Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-09 / 290. szám

/-zJCirinp Betemették az árkot A Pest megyei Hírlap no­vember 25-i számában a Pos­tabontás-rovatban „Nehéz a közlekedés’’ címmel Szaller János Dabas, II., Templom u. 3. szám alatti lakos panaszát közölték. Az észrevételekre az alábbiakat válaszoljuk: A Dabasi Vízmű Társulat megrendelésére a község víz­hálózatát mi építjük, A meg­rendelés alapján társulatunk kiássa az árkot, lefekteti a csö­vet, és a föld egyharmadát a cső betakarására visszatölti. A megmaradó földmennyiség visszatöltését a lakosság vál­lalta társadalmi munkában. A panaszolt helyen valóban volt nyitott árok, mert a lakás- és telektulajdánosok a földet ad­dig még nem töltötték vissza. A beruházó megrendelésére a földet a telektulajdonok he­lyett azóta visSzatöltöttük, s ezzel a közlekedés zavartalan­ná vált. Megjegyezzük még, hogy a panaszban említett halálos baleset, nem a nyitott munka­árok mellett, hanem attól mintegy 150 méternyire tör­tént — ittas vezetés miatt. Ez tehát nem az árokkal volt ösz- szefüggésben. Farkas József- a Dunavölgyi Vízgazdál­kodási Társulat elnöke, Dabas, II., Marx K: u. 41. Mikor érkezik a fizetés? Göd nagyközség szociális foglalkoztatója az ez év augusztusi fizetéseket időben továbbította a váci OTP-nek. Az OTP — 1184. szám alatt — eljuttatta a pénzt a váci pos­tához. Sokan örültek már an­nak is, hogy szeptember kilen­cediké táján felvehették a munkáért járó pénzt, de volt olyan is, aki mind a mai na­pig nem kapott egy fillért sem. Solymosi Jánosmé (Dunakeszi, Hunyadi u. 20.) például hiába várta pénzét, az nem érkezett meg. A gödi munkaadók ok­tóber 18-án levelet írtak — 216/71. szám alatt — a váci postához ez ügyben, de erre mind a mai napig nem is vá­laszoltak. A dunakeszi 1. szá­mú postán azt a felvilágosítást adták: Solymosi Jánosmé ne­vére a 264 forint nem érkezett meg. Hol van hát á pénz? Solymosi László Dunakeszi Bolt az "új negyedben A kereskedelem „vonzó” körzetei rendszerint az új te­lepülések. A felszabadulás előtt mindössze két utcából állt a MÁV-állomás mögötti negyed, amelyet akkoriban Kecske-telepnek hívtak. A' felszabadulás után megválto­zott a helyzet: 12 utcarészt parcelláztak itt, s ma már szép, modem házak állnak ezen a részen. A Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat a Széche­nyi úton egy tetszetős, nagy áruházat épített. Itt minden megtalálható, jó az ellátás, nincs hiánycikk. A szórakozási lehetőségről is gondoskodtak: a Búzavirág presszó minden igényt kielégít. De a régi Alberti részre is gondolni kellene. A Nyáregy­házi utcában van is egy üres bolthelyiség, ezt talán ki le­hetne használni. Érdemes len­ne ezen elgondolkozniuk az illetékeseknek. Virág Mihály Albertiraa Kézbesítés — zökkenőkkel Elnézést kérek a zavarásért, de kénytelen, vagyok Önökhöz fordulni. Hosszú évek óta elő­fizetője vagyok a Pest megyei Hírlapnak. Ha kisebb 'zökke­nőkkel is, de mindig megkap­tam a lapot'. Egy ideje azon­ban nagyon rendszertelen a kézbesítés. Most egy héten kétszer, egyszerre, kapom meg az újságot. S azt talán nem kell külön hangsúlyoznom, hogy az egy napilap esetében mit jelent az olvasó számára... Füles Gábor Üllő, József Attila u. 6. •k Az üggyel kapcsolatban te­lefonon érdeklődtünk az üllői postán, ahol Szabó László, a hivatal vezetője elmondotta, hogy a 4. számú körzetben a kézbesítő csaknem egy hónap­ja beteg. Megfelelő helyettes­ről mindezideig hem sikerült gondoskodniuk. Hozzávetőle­gesen, reggelente 180 előfizető hiába várja a Pest megyei Hírlapot. Az üllőd posta veze­tője szerinti december 20-tól megoldódik á kérdés: ekkortól lép munkába az új kézbesítő. Addig viszont marad a jelen­legi helyzet — mondták. S az bizony — tegyük hoz­zá — lehetetlen, hogy az elő­fizető a pénzéért ne kapja meg az ellenértékét! Nemzetiségi est Százhalombattán Százhalombattán százegy- néhány szerb anyanyelvű la­kos él, zömmel az Óváros te­rületén. összetartozásuk alap­ja a szerb anyanyelv és a régi szokásokon alapuló hagyomá­nyok ápolása. Közösségi éle­tük színhelye a Délszláv Klub. Az egykori elkülönülés — amelynek gyökerei az úri Ma­gyarország nemzetiségi poli­tikájából eredtek — teljesen megszűnőben van. Ékes bizo­nyítéka ennek a Magyarorszá­gi Délszlávok Demokratikus Szövetsége ’által kezdeménye­zett gyűlés és kultúrműsor, amelyet a közelmúltban ren­deztek meg az óvárosi mozi­ban. Az eseményen a szerb anyanyelvű lakosság mellett 200 magyar fiatal és felnőtt is részt vett. A rendezvényen jelen voltak a városi párt-, ta­nácsi és tömegszervezeti veze­tők is. Gyurkó Gyúrok, a Magyar- országi Délszlávok Demokra­tikus Szövetségének főtitkár- helyettese mondott ünnepi beszédet, majd a battonyai népi együttes szórakoztatta a 1 megjelenteket. Nagy sikert arattak. Késő estig együtt­maradt a közönség: a klubban hosszú ideig folyt még a ba­ráti beszélgetés. Orbán Sándor Százhalombattai Váróéi • Tanács művelődési osztályvezetője , Utcát neveznek el Erdei Ferencről örömmel közlöm a hírt: a közelmúltban a járási honis­mereti bizottság vezetőségi ér­tekezletén Dékány Sándor, a Hazafias Népfront járási tit­kára közölte, hogy a ráckevei Árpád-szobor ügye végre meg­oldódik. Jóleső érzéssel tölt el ben­nünket az is, hogy minden bi­zonnyal Szigetszentmiklóson is lesz Erdei Ferenc utca. A hon­ismereti szakkör a Dunaha- raszti utca végétől a Czuczor- szigeti házakig vezető útvona­lat javasolja. Kincse József Szigetszentmiklós, • Lenin u. 12. A szocialista munkaverseny és brigádmozgalom idei ta­pasztalatait vitatták meg teg­nap a MEDOSZ Pest megyei bizottságának ülésén. Megálla­pították: több, mint hatezer dolgozó versenyez 512 bri­gádban, s javarészük egyszer már elnyerte a szocialista cí­met. A számok azt jelentik, hogy ebben az esztendőben a mezőgazdaság állami szektorában dolgozók 32 százaléka kapcsolódott be a versenybe, kétszer any- nyian, mint 1967-ben. Általános tapasztalat, hogy megnőttek a követelmények, s a szocialista címért jobban meg kell dolgozni, mint ko­rábban. Tavaly például 439 brigád versenyzett és csak 292 lett a megtisztelő cím birtokosa. A szocialista brigádok je­lentős mértékben hozzájárul­nak a gazdasági eredmények növeléséhez. Részük van ab­ban, hogy — egy-egy ver­senyző kollektíván belül — csökken a munkaerővándor­lás, s a brigádtagok rendsze­rint a t'örzsgárdához tartoz­nak. Mozgósító és példamu­tató erejük megmutatkozott abban is, hogy javult a mun­kafegyelem és kevesebb a baleset. A brigádok érdeme, hogy az üzemi demokrácia gyakorlása nem korlátozó­dik csupán a termelési ta­nácskozásokra. Anyagi és erkölcsi meg­becsülésük azonban nem ilyen egyértelmű, s a ju­talmazások a megye te­rületén igen nagy szó­ródást mutatnak. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság a Magyar írók Szö­vetségével, a. KISZ-szel, a SZOT-tal, a Hazafias Nép­fronttal, a Művelődésügyi, va­lamint a Munkaügyi Miniszté­riummal, a könyvkiadó és könyvterjesztő vállalatokkal közösen pályázatot hirdet „Kell a jó könyv’’ címmel. A pályázat határideje 1972. ok­tóber 1. HOGYAN KELL PÁLYÁZNI? Ezt, és a részvétel feltételeit a „Kell a jó könyv.” című fü­zet tartalmazza, amely díjta­lanul kapható a könyvesbol­tokban, a könyvtárakban és az iskolákban. A füzet hat pá­lyázati lapot is tartalmaz a kérdésekkel. A pályázók 43 klasszikus orosz és szovjet szépirodalmi mű közül tet­szés szerint választhatnak el­olvasásra hatot. Művenként 3—3 kérdésre kell írásban elkészíteniük a választ. A résztvevők a könyvesbol­tokban megvásárolhatják, vagy a könyvtárakból köl­csönözhetik ki a választott műveket. A pályázati lapo­kat attól függően, hogy a meg­jelölt hat művet hol szerzi be a pályázó, a könyvesbolt, il­letve a könyvtár bélyegzőjé­vel kell ellátni. Végül az ol­vashatóan kitöltött pályázati lapokat borítékban kell el­juttatni annak a könyvesbolt­nak, illetve könyvtárnak, amelytől a pályázó az utolsó Fenyőmag Vas megyéből Vas megye magtermeszt«, ültetvényeiben és a mintegy húszezer hektárnyi fenyvesei­ben megkezdték a tobozszü­retet. A következő hetekben több száz mázsa fenyőtobozt «eprinek le á fákról, majd szé rítás után hozzáfognak az ér­tékes fenyőmag pergetéséhez. Egy arany fokozatot elért bri­gád 600-tól 1000 forintig ter­jedő összeget kap, s helyen­ként nem tisztázott az ösz­tönzésre fordítható összegek forrása. A megyebizottság vizsgála­ta őszintén feltárta a brigád­mozgalom hiányosságait is. Előfordul, hogy a vállalások tartalma nem kapcsolódik eléggé a gazdaság tervéhez, vagy esetleg olyan felajánlást tesznek, amely konkrétan nem értékelhető, sót nem is teljesíthető. Az ilyen üzemekben rendsze­rint baj van a munkaverseny szervezésével, és hiányzik á kellő támogatás. Mindez a dolgozók kezdeményezéseinek kibontakozását hátráltatja. Előfordul, hogy a gazdasá­gi vezetők a vállalásokat a termelési lemaradás pótlására használják fel. Sokszor nem gondoskodnak a felajánlások teljesítésének személyi és műszaki feltételeiről sem. A különböző ágazatokban a műszakiak, az alkalmazottak és az értelmiségiek is szocia­lista brigádban versenyeznek. Ezt ma még nem mond­hatjuk el a mezőgazdasági üzemekről, mert itt a ver­seny jórészt a fizikai ál­lományban levőkre kor­látozódik. Szóba került, hogy a verse­nyeket kampányszerűen ér­tékelik, pedig az emberek igényelnék a gyakoribb elis­merést, a nagyobb nyilvá­nosságot. s. i. könyvet megvásárolta vagy kölcsönözte. MILYEN SEGÍTSÉGET KAPNAK A PÁLYÁZÓK? A könyvek kiválasztásához a könyvtárosok és könyvter­jesztők segítséget nyújtanak, a könyveket kiállításon is be­mutatják; a könyvtárak könyvismertetőket, olvasóan- kétokat, irodalmi esteket, ve­télkedőket szerveznek és a pá­lyázni szándékozókat ezekre meghívják. Azok között, akik a hat — helyes választ tartalmazó — pályázati lapot 1972. októ­ber 1-ig átadták a könyv­tárnak, illetve könyvesbolt­nak, 1972. decemberében nyil­vános sorsoláson 6 fődíjat sorsolnak ki. A díjak a követ­kezők: Zsiguli személygépkocsi, két­személyes társasutazás Moszk­vába és Leningrádba, egysze­mélyes társasutazás Moszkvá­ba és Leningrádba (ugyanez a negyedik díj), az 5. és 6. díj pedig egyszemélyes társas- utazás Moszkvába. Ezenkívül még több pénz-, tárgy- és könyvjutalmat sorsolnak ki. A pályázat szervező mun­káját, lebonyolítását a külön­böző szervekkel együttesen a megyei, a járási, illetve a vá­rosi és községi könyvbarát bizottságok segítik, egyezte­tik. A Pest megyei könyvbarát bizottság BRIGÁDOK A MEZŐGAZDASÁGBAN Javult a munkafegyelem, kevesebb a baleset „Kell a jó könyv olvasópáiyázat 1971. DECEMBER 9„ CSÜT . HETI FILMJEGYZET Homolkáék az uborkafán. Frantisek Ilusák és Helena Ruzicková a Homolkáék az uborkafán egyik jelenetében. Emlékeznek még az Ecce lomo, Homollca című cseh iilmszatíra családjára? Erre a cicsinyes, folyton civakodó, az »let igazi célját, értelmét hír- )ől sem ismerő, műveletlen és ítupid famíliára, amely rá- idásul okosnak, műveltnek, ;rkölcsileg felsőbbrendűnek, s mindenkinél különbnek kép- :eli magát? Nos, ha annak deján, amikor ezt a filmet be­mutatták nálunk, kissé kíno­san feszengve is, de jót mu- attunk Jaroslav Papousek •endező alkotásán és a pom- sás szereplőkön, a mulatságot most folytathatjuk, mert a Komolka-család nem tűnt el, sőt! Azóta megtollasodtak, egy ij Skoda tulajdonosai lettek, s »ttől még kivagyibban visel­kednek mint eddig. Valamifé- ,e bornirt kispolgáriság keve­redik ebben a pompásan sza- Irizált famíliában azzal a ma­cától értetődő anyagi bizton­sággal és birtokon belüliség- írzettel, amely egyszerre eme- i Hoinolkáékat a mindenkori sitiánerség tipikus képviselői­dé, s tipikusan csehvé* is, a körülöttük mozgó-élő világ hi­telességének megteremtésével. Így aztán Homolkáék az ubor­kafán érezhetik ugyan magu­kat, de viselkedésük, sokszor feszélyezően idétlen kalandja­ik, önzésük, betonszilárd osto­baságuk, érzéketlenségük má­sok ügye-baja iránt, kegyetlen­ségbe váltó józanságuk tulaj­donképpen olyan alacsony tár­sadalmi tudatszinten mutatja be őket, hogy néha már-már sajnáljuk őket. A film — amel­lett, hogy kíméletlen szatíra — mesterien keveri a burleszket a tragikummal, s érzékeltetni tudja, hogy az élet legszélső­ségesebb pillanataiban min­den egyszerre képes jelent­kezni. Pompásan megoldott je­lenetsorok (látogatás a déd- nagymaminál, az öreg erdé­szek kutyaversenye, fürdés a tóparton stb.) dicsérik Papou­sek tehetségét amely ugyan néhol szertelen és túlságosan kiélvezi képi-szövegi gegjeit, de kétségtelenül egyéni és bá­tor, jobbító célzattal vág az elevenbe — azt hiszem, egy ki­csit minálunk is. A kaktusz virága Gene Saks lassan háziren­dezővé lesz hazánkban. Két hete mutatták be Furcsa pár című filmjét, most pedig a nálunk ugyancsak nagy sikert aratott A kaktusz virága cí­mű vígjáték filmváltozatát jegyzi. Méghozzá nem Is akár­milyen filmváltozatét, mert újra láthatjuk benne a ná­lunk elég ritkán megtekinthe­tő Ingrid Bergmant, Stepha­nie, a ridegnek-hidegnek vélt, de valójában annál melegszí- vűbb, sőt temperamentumo- sabb és vonzóbb fogorvos­asszisztensnő szerepében. Rá­adásul micsoda alakítást nyújt ebben, a lényegében egy cso­mó vígjátéki sablonból, a vén-* kisasszony és a rajongó mun­katársnő, valamint a mindezt titkoló okos nő keverékéből gyúrt szerepben! Mennyi fi­nom játékötlet, menrjyi ked­vesség, mennyi átéltség, mi­lyen elhihető erő, a fiatallá és elragadóvá lényegülés micso­da képessége árad rá erre a Stephanie-re a ma már jóval az ötvenen túl levő, de von­zásából és tehetségéből mit sem veszített Bergman jóvol­tából! Miatta — és Ruttkay Eva Bergman játékával egyen­rangú, sőt itt-ott tán még azpn is túltevő szinkron-alakítása miatt — érdemes megnézni ezt a filmet, amelyben Ingrid Bergman partnereként a Fur­csa pór-ban is főszerepet ját­szó, kissé fahumorú, fanyar Walter Matthau (remek szink­ronja Gábor Miklós) és egy kedves fiatal színésznő, Goldie Hawn (Halász Judit magy hangja jobb, mint az erede­ti!) szerez élvezetes és derűs perceket a színpadi eredetét különben nem tagadó, erősei kötött szerkezetű alkotásban. ... És hamarosan sötétség Krimi, a javából, így nem könnyű beszélni róla, hiszen ha méltatni akarjuk, szinte el­kerülhetetlen, hogy éppen a meglepetéshez, a váratlan for­dulatokhoz vezető szálak va­lamelyikét érintsük, s ezzel elrontsuk a néző játékát. Pe­dig ez a nagyon feszült, meg­hökkentő rendezői ötletekben bővelkedő, helyenként félel­metes légkört árasztó, izgu- lásra késztető angol film nem érdemli meg a poénok előre ellövését. Az írók, Brian Cle­mens és Terry Nation, vala­mint a rendező, Robert Fli­est, profi módon értik a dol­gukat. Ahogyan szinte idilli­kus hangvételben elindítják Franciaországban bicikli vakációzó két csinos angol ki: lány kalandjainak sorát, ahogyan ebben az idillben ott érezzük a veszedelmi ahogyan ravasz csavarást az utolsó percig fokozni pesek a feszültséget és a ta lálgatást, ki is a tettes, az legjobban megoldott krimi avatja a filmet mindazok kö zül, amelyeket e műfajban utóbbi időben módunk vol látni. Kitűnőek a szereplők i: Pamela Franklin és Micheli Dotrice a két lány, Sa Eles, a nyomozó és John Nett leton, a csendőr szerepében. Oliver! A hét negyedik filmje amo­lyan fél-bemutató: a Corvin filmszínház hetekig játszotta ezt a nagyón sikerült angol musicalt (Dickens: Twist Oli­ver című regényéből, Lionel Bart zenéjével, Carol Reed rendezésében) 70 mm-es vál tozatban. A kétrészes alkotá most normál szélesvásznú i tozatban került több mozi mű sorára. Takács István

Next

/
Oldalképek
Tartalom