Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-09 / 290. szám

1971. DECEMBER 9.. CSÜTÖRTÖK 3 MEGKEZDTE MUNKÁJÁT A KISZ Vili. KONGRESSZUSA nak növelése a gazdasági ha­tékonyság fejlesztésének fon­tos eszköze. A gyorsuló mű­szaki haladás következtében nemcsak a gyártmányok cse­rélődnek ki, hanem elavul­nak a korábbi szervezési el­vek, új szervezési módsze­rek alkalmazása válik szük­ségessé. A termelés, a forgalmazás és a szolgáltatás területén a gazdasági és műszaki veze­tők irányításával, az öntuda­tos munkásság közreműködé­sével széles körű akció bon­takozik ki a vállalaton be­lüli üzem- és munkaszerve­zés színvonalának növelésé­re. Ebben is nagyon sok se­gítséget nyújthatnak a KISZ- szervezetek. Az MSZMP Központi Bi­zottsága szükségesnek tartja, hogy az anyagi érdekeltség és a szocialista öntudat kettős pillérjére építve, továbl. fej­lődjön, új lendületet kapjon a szocialista munkaverseny- mozgalom. Vonatkozik ez KISZ-szervezeteinkre, az ifjú­kommunistákra, de azokra a fiatalokra is, akik nem tag­jai a KISZ-nek. A jó példát, a kezdeményezést természete­sen a KISZ-tagoktól várjuk. A fiatalok különböző fóru-. main sokszor elhangzik a kér­dés, hogy ma mit jelent a forradalmi tett. Ügy gondolom, nem szüksé­ges valamilyen emberfeletti, halált megvető bátorsággal véghez v*tt cselekedetre gon­dolni. Forradalmi tettet bár­melyik fiatal véghez vihet, aki a szocializmus építésében részt vállal, internacionalista szel­lemben foglalkozik társaival, az itt tanuló és dolgozó , kül­földi testvéreinkkel, aki őszin­te meggyőződéssel támogatja népi rendszerünk politikáját. Nemcsak szavakkal, hanem tettekkel ott, azon a munka­helyen, ahová az élet állítot­ta Keli-e elismerésre mél­tóbb forradalmi tett annál, mint a szocialista munkaver­seny résztvevőjeként, nagy­szerű teljesítményekkel ki­emelkedni először a jók, majd a legjobbak közül? Példaképek, környezetünkben Sok fiatal azt is megkérde­zi, kit tekintsen példaképnek. A választ erre sem csak a tör­ténelemkönyvekben kell ke­resniük. Ha szétnéznek a ma­guk környezetében, rátalál­nak azokra, akiket nyugodtan példaképül választhatnak. nig, a beteg brigádtárs meglá­togatásától az esti továbbkép­zésig. 4 Meggyőződésem, hogy ilyen példák égisz sorát említhet­né bármelyik fiatal, a szüléi­től kezdve tanárain, tanító- mesterén folytatva, legjobb barátjáig De valahogy úgy van ez is, hogy mivel termé­szetes, elkerüli a fiatalok fi­gyelmét. Sajnos, ludasak va­gyunk ebben mi, idősebbek is. Csak nagyon elvétve beszé­lünk, írunk olyan dolgozókról, akik a termelésben kiváló munkát végeznek. A legjobb tudás szerint ' Minden üzemben, vállalat­nál érezniük, tudniuk kell a dolgozóknak, hogy képessé­geik legjobb hasznosítása össztársadalmi érdek. A tudo­mány, a technika gyors fejlő­dése, a szó valódi értelmében anyagi erővé válása újabb és újabb ismereteket követel1 tő­lük. A megszerzett szakmun­kás bizonyítvány vagy a dip­loma, csak az alapokat nyújt­ja. Ha valaki az iskolában ta­nultakat nem gyarapítja , to­vább, az elmarad, megreked, nem lesz képes lépést tartani a fejlődés ütemével. Ahhoz, hogy valaki határo­zottabban lássa, érezze, hogy szorosan vett kötelességtelje­sítésnél többet kell nyújtania a társadalomnak, tudatosan azo­nosulnia kell a közösség éle­tével, 'gondjaival. Juttatás és ellenszolgáltatás nélkül is cse­lekednünk kell a közösségért. Ne csak azt nézzük, hogy ne­kem megéri-e a fáradságot. Az enyém tudata csak így telje­sedhet ki a mienk gondolatá­vá. A szocialista társadalom aiapelve a munka. Az embere­ket aszerint értékeljük, hogy mennyit tesznek a társadalom, a közösség, a haza javára. Ez a személyiség kibontakoztatá­sának, az értelmes életnek egyedüli helyes módja, lehető­sége. A szocialista társadalom­ban az egyén boldogulása, előrehaladása csak a közösség­gel, a nép érdekeivel össz­hangban valósulhat meg iga­zán. Az egyén szokásaiban, a divatban, a hajviseletben le­hetnek „generációs” különbsé­gek, de a munkához való vi­szonyban egyértelműen kifeje­ződik a társadalmunk ügye iránti elkötelezettség, a szocia­lista tudat, a hazaszeretet, az internacionalizmus. Az idősebbek közül például azokat a. törzsgárdatagokat, akiiénél ismeretlen ' fogalom a lógás, a késés, akik az üres­járatban látott gépet, az égve felejtett lámpát kikapcsolják vagy éppen a szervezetlensé­get, az akadozó anyagellátást teszik szóvá. De példakép le­het az a fiatal is, aki sorra- rendre túlszárnyalja mellette dolgozó társát, közben azon is fáradozik, hogy társadalmi munkára kedvet ébresszen másokban. S maga is ott van velük mindenütt, a konpnu- nista szombattól a klubdélutá­. Szüntelenül fejlesztenünk kell az egyes emberek gondol­kodását, a helyes szocialista életszemléletet, életmódot, ma­gatartást. Alapvető céljaink közé tartozik a? életkörülmé­nyek javítása. Bíráljuk azt a szemléletet, amely a javak megszerzését teszi életcéllá. A szocialista felfogás, magatar­tás kialakításában, az esz­méinktől idegen nézetek le­küzdésében legfőbb szerepe a közvéleménynek, a dolgozó emberek fellépésének van. Ügy véljük, ebben az ifjúság teljes támogatására számítha­tunk. Alaposabb képzési rendszer Kedves elvtársak! Társadalmunk szocialista fejlőd lsének és tegyük hozzá, az ifjúság felkészülésének is egyik alapvető kérdése a köz­oktatás, az iskolaügy fejleszté­se. Joggal lehetünk büszkék árra az oktatási rendszerre, amelyet felszabadult népünk teremtett. Ugyanakkor a fia­talok és a szülők joggal teszik szóvá, hogy közoktatásunkban nincs tminden rendben. • Ezért határozott úgy pár­tunk X. kongresszusa, hogy átfogóan felül kell vizsgálni egész oktatásunk rendszerét, az oktató-nevelő munka tar­talmi és szervezeti kérdé­seit. Már elkészült a jelen­legi helyzet kritikai elemzése, és a következő hónapokban kidolgozzák a továbbfejlesz­tést szolgáló terveket. Pár­tunk .Központi Bizottsága előreláthatólag a jövő év kö­zepén tárgyal e fontos kér­désről. Iskolarendszerünknek na­gyobb lehetőséget kell nyúj­tania a sokféle tehetség és képesség felfedezésére és ki­bontakoztatására. Ennek ér­dekében szocialista államunk már eddig is sokat tett. Mégis hátrányosabb körülményei miatt ma még sok munkás és paraszt gyerek nem kerül magasabb iskolába és nem bontkoztathatja ki képessé­geit. Ezért hozott olyan hatá­rozatokat a kormány, mint a kollégiumi hálózat fejlesz­tése, a középiskolai ösztöndí­jak bevezetése. Javítani kell a termelő- munka melletti továbbtanu­lás jelenlegi helyzetén. Az if­júsági törvény végrehajtását szolgáló kormányhatározat — több más fontos kérdéssel együtt — e probléma1 felül­vizsgálatát is előírja. A KISZ-szervezetek fontos feladata, hogy foglalkozza­nak a munkába lépő fiatalok­kal. Tapasztalataink szerint a fiatalok nagyon kevés tájé­koztatást kapnak új környe­zetükről, leendő feladataik­ról, az előrejutás lehetőségei­ről. Nemegyszer előfordul, hogy a munkabeosztásuk nem’ felel meg annak, amit' tény­legesen tudnak. Mindezek olyan problémák, amelyek felismerése és megoldása hoz­zásegíthet ahhoz, hogy a fia­talok minél előbb megismer­jék és megszeressék munka­helyüket, felelősséggel és szí­vesen végezzék munkájukat. A kormány a közelmúltban fogadott el határozatot arról, hogy az ifjúság céljait szol­gáló létesítményeket az álla­mi szervek, általában a ta­nácsok üzemeltessék. Ezzel az a célunk, hogy a gondok egy részétől megszabadítsuk a KISZ-t, ugyanakkor vala­mennyi művelődési házban biztosítsunk az ifjúság szá­mára megfelelő programokat, a KISZ és az Üttörőszövetség tevőleges részvételét a prog­ramok kialakításában. A sport és testnevelés fej­lesztése ugyancsak olyan if­júságpolitikai kérdés, , amely egyben „nemzeti ügy” is. Eb­ben azt hiszem, mindenki egyetért. Arról viszont ko­moly viták folynak, hogy mit fejlesszünk, mire fordítsunk nagyobb gondot. A mi véleményünk határo­zott és egyértelmű: akkor szol­gáljuk helyesen a magyar sport ügyét, ha — és ez az anyagiakra is vonatkozik — a következő években az ifjúsá­gi tömegsport, a diáksport feltételeit javítjuk. Ennek fe­lel meg az ifjúsági turizmus már kormányhatározatba fog­lalt fejlesztése is. A megítélés reálisabbá vált Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! Az ifjúságpolitika a pártpo­litika szerves része. A Köz­ponti Bizottságnak az elmúlt évben kidolgozott ifjúságpoli­tikai dokumentumait a párt X. kongresszusa is megerősítette, s azóta is a bennük foglaltak szerint folyik a munka a párt- szervezetekben. Az elmúlt, közel két eszten­dőben az ifjúságról szemlélet- változás ihdult meg az egész társadalomban. Az emberek reálisabban ítélik meg ifjúsá­gunk helyzetét, szerepét, bár hangsúlyeltolódás, más-más megközelítés jelenleg is ta­pasztalható. A felnőttek a 7 eredmények elismerése mellett élesebben bírálják a KISZ- szervezetek munkáját, az ifjú­ság életében tapasztalt negatí­vumokat, a fiatalok viszont szí­vesebben és élesebben említik az állami, gazdaság és társa­dalmi szervek nem kielégítő intézkedéseit. A párt abból indult ki, hogy ha minden felnőtt állampolgár, minden szervezet és intézmény jobban kihasználja lehetőségeit a fiatalok szocialista nevelése érdekében, akkor társadal­munkban kevesebb gonddal kell szembenéznie. Állami szerveink e felelősségüket — a párt határozata óta eltelt idő­szakban — határozott intézke­désekkel fejezték ki. Az Országos Ifjúságpolitikai Tanács kezdeményezésére ke­rült a kormány elé számos, az ifjúság széles rétegeit érintő kérdés és születtek az ifjúság érdekeit közvetlenül szolgáló intézkedések. Kétévenként számvetés Az ifjúságpolitika állami szintű tevékenységében ki­emelkedő jelentőségű az or­szággyűlés legutóbbi üléssza­kán elfogadott .ifjúsági tör­vény. A jövő évben napvilágot látnak az ifjúsági törvény vég­rehajtását szolgáló miniszteri jogszabályok. Életbe lép a kor­mány határozatának az az elő­írása, amely szerint két éven­ként minden állami intéz­mény, gazdálkodó szerv köte­les megvizsgálni az ifj-áság helyzetét. Ugyancsak a törvény végrehajtását jelentik azok az intézkedések, amelyek az ifjú­ság érdekeit külön is szolgál­ják, mint például az új lakás­rendeletek, vágj- az új kollek­tív szerződések. Az ifjúsági szövetség alap- elveiben semmiféle változás nem történt és nem történik: a KISZ volt és marad a párt ifjúsági szervezete, a magyar ifjúság egyetlen politikai szer­vezete. Ezt a tényt még az országgyűlés is rögzítette az ifjúsági törvényben. Nem vál­toztak az ifjúsági szövetség legfontosabb feladatai sem. A KISZ politikai jellegének következe'tesebb érvényesíté­se azt kívánja, hogy miköz­ben javítják, erősítik, tökéle­tesítik a szövetség belső éle­tét, a KISZ-en kívüli ifjúság mind nagyabb tömegét is von­ják be akcióikba, egész tevé­kenységükbe, vagyis lépjenek ki a KISZ-szervezetek falai közüL Az ifjúsági munkában a legfontosabb az az alapelv, hogy soha, sehol sem szabad uniformizálni. Követelményei­ket az élő, eleven emberre kell szabniuk, valahogy így: fo­gadd el az alapelveinket, légy egy kicsivel jobb, aktívabb, okosabb, holnap, holnapután és azután, mint mai önmagad. A KISZ-szervezetek dolgoz­zanak öntevékenyen, s prog­ramjaikat rövidebb távra ala­kítsák ki saját maguk, a fiata­lokkal együtt, demokratiku­san. Nagyszabású békeprogram Végezetül röviden néhány időszerű nemzetközi kérdéssel kívánok foglalkozni. Korunk alapvető folyamatainak felis­meréséből, marxista—leninista elvi álláspontból indul ki pár­tunk és kormányunk politikai tevékenysége. Ma a nemzetközi helyzet legfőbb vonása a szocialista or­szágok aktív kezdeményezése, A Pest megyei küldöttek egy csoportja a szünetben. Kotrocző István felvételei mindenekelőtt a Szovjetunió rendkívül széles körű külpoli­tikai tevékenysége. Ez az SZKP XXIV. kohgresszpsán elfogadott nagyszabású béke­program valóraváltását szol­gálja. Egyik legfőbb törekvésünk a szocialista országok egységé­nek erősítése. Ennek eredmé­nyei mutatkoznak a kapcsola­tok bővítésében, a KGST in­tegrációs programjának kidol­gozásában, a Kínai Népköz- társaság ENSZ-jogaiért folyta­tott küzdelmünk győzelmében és egy sor egyéb nemzetközi eseményben. Pozitív előreha­ladásról beszélhetünk még ak­kor is, ha a kínai vezetők an- timarxista, szovjetellenes poli­tikai fellépése a szocializmus erői tömörítésének fő akadá- * lyát jelenti. A világbéke egyik kulcskér­dése az európai kontinens bé­kéjének és biztonságának ügye. így különösen nagyje­lentőségű, hogy a Szovjetunió és a szocialista országok a leg­nagyobb sikereket éppen itt érték el. Az eredményeket jel­zik a szovjet—nyugatnémet, a lengyel—nyugatnémet ratifiká­lásra váró egyezményele, a négy nagyhatalom Nyugat- Berlinre vonatkozó megállar- podásai, valamint az NDK és az NSZK küldöttségének tár­gyalásai. Bíztató jel a világbé­ke szempontjából, hogy az ér*■ dekelt országok többsége elvi egyetértést tanúsít az európai biztonsági értekezlet összehi- vásában. Persze nem lehetnek illúzióink a nemzetközi reakció vezető köreiről: az enyhülés irányzata, a béke megszilár­dulásának bíztató távlatai el­lenállást válthatnak ki, s a ha­ladás csak kemény küzdelem­ben megy végbe. A világ közvéleménye fi­gyelmének középpontjában változatlanul a délkelet-ázsiai helyzet, 'az amerikai imperia­listák és csatlósaik indokínai, vietnami agressziója áll. Mi továbbra is támogatjuk az in­dokínai helyzet rendezését a jól ismert hétpontos javaslat alapján. Változatlanul súlyos és vál­ságos a helyzet a Közel-Kele­ten, az Egyesült Államokra támaszkodva Izrael továbbra is akadályozza a probléma po­litikai megoldását. Nehezíti az ellene folyó harcot az arab vi­lágban az antiimperialista erők megosztottsága is. Mi — éppen elvi politikánk alapján — az imperializmus ellen, az agresszió ellen harcolók olda­lán állunk. Pártunk és kormányunk, egész népünk aggódva kíséri figyelemmel az indiai—pakisz­táni konfliktus súlyosbodá­sát. A mi álláspontunk az, hogy a vérontást megszüntet­ve, politikai úton kell meg­oldani a hindosztáni válságot Egyetértve e cél elérése ér­dekében a Szovjetuniónak a különböző fórumokon tett kez­deményezéseivel, pártunk és kormányunk úgy véli: a kiala­kult helyzetet, amelyért Pa­kisztán a felelős, politikai ren­dezéssel lehet és kell megol­dani, Kelet-Pakisztán népe törvényes jogainak és érde­keinek tiszteletben >tartása alapján. A Magyar Népköztársaság külpolitikája tehát teljes össz­hangban áll népünk nemzeti céljaival, a szocialista világ- rendszer érdekeivel, az embe­riség haladó és békére vá­gyó törekvéseivel. Olyan el­veket és gyakorlatot jelent, amely mögé teljes egység­ben sorakozhat fel ifjúsá­gunk. Tisztelt kongresszus! A céljaink közösek az önö­kével. Azt kívánjuk, hogy békében, biztonságban épül­jön tovább szocialista hazánk, a Magyar Népköztársaság, hogy hazánk ifjúsága legyen okos, művelt, edzett, dolgos, vállalja a munkát, a gondo­kat és élvezze az élet örömeit. Mindehhez és a kongresszul további jó munkájához, majl az azt követő gyakorlati te« vékenységhez kívánok sok si­kert, gazdag eredményeket és boldogságot az egész magyar ifjúságnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom