Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-01 / 1. szám

[ Épöl a baleseti sebészet Messzi a város kórházától, emeletes öreg vámápületben van a ceglédi baleseti kórház. Körülményei nem a legked­vezőbbek. A Ceglédi Építő­ipari Vállalat munkásgárdája már dolgozik az új kórház­zal szomszédos épület kor­szerűsítésén és átalakítá­sán. A tervek szerint ide költözik majd a bal­eseti kórház, mely itt körül­belül ötvenágyas, több műtő­vel, korszerű műszerekkel fel­szerelt osztály lesz. Sajnos, máris nagy szükség■ van rá, mert a balesetek száma évről évre növekedik. Leltáros napok Az év első napjaiban leltá­roznak a ceglédi áruházban és több boltban. Igyekeznek gyorsan végezni a felméré­sekkel és zavartalanná tenni erre az időre is Cegléd áruel­látását. Gavallérok Január 2-án, este 7 órakor, Mikszáth Kálmán „Gavallé­rok” című 3 felvonásos szín­darabja kerül bemutatásra a kőröstetétleni művelődési ház­ban. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1972. JANUÁR 1., SZOMBAT HAMAROSAN KÖLTÖZNEK ^ Új épületet kap a Háziipari Szövetkezet Az irodák az emeleten, a munkatermek a földszinten Háromszori átadásihatárido- módosítással ugyan, de de­cember 10-én megtörtént a Ceglédi Háziipari Szövetkezet Petőfi utcában levő új egy­emeletes épületének műszaki átadása. Illetve csak részben, mert mint kiderült, a módosí­tások, a tervezett átadások el­csúszása ellenére sem tudták a kivitelezők hibátlanul átad­ni az épületet. A hibák kija­vítására rülmények között dolgozó munkásai a városszerte elhe­lyezett szűk részlegekben tü­relmetlenül várják a költözés napját. — A költözést, sajnos, most már nemcsak a türelmi idő szabja meg — mondotta Kol­lár Klára, a szövetkezet el­nöke. — Nincs takarítósze­mélyzete a ktsz-nek. Jelenleg három asszony igyekszik rend­be hozni a helyiségeket, érthe­tően lassan haladnak. Erede­tileg úgy volt, hogy az építők vállalják ezt a feladatot is, de az egyezség közben meghiú­sult. Legalább még hat taka­rítóra lenne szükségünk, hogy végre januárban megkezdhes­sük a költözést .— mondotta a szövetkezet elnöke. ÖREG HÁZBAN — ÜJ PATIKA. Nagy eseménye volt az óév utolsó heteinek: átadták rendeltetésének Cegléden, a Kossuth Ferenc utca és a Gubodi utca sarkán, a korszerűsí­tett, átalakított, megfelelő raktárral ellátott gyógyszertárat. Modern berendezések könnyítik meg a gyógyszerészek mun­káját, és biztosítottak a steril gyógyszerösszeállítás, anyagrak­tározás lehetőségei is. (Foto: Apáti-Tóth Sándor) További sikereket! A Magyar Szocialista Munkáspárt Cegléd Városi Bi­zottsága, Cegléd Város Tanácsa, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Cegléd városi bizottsága, a Hazafias Népfront Cegléd városi bizottsága és a ceglédi szakma­közi bizottság az új esztendő alkalmából köszönetét mond a város minden dolgozójának az 197I-es eszten­dőben a szocializmus építésében elért eredményekért, és az 1972-es évre további munkasikereket kíván. Számok tükrében AZ AZ ITAL! Az örök adatgyűjtők, a sta­tisztikusok újabb felmérést készítettek, ezúttal az alko­holistákról. Az összegyűlt számadatok szerint az ország 76 ezernyi súlyos alkoholis­tájából Pest megyében 5—10 ezer él. Az utóbbi években a nők körében is népszerűbb a szeszes ital. Erre enged kö­vetkeztetni, hogy a halálo­zási statisztika szerint az alkoholizmusra mutató máj­zsugorodás ^áldozatai közt egyre több a nő. újabb kéthetes „türelmi időt” kért a Nagykőrösi Építőipari Ktsz. Egyébként — dicséret az épület tervezőjének — a rész­ben régi házból átalakított és a mellette felépült létesítmény korszerű. A munkatermek be­osztása kényelmes, jó munka- körülményeket nyújt az ott dolgozóknak. Az emeleten kapnak he­lyet az irodák, a földszin­ten a szabászok, varrók, vasalók. Az újjáalakított régi épület­részben lesz a raktár. Nem csoda, ha a ktsz mostoha kö­Január 1-t őh Váitozás a szakigazgatásban A vezetők megbízást kaptak Konfettieső Nyirkos decem­ber vége járja, nyoma sincs a hó­nak, zúzmarának. Szitál a köd. Ilyen idegesítő lehet a sivatagi por is, vagy a vulkáni hamueső. Csak hó, hó lenne már! Fagytól csikorgó járdák kellenének, és lépéstől reccse- nő-roppanó hósző­nyeg! Ha ez így megy tovább, hát háromkirályokra kidugja a pity­pang is a fejét a földből. Szerencsé­re, még sehol a pitypang aranyló virága. Helyette tarka pettyek dí­szítik a földet. Hogy kerülnek ide? A tarka pettyek a magasból szál­lingóznak. Nem a mennyei felhő­dunna szökött pelyhei ezek. De­hogy! Szünidőzö kisdiák díszíti konfettieső színes pettyeivel az év- szaktalan utcát, önfeledten lesi, hogyan táncolnak, libegnek a tarka papírdarabkák. Jut belőlük a já­rókelők kendőjére, kucsmájára, hajá­ra is. Senki nem haragszik érte. (e. k.) Cegléden, a városi tanácson, a szakigazigatási feladatok el­látásával, a legutóbbi műkö­dési szabályzat szerint, hat osztályt bíztak meg. A szer­vezésre, propaganda- és in­formációs munkára, a jogi és a gondnoksági teendők vég­rehajtására, a személyzeti és a szakoktatási tennivalók vég­zésére titkárságot hoztak létre. A tanácsházán ez az év nagy változásokkal kezdődik: megreformálták a szakigaz­gatás szervezeti felépítését, összhangba hozták az ügyin­tézést. Í972. január 1-től a pénz­ügyi, a terv- és a munkaügyi feladatokat a pénzügyi, terv- és munkaügyi osztály látja eL Az ipari, kereskedelmi, árhatósági és élelmiszer-gaz­dasági feladatok a termelés-, ellátás-, felügyeleti osztály hatáskörébe kerülnek. Az in­tézkedésről megfelelő idő­ben tájékoztatták a volt osz­tályokat a tanács vb vezetői. Az osztályok vezetőit kine­vezték, munkakörüket meg­határozták és gondoskodtak az ügykörökkel foglalkozók megbízásáról is. Szegfűk, ciklámenek A városi kertészet üveghá­zainak virágai az ünnepekre, főleg az Évák névnapjára, alaposan megfogyatkoztak: több száz szál szegfű került a virágboltba, s onnan az ünne­peltek asztalára. A kertészek most az üvegházak karbantar­tásán dolgoznak. Nincs pihenés a koszorúkö­tők műhelyében sem: naponta 12—15 élő- és művirág koszo­rút szállítanak Rákóczi úti boltjukba. Jövő hét elején kezdik szállítani a virágzó ciklámeneket, amelyből folya­matos ellátást ígérnek egészen tavaszig. SZAMBA VESZNEK MINDEN INGÓSÁGOT Otthon — két ünnep között Egy csapat a Vitéz utcában A Bács megyei Építőipari Vállalat munkásszállójának előcsarnokában kellemes me­leg fogadja a látogatót. A fa­lon fényképek, könyvtári tá­jékoztató a kölcsönzési napok­ról, könyvújdonságokról. A szépen berendezett portásfül­kében a szálló gondnoknőjét leltárjegyzék fölé hajolva ta­láljuk. Feltűnt, hogy a késő délutáni órákban még csende­sek a szobák. Csak nem leltá­roznak? A Ceglédi Ősz dalai A ZENÉSZ A HANGSZERÉT, A TANÁR A KÓRUSAIT HOZTA Látványos volt és művészi értékeiből is sokat csillogta­tott a Cegléden vendégszerép- lő két szegedi kórus. A Ceg­lédi ősz záróünnepségére ér­keztek a városba. Aznap este épp a városból elszármazott művészek gála­estjét tartották a művelő­dési házban. Itt járt a Pécsi Balett primadonnája, Bretus Mária, fellépett P. Kovács Sándor zeneművész, a még ma is itt élő Patkós Irma színművésznő. De hogy került a városba, a színpadra ebből az alkalomból a két népes szegedi kórus? Igen egyszerű oka volt ennek. A zeneművész a hangszerét hozta magával, hogy bemutassa tudományát városa közönségének. A tán­cos balettcipőket és csodálatos mozdulatokat hozott, így mu­tatkozott be a színpadon. A kórusokat pedig Kardos Pál, a szegedi tanárképző docense hozta el Szegedről. — Hazajáró lélek vagyok én — hárítja el az „elszár­mazott” titulust. — Itt él a rokonságom, sok régi kedves barátom, akikkel gyakran találkozom, hiszen, ha csak lehet, vasárnapra, ünnepre haza hoz a vonat. Hivatásom elszólított Ceglédről. Az egy­kori, itteni kisdiákból buda­pesti albérlő, zeneművészeti főiskolai nagydiák lett elő­ször. Szegedhez 1961 óta fűz a hivatás, az élet. Cegléden mind a mai na­pig emlegetik a szegedi kó­rusokat. Nagy múltja van a városban a kórusművészet- nek, s ez az alkalom jó volt arra, hogy lássunk, halljunk, tanuljunk. A vendégek nem­csak énekkultúrájukkal, fe­gyelmezettségükkel tűntek ki, hanem korukkal is. — A legtöbb kórustag fő­iskolás, tehát fiatal. De van­nak, akik tanulmányaik be­fejeztével sem mondanak bú­csút a kóruséletnek. Nagyon örülök, hogy a zene, a dal szeretetét és igényét magukkal viszik azok is, akik a tanulás be­fejeztével elhagyják Szege­det és más helyre kerülve igyekeznek minél több em­berrel megosztani az ének ad­ta örömöt, a művészet igé­nyét. Szegeden nálunk min­ded tanév vége „vérveszte­séget” jelent az énekkarok számára, hisz sokan elmen­nek. Helyükbe újak lépnek. Komolyan mondom, titkolt örömöm, ha ilyenkor felfede­zem, hogy az új tagok so­rába Ceglédről érkezett diák is kerül. Adni, valami hasznosat... Mástól tudom, hogy Kardos Pál a kórusnevelésről, kó­rusképzésről készült tanul­mányáért nívódíjat kapott a Zeneakadémiától. Érdekes el­mélettel, az intonálás mate­matikai alapjaival foglalko­zik. A zeneművészet szakem­berei várva várják újabb írásának megjelenését. A sze­gedi Tanárképző Főiskola női kórusának nevét nemrég Eu- rópa-szerte szárnyrakapta a hír, amikor két első dijat szerzett Angliában, a mid- derlbrough-i nemzetközi kó­rusversenyen. Kardos Pál karnagy Foto: Apáti-Tóth Sándor Amikor kórusaival Ceglé­den vendégszerepeit, házias öltözékben, papucsban, egy ceglédi férfi sietett a mű­velődési házba. Kardos Pál régi, jó barátja volt, aki kés­ve tudta még, hogy mi lesz az est programja. Mikor be­bizonyosodott, hogy való­ban karnagyostul itt a kó­rus, hazaigyekezett, és ün­neplőt vett fel, úgy tért vissza, hogy a műsort meghallgat­hassa. E. K. — De igen, ugyanis a két ünnep között szabadságra mentek a lakók — mondja a gondnoknő. — Ilyenkor vesz- szük számba ingóságainkat, és ilyenkor kerítünk sort a nagy- takarításra. Mire visszajönnek az emberek, tiszta szobák vár­ják őket. Festés, meszelés most nem lesz, mindenki vigyázott a tisztaságra, a nyáron festett falak még bírják egy darabig. — Hányán laknak a szállóban? — Kilencven férőhelyünk van, s minden ágyunk foglalt. Szobáink háromágyasak, a szobákban olajkályhával fű­tünk. A fürdőben olajkazán biztosítja az állandó meleg vi­zet. A konyhában villanyre- . zsók állnak a házi kosztot ked­velők és főzni kívánók rendel­kezésére. — Ennyi férőhely elegen­dő a vállalat munkásai­nak? — Amikor a szállót tervez­ték, elegendőnek látszott, azonban a létszám közben emelkedett. Tíz dolgozónkat a Vitéz utcában bérelt szobában helyeztük el: egy ok­tató felügyeletével tíz ipari ta­nulónknak biztosítottunk ott kényelmes otthont. Nincs ugyan fürdőjük, de szerencsé­re közel vannak, a szálló zu­hanyozója bármikor rendelke­zésükre áll. Természetesen ugyanígy a konyha és a 300 kö­tetes könyvtár is.' A lehetősé­geinkhez mérten tényleg ott­hont igyekszünk teremteni la­kóinknak. Legtöbben csak két­hetenként járnak haza a nagy távolság miatt, például a deb­receniek. Kiskunfélegyházáról és 'Kecskemétről való a leg­több dolgozónk. — Milyen szórakozási le­hetőség várja a munkából hazatérőket a szálló falai között? — Van tévénk, rádiónk, és amire a legbüszkébbek va­gyunk, könyvtárunk, amelynek kötetszáma évről évre szapo­rodik. Érdeklődési körének megfelelően tud itt mindenki válogatni. Szépirodalom, útle­írások, novellás és verses kö­tetek várják az olvasókat. Fő­leg a fiatalabbak látogatják a könyvtárat, az idősebbek in­kább az újságokat, folyóirato­kat lapozgatják szívesebben. Csatári Hona Birkózás Vasutas magyar bajnokság egy első és két második hellyel Budapesten tartották a vas­utas magyar birkózó bajnok­ságot. A küzdelmeket felnőtt és ifjúsági korosztályban ren­dezték meg. A versenyen egy svéd, illetve göteborgi csapat is szerepelt. Ugyanakkor a BVSC, a legjobb magyar vas­utas együttes, a Közép-euró­pai Kupán szerepelt. Ez szép­séghibája volt a bajnokság­nak. A Ceglédi VSE nemrégen NB II-be jutott felnőtt csapa­tának elég „foghíjas” volt az összeállítása: négyen indultak el. Az ifjúságiak között három ceglédi lépett szőnyegre. Eredmények: Felnőttek: 48 kg-ban: 2. Nagy Miklós, 57 kg-ban: 2. Nagy György. Nagy György eredménye kellemes és nem várt megle­petés, 12-en voltak súlycso- pontjában, két svéd ellenfelét is legyőzte. Ifjúságiak: 87 kg-ban: ■ 1. Szűcs István. U. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom