Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-07 / 288. szám

MOHOMIDÉH Pf S J' M £ G Y:-F t ' H í PIA P <K Ü,l Ö N K I A D Á S A, XIII. ÉVFOLYAM. 287. SZÁM 1971. DECEMBER KEDD ,MONDJATOK EL HELYETTÜNK” Diáktanácskozás —• a KlSZ-kongresszuselőtt Kis parlament ült össze a múlt hét végén a monori já­rási pártbizottság nagytermé­ben : gimnazisták, ipari tanu­lók, KISZ-vezetők, ifiveze­tők. Azért jöttek, hogy el­mondják gondjaikat, egymás­nak, s elsősorban az általuk választott két megyei küldött­nek; Pintér Erzsébet járási úttörőtitkárnak és Vitéz Ág­i nes KISZ-rezetőnek. Berla j Ferenc, a járási KI3Z-bízott- J ság vezetőjének bevezető sza­vai után csak rövid ideig tar- I 'ott a csend, aztán egymás után jelentkeztek hozzászólásra a jelenlevők, s percek alatt érezhetővé vált az a, nyílt, őszinte i légkör, ami a fiatalok be­Pintér Erzsébet rendkívül élénken figyelte a hozzászólá­sokat, bőven jegyzetelt: mind­ezt szóvá teszi, 1 elmondja a küldöttértekezleten. Vitéz Agnes tapasztalt KISZ-vezeíő, tudja hát mi mindent kell elmondania a fiatalság neveljen. Péteríly felvétele Vála'zolt a tanácstitkár Őszintén a gyemről iskolák és pedagógusok gondjairól Lápunk külső munkatársa, Palotai Sándor gyömrői peda­gógus a Monor es Vidéke no­vember 18-i számában cikket irt, egy gyömrői pedagógusta- nágskozásáról „Milyen körül­mények között dolgoznak Gyomron a pedagógusok?” címmel. Cikkünkre válaszolt dr. Kiss József tanácstitkár. Közöljük a válaszát. ★ Nem a vita kedvéért, de mi­sei igénylik a pedagógusok az őszinte szót, nyíltan szerelnék válaszolni a véleményem sze­rint, meglehetősen egyoldalú megállapításokra. A pedagó­gus-pártszervezet értekezletére a művelődési felügyelővel pon­tosan érkeztem. Az érdemi tár­gyalás megkezdése előtt han­gosan, mindenki füle hallatára kijelentettem, hogy túlságosan sokáig, más elfoglaltságom miatt, nem tudok maradni. A megbeszélésen az iskola- igazgatók — szinte egymás szavába .vágva — egyöntetűen megállapították, hogy a költ­ségvetésben biztosított összeg nem elég az iskolák megfelelő anyagi ellátottságához, vala­mint hogy égetően fontos az Erzsébet úti iskola bővítése és napközi otthonnal való ellátá­A felvetett kérdésekre őszin­tén és tárgyilagosan válaszol­tam. Egyetértettem a törzsgár­dista pedagógusok jutalmazá­sával. Sajnos, csak megismé­telni' tudom, hogy erre külön a költségvetésbe a tanács nem állíthat be egy fillért sem,- ju­talom csak a jutalomkeret vagy a bérmegtakarítás terhé­re adható, más megoldásra nincs lehetőség. Nem tudtam előre* megmon­dani — s még most sem tudom —, hogy az 1972. évi költség- vetésből mennyit tudunk elő­irányozni a kulturális ágazat­ra, hiszen az ez évi helyi vál­lalati eredmények döntően be­folyásolják a költségvetés vég­összegét. Úgy vélem, nem* fölösleges, s szót ejtek arról, hogy a ta- ács az utóbbi három évben űlyen nagyobb beruházások­at segítette elő a gyömrői ;s- olák, óvodák és napközi ott- onok fejlődését. Teljesen fel- íitattuk példáéi a falusi, a Kossuth utcai,és a Deák Fe­renc utcai iskolái. Részleges felújítást végeztünk a Csoko­nai úti, a központi, az Erzsébet telepi iskolán, valamint az Arany János úti óvodán. Az idén felújítottuk a Pázmány úti óvodát, és a községi üze­mek és intézmények támoga­tásával új foglalkoztató termet építettünk hozzá. Korszerűsí­tettük a Steinmetz úti és a Kossuth iskola napközi ottho­nát, új politechnikai műhely épült a falusi iskolához,, és be­fejezés előtt áll az óvoda új­jáépítése. Kerítésépítésre, ólajkályha-vásárlásra, az út­törőház támogatására, telekvá­sárlásra és más — jelentőségé­ben talán kisebb, de jelentős összegű — kiadásokra most nem térek ki részletesen. A teljességhez azonban hoz­zá tartozik, hogy a fejlesztésű alapból félmillió forintot ad­tunk a napközikonyha építé­séhez, és jövőre egymillió fo­rintért új tornatermet építte­tünk. Mellékesen: még módot találtunk a művelődési ház ta­tarozására és teljes belső fel­újítására, ez mintegy 300 ezer forintos munka. A fent röviden vázolt beru­házások több mint 3 millió fo­rintba kerültek. Úgy vélem, ehhez nem szükséges kom­mentár. Dr. Kiss József vb-titkár ★ A válasznak készséggel ud- lunk helyet, mert úgy véljük, hogy olyan tényeket ismertet a közvéleménnyel, amelyek ta­lán nem eléggé ismertek, nem eléggé tudatosultak. Érthető az, há mindig többet, mindig jobbat szeretnénk, így vannak ezzel a gyömrői pedagógusok is, viszont az is érthető, hogy az anyagi lehetőségek bizo­nyos határt szabnak. Ez egy olyan ellentmondás, amelyből végül is lehet közös nevezőre jutni. Bizonyítja ezt az, hogy más községekben hasonló té­makörben nem éleződött ilyen heves vitává a kérdés. Felté­telezhetően Gyomron is meg lehet a közös hangot találni. Erre kéne törekedni minden érdekeltnek, mert hiszen végül is közös ügyről, közös óéiról van szó. szélgetéseinéJ olyan ha­mar megteremtődik. A pilisi 2. számú iskola ifi- vezetője arról beszélt; úgy tű­nik, mintha néhány helyen az ifjúsági mozgalom tartalma elveszne a formaságok között. Nő a taglétszám, pontos a tag­díjfizetés, de nincs munka, nincsenek eredmények. Néme­lyik KISZ-összejövetel úgy zajlik le, hogy a titkár beje­lenti: „semmi izgalom fiúk, tíz perc alatt befejezzük, és már mehettek is!” Változtatni kell ezen, még akkor is, ha nem altalános jelenség! Igen — vette át a szót egy gyömrői fiatal —, és változtatni kell az ifi vezetők munkáján is! Sok ifivezető ugyanis el­felejti, hogy gyerekekkel foglalkozik, szárazai», unalmasak a rajzfoglalko­zások. Hivatalos hang helyett a já­tékosságnak kellene dominál­nia, hogy ne kényszerűen jöj­jenek a gyerekek ezekre a foglalkozásokra! Sok úttörő — állt fel egy KISZ-vezető,— nem tudja, mi a KISZ, fogalma $incs arról, tulajdonképpen mit jelent egy KISZ-alapszerv tagjának len­ni mert amíg úttörő, senki rfém beszél neki erről. Pedig a KISZ-alapszervek olyan új tagokat várnak, akik aktívak, erősítik a KISZ-t. A gimnázi­um küldöttei arról beszéltek, jó, hogy az iskola KlSZ-szer- vezetében az alkalmasság a lényeg, nem lehet akárki KISZ-tdg, rangja vari a KISZ- nek. Az ipari tanulók súlyos lielyiséggondjaikat mond­ták el: nincs hol össze­jönniük, késő este fejeződik be az ok­tatás az iskolában, délelőtt az általános iskolásoké minden tanterem. Igaz, várakozási idejük van — ilyenkor a busz­megálló várótermében gyüle­keznek. beszélgetnének, de zavarják az utasokat. Az út­törőszoba — az úttörőké. Oda nem mehetnek. Sőt — folytat­ja egy ipari tanuló ifivezető —, tulajdonképpen még az út­törőké sem. „Darálják” a fog- lalkozásc kát, hogy a követke­ző őrsnek, rajnak is jusson hely, idő ... Szó volt az építőtáborokról is. Legyen az építőtáborok gazdája végre a KISZ! Ne a gazdasági szervek intéz­zék ezt a dolgot! — kérték a fiatalok. A gimnazisták azt is elmondták, ‘ kellemetlen ta­pasztalatokat szereztek a tár­sadalmi munkával kapcsolat­ban. Dolgoztak — és végül megfizették őket. Pedig sok­kal jobb érzés lett volna úgy dolgozni, hogy versenyeznek, brigádokat alakítanak, . s a győztes brigádok kapnak ju­talmat ... Sok lenne fölsorolni mind­azt, amit a résztvevők elmond­tak, hiszen a beszélgetés hosz- szú órákig tartott, egymás­után emelkedtek magasba a karok: „még azt szeretném el­mondani ...” Hasznos beszélgetés volt. Nemcsak azért, mert a küldöt­tek érdeklődéssel hallatták a kisebb-nagyobb gondokat. Azért is, mert csak egymás példáiból okulva, egymás gondjait megismerve dolgoz­hatnak tovább KISZ-esek, ifi- vezétők — jobban. K. Zs. Mesebarlang Készül a sülysápi 2-es szá­mú iskolában gz úttörő-mese- barlang. Valószínű, hogy még most decemberben átadják az úttörőknek. TIT előadás a hyugdíjrendszerről A magyar társadalombizto­sítás’ SZTK, nyugdíjrendszer címmel, dacember 8-án, 19 órakor Monoron, a KIOSZ székházában, dr. Gerédi Ist­ván megyei bírósági tanácsve­zető bíró tart előadást. A téma fontosságára való tekintettel a KIOSZ meghívta valameny- nyi tagját, s reméli, hogy a szövetkezetek és az ipari dol­gozók is megjelennek. Új játékok A Monori Nagyközségi Ta­nács több mint 10 ezer forin­tot adott a Kossuth utcai óvo­dának karácsonyra, játékok vásárlására. „A végrehajtások igen szigorúak...“ MIT IRT A „PESTVIDÉKI HÍREK" 1926-BAN? A monori járás hetilapja, a „Pestvidéki Hírek” 1926. ok­tóber 31-én megjelent száma került a kezembe. A sárgult lapok bizonyságot fidnak ar­ról, hogy az elsp világháború után az ország gazdaságilag teljesen tönkrement, a pénz értéktelenné váll. Vastagbe­tűs cím hirdeti: „Egymilliár- dot áldoz Manor község a kis­fái—újhartyáni út javítására." Megtudjuk, hogy 2 kilométer hpsszú, szakaszát építették meg, amelyet felerészben a megye, egy kis részét Nagy­kőrös (■Pótharaszt révén), •Nyáregyháza és Üjhartyán fizették. Monor községnek a munkálatok 5100 aranykoro- ! nába, vagyis 750 millióba \ kerültek. Ezenkívül a község | fizette a kő árát és a kiszál- I lítás költségeit is. Olvashatjuk a lapban, hogy j Monoron nagy lakáskiállítás nyílik. Célja a házakat és a berendezéseket oly módon építsék, hogy kevés pénzzel, a legmagasabb igényeknek is megfeleljenek. Ennek az el­gondolásnak akarja példáját bemutatni egy építészből, egy iparművészből és egy szob­rászból álló kis csoport, mely­nek egyik tagja egyébként Fábry Pál monori iparmű­vész, akit aranyéremmel, tün­tettek ki alkotásaiért. A „Pestvidéki Hírek” a to­vábbiakban arról tudósít, hogy lassan folyik be az adó. „Sajnos a mi népünk nem sze­reti az odófizetést, alig folyik be valami. Pedig a végrehaj­tások igen szigorúak” — írja. Rövidebb hírekből arról szereztünk tudojnást, hogy a monori alsótanyai iskola épí­tésének a pénzügyi lebonyo­lítását a Kultuszminisztérium a monori hitelszövetkezetre bízta. Az építkezést még 1926-ban megkezdték. — A monori nyugdíjas vasutasok zászló beszerzésére „zászló­szegeket árusítottak”. S vé­gül egy sporthír: a Monori SE hatalmas küzdelemben 1:0-ra legyőzte a Szolnoki MTE csapatát. A csapatban jók voltak: Farkas, Bállá, Prunner, Hornyák' és Bencze. (em) . V; izsaruauB ­Fogorvosi rendelőben Vecsés nagy kiterjedésű, 201 ezernél több lélekszámú la- j kosságát két — egy fogszakor­vosi és egy fogászati — rende­lő látta el. Egyre sürgetőbb volt hát az igény a „sineken túli résben”, amely eddig e te­kintetben „fehér folt” volt. Stílszerű ajándék volt az új fogorvosi rendelő. Dr. Dikó István, monori járási főorvos szorgalmazta Vecsésnek ezt a régi kívánságát s szervező munkája eredményeképpen jött létre az új rendelő. A vecsési tanács a Dózsa György úti körzeti or­vosi rendelő átalakításával te­temtette meg a helyiséget, me­gyei beruházásból került bele berendezés. Maradt még az or­voskérdés. Dr. Pallinger Kata­lin pályázatát elfogadták. A központi rendelők hangu­latát idéző váróhelyiségből nyílik a körzeti rendelő, s az újonnan létesült fogorvosi ren­delő. Este 7 óra már elmúlt, jó néhányan még várakoznak. A fogászati ajtón kedves, fia­tal orvos szól ki, tessék bejön­ni, még megnézem. — Igen, .jó. Máskor idejében jöjjön, .hogy ne kelljen kihúzni... — Kö­vetkező beteg... Lassan kiürül a váró. Vége a rendelésnek, azt hinnénk, hisz jóval elmúlt már nyolc óra. De nem. Izgatott érdesanya érkezik a kisfiával. — Egész éjszaka sírt, mondják az óvó­Betörtek a monori Kossuth iskola Az elmúlt héíen a monori Kossuth Iskola hivatalsegéd­je, Garai Sándor, amikor haj­nalban elkezdte napi mun­káját, arra lett figyelmes, hogy a folyosó közepén papírdara­bok hevernek, a 4-es tanterem ajtaja és az új úttörőszoba aj­taja nyitva van. Előző este a szülői»értekezlet után minden termet becsuktak. Benézett a terembe, s akkor látta, hogy az ablak' is nyitva, s valószí­nű, hogy hívatlan vendégek jártak éjszaka az iskolában. Rövidesen kiderült, hogy a büfét dézsmálták meg a tol­vajok. Fél kiló szalámi hiány­zott, az előző napi bevéte1, ci­garetta és cukor. A hivatalse­géd értesítette a rendőrséget, majd átment a kisegítő isko­lába, hogy ott is begyújtson Kiderült, hogy a tolvajok itt is jártak, a szekrényt felsza­kították és kutattak benne. Itt azonban nem találtak különö­sebb „zsákmányt”, csupán 10 darab mágnest tettek zsebre. MAI MUSOtt MOZIK Gyömrő: Hahó, Öcsi. Mag­lód: Kedves Robinsonom. Men de: A halál erődje. Mo- nor: A szép dragonyos háló­jában. Nyáregyháza: A gyilkos a sínen vár. Üllő: Reményke­dők. Vecsés: A 'homok asszo­ny?. KIÁLLÍTÁS Gyömrő, Ságvári' Endre út­törőház: Rákóczi-kjáldítás, nyitva 9-től 14 óráig, Monor, járási művelődési ház: fotóki­állítás, nyitva 10-től 13-ig és 15-től 19 óráig. dóban is ... Most jöttem haza. Kérem, tessék megnézni... — Szívesen, gyere, kicsim... Hogy hívnak? — Kiss Imre. — Hány éves vagy? — öt. — Na, nyisd ki szépen a szád. — ÁÁÁ. — Jó kisfiú vagy. — Ez mi? — Kisseprő, nyisd ki szé­pen. — Áááá. — Ez mi? — Kislapát, na fáj ? — Ingen .., — Mindjárt jó lesz. — Nem nyitom ki. — Csak egy picit, na, látod! Kész!. Imike mór- nem sír. A doktor néni el­mondja: gyökértömés, hisz cél a tejfogak megmentésé is. De ennyi türelem? — Muszáj, sok felnőtt azért kerüli a fogorvo­sokat, mert gyerekkori rossz emlékek kísértik... — Az új rendelő első betege? — Foghú­zással egy férfi. — A „hidegvas” elméleten már túljutott a fogászat. Men­teni a fogakat, ez lenne és ez a cél. Az enyém is. Azért én szívesen látom a betegeimet* mikor rendszeresen eljönnek hozzám, ha csak vizsgálatra, úgymond „terepszemlére” is. — Ez a Chiradent 1-es gép tud mindent, hogy él-e a fog, azt is érzékeli. Automatikusan melegíti a vizet, fújja el a fog­ról a lecsiszolt részeket, tölti a poharat és még sok jó tulaj­donsága van, amitől könnyeb­ben viseli el a beteg a fogor­vos okozta kellemetlenségeket. Azt az örömet nem is lehet el­mondani, hogy fogadtam ezt a gépet. Ez a legmodernebb. Ez a gép segít nekem, hogy minél több fog meggyó­gyuljon. A kicsi (Imi) beteg élvezettel „liftezik” a fogorvo­si székben, »amely gombnyo­másra működik. Anyukája el­indul vele haza. Minden rend­ben van. Most már tényleg vé­ge a rendelésnek. A doktornő leveszi fehér ’köpenyét, nyílik az ajtó, s kétéveske kicsi fia röpül a karjaiba. Nevetve öleli anyukát. Apuka — dr. Fekete Károly — is hazajött a betegektől. F. G. t A Monori Járási Hivatal j legutóbbi párttá,ggyűlásének j egyik napirendi pontja volt: ! milyen a hivatalnál dolgozó j nők helyzete. A taggyűlés előtt egy felmérést készített a pártvezetőség és a szakszerve­zeti bizottság, amelyben az utóbbi másfél év tapasztala­tait gyűjtötték össze. A járási hivatalnál — és az ide tartozó szerveknél: földhivatal, KÖJÁL, Vörös- kereszt, Hazafias Népfront, Népi Ellenőrzési Bizottság — összesen 35 nő, dolgozik. Ez a hivatal összlélszámának 40 százaléka. A pártszervezet vezetősé­gében megfelelő arányban kaptak feladatot a nők, a szakszervezet titkára is nő. Szakterületen azonban van még javítani való: a járási hi­vatal szerveinél csupán egy női csoportvezető van. Igaz, a KÖJÁL, a Vöröskereszt, a NEB vezetője viszont nő. A párttaggyűlésen felvetődött: a | vezetésre alkalmas nők céltu- j datos nevelését, elöléptetésü- í két fontos feladatnak tekintik. A férfiak és a nők keresete között — amennyiben azonos munkakört látnak el — nincs különbség a járási hivatalnál. Amennyiben eltérés van e té­ren, az a főiskolai, illetve egyetemi végzettséggel kap­csolatos: a nők közül keveseb­ben rendelkeznek ezekkel a végzettségekkel. A gyermekgondozási segély bevezetése óta a járási hiva­talnál 11 nő vette igénybe 8 ! kedvezményt. A kifgyermekes anyák I szabad ideje igen kevés. Szabadságukat kénytele- í nek sok esetben elaprózni, j Ezért javasolták, hogy a j jó munkát végző dolgozó nők évenként jutalom.sza- badságot kapjanak. Ami a járási hivatalnál már igen jó: a tiszta, meleg, tet­szetősei! berendezett irodák. Ugyanakkor azonban a föld- nyilvántartók kedvezőtlen rpunkakörülményeit is r említették a taggyűlésen, nő dolgozik egy olyan h: végben, ahol nappal is ál dóan villannyal kell vil taniok, nekik kellene egy sik irodát berendezni, nagy a zsúfoltság a KÖJ nál is. Ezeken változtatva. ja ra, a nők helyzetének álla igyelemmel kísérése, a p és szakszervezet részéről monyára jó irányban befő solja a járási hivatalban gozó nők munkáját. F.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom