitássá kapcsolatban 1 hangozhat el a hazai pipere- szappanokkal szemben, egyéb­ként a legjobb bel- és kül­földi alapanyagokból, a leg­korszerűbb technológiával ké­szülnek. Ma már minimális az igény a kénes és a kát­rányszappan iránt, viszont so­kan keresik a dezodoráló (iz­zadságcsökkentő) és a fertőt­lenítő szappanokat. A kozmetikai „manipulá­ciók” közül talán a bőrápo­lás fejlődött legtöbbet az ókori gyakorlathoz viszonyít­va. A századforduló idején divatos paraffinos arc­krémek fő feladata az imp- regnálás volt, a bőrnek a környezeti víztől és párától való megóvása. Időközben fel­fedezték, hogy a petyhüdés, ráncosodás eredendő oka a bőr élvíztelenedése, kiszára­dása (az arcbőr nedvességtar­talma csecsemőknél még 80, idősebb korban csak 10 szá­katej, a nercolaj, a mormota- zsír, a kacsafartőmirigy ki­vonata, hogy csak néhányat említsünk. A maga módján mindegyik jótékonyan hat a bőr életfunkcióira. Pillanatnyilag a kombinált hatású, ún. bioaktív krémek elégítik ki legjobban a kor­szerű bőrápolás igényeit. A nappali krémek B-vitamint tartalmaznak, ezért hámvé- dőek és táplálják a bőrt. Az éjszakai krémek E-vitamin- ja szövetregeneráló hatású, vagyis késlelteti a ráncoso- dást. „Száz kilométer" rúzs A legszembetűnőbb, a leg­általánosabb (s talán a leg­ősibb) szépészeti cikk az ajak­rúzs (egymás mellé helyezve csaknem 100 kilométert ten­ne ki a magyar nők által évente elhasznált rúzsrudacs­kák hossza). Mintegy húszféle anyagot használnak fel a rúzs gyártásához, méhviasz (kar- nauba vagy cerezin) biztosítja a rudacska alaktartósságát. ■ Illatosítására többnyire eper­ből, vagy barackból nyert illő olajat használnak. Festéséhez csak teljesen méregmentes — Az illatszerek használatánál nem szabad elfelejteni, hogy a kevés több mint a sok. Az illat összekapcsolódhat a sze­méllyel, jellegzetes lehet, em­lékeztet. Idők folyamán min­denkinek kialakul a kedvelt illata. A virágillatokat — or­gona, szegfű, akác — inkább a múlt asszonya szerette. Ma az ún. kompozíciókat keresik, amelyek különböző márkane­vek alatt (Opera, 4711, Marvei Puck, Tosca, Chat Noir stb.) kerülnek forgalomba. (Keve­sen tudják, hogy a 47.11-es on­nan kapta nevét, hogy Köln­ben az illatszert előállító Fer­dinand Mühlens műhelye a Glocken Gasse 4711. számú házban volt a XVIII. század végén.) Egy-egy új parfümfajta megteremtése nem egyszerű dolog, sokáig tart a kikísérle­tezése, még a hírneves fran­cia cégeknél is átlag öt évig. A modern parfümök sokféle illatból állnak, némelyik hat­vannál is többféléből. Még felsorolni is hosszú len­ne a modem kozmetikai ipar mai hatalmas termékválaszté­kát, a hintőporoktól a hajlak­kokig. Ezek ma már nem lu­xuscikkek, hazánkban viszony­lag olcsón jut hozzá bárki, ép­pen azért, hogy a testápolás kultúrája minél magasabb fo­kot érhessen el. Fűthető ágy gyengén enyves vízzel megke­vert gipsszel kijavítjuk. A felragasztást úgy végez­zük, hogy az előre leszabott csíkokat a hátoldalukon be­kenjük a ragasztóanyaggal (Glutolin vagy cellulózenyv 5 —8 százalékos vizes oldata), 3 —4 percig „pihenni” hagyjuk, hogy a ragasztóanyagtól az egész papír felpuhuljon, majd a tapéta felső szélét a falhoz illesztjük és puha szőrű kefé­vel (háztartási partvissal), egyenletesen lefelé és a szélek felé haladva simára keféljük. A szomszédos csíkoknak kb. fél centiméteres átfedéssel kell egymáson feküdniük. Ha a ra­gasztóanyagot a kelleténél vas­tagabban kentül fel, úgy az el­simított széleket tiszta, nedves ruhával gondosan töröljük át. Először halvány, nem fetlűnö mintájú papírt válasszunk, amit nehézség nélkül ragaszt­hatunk fel átfedéssel. A geo­metrikus mintájú papírokat csak fedés nélkül lehet felra­gasztani, ami .már nagyobb gyakorlatot igénylő feladat. Egy holland cég fűthető matraccal ellátott ágyat hoz for­galomba a hideg hálószobát kedvelő, de a jól temperált ágyhoz ragaszkodók számára, valamint turistaházak, üdülők részére. A transzformáit hálózati áram a matracot átszövő vezeték- rendszerben kering. Túlmelegedésre nem kerülhet sor, mivel egy biztonsági kapcsoló idejében kikapcsolja az áramot. Egyéb­ként a kívánt hőfokot a beépített, különböző hőfokértékekre beállítható termosztát tartja állandó szinten. A fűthető matrac maximális fogyasztása 45 watt, tehát üzemben tartása nem kerül többe, mint egy közepes izzólámpa használata. A matracot alulról hőszigetelő fóliával borították be, hogy csökkentsék a hőveszteséget.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom