Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-23 / 19. szám
6 írlap 1972. JANIIÄR 23., VASÄRNAP BIATORBÁGY BUDAPEST VI. BAJZA UTCA 52. BÍRÓSÁG A modern kiképzésű és berendezésű, vadonatúj tanácsháza előcsarnokában hatalmas, színes kerámia falikép: a biatorbágyi völgyhíd. Ránézve megismétlődik bennem a borzongás, amit az autóban éreztem, amikor a község határában megpillantottam a kép eredetijét. Az én nemzedékem még friss hírként olvasta a lapokban a biatorbágyi viadukt felrobbantását, s ma is ökölbe szorult kézzel gondol a tébolyult, gyilkos gaztettre és az annak ürügyén felszított, a munkás - mozgalom legjobbjait bitóra, börtönbe juttató kommunistaellenes hisztériára. A mai fiatalok-félfiatalok, inkább csak áttételesen, lélektani krimiből, filmből ismerkedhettek meg a négy évtizede történt szörnyűséggel, s nem biztos, hogy aki rosszra csábító személlyel kapcsolatban a „valakinek a rossz szelleme” helyett a „valakinek a leója” kifejezést használja, az tudja is: a gonosztettek elkövetését sugalló, titokzatos „Leó” eredetileg a bíróság előtt védekező biatorbágyi merénylő agyának szüleménye volt... A mai nagyközség két ^.szülőfaluja”: Bia és Torbágy ősrégi históriájában a völgy- hídi tömeggyilkosság rémtette csak vészes villanású történelmi pillanat. Hiszen két évezredes messzeségből ködlenek fél az illír-kelta era- viszkuszok, akiknek ezüstpénzeit a XVIII. század végén adta vissza a biai föld, s a tó partján kiásott római épületmaradványok ezeknél legfeljebb félezer évvel fiatalabbak. Sokféle szó visszhangzott e dombok között, sokfajta bocsikor, saru, csizma taposta ezt a földet, amíg a Névtelen Jegyző XIII. századi krónikájának latin elnevezését idézve: „Siilva Turbag” — a torbágyi erdő tisztásán, a monda szerint: Árpád vezér ünnepélyesen fogadta Zalán, bolgár fejedelemnek, a táj honfoglalást megelőző urának követeit. . Bia neve csak később, a XV. század derekán bukkan fél okmányainkban, mint ahogy a XIV. századi eredetű torbágyi katolikus templomnál négyszáz évvel fiatalabbak a biai egyház alapjai. , A XV. században egyidőre összefonódik a két falu sorsa. Mindkettő az Obernyik Károly drámájában és Erkély Ferenc operájában is megörökített szerb fejedelem: Branko- vics György birtokába kerül. A Brankovicsok magvaszaka- dása után Biát is, Torbágyot is V. László és Mátyás király főrangú családok kezére adja, míg aztán változó uraikat elsepri a török, s a XVI. század vége felé a szultán kegyéből, Khalil aga robotodtatja fe kényére-kedvére kiszolgáltatott biai és toibágyi jobbágyokat. Hét templom és kápolna, két fogadalmi oszlop azokról az időkről beszél, amikor a török hódoltság előtt és után a Sem- 'sey és Biai famíliák, Tahi Botos Péterek és Istvánék, Guthi Országh Miklósék, majd a Szi- lyek, a Fáyak, a Sándor grófok és Metternich hercegek szükségét érezték, hogy a biai-tor- bágyi földeken-szőíőkön vett dézsmáért az irántuk oly bőkezű és adakozó földi uralkodóikon kívül az egek urának is köszönetét mondjanak. A két biai kastély pedig, a Sándor grófoké és a Szily családé, megváltozott rendeltetésével, a társadalmi birtoklás igazságosabb, emberségesebb rendjéről tanúskodik. ’ A vidékies barokk ízlésben kiképzett Szily-kastélynak a Sóskútra kivezető, lejtős díszudvarán jóképű fiatal legénykék sietnek át: a Mezőgazdasági Gépészképző Szakiskola növendékei. Elszólítjuk tőlük Rossi Sándor igazgatóhelyettest, beülünk vele az árkádos középfolyosóból nyíló bolthajtásos irodahelyiségbe, elővesz- szük a füzetet és jegyzőnk. Mintegy 200, az általános iskola nyolc osztályát végzett ifjú tanul a Szily-kastélyban és az iskolához tartozó tangazdaságban növénytermesztő gépész szakmát, három kemény esztendőn át. A tananyag: elmélet és gyakorlat, az elhelyezés kollégiumszerű, együtt laknak, együtt élnek tanáraikkal, akik a mesterségbeli felCSÜTÖRTÖKRE VIRRADÓAN Visegrádon megfagyott egy vadőr. Reggel az ABC-áruházban levették az eladók a kávéfőző gép tetejéről a felmelegített mákos tésztát, s amíg villáz- gatták, foghegyről odavetették egy söröző férfinek: — Majd úgy jár maga is, mint Czuczor. — Én ugyan nem — mondta a férfi. — Miért, ő hogy járt? — kérdeztem. — Megfagyott, szegény. Pedig vígkedélyű volt, túlságosan is. Jól ment sora, az. volt a baj. — Hogy történt? — Ki tudja? A kapuk előtt sem bedéinek másról. Száll a hír, akár a szél. A templom előtt egy ülő helyben tapossa kék kerékpárjának pedálját egy barira képű vándorköszörűs. Reggel hatkor indult Pomázród, az üdülőkben mindig akad élesíteni való. Itt, Visegrádon, reggel hatkor találtak rá a vdfiőrre. A köszörűs azt mondja, nincs hideg. HIÁBA KERESI az ember a rendőrség körzeti megbízottját, kiment a helyszínre. Az erdészethez acélhuzalokat hoznak autóbusszal, azt mondják, elvisznek a Lepence- völgybe, ha akarom. Két kilométer Esztergom felé a műúton, onnét még vagy három, felfelé a Pilisbe. Ott van a fűrészüzem. készítésen kívül szocialista émberségre, magatartásra is nevelik őket. Szigor és'atyai barátság — szorgos tanulás, színvonalas szórakozás, művelődés: ezekből a tényezőkből tevődik össze a növendékek életének három éve. A tapasz* tálát azt bizonyítja, hogy a biatorbágyi mezőgazdasági gépészképzőből helyüket elmé- letben-gyakorlatban jól megálló szakemberek kerülnek ki. A hajdani Sándor—Metter- nich-kastélyban egyik általános iskolán kívül a Lenin Mezőgazdasági Termelőszövetkezet központja kapott helyet. Különös, hogy bár ez a téesz gyümölcs-, kenyérgabona-, kukoricatermesztéssel, szarvas- marha- és baromfitenyésztéssel, különböző kiegészítő tevékenységgel sok milliós forgalmat bonyolít le, s mind jövedelmezőbben gazdálkodik, s a községhez tartozó Herceghalmi Kísérleti Gazdaságban jelenleg 150 családi ház épült csaknem 1300 főnyi népességgel, sőt oda települt ki az Állattenyésztési Kutató Intézet is — Biatorbágy felnőtt lakosságának 96 százaléka Budapestre jár dolgozni. Bármerre járok a főváros környékén, a budapesti tömeges, változatos munka- alkalmak vonzásának erővonalaiba ütközöm. Szinte bizonyos, hogy ebben a jelenségben is az emberi életformák fejlődése erjed. Hiszen kétségtelen, hogy bizonyos hátrányos következmények mellett, mint a helyi közösségi érzés satttyulása, a helyi munkaerő csökkenése, a község életritmusának lassulása — a Pest környéki dolgozók Budapestre áramlása és visszaáramlása sajátságos előnyökkel is járhat ... i1 biatorbágyi barangolás rövid volt. Pedig szerettem volna megtudni, s egyszer talán még sikerül is kinyomoznom, hogy honnét erednek a község furcsa, régi dűlőnevei. Szarvashegy ... Kutyahegy ... Ürgehegy ... Balhahegy ... Disznólápa ..Milyen hagyomány, szokás, babonaság jelölte meg ezeket a dűlőket csupa állatnévvel? Mert sok minden megeshet véletlenül a világon, de földrajzi elnevezések ily szoros füzére véletlenül nem terem. Békés István Az üzemtől négy kilométernyire, Királykunyhón, lakott a vadőr, meg a felesége. Czuczor József 53 éves volt. Itt fekszik most a fagyott földúton, hanyatt. Az arca szederjes. Mellette barna kucsma. Rajta vastag posztókabát. szürke bőrnadrág, fűzöld gumicsizma. Előbbre vagy húsz méterrel szénát szálaz- gat a lova. Dús barna bundát eresztett a ló télire, a hátára pokrócot vetettek. Ahogy elhagyta a gazdáját, kifordította a keréknyomból a könnyű, zöldre festett szekeret, és nekivitte egy farakásnak. Akkor is meg kellett állnia, ha nem akart volna. MEGÉRKEZNEK a rendőrség és az erdészet emberei, terepjáró gépkocsikkal. Leveszik a lepedőt a vadőrről, az őrnagy fényképez. Utána kiforgatják a zsebeket. Tárca, bicska, pénz, zsebkendő és bádogdobozban Simona szivar. A külföldi vadászoktól kapta. Sok holmit kapott a külföldi vadászoktól. Nézzük a szekeret. Olajoskanna, propán-bután gázpalack, kétkilós kenyér, a faládában tasakos tej, üres szénsavas patronok — úgy látszik, nem kapott újat — és üres pezsgősüvegek. Ezek sorsát sem nehéz kitalálni. Ide sereglenek a fűrészüzem munkásai, de elküldik őket dolgukra. Egy-két férfi marad csupán. Azt mondja egyikük: Budapesten, a VI. kerület Bajza' utca 52. számú házban székel 1954. óta a Pest megyei Bíróság és a Pestvidéki Járás- bíróság. A szürke, kopott falú háromemeletes épületet a századforduló táján építették. Palota volt valamikor, aztán rendőrség lett, később beköltözött a bíróság: a szobákat irodáknak, a nagyobb termeket, bírói pulpitussal, tárgyalótermeknek rendezték be, s a falakra felkerült a Népköztársaság címere. A gyilkos A fiú arcán kevés tükröződik a szorongásból, pedig fél,,éjszaka csak percekre hunyta le a szemét a zárkában. Reggel fél hatkor kelt, reggelizett, de nem nagy étvággyal, aztán a börtönborbély megborotválta. Mögötte ül a két fegyőr, aki a szürke rabszállitón reggel fél kilencre idehozta. A harmadik emelet 302-es számú tárgyalójában a tanács elnöke, dr. Kor- pássy Gyula, a két ülnök, az ügyész és a védő kérdéseire kell válaszolnia: miért, milyen körülmények között ölt meg egy embert. A garázdaságairól közismert, húszéves ceglédi segédmunkás, analfabéta. Italozás utón összeveszett egy ismerősével, kést rántott és szíven szúrta. A tanúk állítják: az áldozat megpróbáltd őt vállon ragadni, s ekkor a fiú fordulásból ledöfte. A gyilkos szerint az áldozat ütött, rúgott, s ő csak ezután szúrt — jogos védelemből. A bíró, az ügyész újra és újra rekonstruálja a másodpercek történetét, a tanúk széles gesztusokkal utánozzák a gyilkos mozdulatait, nyilatkozik az orvosszakértő. Szünetben a fiú bilincsbe fogott kezével cigarettát kotor elő zsebéből, s azt mondja: a tanúk hazudnak, rosszindula- túak. Iroda A megyei bíróság büntető irodájában reggel kezdődik a félfogadás. Sokféle adminisztráció szálai futnak össze a kis szobában. Ezer és ezer büntető ügy aktáit lajstromozzák, mutatózzák, szignáltatják, innen küldik ki a különböző értesítéseket, itt olvassák nap— Sokat lovagoltam én a nyakában. Ismerem jól, Tahiban. laktam a háború előtt, mindig együtt játszottunk. Vetkőzted. Az efféle vizsgálatok nagyon szenvtelenül mennek. Nincs helyük az érzelmeknek. Beszéd azért csak járja. Mondják, a vadőr bevásárolni volt szerdán Visegrá- doin, ahol a lánya, veje és egyéves unokája lakik. Velük van most a felesége is, mert a fogát teteti rendbe, nem járhat be mindig. Szívbeteg az asz- szony, meg se mondhatják neki amíg az orvos el nem látja valami nyugtatóval. Mondják, hazafelé tartva elvitte a ló Esztergom felé. Űj a ló, másfél hónapja van a keze alatt, nem ismeri még a járást. Ügy fordította vissza valaki. Ezért a lovat nem lehet hibáztatni. ITT NYÚJTÓZIK most a vadőr a fehér lepedőn, anyaszült meztelenül. Testén sérülés nyomát nem látni, kivéve a bal mutatóujját, amely vérzett. míg a fagy el nem állította. Talán a kerék ment át rajr ta? — találgatják. Egyik zsebéből előkerül egy kéül fedelű kockás irka, melyet ő írt tele bibliai történeteikkel. Salamon király viselt dolgaival. A címe: Jövendölés. És az utolsó félmondata így hangzik: „... de kívánom, hogy az ő színe előtt megjelenhess, és eljuthass az örök boldogságba. Ámen.” Lassan 11 óra. A hegygerinc fölött kibukkan a nap . A fagyos erdőre és a megfagyott hosszat az iratokat az ügyészek, védők, nyomozók. A társadalomellenes magatartás vaskos írott gyűjteményei sorakoznak a polcokon. Hárman dolgoznak a szobában. Szűcs Istvánná, az irodaigazgató, 1933 óta a bíróság munkatársa. Az ócsai, majd a dabasi járásbíróság után 1952-ben került a megyéhez. Tavasszal nyugdíjba megy. A több évti- zede/ itt dolgozó, itt rpegíá- radt' irodai munkatársak egyre kevesebben lesznek. Kisfizetésű munkahelyeikre ritkán akad fiatal jelentkező. Tettes és áldozat A 314-es tárgyaló előtt Lajos ítéletre vár. Mellette a zalaegerszegi intézet nevelőnője intézeti gondozottak nevét sorolja fel okulásul, mindazokét, akik nem szöktek meg nevelőiktől, inkább tanultak, hogy okosak .legyenek. Nem úgy mint Lajos, aki egy gyermekkorú szökevény társával sorozatban lopott és egy monori öregasszonytól rabolni is próbált. Lajos bólogat a példabeszédre. Délután egy órakor dr. lszt- ray József kihirdeti az ítéletet. A másodfokú bíróság a fiatalkorú P. Lajos elsőfokon kiszabott három és fél évi szabadságvesztését két évre csökkenti, mivel ez az időtartamú büntetés is elérheti a nevelő hatást. A tanács vezetője részletesen indokolja a döntést: az öt közül ez ma a harmadik tárgyalása. Lajos örül. Mögötte töpörödött, 78 éves néni áll, keveset ért a jogi magyarázatbóirCsak arra emlékszik, ez a fiú egy este ki akarta fosztani. Pedig az unokája lehetne, hiszeiy^lig múlt 14 éves. Hét tárgyalás Dr. Barnaföldi János tanácsvezető bíró íróasztalán iratkötegek. Egy férfi hamisított személyi igazolvánnyal tiltott határátlépést követett el, később visszatért, lelepleződött. A másik ügy vádlottja megverte feleségét, elsőfokon öthónapi javító-nevelő munkára ítélték, az ügyész súlyosbításért fellebbezett. Egy kisiparostól különböző összegeket kért kölcsön egy lezüllött ügyférfira veti első sugarait. „Még égett a kocsiján a lámpa — mondja egy ember. — Elfújtam.” Másik kocsi jön pléh- kaparsóval. Ez a másik kocsi viszi tovább a vadőrt. De nem a Királykunyhóhoz, nem a megszokott fészekbe. EZALATT AUTÓVAL meghozzák az éjjeliőrt, aki csütörtökre virradóra volt szolgálatban. Félve repdes a szeme, megrázta a hír. i — Hogy lehet — kérdezem —, hogyan lehetséges, hogy húsz méternyire az üzemtől halálra fagyott a vadőr? — Nem látni ide, kérem. Nem látni. Az öltözőbe beszűrődik a fűrészek vijjogása. Az őrnagy papírt fűz az írógépbe, és fag-» gatja az éjjeliőrt. Az elmondja, hogy szerdán este nyolc-kilenc óra között érkezett a vadőr a sorompóhoz, amely lezárja az üzemet és egyben az erdei utat. Nem a bakon ült, hanem a kocsi után kullogott. Szót nem váltották. Átballagott a vadőr a nyitott sorompónál, ment tovább, mint máskor. Lehet, hogy utána felült, vagy fel akart ülni a Szekérre. ESTE NYOLCTÓL reggel hatig teljesen kihűl az ember, akárhogy is felöltözik. Bár a vetkőztetésnél valaki megjegyezte:: „A hónalja még meleg.” Ám az orvos már reggel megállapította, hogy nem lehet rajta segíteni. Most már csak az írógépek kattognak. Paládi József véd. A kisiparos később adósságát az ügyvéd lakásából önkényesen elhozott tárgyakkal „egyenlítette ki”... A negyedik ügy szereplői garázdaságért, az ötödik, hatodik, hetedik ügy vádlottal testi sértésért állnak a másodfokon eljáró büntető tanács elé. Dr. Barnaföldi a szabadsága utáni első munkanapon hét ügyet tárgyal, szabadsága jórészét a soron következő bűntettek tanulmányozásával töltötte. A terhelő és mentő, a büntetést súlyosbító és enyhítő körülmények mérlegelése nem fél 9-kor kezdődik és nem 5 óráig tart. A bíró — mondják — a tárgyalást már a dolgozószobájában, vagy hazafelé az autóbuszon és otthon kezdi, hogy ítéletében legjobb lel- kiismerete szerint érvényesül- -jön a törvény. Utánpótlási gondokkal küzd a pálya. Az egyetemekről kevesen jönnek bírónak, többen mennek ügyvédnek, jogtanácsosnak. A bűnüldöző és igazságszolgáltató apparátusban foglalkozási ártalomként emlegetik a szívbetegséget. Üvegpalota lesz... A gazdasági hivatal vezetője, dr. Székely Géza, szobájának mennyezetén stukkó-díszítések emlékeztetnek az épület múltjára. Az egykori • palotában valamikor álítáüag József főherceg szárnysegédje, lakott. Az öreg ház szűkös munkahely a bíróság több mint 160 dolgozója számára. Nyolcvanmillió forintos költséggel azonban hamarosan tető alá kerül az űj székház. Hétemeletes üvegpalota lesz, kulturált várakozókkal, légkondicionált irodákkal, húsz tárgyalóteremmel, s külön e célra tervezett berendezésekkel, a tetőteraszon étteremmel. Az ország-legmodernebb bírósági épületébe 1973 márciuséban költözködhetnek át a Bajza utcából. Panaszok, perek Panasznap van, .délutánra már vagy ötvenen várakoznak a panaszfelvevő fogalmad irodája előtt. Peres és nem peres jogi ügyekben kémek tanácsot, feljelentést tesznek szomszédok, albérlők ellen, szövevényes ingatlan- és hagyatéki ügyekben várnak segítő útmutatást. A Pestvidékí Járásbíróság egyik tárgyalójában gázoló gépkocsivezetőt hallgatnak ki. A másik tárgyalóban — apaság megállapításáért Indított perben — 15 éves kislány bizonygatja: melyik fiúosztálytársa az apja nemrég született gyermekének. A falitáblára árverési hirdetményeket, elvesztett betétkönyvek számát függesztik ki. A portán Bránovics Istvánná — ahogy a házban hívják: Ciliké asszony — igazítja el az épületbe érkezőket. Huszonhárom éve dolgozik a megyei bíróságon, hivatalsegéd férjével itt laknak az alagsori lakásban. Ciliké asszony sok, tárgyalásra hozott rab történetét ismeri, sokszor elbeszélgetett velük. Volt, akinek kölcsönadott, de a pénzt nem kapta vissza ... Férjével reg- » gél öt órakor kel, nyolckor megjelennek az első ügyfelek. Az új épületbe nem mennek át, talán ebben a régiben kapnak rendesebb lakást Cal a palotáról Délután öt óra. Befejeződnek a tárgyalások, a ceglédi gyilkos ügyét elnapolják, az utolsó rabszállító kocsi is kigördül a Bajza utcából. Tanúk, panaszosok, pereskedők közül sokan a szomszédos Szondi utcai kiskocsmában kötnek ki, ahol a tárgyalótermek eseményei sztorikká, anekdotákká oldódnak a poharak mellett. S ahol egy öreg hegedűs estéről estére eljátsz- sza: „Van a Bajza utca sarkán egy kis palota...” Kálmán Imre e híres kis dala talán arról az épületről szól, amely 1954 óta a Pest megyei Bíróság székhelye. . Szitnyai Jenő A modern tanácsháza • Gábor- Viktor felvétele 'Megfagyott egy vadőr Peit meauei baranaoláóoh ■
