Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-19 / 15. szám

1*73. JANTTÄR 19., SZERDA fWT tti erei kjCíríap Varga Sándor Zakar András Barizs Mihály Lőrincz János Fegyverrel a kézben - másfél évtizede Akkor vettek kezükbe fegyvert, amikor az ellenforrada­lom leverését követően a közrend, a közbiztonság védelmével szolgálhatták a társadalomban megindult tisztulási folyama­tot. A párt felhívására önként jelentkeztek, fegyveres testüle­tet alkottak, a rendőrség, a honvédség mellett új társadalmi erőként léptek fel az országos rend, a szocialista rendszer vé­delmében. Üzemekből, hivatalokból, szövetkezetekből jöttek. A munkásőrség alapító tagjai voltak. fr—7—íf~i—r 1953 óta | Varga Sándor | tanító a-----------------­-----lórévi ál­talános iskolában. A község pá rttitkára, tanácstag, a mű­velődési ház igazgatója. Tizen­öt éve munkásőr. — Az ellenforradalom nap­jaiban a környéken garázdál­kodó banda támadásaitól fél­tettük a falut. Nedelícüv Szve- tozár, a tanácselnök, a révész, egy tsz-tag és jómagam éjsza- ká»ként jártuk az utcákat — emlékezik —, nem bukkan-e fel idegen. Fegyverünk nem volt, kezünkben csak bot, övünkben kés. Amikor Rácke­vén megalakult a munkásőr­ség, jelentkeztünk. Kerékpár­ral jártam be a parancsnok­ságra, őrszolgálatot teljesítet­tem a többiekkel együtt. Ké­sőbb, a kiképzéseken megta­nultunk bánni a legkülönbö­zőbb fegyverekkel, haregya- korlatokat tartottunk. Ma is részt veszek minden megmoz­dulásban. ötvenéves vagyok, azt hiszem, messze még az idő a leszerelésig. Az alapító tagok talán mindenkinél jobban ra­gaszkodnak ehhez a közösség­hez. fBarizs Mihály, |------------------------ katos Pé­ter munkásőr-zászlóalj pa­rancsnoka: — A Csepel Autóban kez­dődött a szervezés 1937 elején. Innen, majd a Pestvidéki Gép­gyárból is munkások, párt- és gazdasági vezetők jelentkeztek elsőként, s aztán más üzemek­ből, szövetkezetekből azok az emberek, akiknek nem kellett kétszer mondani, hol van a helyük. Köztük volt Simon Já­nos, az egykori vöröskatona, nyugdíjas szakmunkás, Csor­dás Imre, a gépgyár igazgató­ja, Velikán Jenő, az autógyár főosztályvezetője, Tóth Gábor, a ráckevei tanács elnöke. Csat­lakozott hozzánk Pandzisz Te- riosz és Lazaridisz Petrov, a két idetelepült, egykori görög partizán. Mindenekelőtt, az üzemek őrzését szerveztük meg, ez a csoport már mun­kásőrségnek’ nevezte magát. Az alakulás első heteiben a légótól kölcsönkapott szürke munkaruha helyettesítette az egyenruhát, fegyverünk is alig akadt. Amikor teherautón utaztunk, néhány géppiszto- lyosunk állt a kocsi szélére., hogy úgy lássék: a többiek is fegyveresek ... Abban az idő­ben lovas szakasz is járt por­tyaszolgálatra. A később már jól felfegyverzett egység ügyeleti és őrszolgálatot látott el, közrendvédelmi akciókban vett részt. Az ünnepélyes es­kütételre a régi tököli lakta­nyában került sor. A csapat­zászlót a Csepel Autógyár adományozta. Az egység La­katos Péter, az ellenforrada­lomban hősi halált halt párt- iskolai tanár nevét vette fel. — Az autógyár és a gépgyár fczóta is fontos bázisunk, s munkásőreink a járás minden községében megtalálhatók. Többségük ipari és mezőgaz­dasági munkás, alkalmazott és értelmiségi. A zászlóaljban több mint ötvenen valamilyen választott pártfunkciót visel­nek, tizenhatan párttitkárok. Az egykori alapító tagok kö­zül sokan még közöttünk van­nak. Néhányan már a hatva­nadik évet maguk mögött hagyva vállalják a szolgálatot. Ma is, mint tizenöt éve, példát mutatn 'k. ; ,,------—-------1 a nagyká­I [őrmez János, | tai járási------------------------Damja­nich János önálló munkásőr- század parancsnoka: — 1957 márciusában járás- szerte gyors ütemben kezdtük a szervezést. A Nagykő tai Pártbizottsággal közösen ki­dolgozott tervek alapján lát­tunk munkához, a községek­ben a pártvezetőségi üléseken, taggyűléseken előtérbe került a munkásőrség megalakítása. A közös érdek siettette a fel­adatok. _ naegpldását. Fándon, Tápiószentmártonban, Tápió- szelén, Szentlőrinckátán egy- rrfís után szerveződtek meg a testület első sejtjei, termelő- szövetkezet, gépállomás volt egy-egybázisunk. Segítettek a pártszervezetek, a tanácsok és a társ fegyveres erők. Termé­szetesen sokan nem rendelkez­tek katonai előképzettséggel, itt tanulták meg a fegyveríor- gatást, a karhatalmi, közrend- védelmi, szolgálati feladatok sok más tudnivalójával együtt. Ma már mesterei a fiatalok­nak. A munkásőrök, kisebb- nagyobb közösségben — le­gyen az lakó- vagy munkahe­lyük — számon tartott embe­rek, áldozatkészségükre, a po­litikai, gazdasági és társadal­mi munkában mindenkor ala­pozni lehet. Kit említsek a hosszú névsorból? Például Csányi Mihály, a szentlőrinc- kátai párttitkár, Molnár Ben­jamin, a pándi tsz pártszer­vezetének titkára, Tóth István, az AFOR-cseretelep vezetője, Szabó Pál tápiószentmártoni tanító, Mészáros Ferenc tápió- szelei tsz-tag, Velkei László felvásárló, a törzs munkatársa immár 10—15 éve tevékenyke­dik a testületben. — Az alapító tagokat ezek­ben a hetekben úttörők kere­sik fel. A megyében’ elsőként a nagykátai’ járásban munkás- őr-úttörőőrsök alakultak, tag­jaik most a munkásőrség 15 éves múltjával ismerkednek. Amit naplóikban rögzítenek, számukra ipar kicsit történe­lem.-----------------------; a dabasi | Zakar András, | járási------------------------ Biksza Mi klós munkásőrszázad pa­rancsnoka: — Egy kimutatás szerint a legutóbbi nyolc év alatt gyű­léseinken átlagosan 'kilencven­öt százalékos volt a megjele­nés, a számot mint a szerve­zettség egyik bizonyítékát em­lítem. Tavaly a századból öt­vennyolcán kaptak különböző kitüntetéseket. A munkásőrö­ket megbecsülés övezi. Ez egyrészt annak tudható be, hogy a testületbe — a párt ja­vaslatára — valóban az arra érdemesek jelentkeznek, más­részt a munkásőr-egyenruha civilben is kötelez. A 10—15 éve szolgálatot teljesítő műn, kásőrökről én is, mint minden parancsnok, a legjobb barát­nak, harcostársnak kijáró tisz­telettel, szeretettel beszélhe­tek. Zsákai Ferenc, az egykori vöföskatona, Farkas István, a dabasi ÁFÉSZ elnökhelyette­se, Fehér István, a Kémény­seprő Vállalat kirendeltségve­zetője, Burik Gyula, a Fehér Akác Ts.z agronómusa mind a régiek közül való. 1953 feb­ruárjától letttink önálló szá­zad, a dabasi járási egység ad­dig a ráckevei munkásőrség kötelékébe tartozott. Az ala­pítás idején, a hatalom védel­mére sok szövetségest talál­tunk : traktoros, mérnök, párt­titkár, egyénileg gazdálkodó paraszt vette kezébe a kara­bélyt. Minden községben meg­jelentek a munkásőrök, szá­mottevő rendfenntartó erő­ként a rendőrség mellett. Több alapító tagunk ma már nyug­díjas. Munkahelyén átadta a helyét a fiataloknak, de mivel ezeket az embereket nemcsak a szakmaszeretet, hanem a közéletiség is élteti, a közös­ségi munkától, a munkásőr­ségtől nem búcsúztak el. — Érdekes megfigyelni, a fegyveres .szolgálatnak családi, hagyományai alakulnak ki a mi századunkban is. Apák és fiúk váltják egymást, vagy szolgálnak egymás mellett. S nem is csupán fiuk. Egyik régi harcostársunknak, Marosi Ele­mérnek, az Örkényi szakiskola matematikatanäränak két lá­nyát valamikor én avattam út­törővé. Most mindkét kislány munkásőr, szakaszparancsno­kuk — az édesapjuk. ★ A munkásőrség hagyomá­nyos évzáró-évnyitó egység- gyűlései ezekben a hetekben a jubileum jegyében zajlanak megyeszerte. Az ünnepségeken köszöntik, kitüntetik a hosszú szolgálat után leszerelő vagy tartalékállományba vonuló munkásőröket, s felavatják az újoncokat. A fegyveres testü­let 15 ‘évének eredményeire zászlóaljanként, századonként, szakaszonként emlékeznek meg, ahogy a munkásőrök mondják: kisebb és nagyobb családi körben. Sz. J. Szabadulni az utolsó helytől Új központi kórházra vár Pest megye Mindennap a' szerkesztőség­be jövet-menet, az egykori Ró- kus-kórház komor, szürke épü­lete előtt visz el az autóbusz. Az újságíró azonban nemcsak elmegy a kórház előtt, de többször be is tér az osztá­lyokra, hogy betegekkel be­szélgessen. Látja ilyenkor: a Pest megyei Központi Semmel­weis Kórházban tarthatatlanok az állapotok. A kórházat 175 évvel ezelőtt nyitották meg, de már 1874-ben Gebhardt igaz­gató megállapította: nem jelel meg a követelményeknek és ezért új kórházprogramot kell kialakítani. 1888 óta minden új igazgató kedvenc témája volt a Rókus lebontása és helyette, új kórház tervezése — olvas­hatjuk a Rókus-kórház törté­netében. A tervezésnél azon­ban tovább nem jutottak. Kár a költségekért Itt dolgozik 1952 óta a me­gyei kórház, s bár a régi épü­letekben alig van egy-két olyan hely, ahol valami ne változott volna az elmúlt év­tizedekben, mégis úgy látszik, hogy minden lehetőségnek a végére értek. Az egyes osztá­lyok között már csak fél mé­terekért folyik a vita, a kór­házban fontos osztályok hiá­nyoznak, a kórtermek zsúfol­tak és a központi egészségügyi létesítmény a jelenlegi körül­mények között fejlődni sem tud. A felmérések szerint a mai helyzet javítására is a költségvetésen kívül több tíz­millió forintra lenne szükség, hogy a legsürgetőbb feladato­kat megoldják, így például át» alakítsák az energiaellátást, te­lefonközpontot, garázsokat, az ételszállításhoz fedett folyosó­kat építsenek, tálalókat, fürdő­ket hozzanak létre, valamilyen formában bővíteni tudják a rendelőintézetet. A megyei kórházat nehéz helyzetében a főorvosok szinte állandó hely­igénnyel ostromolják. Az öreg épületre tízmillió forintokat költeni felesleges lenne, hiszen nem jórna együtt a kívánt eredménnyel. Kihat a fővárosra is A Pest megyei központi kór­ház orvosai és más dolgozói becsülettel felelnek meg fel­adatuknak, de ilyen körülmé­nyek között nemcsak gyógyító munkájuknak tudnak nehezen eleget tenni, hanem a korsze­rű városi kórházakhoz képesti elhanyagoltságban a szakmai iránymutatás feladatát is csak nagy nehézségek árán láthat­ják el. így a megyei egészség- ügyi politika nehezen koordi­nálható. Pedig Pest megye az elmúlt évek jelentős eredmé­A mérce: az átlagkeresetű családok Jó évet zárt a vendéglátóipar Több lesz a büfé, bisztró, pavilon Kedden egész napos tanács­kozást tartottak a Béke Szálló kupolatermében Molnár Ká­roly belkereskedelmi minisz­terhelyettes elnökletével a vendéglátóipari szakemberek, az állami és szövetkezeti ven­déglátó vezetők. A megbeszé­lésen részt vett Szurdi István belkereskedelmi miniszter is. Sivó Tibor főosztályvezető csaknem kétórás vitaindító előadásban ismertette a ven­déglátás múlt évi eredményeit és idei feladatait. Elmondta, hogy a vendéglátó- és szállo­daipar kedvezően zárta a ta­valyi évet, a bevételek mintegy 8 szá­zalékkal voltak magasab­bak, mint 1970-ben, ezen belül 6 százalékos volt az ételforgalom növekedése. Az italforgalom tíz százalékkal nőtt, ugyanakkor tovább csök­kent a presszókávék iránti ér­deklődés. Az előadó ezután elmondta: a vizsgálatok alapján megálla- j pították, hogy sem az állami, I Négy szolgáltatóház FIGARÓK VETÉLKEDŐJE Megtartotta idei első tanács­kozását a Kisipari Szövetke­zetek Pest megyei Szövetsége szojgáltató szakbizottsága. Na­pirenden a megyei szolgáltató tevékenység 1 munkájának elemzése szerepelt. Megvitatták az Aszódon, Nagykátán, Dabason és Erden ez évben épülő szolgáltatóházak beruhá­zásainak jelenlegi helyze­tét. Megtárgyalták a szolgáltató tevékenység munkaerőhelyze­tét és ' fontos határozatokat hoztak a szakmai utánpótlás nevelésének feladatairól. Napirenden szerepelt az 1972. évi megyei és országos fod­rászverseny programja.) Elha­tározták, hogy ezt az alkal­mat használják fel a legkor­szerűbb szakmai ismeretek el­terjesztésére, s a szövetkezeti fodrászipar fiatal tehetségei­nek felkutatására. A felkészülés első lépéseként, még februárban, Budapesten és Cegléden műsoros, tobor- zó összejövetelt tartanak, ahol filmvetítéssel egybekö­tött előadáson ismertetik a legújabb hajdivatot s a fod­rászipar nemzetközi újdonsá­gait. E toborzót követően meg­rendezik a megyei versenyt. E küzdelem legjobbjai közül ke­rülnek ki az országos vetélke­dő. résztvevői. A csapat tag­jai egyhónapos „edzőtábor­ban” készülnek fel a legjobb szakemberek irányítása mel­lett az országos vetélkedőre. k. z. sem a szövetkezeti vendéglá­tás nem tudja kielégíteni a rendszeresen vendéglőben ét­kező átlagigényű közönség íz­lését. Elő kell segíteni, hogy a napi menüválaszték bősége­sebb legyen. A kereskedelmi és mun­kahelyi vendéglátás ada­taiból kitűnik, hogy ez utóbbi lassabban fejlődik, új anyagnormákat kell megállapítani, a jelenlegiek elavultok. Jel­lemző az általános képre, hogy a szövetkezeti vendéglátás gyorsabban fejlődik az állami­nál. A vitaindító előadás nagy fi­gyelmet fordított a dolgozók bérezésére. A vendéglátásban "tavaly 33 ezer dolgozó 65 mil­lió forint béremelésben része­sült. A megnövekedett idegenfor­galom, a fokozottan növekvő szállodahálózat kedvezően ha­tott a vendéglátóipar eredmé­nyességére. A külföldi turis­táit újabban legalább két na­pot töltenek hazánkban, s ez tartós eredménynek látszik. A következőkben az idei fel­adatokat vázolta a főosztály- vezető. Elsősorban az átlag jö­vedelmű családok igényeire kell gondolni, s ennek megfe­lelően az önkiszolgáló vendég­lők hálózatát fejlesztik. A ven­déglátóipar erre az évre 9 szá­zalékos forgalomnövekedéssel számol. A sör megdrágul, te­hát több olcsó borról kell gon­doskodni. ,A turizmusra vonatkozó kor­mányhatározat is több kötele­zettséget ró a vendéglátásra. Alakalmazkodni kell a diffe­renciált igényekhez, sokkal több büfére, bisztróra, pavi­lonra lesz szükség. Korszerűbb mozgóárusítást kell bevezetni. A minisztérium fokozott mértékben támogatja majd a nagy alapterületű, mo­dern kiszolgálási formá­ban működő vendéglátó­együttesek építését. Ennek eredményeként mint­egy 25, nyoloszáz négyzetmé­tert meghaladó alapterületű lé­tesítmény üzembe helyezése várható a IV. ötéves terv so­rán. ' \ nyei ellenére sem dicsekedhet az egészségügyi ellátás terén: Pest megye az ügyellátásban az ország legutolsó helyén áll, 1971-es adatok szerint tízezer lakosra 26,6 ágy jut, míg a következő, legrosszabban ellá­tott megyében is ez a szám 38. Kevés a kórházi ágy, évente 800—1000 ágyat kérnek a fő­városi kórházaktól, de kétezer­re lenne szükség. A megye kórházi ellátottsága tehát visz- szahat a főváros egészségügyi helyzetére is. Abban a megyé­ben küszködnek kórházi gon­dokkal, amely az ország legdi­namikusabban fejlődő területe, a bevándorlás nagymérvű, a lakosság belső mozgása erőtel­jes, a közművesítés nem éri el a kívánt szintet, ez utóbbi pe­dig szoros összefüggésben van az egészségügyi színvonallal. Az egyetlen mego’dás Örömmel publikálta és pub­likálja hát az újságíró, hogy a negyedik, ötéves tervben új megyei központi kórház épül. Az eddigi elemzésekből követ­kezően ez a döntés mélysége­sen helyes — egyértelmű, hogy javításokkal, toldozás-foldozá- sokkal a mai helyzet nem vál­toztatható meg — s egyetlen járható útja, hogy Pest megye felzárkózzon az ország többi területéhez. A megye lakossá­ga jogos érdeklődéssel figyeli az új kórház tervezéséről szóló híreket, várja, hogy mihama­rabb megkezdjék és meggyor­sítsák a kórház építését, mert tudja, hogy ez javíthatna gyö­keresen a mai tarthatatlan helyzeten. Szabadulni kell az utolsó helytől. Ez viszont csak épí­téssel. megértő támogatással, áz erők összefogásával lehetsé­ges. F. P. Motoros fűrészekkel Megkezdték a téli' fakiter­melést a Borsodi Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság terüle­tén. A gazdaság több mint százhúszezer hektárps erdő­ségében az idén megközelítő­leg négyszázezer köbméter fát vágnak ki Ennek csak­nem a fele iparilag is hasz­nosítható. A téli erdőkiterme­lésnél a korábbi kézi favágás gyakorlatilag megszűnt, fej­sze és kézi fűrész helyett mo­toros fűrészeket használnak. ÜJ PARKETTALÁTET A Palmapad DM—4 elneve­zéssel új parkettalátét gyártá­sát kezdték meg az Országos Gumiipari Vállalat nyíregyházi gumigyárában. Húsz millimé­ter vastagságú, tömör gumiból készült, lemez már korábban is volt forgalomban, ez azon­ban a tömegesen épülő laká­soknál, főként vastagsága mi­att, nem felelt meg a követel­ményeknek. A nyíregyházi gyár műszaki kollektívájának sikerült olyan porózus gumi­alátétet előállítani, amely csu­pán négy milliméter vastagsá­gú és a legfontosabb tulajdon­ságokban: a hang- és hőszige­telésben felülmúlja elődjét. •Iszapcsere A reumatikus betegségek gyógyítására már régen kivá­lóan alkalmas hévízi iszap további kitermelése veszé­lyeztetné a világhírű gyógy­fürdő biológiai egyensúlyát. Ezért a hévízi iszap helyett ezután a hasonló minőségű marosi iszapot hozzák forga­lomba. Az Országos Köz­egészségügyi Intézet vizsgála­ta szerint a marosi iszap tu­lajdonságai azonosak a vilá­gon legismertebb, az úgyneve­zett fango féle iszapéval.

Next

/
Oldalképek
Tartalom