Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-22 / 18. szám
4 1973. JANUÁR S3.. SZOMBAT «n *tew» ■eJCíHap TV-FIGYELŐ GtolsŐ tét Elvileg a televízió részéről is megérdemel minden támogatást a mai magyar dráma. Gyakorlatilag azonban nem akkor lépünk fel érdekében, ha a gyengébben sikerült műveket képernyőre engedjük. Raffai Sarolta szokatlan hangot, sajátszerű élményvilágot hozott a vidéki értelmiséget, a vidéki élet múltból örökölt érdekcsopor- tosulási „hajlamát” ostorozó Egyszál magam és Diplomások című darabjaival. Harmadik színpadi munkája azonban irodalmias felhangok, kényszeredett dialógusok gyűjteménye; írói szenvedélye itt életképbe hanyatlott, a korábban agyonbírált életforma bemutatásában pedig semmi újat sem tudott hozni. Babarczy László rendezése kimerült az elfogadható színpadra állításban, igaz, nem is találkozott olyan belső dinamikával, mely anyagát határozottá tudta volna körvonalazni. Mészáros Ági az utóbbi évek bizonytalansága után ismét felszabadultan játszott. Kálmán György megelégedett egy tehetetlen úri típus felszínrajzával, Fwlop Zsigmond és Ro- nyecz Mária nem hidalhatta át szerepe következetlenségeit. Színházainkat elsősorban a jó előadások népszerűsítik, érdemes tehát alaposabban válogatni a rendelkezésre álló felvételek közt. Színházi album. Ez a műsor például legutóbbi számával sokkal eredményesebben szolgálta az imént említett célkitűzést. Korábban nem találta helyét, szerepét, mert minduntalan lekésett a bemutatókról, most végre „átprofilírozta” magát: egyetlen, de mindenkit joggal érdeklő kérdés köré csoportosítva a szóba került előadásokat. Molnár Gál Péter és dr. Váradi György műsorvezetők a színházi mű- sorpolitika egyik sarkalatos kérdését tűzték napirendre: aB£LD oimaT Mit csináljunk ma és holnap? Gyakori kérdés ez a hétvégeken. Hogyan töltsük el kellemesen, ugyanakkor hasznosan is a rendelkezésünkre álló több szabad időt? A fővárosban lakó embereknek nem jelent különösebb problémát a szombat-vasárnap programjának összeállítása — kedvükre válogathatnak színházi előadások, hangversenyek, filmek, tárlatok, táncestek között Annál inkább gondot okoz ez a vidéki városokban, községekben. Például Vácott, ahol ezen a hét végén a művelődési központban, mindössze a mozi várja a szórakozni vágyó embereket. Ez pedig a tartalmas időtöltéshez nagyon kevés. Szerencsére nem mindenütt Gyen szegényes a hét vége programja. A Csepel Autógyár művelődési házában például ma este az Állami Déryné Színház vendégszerepei. Szirmai: Mézeskalács című operettjét mutatják be. A veres- egyházi Periszkóp együttes Űrbottyánban lép színpadra, »hol Neil Simon: Furcsa pár című vígjátékát játsszák. Gyomrán holnap délután Slágerparádé várja a könnyűzene kedvelőit. A kellemes szórakozásról Koós János, Szécsi Pál, Dékány Sarolta, Payer András, Fehér Erika és a Vidám fiúk műsora gondoskodik. Sokhelyütt rendeznek a megyében táncos - összejöveteleket is. Galgamácsán ma délután a Hell együttes szolgáltatja a zenét, az ötórai teán. Ugyancsak ma este táncestet rendeznek a veresegyházi művelődési házban, szalagavató bált pedig a váci Löwy Sándor Gépipari Technikum és Szak- középiskolában. Holnap pedig táncdélutánra kerül sor a Csepel Autógyár művelődési házában. mi volt a rendező személyes mondanivalója a bemutatott darabbal? Különféle típusú és színvonalú válaszokat kaptunk (izgalmas és semmitmondó egyaránt akadt közöttük), arról azonban megbizonyosodhattunk: ha a rendező hisz munkája értelmében, ha nemcsak feladatot vállal, megnő a tartalmas színházi élmény esélye. Rendkívül érdekesek voltak a szovjetunióbeid felvételek, ezek közt is az észtországi Tragédia-bemutató előítéletektől mentes, újszerű előadása, mely a mai fiatalok szemével tekintett a madáchi műre, friss impulzusokat adva hazai színházkulfúránknak. A Színházi album tehát jó irányba indult: áttekintést adó, a színházi élet egészét felölelő problémák megtárgyalásával elvi kérdések is tisztázódhatnak — ehhez azonban az oly óvatosan kerülgetett • vitaszellem megjelenése nélkülözhetetlen. [{(ifiden. a fennállásának jubileumát ünneplő munkásőrséget mutatta be a Tizenöt esztendő című riportfilm. Érdekes arcokat villantott elénk, sikerült mozzanatai voltak, csupán azt sajnáltuk, hogy a portrék között egyetlen, közeibe hozott női arcot sem találtunk ... A véletlen megnyergelése: ez a titka azoknak a televíziós űtifrimeknek, melyek egy- egy államférfi kíséretében születnek. A Fehér Lajos miniszterelnök-helyettest afrikai —ázsiai útján követő stáb érdekes anyagot hozott magával, az utazás céljairól azonban keveset tudtunk meg. Mai kultúránk előtörténetén vezet végig az Európa bölcsője sorozat. A bemutatkozó adás az ókori Perzsiába vitt el érdekesen, színvonalasan, kifejezően fényképezett illusztrációs anyaggal. Ma délután gyerekek számára rendeznek könyvtári vetélkedőt, majd ismét találkozunk Michal úr kalandjaival és az Antenna programjával. Este láthatjuk A cirkusz csillagai II. részét, egy angol filmet, az éjszakai előadásban pedig Jorge Semprun híres regényének, A nagy utazásnak francia filmváltozatát mutatják be. Vasárnap délelőtt ifjúsági játékfilmet (A dünék és o tenger) is sugároznak, ami ritka alkalom egy „hiánycikk” pótlására. A délutáni-esti program megint nem tartogat meglepetést: a Jane Eyre, Bernstein, a Delta, A hét, A fekete város és a Kicsodamicsoda? követik egymást — mindössze egy Tbilisziben készült film ékelődik közbe, mely régi és mai grúz—magyar kapcsolatokat mutat be. Lehotay-Horváth György Malcolm Frager ismét Budapesten Kedves jó ismerőse a budapesti hangverseny-látogatóknak Malcolm Frager zongora- művész. Több ízben járt nálunk, koncertezett Budapesten kívül több vidéki városban is. Hangversenyei mindannyiszor a közönség elragadtatását váltották ki. NagyszeSZ ÍN HÁZI ELŐADÁSOK, VETÉLKEDŐK, TÁRLATOK Tovább folytatódnak a különböző kulturális bemutatók és vetélkedők. Ma délután három órakor a gödöllői járás úttörői mutatkoznak be túrán, a kulturális seregszemle keretében. Délután a televízió Ki mit tud-jára készülők közül Gödöllő város fiataljai mérik össze tudásukat az Agrártudományi Egyetemen. Este Túrán kerül sor körzeti Ki mit tud vetélkedőre, Túra, Pécel, lsaszeg és Dány nevezettjeinek közreműködésével. Vasárnap délelőtt Budaörsön a Ki miben tudós történelem és fizika szakos résztvevői vetélkednek, délután pedig Tárnokon, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége által kiírt vetélkedőt bonyolítják le, amelynek győztesei részt vesznek majd a február 10-én, a budapesti MOM művelődési házban rendezendő nagyszabású, hagyományos Szlovák bálon. Aki tárlatra szeretne menni ezen a hét végén, az is válogathat. A megye múzeumainak állandó kiállításai mellett képzőművészeti tárlat nyílt a Csepel Autógyár művelődési házában. A IV. abonyi tárlaton Iglay József sződligeti és XJhrig Zsigmond gödi festőművész munkáit tekinthetik meg az érdeklődők. Cegléden, a napokban nyüt meg a Kossuth Múzeum és az egri Dobó István Múzeum közös rendezésében a Gárdonyi Géza titkosírása című kiállítás. Vasárnap délután a tápiószent- mártani művelődési központban nyílik tárlat a Nagy István képzőművészeti csoport művészeinek alkotásaiból. Megnyitó beszédet mond Fa- ludi Imre, a nagyközségi tanács elnöke. Tárlatvezető: dr. Losonci Miklós művészettörténész. , P. P. rű technikai adottságai, természetes muzikalitása mellett vonzó, kellemes egyéniségével is megnyerte a magyar közönséget. Tört magyarsággal elmondott néhány szavas kon- ferálása kedves színfolt hangversenyein; Frager ugyanis itteni hangversenyútjain valamelyest megtanult magyarul. (Egyébként több nyugati nyelven és oroszul jól beszél.) Minden magyarországi hangversenyén ráadásként Liszt: Vili. magyar rapszódiáját szokta eljátszani, bámulatos virtuozitással. A héten ismét hazánkba látogatott, s egy szegedi és egy debreceni hangverseny után csütörtök este nagy sikerű szólóestet adott a Zeneakadémia nagytermében. Műsorán egy Haydn- és egy Beethoven- szonátát, valamint 1 Brahms- scherzót foglalt keretbe az elsőként játszott Händel: Ária és variációk, és a műsor zárószáma, az ugyanerre a témára írt Brahms-variációk. K. A. FŐVÁROSI KIÁLLÍTÁSOK Bepillantás alkotóműhelyekbe Budapesten a téli kiállítások mindig kivételes rangot jelentettek, hiszen erdők, folyópartok helyett ilyenkor a hét végi felüdülést sokak részére a tárlatlátogatás jelenti. Egyre többen keresik fel Pest megyéből is a kiállítóhelyiségeket, erről tanúskodnak a vendégkönyvek bejegyzései. Hogy ez a folyamat elindult, abban része van a sokoldalú repertoárnak. Az ajánlat most is rangos, törődik a nemes hagyományok ápolásával, alkotó- műhelyekbe enged bepillantást, ablakot nyit a külföldi törekvéseknek is. Kétségtelen, hogy a legnagyobb feladatra ezúttal Szíj Béla átgondoltan értelmező rendezésével a Nemzeti Galéria vállalkozott, ahol EGRY JÓZSEF gyűjteményes kiállítását mutatták be. A közönségsiker nemcsak a nagy, festő elismerését jelenti, hanem jelzi művelődéspolitikánk maradandó értékekre összpontosító hatását is. Egry József művészetének legfőbb tanulsága az állandósult emberségnek folyamatos tisztulása, mely festészetének fokozatos fejlődését biztosította, hiszen ő az, aki Újlakról indult, s a végtelenséget nyitó Balaton látványkincséből szépséget gyűjtve, igazságot teremtve, nemzeti kultúránkat nemzetközi minőséggel gyarapította. A termő folyamatban még Munkácsy lelkületével figyel „Men- hely előtt” várakozókat, Constantin Meunier igézetében örökíti meg a „Kikötő- munkások”-&t, Ady haragjával láttatja az értelmetlen világháború sebesültjeit, de 1909- ben készült „Külvárosi jele- net”-ében már azt a művészi látást kezdeményezi, melyet Derkovits és József Attila véglegesít a továbbiakban. Közben Balaton-anyagának szuverén ura lesz, európai jelentőségű léptékkel épít szerves emelkedésekkel lélekriövélő, tiszta megrendüléseket okozó, élő, sarjasztó művészetet. Egry után többé nem egyszerű tó a Balaton, új korszaka kezdődik, kozmikus központtá alakul látomásainkban. E Balatonnal szövetkező festő-költő kivételes teljesítményét ösz- szegezve jogos a kívánság, hogy Badacsonyban, víz és hegy között nyíljon meg a festészet nagy zarándokhelyeként az Egry Múzeum, mert lesz olyan jelentőségű, mint Biot, ahol Fernand Léger művei láthatók. Aki az Egry-kiállítás ka- tharzisa után közvetlenül indul a Műcsarnokba, hogy megtekintse az Aij.ami vásárlások reprezentáns anyagát, lélektani tehertétellel érkezik. Akarattal választottam ezt a sorrendet, legyen „nagyság”-mérték a műítéletben. Kétségtelen, Egry után szemlélve e pompás anyagot, szigorúbb lesz az ember, hiszen a jó kép még nem festészet, magatartás, következetesség, hivatástudat, s ki tudja még, mi teszi azzá. Egy biztos; Gerzson, Kokas, Csik, Kondor, Orosz, Szurcsik nemzedéke vállalja ezt a csak magaslaton folytatható örökséget, egyre biztatóbb önállósággal. Örvendetes, hogy e hagyomány olyan Pest megyei értékeket is felvonultat Bar- csay Jenő, Czóbel Béla, Ilos- vay Varga István, Miháltz Pál, Kmetty János alkotásaiban, melyeknek határtalan határa Európa. A nagysikerű Pest megyei képzőművészeti kiállítás után még jobban érződik megyénk festőinek, szobrászainak eredményes alkotómunkája, melyet az állam igényes vásárlásokkal minősít. Cs. Nagy András, Hock Ferenc, Deim Pál, Káka Ferenc, Kántor Andor, Kristóf János, Dániel Kornél, Pirk János, tehát a szentendrei és váci oldal is megfelelően képviselve van a tárlat anyagában, sőt tekintélyes erővel jelentkezik a Ráckevén letelepült Patay László, a Dömsödön festő Ba- zsonyi Arany és Vecsési Sándor. A megyei szoboranyag kisplasztikára korlátozódik. Ligeti Erika szellemes sport- érmei, Csikszentmihályi Róbert elmélvültsége, Asszonyi Tamás lendületes kutatókedve kiemelkedik a jó átlagból, Az előrelépés a nagy szobor, mely állami és megyei megrendelésekkel folyamatossá tehetné Pál Mihály, Szabó Edit, Rózsa Péter, Rajki László fejlődését is, akik szintén az országos tárlat kiállító művészei. REICH KAROLY grafikáival a Műcsarnok kamaratermében találkozhatunk. Ismert értékei mellett, melyekben nő és ló alakját társítja, most különösen fontosnak és megoldottnak tűnnek gyermekekhez szóló meseillusztrációi, pótolja a hiányt, hiszen a képzőművészet akár az irodalom, mintha egy kicsit megfeledkezett volna a „kicsik” világáról az utóbbi időben. Losonci Miklós Őseink csontjait „vallatják” A Természettudományi Múzeum Embertani Tárában 11 ezer ember csontvázának maradványait őrzik, a gyűjteményben a fejlődés minden korszakából találhatók leletek. Az Embertani Tár leletanyagát az ország különböző részein végzett ásatásoknál hozták felszínre. Dr. Wenger Sándor osztályvezető-helyettes egyedülálló rekordot ért el, az ásatások során 4000 ember csontvázát mentette meg és 1300 leletet vizsgált meg. Az. intézmény kutatóinak egyik legfontosabb tudományos feladata a népszármazás kutatási problémáinak vizsgálata. Képünkön: Dr. Wenger Sándor egy Tiszavasváron feltárt avar kori (VII. sz.) koponyát vizsgál. AGGLEGÉNYEK „Miféle képzelt veszélyek miatt féltek hajóra szállni hajadon lányok, nőtlen férfiak?” (Benjámin László) | Az „aranyifjú“ | Legénykorában sokat udvarolt; s az egyik lánytól gyereke született. Szülei nem engedték összeházasodni őket, mert ő már iskolázott embernek számított. Négy polgárit végzett, a községházához került írnoknak. A lány szülei pedig földmunkások voltak. A lány perelt és a gyermektartási díjat megítélték. A felszabadulás után elvette volna a lányt, de az közben férjhez ment. — S azután hogyan rendezte életét? — Tanultam, kérem, sokat tanultam. Leérettségiztem, s aztán megszereztem a közgazdasági diplomát. — Hol dolgozik? — A járási hivatalban, a pénzügyi osztályon. Elegánsan öltözködik és ma is a nők kedvence. A járási székhelyen sokan rajonganak érte. S ő udvarol, csapja a szelet az asszonyoknak, sőt a lányoknak is. Sokan remélik, hogy Béluci- val — mert így szólítják maguk között a nők — az új étteremben, ahová együtt járnak menüt enni, jó partit csinálhatnak. S ő udvarolgat, hol az egyik, hol a másik asszonykának. Névkártyát csináltatott és azt adja le, ha meg akar ismerkedni egy új nővel. Dr. Sz. B. járási pénzügyi előadó — szépen hangzik. S ő a meghívásoknak, amelyet sűrűn kap, eleget tesz. Vett egy Wartburgot, s azóta még nagyobb az esélye az unatkozó hölgyeknél. — Jónak tartja ezt az életformát? — Ugyan, kérem, megszoktam már. Talán meg is haragudnának, ha másképpen élnék. A megkeseredett Elszaladt felette az idő. Az egykor gazdag, hetyke legény, aki még hétköznapokon is ünneplő ruhában, rámás box- csizmában járt, most gyűrötten, kopottan, borostás arccal, részegen botorkál hazafelé a kisvendéglőből. Már csak 'az ital boldogítja. Amikor a községben jártam, nem lehetett szóra bírni, teljesen báván nézett maga elé, nem tudta, hogy hol van. Nem ismert saját lakására,. olyan kábult volt, s ez így van minden nap... Elissza a keresetét, ’az eszét... Ősz hajú, sovány ember, 70 évesnek látszik, pedig még 60 sincs. Fiatalon nem gondolt a jövőjére: jómódú szülei házában mindent megkapott, anyja sütött, mosott rá, ő meg udvarolt, menyecskékkel cicázott, szerette a jó bort, a kuglizás volt a szenvedélye. Felelőtlenül vigadozott, nem gondolt a házasságra. Azt hitte, hogy bohém. fiatal élete mindig megmarad, s az édesapja vagyonából futja a könnyű életre. S aztán megváltozott körülötte a világ. <5 meg élte életét úgy, ahogvan addig tette. Közben eljártak féllette az évek, édesanyja is meghalt, s a nagy oa- rasztházban egyedül maradt. Kétszer is megkerestem a rendezetlen lakásban. Csizmástul, ruhástul feküdt a szennyes huzatú ágyban, és dőlt belőle a pálinka szaga. Azt szerettem volna tőle megkérdezni; élet ez így? De hiába, ő ritl. m józan. Akik ismerik, az.i mondják, azért iszik, hogy szebbnek lássa a világot, mások szerint bohém lelkű, öregségére is könnyelmű ember. | A szégyenlős Negyvermy-olc éves, dé még nem tudja, hogy mi a szerelem. Ezt a vallomást tőle tudom: eddig igazán nem ismert asz- szonyt — Mindig szégyenlős volt — mondotta az igazat Rebeka mama, agglegény fia helyett. A mama különben még most is dédelgeti a fiát valami önző, anyás szeretettel. — Legénykorában mit csinált? — Hamar behívtak katonának; és a frontra kerültem, majd a fogságba, nem volt nekem időm az udvarlásra, meg lányok sem voltak ott — S amikor hazajött, mihez kezdett? — Már nem élt az édesapám. Itthon nyakamba szakadt aj család gondja. Lekötött a sok munka. Férjhez adtam a húgomat, öcsém is megházasodott. Készülődtem én a házasságra, de mindig húzódott, s
